Kereső toggle

Kváziházasság

Újra nekifut a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolatnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ki érti, hogy a világválság kellős közepén a kormánynak miért halaszthatatlan a melegpárok együttélési formáinak rögzítése? Rövidesen ismét a parlament elé kerül ugyanis a korábban az Alkotmánybíróság által elutasított verzióval csaknem teljesen azonos javaslat, melyet a héten talált általános vitára alkalmasnak a parlament emberi jogi bizottsága.

Miután a 2007 karácsonyán „sutyiban" elfogadott bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglaltak egy részét az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította, az új szabályozás nem léphetett hatályba 2009. január 1-jén. Az Ab azért semmisítette meg a jogszabályt, mert szerintük a külön- és azonos nemű párok között is létesíthető élettársi kapcsolat „kvázi" házassági közösséget eredményez, ez pedig ellentétes a házasság védelmének alkotmányos kötelezettségével.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt követően kérte fel Draskovics Tibor igazságügyi minisztert, hogy készítsen elő egy olyan javaslatot, amely kiküszöböli az Ab által említett „jogtechnikai problémákat". A meleg párok érdekeit képviselő baloldal mellett maguk az érintettek is azt hangsúlyozzák, hogy az Ab határozatával egy jogalkotási kényszer keletkezett, hiszen a testület hiányolta azt a jogi szabályozást, amely a házastársakéhoz hasonló jogállást biztosít az azonos nemű pároknak.

Az átdolgozott javaslat szerint ezentúl kizárólag csak meleg párok élhetnének bejegyzett élettársi kapcsolatban, melyet anyakönyvvezető törvényesítene, és felbontására csak közjegyzői vagy bírósági úton lenne mód. Esetükben a vagyonközösség, a tartás, a lakáshasználat és az öröklési jogi helyzet a házastársakkal azonos szabályok alá esne, nem nyílna meg azonban a házasságkötés, az örökbefogadás és a névviselés lehetősége. Az élettársak - és itt már nem csak az egyneműek - közjegyző előtt tett nyilatkozattal egységes közjegyzői nyilvántartásba is bekerülhetnek. A számítógépes adatbázisba közösen kell kezdeményezni a felvételt, a törlést viszont bármelyik fél kérheti.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén parázs vita alakult ki a témában, mielőtt a képviselők 10:9 arányban a T. Ház elé utalták volna a javaslatot. Az igazságügyi tárcát képviselő Simkó Ágnes elismerte a képviselők előtt, hogy tulajdonképpen semmilyen lényeges tartalmi változást nem eszközöltek kollégáival az Ab által alkotmányellenesnek minősített jogszabály újraszövegezése során, csupán a célcsoportot szűkítették az azonos neműekre.

„Egyértelmű, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a meleg és leszbikus párok jogi helyzete jelentősen javulna" - szúrta hasba a kormány korábbi, több százezer, egy háztartásban élő heteroszexuális pár helyzetének rendezéséről szóló érvelését Steigler Sándor, a Szivárvány Misszió Alapítvány ügyvivője, majd azt kifogásolta, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel partnerük nevét; nem kelhetnek egybe bármely külföldi állampolgárral; nem fogadhatnak örökbe közös gyereket, és nem vethetik alá magukat mesterséges megtermékenyítésnek.

Az SZDSZ képviseletében Gusztos Péter maximális támogatásáról biztosította a melegszervezeteket, és valamennyi általuk kreált módosító indítvány benyújtását is megígérte, mondván: ezzel is segítse Magyarország csatlakozását a világnak ahhoz a „gazdagabb és boldogabb feléhez", amely már előttünk jár e téren. És így vélekedett a szocialista Donáth László is, aki egyébként evangélikus lelkész és az Istentől rendelt sorsként értelmezi a „ferde hajlamot". A fideszes Fazekas Sándor „balliberális politikai biznisznek" nevezte képviselőtársai ügybuzgalmát, és világossá tette, hogy a javaslat továbbra is ellentétes az alaptörvénnyel a házasság alkotmányosan védett intézményéhez való hasonlósága miatt.

„Nem pusztán egy törvényjavaslat fekszik Önök előtt, hanem egy társadalomátalakítási program. Ez akarva-akaratlanul a társadalom-fenntartó tradicionális értékek rombolásának a programja, mely az agresszív szekularizáció jegyeit is magán viseli" - fejtette ki álláspontját a bizottság korábbi alelnöke, Mészáros István, aki a Hit Gyülekezete elnökségi tagjaként úgy vélekedett, hogy az új jogszabály tartalmilag és ténylegesen is a melegházasság intézményét vezetné be a magyar jogrendszerbe és avatná általános követésre érdemesített és költségvetési forrásokból, azaz az adófizetők pénzéből támogatott családjogi modellé. Márpedig - fogalmazott Mészáros - az államnak az élet-, a társadalom- és családvédelmi kötelezettsége miatt joga, sőt kötelessége differenciálni az ilyen magatartásformák között, ahogyan azt a nemdohányzók és a dohányzók esetében, az egészség és a nemdohányzók védelme érdekében teszi.

Olvasson tovább: