Kereső toggle

Rovarinvázió veszélyére figyelmeztetnek a tudósok

Csípős kilátások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ötvenmillió ökológiai menekülttel számolnak a tudósok az évtized végére világszerte. Hazánkat elsősorban az árvíz, a szárazság és az egyre szélsőségesebb időjárás fenyegeti, ugyanakkor állatvilágunk még nem érzékeli a klímaváltozást.



Egy példa a szélsőséges időjárásra. Hol hideg, hol meleg 

A bonni ENSZ Egyetem (UNU) által közzétett jelentés szerint a tengerek szintjének emelkedése, az elsivatagosodás, illetve az árvízkatasztrófa miatt egyre több ember kényszerül elhagyni lakhelyét. A környezeti menekültek problémája még nem tudatosult a kormányokban és a segélyszervezetekben, holott a probléma egyre jelentősebb: 2010-re ötvenmillió ökológiai menekültre lehet számítani – állítja a tanulmány.

"Statisztikailag kimutatható módon hazánkban is egyre intenzívebbek a szélsőségek, nagyobb a szárazság, melegrekordok dőlnek meg" – nyilatkozta lapunknak Zágoni Miklós. Az ELTE fizikusa internetes honlapján egy esetleges fordulat elmaradása esetén 2050-re globális káoszt prognosztizál.

"Az ökológiai katasztrófával az a gond, hogy nem lehet előrejelezni, és csak akkor válik biztossá, ha már bekövetkezett" – jelentette ki Illés Zoltán szakpolitikus. A Hetek kérdésére a környezetvédő úgy vélte, nem lehet büntetlenül pusztítani a környezetet, ugyanakkor a különböző szennyezések évek óta romló tendenciát mutatnak. "A váratlan olvadás okozta a Tisza áradását is" – tette hozzá Illés.

A hazai klímaváltozás idén még inkább érezteti hatását. Egyre melegebb az időjárás, egyre intenzívebben hullik a csapadék – állítják hazai klimatológusok. Illés Zoltán szerint megszűnt az évszakok rendje, ezért borúlátó a jövőt illetően.

"Hasonló időjárási zavarok okozták több civilizáció, például Mezopotámia bukását. A katasztrófáknak súlyos gazdasági hatásuk van, tönkremegy a termés, a hazai biztosítókat például négy-öt milliárd forintos kár érte a nyáron" – nyilatkozta Illés. Kijelentését a Láng István által vezetett VAHAVA Tudományos Tanács összefoglalója is alátámasztja, mely szerint "a hazai szélsőséges időjárási viszonyok által okozott károk, illetve a védekezés költségei évente 150–180 milliárd forintot tesznek ki."

Az éghajlati felmelegedés kapcsán sokan a hazai állatállomány átalakulásától, egyes fajok kipusztulásától félnek. Aradi Csaba biológus ugyanakkor lapunknak kijelentette: nem történt olyan változás a hazai állatvilágban, amelyet a globális felmelegedés pusztító hatásaival lehet összefüggésbe hozni.

"Annak, hogy új, eddig ismeretlen állatfajokat fedeztek fel hazánkban, inkább az az oka, hogy nőtt a specialisták száma" – állítja a neves biológus, aki a klímaváltozással kapcsolatban elsősorban nem az eredmények, hanem a megelőzés jelentőségét emelte ki. "Számos fertőzést, járványt azért terjesztenek az állatok, mert az emberek minősíthetetlen körülmények között kezelik őket, és emiatt elvesztik ellenálló képességüket. Az emberek nem tisztelik a környezetüket, ennek eredményei a katasztrófák" – véli Aradi Csaba.

Ha a hazai állatállományra még nem is, a rovarvilágra mindenképpen komoly hatással lehet a hazai klímaváltozás. Egy angliai kutatás szerint az elkövetkezendő hét évtized alatt 250 százalékkal növekedhet az ottani légypopuláció. Ez pedig a legyek által terjesztett betegségek elterjedéséhez vezethet. A helyzet Magyarországon sem jobb.

"Rovarászok régóta figyelmeztetnek minket a problémára, ám eddig kevesen figyeltek oda. Számos rovar vándorolt hazánkba az időjárási körülmények megváltozása miatt" – figyelmeztet Zágoni Miklós, aki szerint az üvegházhatás annál intenzívebbé válik, minél több kerül a légkörbe az olvadó jégtáblák alatt felhalmozódott 70 milliárd tonna metángázból. Mivel egy molekula metángáz melegházi-hatása húszszor nagyobb, mint a szén-dioxidé, így a globális felmelegedést még jobban erősíti, a folyamat pedig végérvényesen visszafordíthatatlanná válik.

Olvasson tovább: