Kereső toggle

Muszáj megszorításokkal kezdenie a Fidesznek

Interjú Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszterrel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akadt olyasmi a Fidesz-program gazdasági és pénzügyi részében, amire azt mondaná: kár, hogy nem nekem jutott eszembe?

- Nem láttam még olyan konkrét intézkedésekkel kitöltött programrészeket, amit egyáltalán lehet irigyelni. Ezt nem politikai éllel mondom, csak néhány napja alakult meg a kormány. Igaz, azon a héten, amikor felállt a Bajnai-kormány, akkor mi a hétvégén már egy részletes intézkedési tervet fogadtunk el - ennyi időt adjunk a Fidesz-kormánynak is. Visszatérve a Fideszre, olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.

Első olvasatra mekkora többletkiadást jelentenek a Fidesz-kormány ígéretei?

- Nem voltak olyan részletesen kifejtve, hogy számszerűsíthetőek legyenek.

Mekkora a költségvetési tartalék, mekkora mozgásteret jósol az új kormánynak?

- A tartalék a hiánycél tartásához kell, praktikusan nincs költségvetési mozgástér - de ezt ne tekintsük meglepetésnek, jó ideje azt mondjuk minden költségvetési ígéretre, hogy nincs miből. A válság pedig csak rontott ezen a helyzeten.

A leendő gazdasági miniszter állítólag beküldte a Pénzügyminisztériumba (PM) leendő államtitkárát, hogy szedjen valahogy össze 7 százalékos hiányt a jelenlegi 3,8 helyett. Találkozott a „hiánygyűjtő" államtitkárral?

- Mondjuk úgy, folyosói pletyka volt a PM-ben, hogy Matolcsy György bizottsági meghallgatása előtt, attól félve, hogy megkérdezik, hogyan jön ki a Fidesz által emlegetett magasabb hiány, a leendő államtitkárán keresztül adatokat kért - pontosabban azt kérdezte, hogyan lehet magasabb a hiány. De hiába raktak bele mindent a hiánysorba a baráti segítséget nyújtó kollégák, hiába emelték be még az állami vállalatok konszolidációinak költségét is, akkor sem sikerült megugrani az általuk ismételgetett 7 százalékot. Aztán furcsa módon úgy jelent meg, mintha a PM egy hivatalos papírja lett volna, de ilyen dokumentuma a minisztériumnak nem volt.

Hogy értékeli, hogy a Fidesz-program szót sem ejtett az euró bevezetéséről?

- Értem a bizonytalanságot, legalábbis ami a konkrét céldátumot illeti: Magyarországnak még sok feltételt kell teljesítenie; illetve magával az eurózónával kapcsolatban is sok most a bizonytalanság. Azt azért megtehetné Magyarország, hogy kitűzi az euróhoz szükséges maastrichti kritériumok teljesítését - mekkora legyen az államadósság, az infláció, az államháztartási hiány -, azt viszont nem kell kijelenteni, hogy abban az időpontban át is áll az ország euróra.

Azt viszont ígéri a kormány, hogy a kamatszintet leviszi, közelíti az eurózóna - jelenleg 1 százalékos - kamatszintjére.

- Az alapkamatcél megjelölésével a kormány túllép a kompetenciáján, hiszen az a Monetáris Tanács feladata, és ez kedvezőtlenül hathat az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésre, az inflációra, az eladósodottságra. Ráadásul kérdéses, hogy mennyire reális néhány éven belül egy ilyen mérvű kamatcsökkentés. Ki tudja például, hogy milyen magas lesz néhány év múlva az eurókamat, másrészt a jegybankra gyakorolt nyomás éppenséggel fékezi az alacsony kamatszint elérését.

Mit prognosztizál, a sokat emlegetett 1,7 millió devizahiteles mikor dőlhet hátra, hiszen a görög és a portugál válság erőteljesen mozgatja az árfolyamot.

- És mozgatja a magyar belpolitika is. De ezt a bizonytalanságok eloszlatásával orvosolni tudja az új kormány. Akkor aludhat mindenki nyugodtan, ha elfogy a külföldi adósságállományunk - azaz vagy mindenki visszafizeti a hiteleit, vagy hamarjában bevezetik az eurót. Utóbbi esetben jóval kedvezőbb pozícióba kerülhet mindenki, hiszen az euró és a svájci frank között kisebb az árfolyam-ingadozás, mint a forint és a svájci frank között.

Azt mondta Matolcsy György, az új gazdasági miniszter, hogy célszerű lenne a devizahiteleket forintalapúra átállítani. Tényleg?

- Nézzük, mibe kerülne. Különbség van a forint és a deviza kamatszintje között. Ezt mindaddig fizetni kell, amíg a különbség fennáll - ez a tétel évente több 100 milliárd forintot jelent, azaz egyfajta kamattámogatást be kell iktatni a rendszerbe. Valakinek állnia kell a jövőbeni árfolyamkockázatokat, hiszen forintforrás nincs e hitelek finanszírozására, egyszerűen nincs ennyi belföldi megtakarítás. Sőt, ha közben valami miatt meggyengül a forint, annak a költségét is ki kell valakinek fizetnie - ez is több 100 milliárd. Továbbá, tekintettel a forint múltbeli gyengülésére, a konverzió azt jelentené, hogy ezen a megemelt szinten befagyasztják a törlesztőrészleteket - nem hinném, hogy ennek a lakosság örülne. Irdatlanra hízhat egy ilyen átállás költsége, miközben a bajban lévő lakáshitelesek között majdnem fele-fele arányban vannak deviza- és forinthitelesek. Tehát igazából nem az árfolyamkockázat jelenti a legnagyobb problémát. Nem általában a devizahitelekkel kell kezdeni valamit, hanem a százezer bajban lévő hitelesre kell koncentrálni.

A költségekről Matolcsy úr csak annyit mondott, hogy egy részét a lakosság, egy részét az állam, egy részét pedig a bankszektor viseli. Milyen eszközökkel szoríthatja rá a kormányzat a bankokat egy ilyen konstrukció elfogadására?

- Nem tudom a választ, de azt igen, hogy a következő lépés a bankok állami feltőkésítése lenne - nem lehet a bedőlés szélére sodorni a bankrendszert, hisz az államnak ugyanolyan elemi érdeke, hogy a bankszektor ne a túlélésért küzdjön, hanem a vállalkozásokat finanszírozza, mint az, hogy ne dőljenek be a lakossági hitelek. Márpedig a bankrendszer nem tud a semmiből pénzt varázsolni, nem vághat bele olyasmibe, amire nincs meg a tőkefedezete.

A Fidesz-program egyik pontja évi mintegy 300 ezer lakás felújítását tervezi, illetve ha nem sikerül a földvásárlási moratóriumot meghosszabbítani, akkor létrehozna egy földalapot, ami jelentős területeket vásárolna fel. Az előbbi tétel költségét mintegy 300 milliárdra becsülik, utóbbi is 100 milliárdos nagyságrend. Van annyira hitelképes az ország, hogy kereskedelmi kölcsönökből fedezze ezt a két projektet?

- Magyarország annyira hitelképes, amennyire fegyelmezett pénzügyi politikát folytat. Ha a következő kormány új költéseket akar kieszközölni, akkor meg kell jelölnie a forrását. Ez a két tétel már önmagában meghaladja a GDP 1 százalékát, ilyen mérvű adósságállomány-növekedést pedig a mai nemzetközi hangulatban nem bocsátanak meg egykönnyen a hitelezők - pláne, ha nem világos a hozadéka. A mostani helyzetben hitelből nem teremthető túl nagy mozgástér; a költéseket ellensúlyozni kell más tételek lefaragásával, például intézményi reformokkal.

Ígért ilyesmit a Fidesz - például azt, hogy a bürokráciacsökkentés 300-500 milliárdot hoz, illetve hagy a vállalkozásoknál. Az utóbbi hat évben egyébként mintegy 40 százalékkal csökkentek a közigazgatás kiadásai - van még annyi a rendszerben, hogy egy ekkora összeget meg lehessen spórolni?

- Ha az OECD-átlagból indulunk ki, akkor a magasabb költéseink felét faragtuk le nagyjából, az OECD-átlagnál még mindig a GDP 1-1,5 százalékával megy el több a bürokratikus költségekre. De azt azért tegyük világossá, hogy a közszférában elért változások nemcsak folyamategyszerűsítést jelentenek, hanem intézménybezárásokat, leépítéseket, egyfajta munkanélküliség-növekedést.

A Bajnai-Oszkó-Kiss Péter-kormány úgy regnált, hogy társadalmi támogatottsága gyakorlatilag nem volt. A jelenlegi hatalomnak viszont erős a legitimációja. Ha most lenne pénzügyminiszter, amikor meg lehet változtatni Magyarországot, mit alakítana át?

- Ha tavaly, amikor az euró 310 forint volt, belemegyünk egy előrehozott választásba, akkor 3-4 hónapig gyakorlatilag semmit nem lehetett volna csinálni (ahogy a mostani kampányban sem lehetett), akkor jött volna az igazi fejreállás. Nem volt lehetőségünk hibázni. Most nincs akkora vész, nem állunk a szakadék szélén, persze nem is kéne oda visszamenni. Az új kabinet megengedhet magának egy tanulási folyamatot, a választók nem büntetik meg kapásból, viszont a várakozás óriási. A Fidesz olyan hangulatot generált, hogy mindenki üti az asztalt: adókat kell csökkenteni, meg kétszer annyi támogatás kell, nem lesz egyszerű mindennek megfelelni. Nekünk annyival volt könnyebb a dolgunk, hogy nem akartunk mindenkinek megfelelni - csak a válságkezelő program kritériumainak. Ha én lennék az új pénzügyminiszter helyében, ugyanazt a konzekvens szakmai programot csinálnám, amit eddig, nem lennék szívbajos kimondani, hogy további megszorításokra van szükség.

Milyenekre?

- Ezek nem lakossági intézkedések, nem a nyugdíjakat, nem a közszféra béreit érintik. Az utóbbi egy évben javultak a mutatóink - például a visegrádi országokhoz képest. Szlovákia jóval nagyobb hiányt csinált, mint Magyarország, jóval drasztikusabban nőtt ott a munkanélküliség.

Mégse érzik az emberek, hogy ki van találva az ország, hogy jó a magyar modell.

- Hogy éreznék, amikor egy éve azzal kampányol az új kormánypárt, hogy tragédia van. Az emberek nem statisztikai adatok alapján tájékozódnak, hanem a kedvelt politikusok nyilatkozatait olvassák, és a legnépszerűbb párt politikusai szörnyű bajokról beszélnek. De ha ráépítenének az általunk lerakott alapokra, akkor jó eséllyel lendülhetne át a holtponton az ország.

Posztosok és beosztottak

Orbán Viktor miniszterelnök új kabinetjének tagjai: Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterként dolgozik a kabinetben.
A Miniszterelnökség államtitkára Varga Mihály lesz. A Belügyminisztérium államtitkára Kontrát Károly és Tállai András, közigazgatási államtitkár pedig Felkai László. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál Balog Zoltán (roma integráció), Kovács Zoltán (kormányzati kommunikáció), Répássy Róbert (igazságügy), Rétvári Bence, Szabó Erika és Szászfalvi László (egyházügyek) lesznek államtitkárok, a közigazgatási államtitkári posztot pedig Gál András Levente kapta.
A Honvédelmi Minisztérium államtitkárának Simicskó Istvánt, Fodor Lajost pedig közigazgatási államtitkárnak nevezi ki a kormányfő. A Külügyminisztériumnál Németh Zsolt látja el az államtitkári feladatokat, a közigazgatási államtitkár pedig Bába Iván. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál hat államtitkár lesz: Becsey Zsolt, Bencsik János (energetika), Cséfalvay Zoltán, Czomba Sándor, Kármán András és Naszvadi György. Közigazgatási államtitkárként Nagy Róza dolgozik majd.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál szintén hat segítője lesz a miniszternek: Czene Attila (sport), Halász János (parlamenti államtitkár), Hoffmann Rózsa (oktatás), Soltész Miklós (szociális ügyek), Szócska Miklós (egészségügy) és Szőcs Géza (kultúra). Közigazgatási államtitkárként Jávor András dolgozik majd a tárcánál.
Szintén hat államtitkár lesz majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál: Fónagy János (közlekedés), Halasi Tibor, Hegmanné Nemes Sára, Molnár Ágnes, Nyitrai Zsolt (informatika) és Völner Pál. Itt Vízkelety Mariann lesz a közigazgatási államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztériumnál Ángyán József, Czerván György, Illés Zoltán (környezetvédelem), Kardeván Endre és V. Németh Zsolt államtitkár, Farkas Imre pedig közigazgatási államtitkár lesz.

Olvasson tovább: