Kereső toggle

Víz alá nyomva

Megtépázta a mezőgazdaságot az ítéletidő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha a rengeteg eső és az árvizek miatt kevesebb és gyengébb minőségű is lesz a gabona-termés, ez nem fog kenyérgondot okozni Magyaror-szágon.

Az első gyorsfelmérések szerint mintegy 100 milliárd forintnyi kárt okozott a mezőgazdaságban a viharos-csapadékos időjárás, valamint az árvíz és a belvíz. A következő időszak időjárásától függ, hogy tovább növekednek-e az agrárium kárai, de az már most kalkulálható, hogy bizonyos termékek árai emelkedni fognak. Jó hír viszont, hogy gabonahiány nem lesz, vagyis kenyérgondokra nem kell számítani.
A Magyar Agrárkamara adatai szerint az országban 180 ezer hektár áll víz alatt. Az őszi búzával bevetett területek 5 százalékát öntötte el a víz (ez mintegy 50 ezer hektár), és hasonló az arány az őszi káposztarepcénél is. A napraforgónál 3,5 százalék, a kukorica esetében pedig mintegy 1,5 százalék ez az arány. A vízzel sújtott területeken belül jelentős a még bevetetlen földek aránya is: 110 ezer hektárt idén már nem tudnak hasznosítani a gazdálkodók.
A felmérés szerint van, ahol már teljesen kipusztult a termés, a többi területen pedig a növényvédelem és a betakarítás is jelentős akadályokba ütközhet a víz miatt. Mindez nemcsak a mennyiségben, hanem a minőségben is kedvezőtlenül befolyásolhatja az idei gabonatermést, és így az árakat is. (A búza betakarításkori területe évtizedek óta most először csökkenhet egymillió hektár alá.)
Ács József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének alelnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint az idei kalászos gabonatermés felének a megsemmisülése várható. Szerinte ezek a hírek a felvásárlási árak előzetes manipulálását szolgálták.
„Ha a rengeteg eső és az árvizek miatt kevesebb és gyengébb minőségű is lesz a termés, ez nem fog kenyérgondot okozni Magyarországon. Az ország évi gabonaszükséglete mintegy 1,2 millió tonna, ez bőven meglesz” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: az ország gabonatartalékáról sokféle számadat kering a szakmán belül is, de 300-400 ezer tonna gabona biztosan van a tárolókban.
A gyümölcsösökben 35-40 százalékos, a zöldségeknél 20-30 százalékos terméskiesésre lehet számítani, ami felvásárlási értéken számolva mintegy 35-40 milliárd forintot tesz ki – tájékoztatta a Heteket a Magyar Zöldség-gyümölcs Terméktanács (Fruitveb). Leginkább a szamóca és a korai cseresznye esett áldozatul az időjárásnak, de a kajszibarackból és almából is jelentősen kevesebb lesz a szokásosnál. Biztosan nem lesz túltermelés dinnyéből sem. A termelői átvételi árak a zöldségek és a gyümölcsök esetében emelkedni fognak, viszont lesz megfelelő mennyiség a magyar piacra a kertészeti termékekből, importra nem lesz szükség.
A szőlőültetvényekben minimálisan 10 százalékos terméskieséssel lehet számolni. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az MTI-nek elmondta: jelenleg még egy jó közepes termésre van kilátás, ami azt jelenti, hogy a szüret végén 3-3,5 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. Ehhez viszont az kell, hogy a következő hetekben száraz idő legyen, és a fürtök kötődése megfelelő mértékűvé váljon. Most ugyanis a szőlő fejlődése egy-két hetes késésben van a napfényes órák hiánya miatt.
Nem használt az esős idő a méhészeknek sem. Az idei akácméz harmada-negyede csak a tavalyinak, ami 6,5-7 milliárd forint árbevétel-kiesést jelent. Szakemberek szerint a vegyes méznél még nem becsülhető a kár, rossz hír viszont, hogy az akácvirágzás utáni méhlegelőket is súlyosan károsította a sok víz.
Jelentős a kár az erdőterületeken is. A kidőlt fák mennyisége számottevő, 400-500 ezer köbméter, azaz az éves kitermelés 10 százalékára tehető az a fatömeg, melynél úgynevezett kényszerkitermelésre lesz szükség. (Hetek-összeállítás)

Olvasson tovább: