Kereső toggle

Retromajális

Gyurcsány, sör, virsli, tömeg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sör, virsli, sör, Gyurcsány, tömeg, sör, sör, sör – néhány szóban
összefoglalva ez volt az elmúlt hónapok legbékésebb szocialista rendezvényének,
a munka ünnepének veleje. A majálisra ezúttal – bár több lelkes jelentkező is
akadt – végül egyetlen szélsőjobboldali szervezet sem tudott egységes, füttyös
kedvű mélymagyar brigádot gründolni, pedig a tavaly őszi zavargások óta most
először mondott nyilvános beszédet a miniszterelnök. A rendőrségnek csupán
egyetlen középkorú asszonyt kellett elvezetnie a helyszínről.



Fotók: Németh Tamás

„Ha a hegy nem megy Mohamedhez…” – kezdődik az univerzális bölcsesség, és ami
a befejező szakaszt illeti, valami hasonló történt kedd délelőtt is: korábbi
évek gyakorlatától eltérően a szakszervezetek vezetői nem mentek át az MSZP
sátrába egyeztetni a kormányfővel. Kedden Gyurcsány Ferenc kereste fel az
egyébként hivatalosan demonstráló szakszervezeteket, akik épp aznap reggel
olvasták fel az „Eddig és ne tovább!” kezdetű kiáltványukat. Ebben arra
figyelmeztetik a kormányt a munkásjogok éber őrei, hogy a bérből és fizetésből
élők tiltakoznak minden további adó, járulék bevezetése ellen. „Elutasítjuk a
piac mindenhatósá-gára hivatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseket” – szól a
röpirat. A Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter, illetve szakszervezeti vezetők
közötti egyeztetés híre futótűzként terjedt a munkát pihenéssel ünneplő
szakszervezeti tagok körében: az alig tíz négyzetméteres (alul-felül és
körös-körül is zárt) sátor hamarosan furcsa „politikussimogatóvá” alakult át, a
szűk bejárathoz kétperces turnusokban érkeztek az emberek az összegyűlt
politikus hírességeket fényképezni.

Miután véget ért a félórás beszélgetés, Gyurcsány Ferenc és felesége a nap
legizgalmasabb tíz percét okozták a népnek, midőn gyalog sétáltak át a pár száz
méterre levő szocialista rendezvényre. „Ki volt ez, apu, az Orbán Viktor?” –
kérdezte mellettünk egy megszeppent kislány, akire rámosolygott a
miniszterelnök. A rajongók és ellendrukkerek már jobban képben voltak, az egyik
fan például azt bizonygatta barátjának, hogy ő márpedig tényleg nem fog egy évig
kezet mosni, miután kezet rázott az MSZP elnökével. De felhangzott egy-két
fúj-fúj meg füttyszó is a néhány perces séta alatt, ez azonban szemmel láthatóan
nem tudta letörni a miniszterelnök széles jókedvét.

A Petőfi Csarnok mögötti téren tíz-tizenötezer ember hallgatta végig Korda
György előadását, aki a „Most pedig a világ legfontosabb dolga következik –
Gyurcsány Ferenc!” szavakkal konferálta fel a következő „műsorszámot”. A
kormányfő több hónapos szünet után most állt először beszéddel a nyilvánosság
elé.

A gyorsan ledarált monológ igen optimistára sikeredett: „mi előre megyünk, és
győzi fogunk”, „erős baloldalt és erős Magyarországot teremtünk, ami sikerre
viszi közös ügyünket” – fogalmazott. Gyurcsány arra is felhívta a
közvélemény-kutatási adatok láttán elszontyolodott hívek figyelmét, hogy
sokszor, sokan temették már a magyar baloldalt, így például 1996-ban, 2002-ben
és 2004-ben, de „egy huszáros rohammal nem lehet minket megfutamítani – téved,
aki ezt gondolja” – szögezte le.

A negyedórás szónoklat után minden visszaállt a jól megszokott kerékvágásba:
sör, virsli, zene, tömeg.

A nagyszínpadtól jó messze, ahol már nem dübörgött dobhártyaszaggatóan az
„ország legbulisabb zenekara”, a Vegas Showband, néhány nyugdíjas azon
kesergett, hogy nem olyan igazi már ez a május elseje, mint ötven évvel ezelőtt.
Na, pont ezt a réteget – tehát azokat, akik még most sem kaptak teljes
gyomorcsömört a politikától – várták a szervezők hátul a „Piros Pont” kávézóban,
ahol a szocialista párt illusztris alakjaival lehetett beszélgetni. „Hogy érzi
magát, Ildikó?”, „Hogy vannak a lurkók, kedves Imre?” – ez úgy látszik, senkit
nem érdekel, ha egy politikusról van szó. A jobbára hatvan év feletti közönség
ellenben élvezettel hallgatta végig százegyedik alkalommal is a nyugdíjreform
melletti érveket, vagy sírtak együtt Lendvai Ildikóval, amiért a Fidesz –
többszöri ígéretük ellenére – sem szavazta meg az önkormányzatok összevonásáról
szóló javaslatot. Az igazi ínyencek a május első, verőfényes napján ismét fejük
búbjáig elmerülhettek az „Egy- vagy több-biztosítós egészségügyi modellt?”
kérdéskörben, a lágyabb témára vágyókat pedig a gyűlöletbeszéd
törvénytervezettel marasztalták a politikusok.

Jobbikos munkásemberek

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szintén majálissal ünnepelte május elsejét,
igaz, ők kétnapos rendezvényt szerveztek a Hajógyári-szigetre. A pártigazgató
elmondása szerint semmilyen ellentmondást nem jelent a hagyományosan kommunista
munka ünnepének megtartása, ők ugyanis úgy nőttek fel, hogy május 1-jén együtt
van a család és pihen. Szabó Gábor hozzátette: „semmilyen ideológiai töltete
nincs ennek az ünnepnek, itt politikai beszédek nem hangzanak el”. Ez egészen az
első koncertekig így is volt, de ekkor a szervezők szerint jelenlévő mintegy
1500-2000 emberből páran átsétáltak a közeli SZDSZ-es büféhez, lefotózni az
ürességtől kongó helyszínt, ami amúgy az évek során egyfajta szokássá vált
szimpatizánsaiknál. „A büfések azonban, akik – nem mellékesen – roma
származásúak voltak, kevésbé bírták a beszólásokat, és bozótvágó késsel, illetve
bárdokkal üldözőbe vették a jobbikos vendégeket. Tőlünk ekkor ment át mintegy 30
ember, főként rendezők, hogy megelőzzék a nagyobb bajt. Ezután megérkezett a
rendőrség, akik korrektül biztosították a helyszínt” – mesélte lapunknak Szabó
Gábor, hogyan is nézett ki az ő olvasatukban az azóta országos hírré dagadó
kergetőzés.

Az SZDSZ kedden megjelent közleménye teljesen más képet fest az incidensről.
Szerintük a randalírozók fenyegették meg és vették üldözőbe szervezőiket,
méghozzá roma származásuk miatt. A liberális párt éppen emiatt mondta is le
majálisát: „Nem kívánjuk munkatársainkat és szimpatizánsaikat késsel
fenyegetőző, szélsőjobboldali bűnözők áldozatává tenni.”

A Jobbik szerint a rendőrök kiérkezése pont őket mentette meg, mivel a romák
egyből hívták ismerőseiket, akik rövid időn belül tucatjával jelentek meg –
egyikük szerint Mercedesszel, egy másik variáció szerint pedig Zsigulikkal.
Mivel a rendőrség nem állított elő senkit, csak annyi biztos, hogy az „innen nem
juttok ki élve”, a „Dunán át ússzatok” kiáltások elhangzottak, igaz, nem tudni,
hogy ki mondta kinek. A Jobbik majálisán másnap még érezni lehetett a feszültebb
hangulatot, még kora délután is több látogatója volt a közeli játszótérnek, mint
a szélsőjobbos póló-, zászló- és babaruha-(!) árusoknak. A pónilovagláshoz és az
íjászathoz sem kellett perceket sorban állni, a legnagyobb keletje itt is az
árnyékban elfogyasztható sörnek volt.

VÃgh Gábor

Olvasson tovább: