Kereső toggle

Fejre állított piramis

Hatalomféltés miatt nem lehet rendet tenni vidéken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, a „közönségnek játszik” a Fidesz a zárószavazásra váró közbiztonsági csomaggal, amelynek értelmében a kis értékben elkövetett lopás vagy akár rongálás miatt tinédzsereket is elzárással lehetne büntetni. Ezzel folytatódik az első Orbán-kormány idején a drogtörvénnyel, most pedig a három csapás törvénnyel fémjelzett büntetőpolitika, amely abból az alapvetésből indul ki, hogy minél nagyobb a törvény szigora, annál nagyobb annak visszatartó ereje.

A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett törvénymódosítási csokor már általános indoklásában világossá teszi, hogy megszületésére a kistelepüléseken élők biztonság- és igazságérzete miatt volt szükség. Vagyis a jogalkotó célja azoknak a kis értékre elkövetett szabálysértéseknek, „tyúklopásoknak” a visszaszorítása, amelyek érthető módon irritálják a lakosság jelentős részét. A jogszabály nemcsak a közfelfogás által teljes mértékben a romák nyakába varrt megélhetési bűnözést igyekszik orvosolni, hanem a szélsőjobb által erre adott válaszokat is visszametszené. A módosító csomag értelmében ugyanis elzárással és pénzbüntetéssel sújtható az a személy is, aki feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz, vagy nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát visel, amely a szóban forgó szervezet egyenruháját idézi.
Az egyik legfontosabb módosítás a szabálysértéseket illetően, hogy akár elzárással is büntethető az, aki 20 ezer forint alatti értékben követ el lopást vagy rongálást, és az is, aki más ingatlanába besurran. Ez ráadásul nemcsak a felnőttekre, hanem a fiatalkorúakra is vonatkozik, akiket így egy áruházi lopás vagy egy graffitizés után akár 30 napra is el lehet zárni. Jogvédők emiatt erőteljesen támadják a tervezetet. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a javaslat felborítja az összhangot a szabálysértési jog és a büntetőjog között a kettőt egy szintre hozva. Indokolatlannak és átgondolatlannak látják az elzárás széles körben való alkalmazását is, részben a börtönök túlzsúfoltsága miatt. A fiatalkorúak elzárását pedig teljességgel elfogadhatatlannak tartják, ez szerintük ellentétes a gyermekjogi egyezménnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Az MSZP-nek szintén több kifogása van a közbiztonsági csomaggal kapcsolatban. Mint Vadai Ágnes, a párt biztonságpolitikusa megjegyezte, ezek közül a legalapvetőbb az, hogy a szociális problémákat nem lehet a büntetőjog eszközeivel kezelni. Márpedig – magyarázta a képviselő asszony – a tulajdon elleni szabálysértéseket tipikusan a lecsúszott élethelyzetben lévők követik el. És ha az elkövetőket – különösen a fiatalkorúakat – elzárással büntetik, az nem elriasztja őket a bűnözői életmódtól, hanem megbélyegzi és kriminalizálja a személyüket. „Nemcsak a szegénységből, hanem fiatalkori meggondolatlanságból is fakadnak olyan szabálysértések, például rongálások, amelyekkel kapcsolatban helyesebb büntetőpolitika lenne az, ha rámutatnánk, hogy ez hiba volt, javítsd ki! A szigorú büntetés ugyanis nem segíti a társadalmi együttélést, újabb és újabb feszültségeket gerjeszt” – folytatta Vadai, aki szerint az is problémás, hogy a bírók helyett a bírósági titkárok is eljárhatnak majd szabálysértési esetekben, ugyanis alkotmányos jog, hogy a személyes szabadságtól való megfosztásról független bíró döntsön. Továbbá a titkárok ugyan rendelkeznek szakvizsgával, ám még fiatalok, nincs kellő gyakorlatuk és empátiájuk, hogy ilyen fajsúlyos kérdésekben döntsenek.
Az előző kormány idején a megélhetési bűnözéssel leginkább fertőzött Borsod megyéből szocialista polgármesterek is bombázták a kormányt, hogy szakítsanak a látványosan megbukott „rózsadombi jogvédő hozzáállással” a romák által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények tekintetében. A helyi viszonyokat jól ismerő politikusok előre látták, hogy nem fog sikerre vezetni, ha továbbra is csupán a „legyünk türelmesek, és adjunk pénzt a felzárkóztatásra” elv alapján akarja a központi hatalom kezelni ezeket a problémákat. Az akkori kormány, úgy tűnt, nem igazán hallotta meg a segélykiáltásokat, az idő viszont igazolta azok tartalmát: a szélsőjobboldal a cigánybűnözéssel és a közbiztonság helyreállításának ígéretével tömegeket tudott magának megnyerni, miközben a társadalmi feszültségek tovább éleződtek.
„A Btk. kímélet nélküli folyamatos szigorításával az MSZP-kormány tulajdonképpen ugyanazt az utat követte, mint a populista jogalkotást folytató Fidesz, csak nem olyan hangzatosan” – vélekedett lapunknak egy évtizedek óta az igazságszolgáltatásban vezető szinten dolgozó jogász. Szerinte a szigorú büntetőpolitikával a kormányok sajátos frusztráltságukat igyekeznek kezelni, ami azért alakult ki, mert nem tudták „rendbe tenni” a rendőrügyet. Hiszen ahol a rendészet jól működik, ott nincs szükség kegyetlen törvényekre, mivel – és ezt szakértők sora hangsúlyozta például a három csapás törvény kapcsán is – nem a büntetés súlyossága, sokkal inkább elkerülhetetlen volta bír visszatartó erővel. Nálunk viszont éppen a végeken küzd a rendőrség súlyos forrás- és emberhiánnyal, miközben a megyei és az országos kapitányságokon valóságos pazarlás zajlik. A szakértő szerint talpára kellene állítani a feje tetejére fordult piramist, aminek a legjobb módja az önkormányzati rendőrség bevezetése lenne. A helyi önkormányzatnak, illetve a lakosságnak felelős rendőrség ugyanis hatékonyabban használná fel a közrend védelmére fordított összegeket. Ez a megoldás azonban nem szerepel(t) a kormányok tervei között: úgy tűnik, nehezen válnának meg a rendőri hatalomtól.
„Hiába vannak kiváló jogszabályok, ha azokat egy felkészületlen rendőr nem tartja be, és viszont is igaz: amennyiben a jogalkotó elveszti az eszét, a jogalkalmazó tud korrigálni” – vélekedett Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa is. Szerinte a törvénymódosítási csomag következményei a végrehajtáson fognak múlni, de az szinte biztos, hogy pusztán a szigor miatt nem fog csökkenni a szabálysértések száma. Szerinte egyébként egy erőteljes „jogpropagandát” folytat a Fidesz-kormány a három csapás törvénnyel és a közbiztonsági csomaggal. Ennek elsődleges célja, hogy kielégítse a közvélemény igényét, amely mindenütt a világon a bűnözéssel szemben szigorú fellépést követel, még akkor is, ha ez nem feltétlenül hatékony. Másrészt a lázas büntetőjogi törvényalkotás az előző kormány hibáit is igyekezne kijavítani, amelyek közül Finszter szerint az egyik legjelentősebb az, hogy a bűnmegelőzést a kelleténél jobban hangsúlyozták a bűnüldözés kárára.
A Fidesz tehát úgyszólván a „közönségnek játszik”, ami meglehetősen káros – fogalmazott Finszter, ugyanakkor ez önmagában még nem ad okot világvége-hangulatra. „Ha a kormány valóban komolyan veszi a korszerű államvezetés elveit és a nemzeti egyetértés politikáját, akkor két év múlva önkontrollt gyakorol, és kijavítja a gyakorlat által visszaigazolt hibákat. Egy 10-15 évre szóló közbiztonsági stratégiát ugyanis nem lehet két hét alatt elkészíteni – mondta. – Addig is – hangsúlyozta – »rendőrnek lenni kell«, vagyis a felkészült, létszámban, anyagiakban jól ellátott, helyben lévő rendőrség a közbiztonság kulcsa.”

Olvasson tovább: