Kereső toggle

Erőskezű médiahatóságot!

– mondja Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jelenlegi jogszabályi keretek között is fel lehetne lépni a törvénytelen és káros tartalmakat közvetítő műsorok ellen, ha az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) következetesen végezné a munkáját – mondta lapunknak Szalai Annamária, a testület fideszes delegáltja.

A nyilatkozatait hallgatva meglepő volt, hogy egyszerű jogalkalmazóként várja, hogy médiafronton milyen koncepcióval áll elő a Fidesz–KDNP-kormány. Meg sem kérdezik önt, mint a párt médiapolitikusát?
– Miután nem vagyok és nem is leszek tagja az Országgyűlésnek, nem leszek törvényhozó. De természetesen bízom abban, hogy megkérdezik a véleményemet, és támaszkodnak az elmúlt években szerzett szakmai tapasztalataimra.
Az új kormánynak a kétharmados többséggel minden lehetősége meglesz arra, hogy megalkossa azt az új médiatörvényt, amelyre már eddig is szükség lett volna, de nem jött össze a többpárti megegyezés. Ha ezzel kapcsolatban kikérnék a véleményét, mit mondana?
– Abból érdemes kiindulni, hogy milyen problémákat eredményez a hatályos törvény elégtelen volta. A jelenlegi szabályozásból „kicsúszott” a területi és tartalmi hatály, mivel több műsorszolgáltató elhagyta Magyarországot, így vannak olyan tartalmak, amelyekre nem tud kiterjedni a médiatörvény. Ezenkívül azért is szükséges a változtatás, mert az uniós irányelvekkel már tavaly decemberig harmonizálni kellett volna a magyar jogrendet – a mulasztás miatt el is marasztalhatnak bennünket. A jogharmonizáció érintené a reklámszabályozást, valamint egyes internetes tartalmak szabályozásának lehetőségét is. Hangsúlyozom, hogy ez nem az emailek és a blogok ellenőrzését jelentené, hanem például bizonyos letölthető tartalmakra vonatkozna. Így nem történhetne meg az – amire volt példa –, hogy az egyik kereskedelmi csatorna valóságshow-ját az interneten is közvetítik. Amíg azonban a televízióban fel tud lépni az ORTT a törvényellenes tartalmakkal szemben, addig az interneten nem.
Az új médiatörvényre a digitális átállás miatt is szükség lenne, hiszen az infrastruktúra területén már megtörtént a jogalkotás, a tartalom vonatkozásában azonban ez még várat magára. Ezenkívül pedig a közszolgálati média finanszírozását is rendezni kellene, mert a jelenlegi rendszer látványosan összeomlott, és nem felel meg sem a hazai, sem az uniós szabályozásnak.
Felvetődött, hogy az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával egy „szuperhatóság” jönne létre, amelynek a vezetésével önt bíznák meg…
– A személyemmel kapcsolatos találgatásokat nem kommentálnám.
A nézőket, hallgatókat szerintem nem érdekli, hogy hány hatóság van, a piaci szereplőknek viszont könnyebb dolguk lenne az ügyintézésnél, egyszerűbbé válna az életük.  Az unióban számos példa van arra, hogy miként működik együtt a tartalomért, illetve a terjesztésért felelős hatóság – a trend azonban mégis az egyre szorosabb együttműködés irányába mutat. Ennek az az oka, hogy ma már nagyon nehéz elválasztani a terjesztéstől a tartalmat, például egyes kábelhálózatoknak  vannak saját csatornáik is. Ráadásul a terv nem új, az eddigi médiatörvény-tervezetekben is szerepelt, vita csak abban volt, hogy az összevonást milyen gyorsan kell végrehajtani. Ilyen módon az új kormány csak továbbviszi az előző kabinet elképzeléseit.
Az új rendszerben szükség lenne pártdelegáltakra? Az ORTT rendre pártos viták helyszíne…
– A döntések nagy többségét együtt hoztuk meg, néhány kérdésben volt csak nagyobb vita, de ez a demokrácia velejárója. Természetes, hogy vannak nézetbeli és értékrendbeli különbségek, ezért ezt álkérdésnek tartom.
Ha már azt értékrendet említette: ön kitartóan ostorozta a kereskedelmi csatornákat a káros tartalmak, különösen a kibeszélő show-k kapcsán. Hogyan lehet a jövőben elejét venni az ilyen jelenségeknek?
– A törvénysértő tartalmak ellen igyekeztem következetesen fellépni, ugyanis folyamatosan lehetett látni olyan jeleneteket ezekben a műsorokban, amelyek károsan hatnak a kiskorúakra. Már a jelenleg hatályos törvény is lehetővé teszi, hogy ezeket a hatóság visszaszoríthassa. Ezzel azonban nem élt megfelelően az ORTT. A médiahatóság olyan, mint a mai Magyarország: semmi következetesség, kiszámíthatóság nincs a döntéseiben, és így a szolgáltatók sem tudtak mihez igazodni, egyre csak tolták odébb a határokat. Előfordult, hogy az egyik esetben a hatóság büntetést szabott ki egy adott törvénysértés kapcsán, a másik esetben nem. Ha a jelenlegi jogszabályokban meghatározott értékeket védenénk, és kiszámíthatóan lépnénk fel, akkor nem lenne olyan a médiavilágunk, amilyen.
Persze finomítani azért kellene a szankciórendszert. Lehetőséget kellene például teremteni arra, hogy amennyiben sorozatosan törvényt sért egy műsorszám, ne kelljen tehetetlenül nézni amíg jogerős döntés születik, hanem a hatóság fel is függeszthesse ezeket a műsorokat.
A Fidesz tervei között szerepel a közszolgálati médiumok – közelebbről meg nem határozott – összevonása. Az ön olvasatában ez mit kellene, hogy jelentsen?
– Ebben a kérdésben is kíváncsian várom, hogy milyen tervek születnek. A véleményem szerint a lényeg, hogy áttekinthető legyen a közmédiumok működése és finanszírozása, a megbízó – vagyis maga az állampolgár – követni tudja, hogy a pénzéért megvalósul-e az, amit kapni szeretne. A jelenlegi rendszer nem hatékony: a köztévéket, a rádiót, valamint az MTI-t a menedzsmenten túl mintegy 125 ember ellenőrzi, ennek ellenére az MTV csődben van, a Duna Tv-nek gyorssegélyre volt szüksége, a túlburjánzott intézményrendszer vezetői pedig szinte ellenőrizhetetlenek, korlátlan szabadsággal bírnak.
A kuratóriumi elnökség csak korlátosan szólhat bele a működésbe, a civilek pedig ott vannak ugyan az ORTT-ben a kuratóriumokban, de éppen abban nem lehet szavuk, amiben érdemes lenne, nevezetesen hogy milyen a tartalom. Márpedig a pénzünkért minél több igényes tartalmat kellene, hogy kapjunk.

Olvasson tovább: