Kereső toggle

Kell egy csapat

Alkotmánybírák: változtattak a 4–4–2-es felálláson

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Öt kormánypárti jelölttel egészült ki a héten az Alkotmánybíróság, s így már nemcsak tavaly megnyirbált jogköre, de feltűnően aránytalan összetétele miatt sem jelenthet veszélyt a kétharmados forradalom győzteseire.

Szeptembertől kezdheti meg munkáját a testületben a hétfőn alkotmánybírává választott Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária bíró és Dienes-Oehm Egon nemzetközi magánjogász. Mandátumuk tizenkét évre szól.

Az Alkotmánybíróság (AB) létrehozásáról még a rendszerváltás előtti Országgyűlés határozott 1989 januárjában. Az AB - ami nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek - legfontosabb feladata, hogy - az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével - felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, és alkotmányellenesség esetén megsemmisíti ezeket a törvényeket. „Az Alkotmánybíróság a képviseleti demokrácia ellensúlya, elsősorban az Országgyűlés bírája és nem tanácsadója. Az alkotmánybíráskodás léte annak elismerése, hogy a törvényhozó hatalom, illetve a mögötte álló politikai pártok nem állnak mindenek felett, döntéseikben az Alkotmány által kötöttek" - olvasható annak a Nyilvános Jelentésnek a bevezetőjében, melyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) munkatársai készítettek a kormánypárti alkotmánybíró-jelöltek bemutatására.

Az AB korábbi jogkörét tavaly novemberben szűkítette az Országgyűlés kormánypárti többsége. Az ügy előzménye az volt, hogy az AB alkotmányellenesnek ítélte a 2 millió forint feletti végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó, visszamenőleges hatállyal bevezetni kívánt törvényt. A villámgyorsan keresztülvitt alkotmánymódosítás eredményeképpen az AB immár nem vizsgálhatja azokat a törvényeket, melyek ügyében népszavazást sem lehet kiírni: ilyenek a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények. A döntés mögött nem a 98 százalékos különadóból remélt, nem túl jelentős összeg beszedése állt, hanem - többek között -

a kormány gazdaságpolitikájának egyik pillérét jelentő, mintegy 2800 milliárdos  magán-nyugdíjpénztári vagyon állami „átvételének" végrehajtása, vagyis, hogy e sokat vitatott döntést se lehessen megtámadni az AB előtt. (Jakab András alkotmányjogász, a Pázmány Péter Egyetem tanára a HVG-nek azt mondta, nem tud róla, hogy a világon bárhol megszüntették volna az alkotmánybírósági kontroll lehetőségét a gazdasági törvények vagy a költségvetés fölött.)

A „megelőző csapásként" is értelmezhető kormányzati döntés azonban - túl a jogállamiságot csorbító aspektuson - azért is ellentmondásos, mert a Fidesz ellenzékben számos esetben volt nyertese az akkori AB költségvetésre is kiható döntéseinek. Így például a 2008-as, a Gyurcsány- kormányra nézve súlyos következményekkel járó „szociális népszavazás" kiírását is az AB határozata tette lehetővé, kimondva, hogy a vizitdíjról, a kórházi ápolási díjról és a tandíjról szóló referendum nincs hatással a költségvetésre.

Az Alkotmánybíróság működésének másik garanciája a testület összetételéből fakad, vagyis hogy olyan emberek alkotják, akik - mint a Nyilvános Jelentés szerzői írják - „meg tudják őrizni szakmai integritásukat és pártpolitikától való függetlenségüket".

A testületbe - mindeddig - mind a politikai bal-, mind a jobboldal jelöltjei bekerülhettek, így az AB politikai értelemben kiegyensúlyozott volt, de legalábbis kormánypártisággal nehéz lett volna vádolni, tekintettel arra, hogy a kormányváltást megelőző nyolc évben számos, az ellenzék számára kedvező döntést hozott.

Tavaly nyáron - a szakmai érvek ellenére - a Fidesz-KDNP-többség alkotmánybírává választotta Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét és Bihari Mihályt, így a mostani bővítés előtt négy baloldali, négy jobboldali és két konszenzusos alkotmánybíró alkotta a testületet, amely többségi alapon hozza döntéseit.

Az arány a közeljövőben meglehetősen elbillen, hiszen a hétfőn megválasztott 5 új tag közül négyet a Fidesz, egyet a KDNP javasolt, miközben az ellenzék jelöltjei közül senkit nem választottak alkotmánybírává. Szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az AB-nek - most azért választottak 5 alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen, és a 4-4-2-es arány 9-4-2-re módosul.

Az 5 új tag közül a szakemberek az 1998-2002 között kisgazda parlamenti képviselő Pokol Béla alkotmányjogászt tudományos fokozata és publikációi, valamint az AB-ről szóló törvény alapján megfelelő jelöltnek tartották.

A kinevezését bírálók - például a Helsinki Bizottság - ugyanakkor emlékeztetnek Pokol egy tavalyi írására, melyben a „cigánybűnözés" kapcsán azt javasolta, hogy „ha az adott településen az előzetes tapasztalatok alapján a közvéleményben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók esetében fokozott bűnelkövetés valószínűsége vált bevetté, a magánfelek közötti viszonyban e kisebbséghez tartozók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményétől el lehet tekinteni". Pokol konkrét ötletekkel is szolgált: például az „etnikumhoz tartozók" boltból, vendéglőből történő kitiltását, pusztán származási alapon. Szintén emlékezetes és a jogállammal sokak szerint szembemenő felvetése volt Pokol Bélának, hogy a sajtóorgánumok ne csak tényállítás, hanem véleményközlés okán is kötelesek legyenek biztosítani a válaszadás lehetőségét.

Mint az AB honlapján olvasható, az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai) vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

A TASZ-EKINT-jelentésből kitűnik, hogy az 1972-ben jogi diplomát szerzett Balsai István nem rendelkezik tudományos háttérrel, nevéhez összesen nyolcoldalnyi tudományos publikáció köthető. Életrajza alapján az látszik, hogy a törvényben előírt húszévnyi szakmai gyakorlata sincs meg, „ugyanis olyan munkakört, amely a törvény alapján a szakmai gyakorlatba beleszámítható, csak 1972-1990 között töltött be, amikor is ügyvédjelöltként, majd ügyvédként dolgozott". Balsai 1990 óta politikai pályán tevékenykedik: volt az MDF-kormány igazságügy-minisztere és parlamenti képviselő az MDF, illetve 2005 óta a Fidesz színeiben.

Orbán Viktor tavaly miniszterelnöki megbízottá nevezte ki a 2006-os zavargások idején történt rendőrségi túlkapások kivizsgálására. A megbízatáshoz kapcsolódik a Balsai nevéhez fűződő, mind jogászi, mind rendőrségi körökben megdöbbenést kiváltó semmisségi törvény, amely felülvizsgálatra kötelezte a bíróságokat minden olyan, már lezárt ügyben, amely a rendőrségi vallomásokra épült. Igazságügy-miniszterként 1992-ben Balsai egy cikkében azért bírálta az - akkor Sólyom László vezette - AB-t, mert nem volt kellő tekintettel arra, hogy döntései milyen nehéz helyzetbe hozzák a kormányt, emlékeztet a Nyilvános Jelentés.

A szintén hétfőn alkotmánybírává választott Szalay Péter 1998 óta gyakorló ügyvéd. Róla azt emelik ki a szakemberek, hogy az utóbbi tíz évben többek között Orbán Viktor, Kövér László, Áder János sajtóügyeiben látta el a védelmet.

Olvasson tovább: