Kereső toggle

A Hoffmann-modell átka

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tavalyhoz képest idén 53 ezerről 34 ezerre csökken az államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma. További 15500 részösztöndíjasnak felerészt finanszírozza az állam a tanulmányait, a többiek, „a kevésbé jobbak", önköltséges alapon szerezhetnek diplomát. A lapunknak nyilatkozó oktatási szakemberek szerint a történet pénzkivonásról és egy államtól függő nemzeti középosztály kitermeléséről, magyarán káderképzésről szól.

Az Oktatási Hivatal múlt pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó Tájékoztatást, amely tartalmazza az új finanszírozási rendet, a hallgatói szerződés főbb elemeit és az önköltségek pontos összegeit képzési részterületekre lebontva. A Tájékoztatás értelmében a részben vagy egészben támogatott hallgatók a szeptemberi beiratkozáskor az Oktatási Hivatallal kötnének szerződést, melyben a támogatás fejében köteleznék magukat arra, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet; az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban magyar munkáltatónál munkaviszonyt létesítenek, vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatnak. Ellenkező esetben visszafizetik az állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj felének megfelelő összeget a Magyar Államnak.

A HÖOK kifogásolta, hogy úgy iratnak alá szerződést a hallgatókkal, hogy az állam semmilyen garanciát nem vállal a tanulmányok utáni elhelyezkedésre. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a felsőoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvető jogok biztosánál vizsgálatot kezdeményez arról, hogy nem sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsőoktatási törvény azon előírásai, amelyek szerint az intézmény „fizetési kényszert" alkalmazhat a szüleik által eltartott, jövedelem nélküli diákokkal szemben. Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy szeptemberig biztosan nem változtatnak a szerződési feltételeken.

A keretszámok arra utalnak, hogy az állami szféra utánpótlása és a hiányszakmák támogatása a kiemelt cél. Az állami keretszámokat illetően legnagyobb vesztes a jogászképzés (100 fő) és a gazdaságtudományi képzés (250 fő), ami tavalyhoz képest több mint 90 százalékos csökkenést jelent, s intézményi szinten a Corvinus Egyetem ellehetetlenülését és a nagy vidéki egyetemek állami jogászképzésének megszüntetését jelenti. A miniszterelnök által új Magyarország építésére felszólított, még festékszagú Nemzeti Közszolgálati Egyetem ehhez képest arcpirítóan sok, 1017 dotált helyet kap.

Az állami férőhelyek tekintetében - az intézményi rangsorban hagyományosan első helyezettnek számító - fővárosi ELTE kapta a legtöbb helyet (3410), ahol 50 jogászt képezhetnek állami finanszírozásban, akárcsak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A részben vagy egészben költségtérítéses hallgatóknak szeptembertől 150 ezer és 1 millió forint közötti összeget kell fizetniük félévente, s az intézmények között meglehetősen nagy a szórás: a Corvinuson és a BME-n a legnépszerűbb gazdasági alapszakok 300 ezer forint körül vannak, míg ugyanezek a képzések a vidéki egyetemeken felébe kerülhetnek. A jogászképzés az ELTE-n és a Pázmányon 230 ezer körül jár, míg vidéken 165-185 ezer között mozog.

Az államilag preferált műszaki, természettudományos és informatikai képzésekre a tavalyinál nem sokkal kevesebb, 8160 állami helyet szánnak, ebből 2200 jut a BME-nek, ezek a képzések önköltséges alapon félévente 200-300 ezer forintot jelentenek. Orvosi, fogorvosi, gyógyszerész szakokon 1800 hallgatót finanszíroz az állam, többnyire 1 millió forint körül mozog a féléves önköltség.

A keretszámok csökkentését drasztikusnak tartja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) éppúgy, mint a HÖOK. Az MRK nyilatkozata szerint 25 százaléknál nagyobb változás az intézmények működését alapjaiban rendítheti meg, s hosszabb távra kidolgozott, egyetlen tanéven túlmutató keretszámterveket látna realizálhatónak. A HÖOK szerint a középfokú oktatás megváltoztatása nélkül a keretszámok ésszerűtlen változtatása nem fog eredményre vezetni, csak újabb hiányszakmákat és túlképzést fog generálni.

A szféra szakértői biztosra veszik, hogy a vegetáció elé néző vidéki egyetemek és főiskolák között vérre menő árverseny veszi kezdetét fizetőképes hallgatókért. A ténylegesen halálra ítélt bölcsész- és társadalomtudomány-képzés pedig közép távon mindenképpen átrendezi a középiskolai oktatást. Ez a hosszú távon gondolkodók szerint azért nem dráma, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol erős a természettudományos képzés, ott a többi szakirány is (újra) felerősödik.

Mind a diákokat, mind a felsőoktatási intézményeket hátrányosan érinti a keretszámok ilyen drasztikus és hirtelen megváltoztatása - vélekedett a Heteknek nyilatkozva Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. „Amikor egy középiskolás fiatal éveken át keresztül készül egy pályára, mondjuk közgazdásznak, akkor néhány hónap alatt elég nehéz átállnia arra, hogy inkább műszaki pályára menjen. Persze ha ragaszkodik az elképzeléséhez, akkor fizethet is, de a többség nyilvánvalóan ezt nem fogja tudni bevállalni, vagyis a hátrányosabb helyzetű diákok ki fognak hullani" - mondta az elnök.

Így gondolja ezt egy lapunktól névtelenséget kérő oktatáspolitikai szakértő is. Szerinte a bevezetett intézkedések nem szolgálják a társadalmi mobilitást, inkább a társadalom kettészakadását gyorsítják fel. Azok számára, akik nem tudják kigazdálkodni a diploma árát a családi költségvetésből, csak a szlogenek szintjén van lehetőség az elitképzésben való részvételre. A valóságban vagy évtizedekre eladósodnak a diákhitel- és az állami ösztöndíjrendszer rendeltetésellenes működése miatt, vagy lejjebb adják igényeiket, és más pályát választanak maguknak. A probléma tehát nem a felsőoktatás fizetőssé tétele, hanem a legkiválóbbak és azok közül is a legszegényebbek állami ösztöndíjból való kizárása a szekember szerint.

Egy rangos vidéki egyetem docense úgy látja, hogy a bevezetni tervezett rendszer tipikus, a két világháború közötti, horthysta, Magyarországot alapvetőn két kasztra, gazdagokra és szegényekre szakító politika következménye. Nemcsak a minőségi kritériumok hiányoznak belőle, hanem a tehetségkutatás és a tehetséggondozás is. „Csak kanásznak termett a somogyisági paraszt?" - teszi fel a kérdést Csokonai Vitéz Mihálynak Az első oskoláról Somogyban című versét idézve, és végkövetkeztetése szerint további potenciális Nobel-díjasokat veszítünk az átgondolatlan szabályozás miatt. A docens már az általános iskolás gyereket nevelő szülőket arra figyelmezteti, hogy kezdjenek el gyűjteni a gyermekük képzésére, ha komolyan gondolják, hogy a jövőben Magyarországon akarják taníttatni őket.

Az FDSZ egyébként a felsőoktatás átalakítását szükségesnek tartja, de az előző év keretszámaihoz képest maximum 20-25 százalékos eltérést tudott volna támogatni. „Úgy tűnik, hogy ez a nagyléptékű átalakítás csak arról szól, hogy miként lehet forrást kivonni az oktatásból, ami elvben befektetést igénylő stratégiai ágazat. Minőségi átalakítást megszorítással nem lehet elérni" - jegyezte meg Tőrös Szilárd.

Ezt a vélekedést erősítette meg lapunknak egy másik oktatásügyi referens is, aki a felsőoktatást az állami újraelosztás azon alrendszerének nevezi, ahonnan a jelenlegi szabályozók szerint a legegyszerűbben és a leggyorsabban lehet pénzt kivenni. Számításai szerint adott esetben egy 10 százalékos zárolás 20-30 milliárdos tételt jelenthet egy éves költségvetésben. Mivel az új szisztéma rendszerszintűvé teszi ezt a pénzszerzési technikát azáltal, hogy négy év alatt a korábban államilag támogatott helyek egyharmadát szünteti meg - ráadásul 2013-tól az államosított közoktatási intézményekre is kiterjeszti a lehetőséget -, innentől kezdve már százmilliárdos nagyságrendű „megtakarításról" beszélhetünk. Magyarán a hivtalos lózungok ellenére ez a kormány sem költ majd semmivel sem többet az oktatásra, mint a korábbiak - summázza számításait a szakember.

A financiális zavarok miatt további intézményi összeolvadások várhatók, ezért az oktatási államtitkárság ukáza alapján - az ezzel kapcsolatos központi szabályozás előkészítése érdekében - minden egyetemnek, főiskolának június 30-ig kell benyújtania intézményfejlesztési tervét, természetesen megfelelő számításokkal alátámasztva. Ugyanakkor jelenleg senki sem tudja, hogy az idei átmeneti finanszírozást követően jövőre mire lehet számítani.

Bontás

A vártnál kicsit jobban alakultak a felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetemen Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettese mégis fájlalja, hogy Szeged nem kapott állami támogatást a gazdaságtudományi és az osztatlan jogászképzés területén, illetve a bölcsészet- és a társadalomtudományi területen drasztikusan csökkent ez a keretszám. „Az egyetem és a karok vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyítsen a hallgatók helyzetén. A tehetséges diákok számára új ösztöndíjakat alapítunk" - tájékoztatta lapunkat Homoki-Nagy Mária. A rektorhelyettes példaként említette, hogy a gazdaságtudományi kar a partnereivel máris negyven gólya számára ajánlja az önköltségi díj mértékéhez igazodó ösztöndíjat - lesz tehetségalapú és vállalati támogatottságú is -, illetve az állam- és jogtudományi karnak is lesznek ösztöndíjai. A képzés költségeinek csökkentése érdekében a következő tanévtől az SZTE az eddiginél több elektronikus tankönyvet, jegyzetet ad ki a diákoknak, illetve növeli a kollégiumi férőhelyek számát.

A Budapesti Műszaki Egyetem a műszaki képzésekre 2200 állami ösztöndíjas helyet kapott, ami 80 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a 2100 részösztöndíjat is beleszámolva összességében másfélszeresére bővülhet a keretszám. Jobbágy Ákos oktatási igazgató szerint már csak az a kérdés, hogy lesz-e elegendő megfelelő képességű jelentkező, illetve vállalják-e a részösztöndíjat. A BME egyébként a gazdasági képzések terén kénytelen elszenvedni a legnagyobb megszorítást: összesen 30 államilag finanszírozott helyet kaptak, és nulla részösztöndíjat, ami a tizede az eddigi volumennek. Ugyanakkor - hangsúlyozta Jobbágy - ebben a képzésben eddig is sokan vállalták a költségtérítéses formát, és már vállalatok is jelentkeztek, hogy ösztöndíjak keretében átvállalnák az önköltség finanszírozását.

„Oktatóink számára egyelőre nem tudjuk kifizetni a levelezős képzésben végzett pluszmunkájukat" - utalt az intézmény gazdasági nehézségeire Vuityné dr. Pálity Ibolya, a bajai Eötvös József Főiskola Rektori Hivatalának főtitkára. Annak ellenére „félnek ettől az évtől", hogy a műszaki és pedagógusképzést is nyújtó iskola a tavalyi 83 után idén 120 államilag finanszírozott helyet tölthet fel. Bár fejlesztéseik - egy könyvtár és előadóterem, valamint egy kollégium építése - is jelentős anyagi terhet rónak rájuk, nagyon várják, hogy világossá váljon a jövőbeni állami finanszírozás mikéntje.

A Corvinus Egyetemen villámcsapésként érte az oktatói gárdát a tervezett átalakítás - nem is annyira a tény, sokkal inkább a méretek miatt. A fiatalabb okatatók már most külföldi lehetőségek után néznek. Abból a huszonéves gárdából, akikkel forrásunk együtt kezdte pályafutását, csak ketten maradtak Magyarországon, de egyikük egy éve Kínába költözött, másikuk most készül Norvégiába. Más a helyzet az idősebb kollegákkal, akik most szembesülnek azzal, hogy a kevesebb fókára vagy nagyon sok és nagyon éhes eszkimó fog jutni - néhányan akár éhen is halnak -, vagy többen kénytelenek lesznek pályát módosítani. Gyorsan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokan a tanszék- vagy intézeti vezetőknél próbálnak pozícióba kerülni, mások sorsukba beletörődve álláshirdetéseket böngésznek. Forrásunk szerint a Corvinus közgazdászképzésének kivégzése elsősorban a fiatal, újításokra fogékony réteg elvándorlását fogja eredményezni az oktatói pályától. Pont ők azok, akik a hallgatók körében rendszeresen és széles körben elvégzett szakmai-oktatói népszerűségi listák elején végeznek. Akikről lehet tudni, hogy mégis maradnak és/vagy biztos a helyük, azok ismét csak az egyetemi hierarchiában jó kapcsolatokkal rendelkező fiatalok.

Oktatáspolitikai szakértőnk szerint az elkapkodva és hiányosan felépített új rendszer igazi vesztesei az idén érettségiző évfolyamok. Nekik két hetük van az életük átprogramozására, és csak a közgazdász és jogász szakok felé érdeklődők esetében is körülbelül tízezer gyerekről beszélünk. Egy neves fővárosi gimnázium tanára elmesélte a Heteknek, hogy végzős osztályának kétharmada két hete látogatott el a Corvinus Egyetem nyílt napjára. Miután kijöttek az új keretszámok, kénytelen volt elmagyarázni nekik, hogy mekkora eséllyel indulhatnak a Közgázra. Elmondása szerint többen látványosan magukba roskadtak annak felismerésétől, hogy anyagi háttér híján tulajdonképpen hiába erőlködtek az elmúlt években a faktokon és a különórákon.

Érdekes módon az illetékes elvtársak nyilatkozatai nem is próbálják tagadni, hogy az oktatási rendszert egy hatalompolitikai, ideológiai célnak kívánják alárendelni. Ezt most az eddiginél közvetlenebb, állami irányítás alatt lehet végrehajtani, mivel a korábban többszereplős játék (intézmények, rektorok, munkaerőpiac stb.) egyszereplőssé vált. Az új rendszert Hoffmann Rózsának hívják.

Olvasson tovább: