Kereső toggle

Vigyázz, rendőr

Nemi erőszak gyanúja és lopás a rendőrség számláján

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig csitultak el az őszi események visszhangjai, újabb visszaélések miatt
főhet a rendőrség vezetőinek feje. A napokban ítélték el azt a Széna téri
bankrabláskor pénzőrzéssel megbízott századost, aki majd félmillió forintot tett
zsebre, és ügyészségi nyomozás indult egy huszonegy éves nő vallomása nyomán is,
aki azt állítja, hogy két egyenruhás rendőr erőszakolta meg.

A Széna téren történt túszejtő akció után a bank biztonsági kamerája
rögzítette, amint az általános rémületet kihasználva egy rendőrszázados a
helyiség egyik sarkába sétálva, 23 darab húszezrest, azaz négyszázhatvanezer
forintot tett egy nejlonzacskóba a rábízott pénzből. Az azóta már elfogott férfi
a tárgyaláson beismerte tettét, és rossz anyagi körülményeivel, valamint három
gyermekéről való gondoskodási kötelezettségével magyarázta azt. A Fővárosi
Bíróság Katonai Tanácsa kedden ítéletet hozott az ügyben: elsőfokon szolgálatban
történő kötelességszegésben és lopásban találta bűnösnek a vádlottat, és egy év
nyolc hónapos, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint lefokozásra
ítélte a rendőrt.

Még zajlott a tárgyalás, amikor egy internetes hírportálon napvilágot látott,
hogy még ennél brutálisabb tettek miatt is sár fröccsenhet a rendőri
uniformisra. Egy huszonegy éves nő azért tett feljelentést, mert állítása
szerint május 4-én hajnalban Miskolcról jövet egy rendőrautó került mögé a
Múzeum körúton, és a villogójával leállította. A kocsiban utazó öt rendőr azzal
az indokkal, hogy nem kapcsolta be a biztonsági övét, kenőpénzt követelt tőle,
majd miután a hölgy ezt megtagadta, anélkül hogy a szondát megfújatták volna
vele, közölték, hogy a kapitányságra viszik vérvizsgálatra. Miután mindannyian
beszálltak a rendőrautóba, a rendőrőrs helyett egy kihalt utcában kötöttek ki,
ahol a vád szerint két rendőr is megerőszakolta a fiatal nőt. A feljelentés arra
is kitér, hogy mindezek után a rendőrök szállására kísérték áldozatukat, és
közölték vele, hogy „a világ legrosszabb dolga fog vele történni, ha
feljelentést mer tenni”.

A nő azonban feljelentést tett, és – mivel a gyanúsítottak rendőrök – a
Fővárosi Főügyészség kezdte meg a nyomozást az ügyben. Ihász Sándor fővárosi
főügyész szerdán azt nyilatkozta, hogy „ha úgy tetszik, presztízst csinálunk
belőle, hogy a lehető leggyorsabban, ámde szakszerűen járjunk el ebben az
ügyben”. Mivel a rendőrség szerint még az is kérdéses, hogy egyáltalán valódi
rendőrök voltak-e az elkövetők, a főügyészség egyelőre ennek kiderítésére
koncentrálja erejét. Talán nem is véletlenül: az álrendőrös verzió mellett szól,
hogy a múlt héten zsarolás vádjával vettek őrizetbe két rendőri uniformisban
garázdálkodó férfit, akiket az „igazi rendőrök” éppen közlekedési bírság
kiszabása közben fogtak el. Másrészt a nemi erőszak kapcsán indult belső
rendőrségi vizsgálat egyik tényállítása úgy szól, hogy a szóban forgó helyen egy
időben nem lehetett egyszerre öt rendőr szolgálatban. Dr. Morvai Attila, a
Fővárosi Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy „jelenleg még
ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás”. Morvai szerint több szálon is
elindultak, de még nem tudják megerősíteni, hogy „valódi rendőrök voltak az
elkövetők”. A szóvivő egyébként kivételes esetként kezeli a mostanit, hiszen
„hasonló bűncselekmény nem történt eddig rendőri körökben”. A szóvivő sietett
hozzátenni: „nem szabad egy-két eset alapján az összes rendőrt elítélni”.

Dr. Tuza Péter, a nem szokványos rendőri erőszak áldozatának ügyvédje a nyomozás
hatékonysága érdekeire hivatkozva csak annyit mondott el a Heteknek, hogy „az
összes körülményt figyelembe véve nagy valószínűséggel állítható, hogy valódi
rendőrök voltak az elkövetők”. Az ügyvéd ezt arra alapozza, hogy a védence
szerint mind az öt férfi egyenruhát viselt, valamint egy „rendőrség” felirattal
ellátott gépkocsival közlekedtek.

„A lopás nem csak a rendőrökre jellemző” – reagált a Széna téri ügyre Szilágyi
Mária kriminálpszichológus. Az igazságügyi szakértőként is tevékenykedő
pszichológusnő elismeri ugyan, hogy a stressz, az alacsony fizetés és a
megbecsülés hiánya okozhat zavarokat a rendőrökben, de a fentiek olyan
jelenségek, amelyek a rendőrségen kívül is nemegyszer előfordulnak. Példaként
egy olyan heti hírt hoz fel, amelyben egy szervezet vezetői közel másfél
milliárdos áfacsalást követtek el. „Ehhez képest mi az a négyszázhatvanezer
forint?” – teszi fel a kérdést Szilágyi, miközben tovább sorolja a praxisában
előfordult eseteket. „Nem egyedi eset, hogy egy lakáshoz, halotthoz kiérkező
rendőrök eltulajdonítottak onnan értéktárgyakat, ezeknek az ügyeknek azonban
minden esetben elbocsátás lett a vége” – teszi hozzá.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ)
elnöke szerint sem csak a rendőrökben kell keresni a hibát. A fenti ügyeket
álláspontja szerint egyértelműen összefüggésbe lehet hozni azzal, hogy a
rendőrök munkakörülményei és megélhetési viszonyai nagymértékben romlottak az
elmúlt években. Mint mondta: „a közszférát különösen hátrányosan érinti a
konvergenciaprogram; a nyugdíj- és táppénzrendszer szervezeteinken belüli
tervezett megszüntetése pedig már most olyan helyzetet teremtett, hogy jelentős
kiáramlás tapasztalható a fegyveres és rendvédelmi szféra munkaköreiből”. Kónya
úgy véli, ennek a folyamatnak is betudható, hogy ma már a fegyveres alakulatok
dolgozói között sem tapasztalható akkora összetartás, mint régebben. „Akkor
könnyebben kiszúrhatóak voltak az ilyen gyanús alakok, mint ma” – tette hozzá.
Az FRDÉSZ egyébként egy fáklyás demonstrációt is tart június 1-jén, ahol
béremelést és a munkakörülményeik javítását követelik.

Elnéző hatóságok

A Magyar Helsinki Bizottságnak elsősorban a hivatalos eljárás során
elkövetett bántalmazások terén vannak tapasztalatai. Kádár András Kristóf
társelnök lapunknak elmondta, hogy az összes ilyen ügyben megtörtént
feljelentések csupán 5-10 százaléka jut el a vádemelésig. Ennek elsődleges oka,
hogy gyakran olyan szituációban történik a bántalmazás – például járőrkocsiban
–, ahol nincsenek tanúk, így a bizonyítás rendkívül nehézkes. Ugyanakkor az is
igaz, hogy gyakran sem a nyomozó ügyészség, sem a bíróságok nem lépnek fel ilyen
ügyekben kellő szigorral a vétkes rendőr ellen. Legutóbb egészen Strasbourgig
vittek egy ügyet (Barta kontra Magyarország), amelyben az Emberi Jogi Bíróság
megállapította: a magyar hatóságok teljesen alapvető nyomozati cselekményeket is
elmulasztottak megtenni a bántalmazás miatt indított eljárás során. A
tapasztalat az, hogy ha a rendőrök elleni bántalmazási ügyek el is jutnak a
bíróság elé, a bíróságok többször élnek az úgynevezett „előzetes mentesítés”
lehetőségével, magyarán a vétkes közeg akkor is megmaradhat egysége kötelékében,
ha mondjuk felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A társelnök szerint az is
baj, hogy sem a rendőri vezetés, sem a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem teszi
egyértelművé, hogy az uniformisban elkövetett bántalmazásoknak nincs helye
Magyarországon.

Sz. Z.

Olvasson tovább: