Kereső toggle

Kikényszerített hiba?

Kóka lemond a miniszterségről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még a pártelnöki kampányban kényszerítette ki Fodor Gábor ellenfelétől, Kóka
Jánostól azt az ígéretet, hogy a győztes a pártvezetői feladatokat az SZDSZ
„megroggyant” állapotára való tekintettel főállásban látja el. „Nyilván nem
tudatosan, de Fodor ezzel hosszú távon gyengítette Kókát, hiszen most
kockáztatni kényszerült a pártelnök, ugyanis, ha rosszul jön ki a lépés az
EP-választáson, akkor akár a politikai pályafutása is véget érhet” – értékelte
lapunknak egy befolyásos liberális háttérember Kóka lemondását a miniszteri
tisztségről.



Fotó: Somorjai László

„Nem volt kényszerítő körülmény, csak a korábbi ígérete. Az időpont
megválasztása pedig leginkább az uborkaszezonnal van összefüggésben, így könnyen
túl lehetett esni az ügyön” – fogalmazott lapunknak kormányzati forrásunk, aki
azt is hozzátette, hogy az idén bejelentett fejlesztések, autópálya- és
hídavatások, illetve kis- és középvállalkozásokat segítő programok hozzájárulnak
a pozitív Kóka-imázs felépítéséhez, pontosabban fenntartásához.

„A koalícióban mindenki belátta, hogy a jövő érdekében az SZDSZ-t újjá kell
szervezni, és ez egész embert kíván. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni” –
folytatta a már említett forrásunk. Maga Kóka János is ezzel magyarázta
döntését, mint fogalmazott: lemondásának célja, hogy minden erejét a liberális
párt szervezésére tudja fordítani, és a pártelnökség mellett a képviselőcsoport
vezetését is átvenné, mivel a törvényalkotási munka a következő időben jelentős
szereppel bír majd a reformok végrehajtásában.

Kóka szerint a liberálisok akkor tudnak sikeresek lenni, ha karakteres
politikát képviselnek, illetve ha vidéken településről településre szervezik meg
választótáborukat. (A koalícióban súlyos problémának látják, hogy az SZDSZ a
tízezer alatti lélekszámú településeken „szinte nem is létezik”, tagsága és
támogatói köre elhanyagolható.) A pártelnök egyébként három nagy jelentőségű
politikai eseményt tart nyilván: a 2008-ban várható népszavazást, a 2009-ben
megtartandó európai parlamenti és a 2010-es országgyűlési választást.

A népszavazást ugyan nem, de az európai parlamenti választásokat már több
forrásunk is kockázatosnak tartotta Kóka politikai karrierjére nézve, ugyanis ha
2009-ben leszerepel az SZDSZ (minimálisan egy képviselői helyet szükséges
megszerezni), akkor párton belüli politikai ellenfelei egy tisztújításon nagyobb
eséllyel győzhetik le. (Emlékezetes, hogy a pártelnök győzelme most is pár
szavazaton múlott.) Vereség esetén viszont (úgynevezett bukott elnökként) nem
mehetne vissza gazdasági miniszternek, azaz politikusi pályafutását is
kockáztatta ezzel a lépéssel.

„A pártelnöki kampányban Kóka ígéretet tett arra, hogy pártelnökként főállású
lesz. Most választani kényszerült; ha a pártelnökséget, az egyetlen
demokratikusan választott tisztségét adja fel, akkor az a politikusi
karakterének ártott volna. Most pedig a közvélemény-kutatások szerint három,
legjobb esetben hat százalékon álló párttal kellene valami csodát tennie” –
vélekedett egy forrásunk.

Nem szükséges 2009-ig várni, mert Kóka János párton belüli erejét az is
megmutatja, hogy sikerül-e közeli munkatársai közül valakit (kabinetfőnökét vagy
egyik államtitkárát) jelöltetni a maga helyére, hiszen a poszt a koalíciós
megállapodás szerint az SZDSZ-t illeti meg. A párton belül a kinevezésről döntő
ügyvivő testületben (üt) ugyanis erős befolyással rendelkezik mind a Fodor
Gábor, mind a Demszky Gábor nevéhez köthető „szárny”, és akár nekik is eszükbe
juthat személyeket jelölni erre a posztra. Mint mondták lapunknak: „Ha Kóka nem
tudja keresztülvinni az akaratát az üt-ben, akkor az már a karrierjének végét
jelezné.”

Az MSZP-frakcióban – legalábbis tudomásunk szerint – egyébként örültek a
miniszter távozásának, mert a liberális politikus nem számított kedvelt
vezetőnek a szocialisták körében. „Távozása Gyurcsány Ferencnek használt, mivel
úgy tűnhet, hogy sikerült háttérbe szorítani a baloldalon nem túl kedvelt Kókát,
és ez akár a miniszterelnök érdemének is tűnhet. Ha nagy valószínűséggel nem is
ez áll a döntés mögött, mégis egy állandó feszültségforrás kiiktatásával
tehermentesíti a kormány megítélését a frakcióban” – mondta egy szocialista
politikus.

Olvasson tovább: