Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
Orbán Viktor kedd délután tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel. Orbán első kormányzása idején kifejezetten hűvös volt az orosz–magyar viszony, ám a gazdasági kényszer felülírta a múltat. A szűkszavú hivatalos nyilatkozatokból annyit lehetett kihámozni, hogy a tárgyalások között első helyen szerepelt a Mol és a gázüzlet is.
Sem az előző kormány, sem a Mol menedzsmentje nem tartotta szerencsésnek, sőt, üzleti körökben állítólag sokkot okozott, amikor az orosz Szurgutnyeftyegaz 2009 tavaszán megvásárolta az osztrák OMV-től a Mol- részvények 21 százalékát. A második Orbán-kormány is hasonló állásponton van: nem kívánatos, hogy a Molban megmaradjon a több mint egyötödös orosz részesedés, ezért a magyar ajánlat feltehetően úgy szól, hogy kivásárolnánk a Szurgutnyeftyegaz részvénycsomagját - mondta a Heteknek Kaderják Péter. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója az Orbán-Putyin találkozót értékelve ugyanakkor hozzátette: az, hogy miből vennénk meg a pakettet, homályba vész. Iparági híresztelések szerint a kormány a mintegy 500 milliárd forintos piaci értéknél kevesebbet költene az üzletre, az oroszoknak viszont nincs eladási kényszere.
A Mol a legnagyobb magyarországi központú regionális nagyvállalat, amely ráadásul a hazai földgázszállító rendszer száz százalékát birtokolja. Fontos magyar érdek lenne a hálózat fejlesztése, összeköttetés kiépítése a környező országokkal, az orosz gázszállítástól független, európai rendszerekbe történő csatlakozás megteremtése, de legalábbis mindennek a lehetősége. Amit viszont adott esetben jelentősen akadályozhat, ha az ezekben a folyamatokban ellenérdekelt oroszok továbbra is a Mol tulajdonosi körében maradnak. Kaderják szerint a magyar kormány a fenti helyzetből adódó esetleges konfliktustól akarja megóvni a Molt. Ez az óvás eddig annyiban merült ki, hogy a magyar fél elutasította az orosz befektető bejegyzését a részvénykönyvbe arra hivatkozva, hogy a vásárlók a mai napig nem közölték, kik a Szurgutnyeftyegaz tulajdonosai. Ezzel együtt a kérdést úgy kell megoldani, hogy egyik fél se szenvedjen se anyagi, se presztízsveszteséget.
Az például jelentős arcvesztésnek számítana, ha az oroszok csak veszteséggel tudnának kiszállni az üzletből, ám jelenleg a Mol-részvények többet érnek, mit amennyiért az oroszok megvették az osztrákoktól.
Hazánk a kőolaj nagy részét, a földgáz 60-70 százalékát és a nukleáris tüzelőanyagok túlnyomó hányadát is az oroszoktól vásárolja, ami azt jelenti, hogy teljes energiafelhasználásunk mintegy háromnegyede közvetlenül az orosz importtól függ. A magyar félnek ezért az lenne az érdeke, hogy az orosz befektetők lehetőleg olyan üzleti területeken vállaljanak szerepet, ahol nem kerülnek monopolhelyzetbe vagy stratégiai pozícióba. Ilyen lehet például egy közös magyar-orosz gáztározó megépítése, de ilyen terület a gázszolgáltatás is, hiszen az oroszokról tudott, hogy szeretnének közel kerülni a végfogyasztókhoz, hogy ne csak nagykereskedőként szállíthassanak az országba. A magyar fél ezen a területen is adhatna lehetőséget az oroszoknak, mert a már működő gázcégek miatt ezen a téren nem kerülnének monopolhelyzetbe - vélekedett Kaderják Péter.
A tárgyalások másik fő témája a gázüzlet lehetett. A magyar-orosz megállapodás 2014 végéig van érvényben. Jelenleg az európai árakhoz képest 30-40 százalékkal drágábban kapjuk a gázt az oroszoktól, aminek az az oka, hogy a magyar ár meghatározásakor még mindig a kőolaj árát veszik alapul (olajindexált árazás), ugyanakkor Európában az utóbbi időben valódi gázpiac jött létre: a különböző gázforrások elkezdtek versenyezni, cseppfolyós gázból világméretű túlkínálat mutatkozik, ami Európában keresi a helyét, ráadásul a 2008-as recesszió is lefelé szorítja a gázárat. Az orosz gázzal súlyos tízmilliárdokat veszítünk évente.
Kaderják szerint az olajindexált árazás felett végleg elszállt az idő, ezért Magyarországnak - ahol az elsődleges gázfelhasználáson túl a villamosáram- termelés is nagy részben gázbázisú - alapvető érdeke, hogy megszüntesse ezt az óriási árkülönbséget, ami súlyos terhet ró a magyar fogyasztókra. Fontos lenne az európai gázárövezethez csatlakoznunk, ám ennek jelenleg fizikai akadályai - például a megfelelő gázcsőrendszer hiánya - vannak. A magyar kormány igazi feladata ezért az, hogy 2014-15-re - az orosz gázszerződés lejártára, illetve újrakötésének idejére - megteremtse a jelenlegi árhátrány megszüntetésének feltételeit.
Az ugyanakkor kétséges, hogy módosítható-e a szerződés a lejárta előtt - vagyis, hogy rábírható-e az árcsökkentésre az orosz fél -, mivel a szerződés gazdája nem a magyar állam, hanem a német E.ON, amely hazánkat mint ügynökség képviseli az oroszokkal szemben, s mint ilyen, nem is áll igazán érdekében az árcsökkentés.
A keddi tárgyaláson - úgy tűnik - csak annyi történt, hogy az orosz fél meghallgatta a magyar kéréseket, ám konkrét megállapodás nem született, ami arra utal, hogy Putyinék nem találták vonzónak a magyar ajánlatot. A tárgyalást kezdeményező orosz miniszterelnök ugyanakkor Orbán meghívásával már önmagában jelezte, hogy érzékelik, a sokáig oroszellenességéről ismert Orbán megpróbálja normalizálni a magyar-orosz kapcsolatokat.
Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
Sosem volt párttag, nincsenek politikusi ambíciói, a brit döntéshozók egy jelentős része pszichopatának tartja. Még nincs ötvenéves, de már átírta az Egyesült Királyság történelmét. Kétszer is....
Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak...
Mitől volt sikeres a győri Audi dolgozóinak sztrájkja? Miért ítélték el a győri akciót a kormánypártok holdudvarából és a balliberális táborból is? Hogyan próbálják az ellenzéki pártok lenyúlni a...
Nincs olyan ember, aki ne szeretne jó anyagi körülmények között élni. De mit tehet ezért az egyén, az állam vagy a piac? Mit jelent a jobb- és baloldal gazdasági értelemben?
Ő az első magyar, aki az Antarktisz partjáról indulva érte el a Déli-sarkot. Rakonczay Gábor 44 nap és 4 óra alatt teljesítette a 917 kilométeres távot egy 94 kilós szánt húzva maga után....
Radikális muzulmán szervezetek évtizedek óta rejtett kulturális dzsihádot vívnak az Egyesült Államokban. Ennek egyik eszköze a közgondolkodás olyan mértékű átalakítása, hogy a folyamat...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!