Pintér Sándor a kormány legerősebb minisztere, ha politikai értelemben nem is, de szervezeti értelemben mindenképp. A nemrég benyújtott rendészeti salátatörvény ugyanis Pintért egy hihetetlenül széles ellenőrzési, beavatkozási, információszerzési és adatbekérési jogokkal felruházott szervezet urává emeli. Ugyanis az új törvény a rendőrséget (ez a klasszikus formáció), az Alkotmányvédelmi Hivatalt (korábban nemzetbiztonsági szolgálatok), a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is a Terrorelhárító Központot is a Belügyminisztérium alá sorolja be. Ha pedig e szervezet egyes részlegei netán ütköznének, akkor egyetlen zsinórmérték van: a tárcavezető szava. (Persze a jövőben kevesebb belső szakmai vitára kell számítani, ugyanis a jogszabály eltörli a pályáztatási rendszert, ezután a különböző vezetőket egyszerűen kinevezik.)
És nem csak ebben újító a rendészeti törvény: az új jogszabály ugyanis (a Nemzeti Adó- és Vámhatóságról szóló törvénnyel együtt) legitimálja a vádalkut. Továbbá megjelenik a belső megfigyelés – pontosabban annak fokozott polgári változata. Hogy milyen logika mentén született a törvény, azt nem tudni, az viszont biztos, hogy a kormányzat mindent tudni akar a különböző „hivatásos” szervezeteiről. Úgyhogy a rendészeti törvény egyik legmarkánsabb eleme, hogy mit tehet a belső ellenőrzésért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). A jövőben ez a „részleg” ellenőrzi majd a tűzoltókat, a katasztrófavédelmiseket, a közterület-felügyelőket, a nemzetbiztonsági szervek munkatársait, illetve a NAV munkatársait (a korábbi vám- és pénzügyőröket és adófelügyelőket). A belső „őrző-védőket” pedig tisztességgel honorálja a kormány: az NVSZ munkatársai akár illetményük 250 százalékát kitevő pótlékra jogosultak (csak összehasonlításképpen: egy mezei rendőr esetében az illetménypótlék aránya 45 százalék.)
A NVSZ elôdje (a rendőrségi elhárítás) a hivatásos állományra volt kénytelen aktivitását korlátozni, a jövőben azonban a „nemzeti védelmisek” a civileket is górcső alá vehetik. Ugyanis az állomány köztisztviselői és közalkalmazottai is kötelesek beleegyezni, hogy belépésükkor és munkavégzésük közben random módon ellenőrizzék őket. Az alapvetés, hogy a fegyveres állomány tagjainál és a közszolgáknál megvizsgálják az „úgynevezett kifogástalan életvitelt”, illetve lesz megbízhatósági vizsgálat is. Hogy ez mit jelent, azt egyelőre senki nem tudja. Persze az első értelmezés az, hogy ezek az emberek nem hanyagolják-e munkájukat, nem fogadnak-e el kenőpénzt, nem élnek-e vissza hivatalukkal. Az más kérdés, hogy például az sem tesz eleget a kifogástalan életvitel körülményeinek, aki korábban hitelt vett fel, majd a forint gyengülése okozta törlesztőrészlet-növekedés miatt eladósodott, így kvázi sebezhetővé vagy zsarolhatóvá vált. (A kérdés persze ebben az esetben is az, hogy mikor gondolja úgy a belső ellenőrzés, hogy emiatt elmozdít valakit pozíciójából.)
2010. 11. 12. (XIV/45)
