Váratlanul előzetes letartóztatásba helyezte az ügyészség Demszky Gábor főpolgármester főtanácsadóját, a széles közvélemény előtt ismeretlen Mesterházy Ernőt, aki nem mellesleg az MDF-SZDSZ összefogás motorja volt. Demszky utalt arra, hogy akár a „nagypolitika” is lehet a bilincselés oka, mivel a Bokros Lajos mögött felsorakozott formáció veszélyt jelent mind az MSZP-re, mind a Fideszre nézve. A Fidesz nem reagált a felvetésre, a szocialisták szerint érthetetlen, amit a városvezető állít.
Mesterházy Ernő csak névrokona Mesterházy Attilának, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének, de a névazonosság is rámutat arra, milyen károkat okoz az a háború, amit az MSZP és az SZDSZ folytat egymással. A jobboldali politikusok és újságok ugyanis rendre csak Mesterházyról beszélnek és írnak, a keresztnevét általában elhagyva, tehát a felületes hallgató könnyen a MSZP-s jelöltre gondolhat a BKV-ügyet hallva.
A most ötvenes éveiben járó Mesterházy Ernő a közgazdasági egyetemen kezdett el foglalkozni az alternatív zenei élettel, például az Európa Kiadó nevű akkori underground sztárzenekar producere is volt, majd egzotikusruha-kereskedelemmel is foglalkozott. Körülbelül nyolc évvel ezelőtt lett az akkor önkormányzati választásokra készülő Demszky Gábor tanácsadója. Elmondása szerint jó kapcsolatot ápolt a szocialista és a fideszes háttéremberekkel is. Érdekes, hogy noha Mesterházy közvetlen, barátkozó stílusú ember, mégis kerülte a nyilvánosságot, a nyilatkozatokat, általában elégnek tartotta, hogy két internetes portálon feltűnt róla egy portré, illetve egy interjú, melynek megjelenését állítólag egyenesen ő maga inspirálta. Az ügy érdekessége, hogy azóta is e két írást használja a magyar sajtó a vele kapcsolatos cikkek háttéranyagául.
Demszky Gábor hétfői, drámai hangvételű és szokatlanul hosszú sajtótájékoztatóján azt állította, hogy Mesterházynak semmi köze nem volt a BKV irányításához, a városházi munkamegosztás szerint a szuperfőpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós felségterülete volt a közlekedési cég. A főpolgármester szavaiból egy koncepciós eljárás képe rajzolódott ki a tanácsadójával szemben.
Mint beszámoltunk róla, Hagyó Miklós politikai karrierjének egyik töréspontja akkor keletkezett, amikor konfliktusba került Kocsis Istvánnal, a BKV új vezetőjével, aki egymás után tett feljelentéseket a társaságnál kötött szerződések ügyében. Úgy tűnik, hogy ezek a feljelentések váltak olyan hólabdává, amely lavinaként szakadt a fővárost korábban évekig szövetségben kormányzó szocialista és liberális politikusok nyakába. Értesülésünk szerint a perek tárgya hétmilliárd forint körüli összegre rúg, és a lényege arról szól, hogy a szerződések mögött voltak-e valós teljesítések. A BKV eddigi működése leginkább egy fejőstehénhez hasonlít, amit számtalan érdekkör, tanácsadó cég és szakszervezet „fejhetett" - akár törvényesen is. (Ez utóbbit vizsgálja az igazságszolgáltatás.)
Az elmúlt napokban a BKV két korábbi vezetőjének, Antal Attilának, illetve Balogh Zsoltnak eredt meg a nyelve. A kiszivárogtatott hírek szerint elsősorban Hagyó Miklósra tettek terhelő tanúvallomást, aki bár tagadta a vádakat, a politikai nyomás miatt a múlt héten mégis visszalépett a képviselőjelöltségtől, ámbár jelenlegi országgyűlési mandátumáról nem mondott le, tehát védi a mentelmi jog.
Egyes forrásaink szerint Mesterházy ellen mindössze annyi szól, hogy Hagyó Miklós hivatkozott rá mint az SZDSZ „ügyintézőjére", akivel „egyeztetve van az álláspont".
Szabad demokrata körökben egyértelműen az a vélemény, hogy mivel a BKV nem tartozott az SZDSZ „kezelésébe", ezért Mesterházyt tudatosan keverhették bele az ügybe, mert az elmúlt években a párt kulcsszereplőjévé vált. Az SZDSZ legfontosabb ügyei gyakorlatilag Mesterházy irodájában dőltek el, sőt, úgy tudjuk, hogy múlt hét szerdán délelőttre éppen egy döntő jelentőségű egyeztetésre hívta a párt vezetőit, akiket aztán a folyosón a városháza egyik közalkalmazottja értesített, hogy rendőrök vannak a tanácsadónál. A hírek szerint Mesterházyt annyira megviselte az ügy, hogy kritikus szintre emelkedett a vérnyomása. Egy héttel őrizetbe vételét követően, szerdán a tököli börtönkórházba szállították a tanácsadót.
Demszky Gábor a már említett sajtótájékoztatón azt állította: Mesterházy Ernő semmilyen ügyben nem rendelkezett döntési jogkörrel, nem volt utasítási joga, megbízatása kizárólag tanácsadásra és döntés-előkészítésre vonatkozott. Hozzátette: posztját akkor hozták létre, amikor 2005-2006-ban megindult a verseny az uniós forrásokért, és hivatalos csatornákon már nem tudtak eredményt elérni, ezért megakadtak a főváros számára fontos ügyek.
Az őrizetbe vétel óta úgy tűnik, az MSZP és az SZDSZ politikusai azon dolgoznak, hogy miként lehet a másikra tolni a mai napig ezer kusza szállal rendelkező és ellentmondásos ügyet. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint Demszky Gábornak politikai és jogi felelőssége is van a BKV-botrányok kapcsán. Steiner úgy vélte: nem elfogadható a főpolgármester érvelése, miszerint nem volt rálátása helyettesei tevékenységére.
Hagyó Miklóst nem egyszer voltam kénytelen figyelmeztetni írásban jogköreinek korlátaira - mondta három nap múlva Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlés BKV-vizsgálóbizottságának ülésén. Mint mondta: közte és a főpolgármester-helyettese között nem volt személyes konfliktus, Hagyó Miklóssal inkább az volt a baja, hogy a problémákat egyedül akarta megoldani, s miközben a nyilvánosság előtt a BKV „irányítójának" akart látszani, a nehéz helyzetekben elbújt.
Az MSZP-s vezetői körökben egyébként drámainak látják a helyzetet, az a közkeletű vélemény, hogy több hónapos építő munkájukat verte le a nullára a Hagyó-ügy. A lengyel példát emlegetik, ahol a baloldal saját magát végezte ki azzal, hogy a korrupciógyanús ügyek miatt egymásnak estek a párt különféle szintű vezetői. Ott a baloldal azóta sem állt talpra.
