A marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium angoltanárnőjét, M. Esztert az utóbbi három évben minden alkalommal az év tanárának választották. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor diákjai az interneten rátaláltak a szexuális szolgáltatásait felajánló hölgy, valamint férje félreérthetetlen pózokat mutató pornófotóira. „Durva képek voltak. Vetkőzött az emberek előtt, nem hittem el először, de aztán én is megnéztem” – nyilatkozott az egyik diák. A botrány kirobbant, a hölgy mentegetőzött, majd közös megegyezéssel távozott az iskolából. Az ügy a médiának jött a legjobban: a legtöbb esetben úgy tálalták a hírt – a kitakart fotókkal –, hogy legyen min csámcsogni.
Egyes internetes oldalakon azok váltak hangosabbá, akik a diákokat marasztalták el a tanárnő személyiségi jogainak megsértése miatt. A kapos.hu internetes portál a következő módon kommentálta az ügyet: „Médiaszociológusok szerint a világhálót a legalantasabb módszerrel használják ki azok, akik ilyen módon tesznek tönkre embereket. Egyébként, ha kiderülne, hogy ki tette fel a képeket, súlyos büntetésre számíthatna a személyiségi és más jogok megsértése miatt.” A webes fórumok vélemény-nyilvánításaiban is azok a hozzászólók bizonyultak aktívabbnak, akik szerint a tanárnő csak a magánéletét alakította „ízlése” szerint, és most a bigottság áldozatává vált. „A képmutató erkölcsi bigottság helyett jó lenne, ha valóban szakmai szempontok szerint ítélnék meg az embereket” – fogalmazott egy Ákos nevű hozzászóló az egyik fórumon, míg „Virág elvtárs” szerint „a hibát az iskola követte el, hogy nem a személyi adatokkal visszaélő diákot vágta ki, hanem a tanárnőt”.
Az általunk megkeresett pedagógusok egyáltalán nem osztják a fenti nézeteket. „Az ilyen kolléga erkölcsi értelemben agressziót követ el a diákok ellen, és büntetést érdemelne. Amikor ugyanis a diákok elé áll, akkor nemcsak a szakmai ismereteit osztja meg, hanem saját nézeteit, életfelfogását is. Mindez rejtett módon hat a tanulókra, mivel egy megbecsült tanár egyfajta értékrendet is képvisel, és követendő mintát is jelent a tanítványai számára” – vélekedett lapunknak egy középiskolai nyelvtanár.
Hasonló véleményen van az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének elnöke, Holtságné Csipán Ágnes: „Egy pedagógus nem tud kilépni a szerepéből. Aki vállalta a tanári hivatást, az nevelést is vállalt az oktatás mellett, és minta a diákok előtt. Szerintem ez az eset is arra mutat rá, hogy a pedagógus pályára jelentkezőket alkalmassági vizsgának kellene alávetnünk” – fogalmazott az elnök asszony.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa hasznosnak tartja a vitát, azonban ő erkölcsi kérdésekben nem nyilatkozik, hiszen – mint mondta – nem erkölcsi, hanem jogi alapról közelíti meg a kérdést. A szegedi ügy kivételével – amikor egy kilencéves kislány megerőszakolását imitálta négy osztálytársa – egyik említett esetben sem folytatott vizsgálatot. „Ha valaki úgy látja, hogy a többi ügy iskolai jogokat sért, és kéri a vizsgálatot, akkor azt meg fogom tenni, és jogi alapon fogalmazom meg a hivatalos állásfoglalást” – mondta.
A szegedi ügyben már lezajlott a rendőrségi eljárás, ahol megállapították, hogy a nemi erőszak bűncselekménye jogi értelemben megvalósult. Mivel a gyerekek nem büntethetőek, az ügy a gyámhatóság hatáskörébe került. A vizsgálat alapján pedig kijelenthető – fogalmazott a biztos –, hogy az elkövetők is áldozatoknak tekinthetőek, mert tettüket feltehetőleg valamilyen felnőtt minta alapján követték el, így a felelősöket is elsősorban a felnőttek között kell keresni.
A fenti esetekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy az Oktatási Jogok Hivatala egy olyan felmérésen dolgozik, amely országos szinten feltérképezi az iskolai erőszak jelenlétét és az ezzel kapcsolatos álláspontokat. Egyben intézményi szinten sürgeti a különböző szervezetek – mint például a rendőrség, a családsegítők, az egyházak – összefogását az iskolai erőszak visszaszorítása érdekében.
2009. 02. 06. (XIII/6)
