Az Ipsosnál a Fidesz az összes megkérdezett körében 41 százalékos támogatottsággal rendelkezett a kormányzati ciklus elején. 2011 januárjában már csak 34 százalékon állt, majd szinte folyamatos csökkenést követően 18 százalékon zárta a tavalyi évet. Azóta nagyjából stabilizálódott a párt megítélése; a múlt havi adat 17 százalékos népszerűséget mutat.
A biztos szavazók között 63 százalékon álltak Orbán Viktorék 2010 júniusában, most 39 százalékon állnak. A kétféle mérésből kitetszik, hogy miközben az összes megkérdezett körében saját kezdő támogatottságának 58 százalékát veszítette el a nagyobbik kormánypárt, a biztos szavazók körében „csak” 38 százalékot esett a népszerűsége. Az eltérés oka az, hogy az „összes megkérdezett” tartalmazza a bizonytalanokat is: ez a halmaz pedig jelentős mértékben nőtt, ami azt jelenti, hogy a Fidesz nagyon jelentős veszteségéből az ellenzék csak mérsékelt arányban profitált.
Az Ipsos külön vizsgálja a kisebbik kormánypárt, a KDNP tetszési indexét. Az adatokból megállapítható, hogy Semjén Zsolték pártja szó szerint mérhetetlenül népszerű: az elmúlt két évben stabilan 0 és 1 százalék között állt, idén áprilisban kis csökkenés után éppen 0 százalékon. És még ez a kedvezőbb adat: a biztos pártválasztók között mindig is 0 százalékot mért az Ipsos. A szerény eredményből azonban két kedvező következtetés is levonható: a párt a kormányzati ciklus első felében is képes volt megőrizni kezdeti támogatottságát, másrészt szinte borítékolható, hogy tovább már nem esik a népszerűsége.
A Századvég adatai szerint a Fidesz a ciklus elején 45 százalékon állt az összes megkérdezett körében, mára ebben a körben 26 százalékra esett a támogatottsága. A bizonytalanok aránya 2010 júniusában 25 százalékos volt, mára ez az arány 38 százalékra emelkedett. A biztos szavazók között 63 százalékon állt a Fidesz közel két évvel ezelőtt, míg idén áprilisban 44 százalékon. Mindkét cég – az inkább a baloldalhoz tartozónak ismert Ipsos és az inkább a kormányhoz közelállóként elkönyvelt Századvég – méréseiből is az látszik, hogy a kormánypárt jelentősen veszített támogatottságából, az ellenzék azonban kevésbé gyarapodott, mint a bizonytalanná vált szavazók tábora. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a Fidesz közel öt éve őrzi vezető helyét a pártok népszerűségi versenyében, azaz hiába zuhan stabilan az utóbbi két évben, a választók az ellenzékben sem bíznak.
A Medián a kormányzati teljesítmény megítélését is folyamatosan méri. A cég kutatásából kiderül: Orbán Viktor kabinetje erős lejtőn halad, mert míg a kormányzás kezdetén a maximális 100-ból 54 pontot tudhattak magukénak, idén márciusban már csak 30 pontot kaptak a közvéleménytől. A megkérdezettek mindössze 33 százaléka látta szívesen a kormányfői poszton Orbán Viktort; a kormány eddigi teljesítményével pedig a lakosság alig ötöde, 21 százalék elégedett. A Medián szerint az általános elégedetlenséget jelzi az is, hogy Magyarországon az emberek 73 százaléka szerint – és még a Fidesz-szavazók 32 százaléka szerint is – rossz irányba mennek a dolgok.
A TÁRKI számszerűsített adatokat is közölt márciusban lezárult tanulmányában: eszerint a korábbi 2,7 millió Fidesz–KDNP-szavazó átlagos száma 26 százalékot csökkenve 2,1 millióra apadt a 2011 szilvesztere és a 2012. március közötti időszakban. A cég megyékre lebontott grafikonjából az látszik, hogy a kormánypártok sehol nem tudták növelni támogatottságukat: a szempontjukból leghűségesebb térségben, Hajdú-Bihar megyében éppen olyan népszerűek, mint a kormányzás kezdetén; Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében alig esett a támogatottságuk; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont drámai módon zuhant. Meglepő adat, hogy a Dunántúlon minden megyében – átlagosan 10-15 százalékot veszítve – csökkent a népszerűségük.
Az Ipsos adataiból a kormánytagok munkájának megítélése is kiolvasható. A kabinet ebben a tekintetben is egységes, hiszen minden miniszter jelentősen veszített kezdeti népszerűségéből.
2010 júniusában Orbán Viktor 53 százalékos tetszési indexszel kezdhette meg második kormányfői ciklusát. Az első öt hónapban még tartotta magát a kezdő szinten, tavaly év elejétől azonban elkezdődött a lassú, ám folyamatos népszerűségvesztés: 2011 során 47 százalékról 32-re csökkent a miniszterelnök tetszési indexe, idén januárban jött 27 százalékkal az eddigi mélypont, majd némi javulást követő újabb eséssel 2012 áprilisában 30 százalékon állt.
Orbán két helyettese közül Navracsics Tibor indult kedvezőbb pozícióból: 2010 júniusában 45 százalékon állt, mára 31 százalékra apadt a tetszési indexe. Ezzel tehát népszerűbb, mint Orbán, és népszerűbb a 25 százalékos Semjén Zsoltnál is, aki a 2010 júniusában mért 37 százalékról esett vissza. Mégsem a KDNP elnöke a legkevésbé kedvelt kormánytag: ezt a címet Pintér Sándor belügyminiszter kaphatná, aki a futam elején holtversenyben állt Semjénnel, ám nála is többet veszítve jelenleg 23 százalékon áll.
Az unortodox gazdaságpolitika hazai apostola, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 41 százalékról 24 százalékra tornászta le magát 2010 júniusától napjainkig. Grafikonjából kiderül, hogy népszerűsége akkor sem javult, amikor kipaterolta az IMF-et Magyarországról.
A külügyekért felelős Martonyi János tetszési indexe a kezdeti 44-ről 30 százalékra esett. A vizsgált hat kormánytag népszerűsége szinte egységesen esett a kezdeti bázishoz képest körülbelül 30 százalékkal a ciklus kezdete óta – az Ipsos adatait böngészve.
2012. 05. 11. (XVI/19)
