Kereső toggle

Dacpolitika foglya Sólyom

Parlament kontra államfő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapzártánkat követően látja vendégül a parlamenti frakciók vezetőit Sólyom
László, miután a hét elején újabb két ombudsmanjelöltjére mondott nemet az
országgyűlés. A jelek szerint a köztársasági elnök nem fogja tudni megtörni azt
az íratlan szabályon alapuló tradíciót, amelynek értelmében pártok közötti alku
eredményeként születik konszenzus a jelöltek személyéről. Lapunk nem hivatalos
forrásból úgy értesült, hogy a következő jelölés előtt az államfő „rászánja
magát az egyeztetésre”.

A hét elején zajlott a második fordulója annak a csatának, amely a parlament
és Sólyom László között dúl. Az országgyűlési biztosokat ugyanis a köztársasági
elnök jelölése alapján választja az Országgyűlés kétharmados többséggel hatéves
időtartamra, ám a T. Ház ismét elutasította az államfő jelöltjeit: Fülöp Sándort
és Zombor Ferencet. Mivel egy páros – Nagy Boldizsár és Péterfalvi Attila –
„elvérzett” már decemberben, sejteni lehetett, hogy ha a köztársaság elnöke nem
változtat jelölési gyakorlatán, ezúttal is kellemetlen helyzetbe kerülnek az
általa kiválasztott kiváló szakemberek.

Az MSZP jó előre be is jelentette, hogy nem fogja támogatni az adatvédelmi
biztos személyét, a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölésével kapcsolatban
lelkiismereti szavazást rendelt el. Az SZDSZ szintén úgy döntött, hogy nem
támogatja a jelölteket, bár a liberális párt környezetvédelmi minisztere, Fodor
Gábor szimpátiájáról biztosította a jövő nemzedékek ombudsmanjelöltjét.

„Nagyon sajnálom, hogy az országgyűlés a két jelöltet nem választotta meg” –
mondta el a köztársasági elnök, aki természetesen tudta, hogy újabb párosa sem
kerül pozícióba. Az államfő hiányolta a pártok konkrét indokait, és
bejelentette, hogy – lapzártánk után – csütörtökön meghívja a frakcióvezetőket a
Sándor-palotába, és megpróbálja nekik elmagyarázni, miért nem hajlandó velük, a
korábbi gyakorlatnak megfelelően előre egyeztetni. Minderre – mint mondta –
„nagyon súlyos” és „alkotmányos” indokai vannak. „Az egyeztetés azt jelentené,
hogy előzőleg titkos alkukat kötünk, az én célkitűzésem pedig az, hogy a
nyilvánosság előtt folyjon ez a procedúra” – érvelt Sólyom.

Az aktuális jelöltek meghallgatásánál az alkotmányügyi bizottság szocialista
elnöke képviselte az MSZP álláspontját. Avarkeszi Dezső jegyzőkönyvben rögzített
szavai szerint a nagyobbik kormányzópárt továbbra is aggályosnak tartja azt a
gyakorlatot, ahogyan a köztársasági elnök úr az országgyűlés által választott
tisztségviselők jelölése tekintetében eljár, azaz, hogy nem egyeztet előzetesen
a pártokkal.

Ami viszont meglepő, hogy az elnök iránti lojalitás miatt igennel szavazó Fidesz
ezúttal egy platformra került a szocialistákkal. „A Fidesz tudomásul veszi az
elnök törvényes és alkotmányos eljárását a jelölések tekintetében, de nem tartja
azt célszerűnek. Sólyom Lászlónak meg kell fontolnia, milyen módon gyakorolja az
őt megillető jogokat” – mondta el lapunknak Répássy Róbert. A legnagyobb
ellenzéki párt frakcióigazgatója úgy véli: abból, hogy a köztársasági elnök nem
a parlamenti pártok akaratának automatikus végrehajtója, nem következik az, hogy
kész tények elé állíthatja a pártokat. Az alkotmányos szerveknek ugyanis együtt
kell működniük azért, hogy ne szuverenitási vita legyen a köz érdekeit szolgáló
ügyekből.

A parlamenti demokráciákban normális és szükséges dolog, hogy a minősített
többségű döntések politikai alkuk eredményeként születnek meg – állítja Répássy,
és hozzáteszi, hogy az államfő eddig sikeresen megválasztott jelöltjei is
politikai érdekek egyeztetése eredményeként maradtak fent a parlamenti rostán.

Az elnöki hivatalban azonban épp Sólyom László elveihez való ragaszkodásának
gyümölcseként értékelik Kállai Ernő, Szabó Máté ombudsmanok és Kovács Tamás
legfőbb ügyész sikeres megválasztását. „Az államfő keresi a lehetőséget a
kialakult helyzet megoldására, ami nem lehet az, hogy visszatér egy rossz
gyakorlathoz” – mondta el a Heteknek Kumin Ferenc, aki szerint a pártok azért
sincsenek általuk kész tények elé állítva, mert elegendő idejük van, hogy
tájékozódjanak a jelölt személyét illetően, és kifogásaikat a szakbizottságokban
szóvá tegyék. Ilyen azonban sem a mostani, sem a decemberi szavazás előtt nem
történt. Az elnöki hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője
szerint véget kell vetni annak, hogy a nyilvánosság előtt nem deklarált indok
miatt utasítják el a legrátermettebb szakembereket.

Véleményével nincs egyedül, ám a parlamenti pártok mindezt nem úgy képzelik el,
hogy akit csak kitalál az államfő, azt ők elvtelenül megszavazzák. Répássy
egyenesen az „elmélet és a gyakorlat konfliktusaként” jellemzi a kialakult
helyzetet, és arra figyelmeztet, hogy a köztársasági elnök nem egy légüres
térben lebegő autonóm szereplő, hanem többféle politikai érdek és erővonal
ütközőzónájában áll. „Ha ez így megy tovább, egy olyan nemkívánatos helyzet
állhat elő a Fidesz számára, amelyben a kompromisszum hiánya miatt valójában
csak azokból lehet közjogi szereplő, akiket a szocialisták is támogatnak” –
érvel a Fidesz jogi kabinetjének vezetője, és bevallása szerint az is aggasztja,
hogy a vita elmélyülése kontraszelekcióhoz vezethet. Ezalatt azt érti, hogy a
jelölési „izmozás” sokadik fordulója után egyre kevesebben és egyre
alkalmatlanabbak fogják majd elvállalni a szerepeket, akik politikailag ugyan
megfelelőek, de szakmailag nem a piramis csúcsán tartózkodnak.

„Nem az alkotmányos szereposztáshoz való ragaszkodás, hanem éppen a pártok alkui
vezethetnek kontraszelekcióhoz a jelölési folyamatban” – mondja erre Kumin
Ferenc, jelezve, hogy valamennyi vonatkozó jogszabály szellemisége azt követeli
meg: a pártpolitika minél inkább maradjon ki a független intézmények autonóm
vezetőiről zajló jelölési folyamatból.

Márpedig az igazán nagy hal még hátra van: a Legfelsőbb Bíróság elnökének
megválasztása során nem engedhető meg, hogy széke – az adatvédelmi biztoséhoz
hasonlóan – hónapokig üresen álljon. A Fidesznek egyébiránt az a gyanúja, hogy a
szocialisták már Lomnici Zoltán utódlására készülve „keménykednek” az
ombudsmanok ügyében, és már előre jelzik Sólyomnak: az eddigi jelölési technika
nem vezet majd eredményre. (A szocialisták már kiszivárogtatták, hogy mennyire
elégedetlenek Sólyom ez irányú lépéseivel, például Lomnici szempontjából
megalázónak tartják, hogy az államfő nem jelölte újra e tisztségre – a szerk.)


Lapunk nem hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a következő jelölés előtt az
államfő „rászánja magát az egyeztetésre”. És az MDF időközben napvilágot látott
javaslata is arról győzködi Sólyomot, hogy „a jövőben a Sándor- palotában
ismertesse előzetesen jelölési szándékait a parlamenti pártok elnökeivel vagy
frakcióvezetőivel”.

Olvasson tovább: