A bolíviai elnökválasztási kampányban még az utolsó pillanatokban is „forró téma” a Flores-ügy. Az áprilisban Santa Cruzban likvidált csoportot Evo Morales és kormánya egyértelműen terrorista sejtnek tekinti, az ellenzék viszont politikai-titkosszolgálati akciót sejt a háttérben. Akármi is volt a társaság valódi célja, tény, hogy a bolíviai különleges erők Florest és két társát szó szerint kivégezték, és az is valószínű, hogy a helyszínt manipulálták. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint Rózsa-Flores nem avatta be társait terveibe – végzetes veszélybe sodorva őket ezzel.
„Azért hívtak, hogy szervezzem meg, vagy segítsek megszervezni Santa Cruz város, illetve a tartomány védelmét" - állította tavaly szeptemberben Kepes Andrásnak nyilatkozva Rózsa-Flores Eduardo.
Magyarázatként a Bolívia gazdag keleti, illetve szegény nyugati országrésze közötti feszültséget említette, amely szerinte polgárháborúval fenyeget - köszönhetően Evo Morales államosító és populista politikájának. Arról is beszélt, hogy a Santa Cruz-iak széles körű autonómiát - vagy teljes elszakadást - akarnak kiharcolni maguknak, hogy többet tarthassanak meg a helyben megtermelt bevételekből. Mint mondta, az ellenállási hadsereg megszervezéséhez és a fegyverek beszerzéséhez szükséges pénz rendelkezésére áll azoknak, akik felkérték őt, a fegyvereket pedig megbízói Brazíliából csempészik majd át Bolíviába, az őserdőn keresztül.
A bolíviai-zsidó-magyar származású író-költő-forradalmár különös életének még különösebb utolsó szakasza kezdődött el ezzel a vállalkozással. Az állampárti titkosszolgálatnak dolgozó, szerb-horvát háborút megjárt, muszlim hitű baloldali anarchista Flores - aki a hazai fasisztákkal is szimpatizált - egy hónappal a nyilatkozat után már Bolíviában tartózkodott. Kepesnek meghagyta, csak akkor vegye elő a dobozból az interjút, ha épségben visszaérkezik, vagy történik vele valami. Meglehet, maga sem gondolta, hogy ez utóbbi alig fél év múltán bekövetkezik.
A bolíviai hatóságok április 16-i közlése szerint a Santa Cruz-i Las Americas szállodában a belbiztonsági kommandósok rajtaütöttek egy terrorista csoporton, amely több robbantásos merénylet elkövetése után Morales elnököt is meg akarta ölni.
A hivatalos kommunikáció szerint
30-35 percig tartó tűzpárbajban három terroristát - Rózsa-Flores Eduardót, a magyar nemzetiségű román állampolgár Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert - lelőttek. Két társukat - a magyar állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot - letartóztatták.
A bolíviai sajtó egy része és az ellenzék azonban kételkedik abban, hogy mindez teljes egészében megfelel a valóságnak. A Flores-ügyet körüljáró parlamenti vizsgálóbizottság november közepén megszületett 83 oldalas jelentését csak a kormánypárti képviselők fogadták el. A jelentés szerint Rubén Costas Santa Cruz-i kormányzó és Branko Marinkovic helyi üzletember vezette azt a csoportot, amelynek célja a tartomány autonómiájának kivívása volt. Ehhez 40 millió dollárt gyűjtöttek össze, amiből az állítólagos terroristákat, és egy irreguláris hadsereg megszervezését pénzelték.
Az ellenzék szerint azonban a jelentés nem vett figyelembe számos időközben kiszivárgott információt. Ezek közé tartozik a kommandósok akciójáról készült videofelvétel, amelyen nem látszanak holttestek, viszont úgy tűnik, fegyvereket helyeznek el Floresék szállodai szobáiban; vagy azok az internetes beszélgetéseket, amelyek egyikében Rózsa valószínűleg Alvaro García Linera bolíviai alelnökkel beszél. Továbbá előkerült olyan fotó is, amelyen Flores nem mással, mint a későbbi kommandós rajtaütést vezető Wálter Andradével szerepel együtt. Ezenkívül a Dwyer és Magyarosi holttestét vizsgáló független patológusok is más eredményre jutottak, mint a bolíviai kollégáik.
Bernardo Montenegro ellenzéki képviselő szerint „valaki" felfogadta Rózsa Florest „egy feladat elvégzésére, egy bizonyos szintű nyugtalanság és zavargás elérése" végett Santa Cruz tartományban, s ezzel ürügyet teremtett Morales elnök számára „a helyi hatóságok lefejezésére". Ez a „valaki" aztán elkezdett aggódni amiatt, hogy az állítólagos zsoldosok beszélni fognak, ezért minél előbb „holtan akarta látni" őket. A politikus és képviselőtársa, Pablo Banegas lapzártánk után találkozott Magyarosi Árpád és Tóásó Előd családjával, kormányzati illetékesekkel, valamint Rózsa-Flores egykori ismerőseivel. Egyebek közt azt szeretnék kideríteni, hogy ki vitte Florest Bolíviába. (A bolíviai politikai viszonyokat jellemzi, hogy eközben a két képviselő ellen hazájukban elfogatóparancsot adtak ki egy állítólagos okirathamisítás kapcsán.)
Kivégzés megrendelésre
A hivatalos bolíviai állásponttal kapcsolatos kétségeket itthon is többen osztják. Tarjányi Péter a hazai patológiai szakvélemény alapján egyértelműen úgy látja, Magyarosi Árpádot kivégezték. A család által felkért bűnügyi szakértőként elmondta, a holttesten talált sebekből, lőcsatornákból pontosan rekonstruálni tudták a halál körülményeit. E szerint Magyarosi felemelt kézzel állt, miközben megkapta az első három lövést. A lövedékek ugyanis a könyökén hatoltak be és végigszántották a felkarját, eltörve a csontját. Ezt követően a már fekvő áldozatot megverték, arcát, veséjét összerugdalták, és további négy lövést kapott. Egyet a medencéjébe, kettőt pedig közvetlen közelről a mellkasába. Az utolsó lövés a jobboldali lapockánál felülről lefelé hatolt be, ezt vélhetően kivégző lövésnek szánták, de lecsúszott. Ami még tragikusabb: egyik lövés sem volt halálos, Magyarosi még 30-35 percig élt, haláltusájában azonban egyáltalán nem kapott orvosi segítséget.
Hasonlóan megdöbbentő eredményre jutott a Dwyer holttestét vizsgáló ír orvosszakértő is: az ír férfi térdelt, amikor egyetlen szívbe hatoló lövéssel kivégezték. Ráadásul egyikük kezén sem találtak lőpornyomokat, ami nemcsak azt jelenti, hogy nem lőttek vissza, hanem azt is, hogy a halálukat megelőző egy hétben nem sütöttek el fegyvert.
„Érdekes az a nyilvánosságra került rendőrségi felvétel is, amelyet az akció után, hajnali 2 és 3 óra között rögzítettek a kommandósok. A felvételen elhangzik egy párbeszéd, amelyben az egyik egyenruhás azt kérdezi a társától, hogy »ezt a fegyvert honnan hoztad?«, mire a válasz az, hogy a szomszéd szobából. Egyértelműen kiderül, hogy vándoroltatták a bizonyítékokat, esetleg ők maguk helyezték el őket, vagyis manipulálták a helyszínt és ezzel a bizonyítási eljárást is" - mondta Tarjányi. A szobákban egyébként - tette hozzá - nem voltak golyónyomok, sőt vérnyomok és holttestek sem tűntek fel a felvételen. Csupán két letakart személy látható, akik közül az egyik Tóásó Előd volt, a másik pedig Mario Tadic. Délelőtt viszont már minden tiszta vér volt, és a holttestek is a szobában hevertek - az erről készült felvételeket sugározták a bolíviai tévécsatornák nyomán világszerte. Tarjányi Péter megjegyezte: a bolíviai hatóságok „maszatolnak", a kormány pedig nem engedi, hogy nemzetközi vizsgálóbizottság álljon fel az ügyben.
Mindezek ellenére még mindig nem tisztázott, hogy vajon a Flores-csoport, illetve annak egyes tagjai, pontosan mit kerestek Bolíviában. Számos olyan fotó került nyilvánosságra ugyanis, amelyen a társaság tagjai fegyverekkel pózolnak. Egy mobiltelefonnal készült videofelvételen pedig Flores arról beszélget valakivel spanyolul, hogy elmulasztották a lehetőségét annak, hogy felrobbantsanak egy személyszállító hajót, amelyen Morales elnök is ott volt. Eközben mellette Magyarosi iszogat.
Tarjányi Péter úgy véli, a két fiatal tanár, Tóásó és a barátja hívására érkező Magyarosi nem tudtak arról, hogy Flores milyen küldetéssel utazott ki Santa Cruzba. Mint ahogy az egy olajcégnek dolgozó, de megbízása lejártával további munkalehetőségek után kutató Dwyer sem. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy miközben Eduardo mint hadseregparancsnok tárgyalt a helyiekkel, társai semmit nem értettek az egészből.
„Rózsa-Flores ellentmondásos figura volt: lánglelkű költő, horvát nemzeti hős, muzulmán hitű forradalmár. Impulzív személyisége, pillanatnyi ötletei villanásszerűen sodorhatták veszélybe társait. Teljesen érthető, hogy egy ország titkosszolgálata a gyanús információkat felkapja. Persze ez nem menti fel a bolíviaiakat, hiszen az ügyet nem civilizált módon kezelték: minden jel arra utal, hogy politikai-szakmai oldalról ezt a kivégzést megrendelték, ami azonos kategóriába tartozik az el nem évülő háborús bűnökkel" - fogalmazott Tarjányi. Megjegyezte: Kepes Andrásra is „haragszik", mivel mint riporternek meg kellett volna győződnie arról, hogy vajon reális-e mindaz, amit Flores nyilatkozott, és azt is végig kellett volna gondolnia - az MTV-vel együtt -, hogy az interjú közlésének milyen következményei lesznek Tóásó Elődre nézve. A bolíviai hatóságok kezében ugyanis ez a felvétel jelenti az adu ászt a terroristagyanú igazolására.
Flores hazudott?
Megkerestük Tóásó Editet, a La Paz-i börtönben raboskodó Tóásó Előd nővérét is, aki Tarjányitól kissé eltérően értelmezi a történteket. Szerinte ugyanis Rózsa-Flores eleve nem mondott igazat Kepes Andrásnak adott nyilatkozatában. „Ismerősei is állítják, hogy hajlamos volt a nagyotmondásra. Az interjúban is látható, hogy túlgesztikulálja a mondandóját, ami a hazugságra utal. Ráadásul logikailag sem áll össze a kép, hogy fegyveres védelmet szervezett volna" - fogalmazott. Úgy véli, a csaknem kétmilliós világváros, a saját rendőrséggel, önkormányzattal rendelkező Santa Cruz védelmének megszervezését nem Rózsa-Floresre és olyan idealista emberekre bízták volna, mint Tóásó és Magyarosi.
Tóásó Előd egyébként november 11-én utazott ki Bolíviába: Flores - akivel egy író-olvasó találkozón ismerkedett össze - azzal hívta, hogy informatikai munkát tud biztosítani neki. Nővére állítása szerint a fiatalember áprilisban már haza akart jönni, mert nem volt munkájuk, ám az útra nem volt elegendő pénze. Éppen ezért furcsa számára, hogy két nappal a rajtaütés előtt beköltöztek egy négycsillagos szállodába - korában ugyanis egy apartmanban laktak közösen.
A fegyveres képekről Tóásó Edit azt mondja, a fiúk csak „a buli kedvéért" pózoltak, minden bizonnyal ittas állapotban. Azzal kapcsolatban pedig, hogy - ír sajtóinformációk szerint - Dwyer náci szimbólumot tetováltatott a karjára, és szélsőjobboldali kötődése volt, úgy fogalmazott: „Az egy kelta motívum volt. Ugyanez a cikk Elődről is azt állítja, hogy fasiszta, és a román sajtóra, meg a Székely Légióra hivatkoznak, amely állítólag ötezer tagjával fel akarja szabadítani Erdélyt. Ezt az írást én nem tudom komolyan venni."
A testvére kiszabadításáért aláírásokat gyűjtő Tóásó Edit nemcsak ezzel, hanem azzal a videóval kapcsolatban is szkeptikus, amelyben Flores az elnök elleni merénylet elmulasztásáról beszél. „Én ennek a videónak a teljes, 45 perces változatát megkaptam. Ezen Flores a bolíviai kormány titkosszolgálati tisztjével beszélget egy kerti partin - azzal a személlyel, aki később a fiúkat kivégző osztagot vezette. A mellette iszogató Magyarosi nem értett belőle semmit, Dwyer aludt, Előd pedig ott sem volt. Ez a tiszt szerintem provokálta Eduardót, aki szintén nem volt józan állapotban" - mondta, megjegyezve, hogy a tévében egy összevágott, rossz minőségű felvétel ment le. Szerinte minden arra utal, hogy az egész történetet a bolíviai titkosszolgálat szervezte-rendezte meg politikai célból.
Nyikos Attila, a Magyarosi család ügyvédje feljelentést tett a férfi halálával kapcsolatban emberölés, súlyos testi sértés, segítségnyújtás elmulasztása, bántalmazás hivatalos eljárás során, valamint kényszervallatás miatt. „Speciális esetekben, mint például a háborús bűnök, a Btk. lehetőséget ad arra, hogy a magyar hatóság eljárjon olyan ügyekben, amikor nem magyar állampolgár ellen külföldön követnek el bűncselekményt" - indokolta, hogy a román állampolgár Magyarosi ügyében miért nem csak a román nagykövetségen tett feljelentést. A jogi képviselő a Fővárosi Főügyészség elutasító határozata után panasszal élt, ami a Legfőbb Ügyészség asztalán landolt. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a törvényes határidőn belül döntés születik a panasszal kapcsolatban. Arra, hogy mi a törvényes határidő, nem kívánt válaszolni.
Úgy tűnik, Nyikos Tamás nem alaptalanul emleget hideg távolságtartást a magyar illetékesek részéről. Mint mondta, a hatóságok „helyből" elutasították, hogy elvégezzék Magyarosi holttestének vizsgálatát, és eleinte az is kérdéses volt, találnak-e kórházat és patológust, aki ezt elvállalja. Az ügyvéd szerint méltányos lenne, ha itthon is foglalkoznának a magyar nemzetiségű Magyarosi ügyével.
