Kereső toggle

Döntöttek az egyházi iskolák állami támogatásáról

Kultúrharcban egymással

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az SZDSZ ez idáig nem tapasztalt vehemenciával esett neki a katolikus egyháznak. A kisebbik kormánypárt éles kritikáját a felekezeti iskolák tüntetése váltotta ki, a Budai Margitosok Baráti Köre ugyanis kedden este több ezer diákot, szülőt és tanárt vitt el a liberális vezetés? Oktatási Minisztérium (OM) elé. Mindenestre az egyházak lobbizása sikerrel járt, hiszen az Országgyűlés szintén keddi döntései értelmében "felpuhult" a korábbi kormányzati vasszigor, és nem csökken húsz százalékkal az egyházi iskolák támogatása. A pénzügyi vita megoldódott, a kultúrharc megmaradt. Az egyik fél már templomégetésekről vizionál, míg a másik oldal a politizáló egyházakat kárhoztatja. 



Az Oktatási Minisztérium a Szalay és a Honvéd utca sarkán. Nyílt konfliktus Fotó: Somorjai L.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar is támogatta azt a történelmi felekezetek által az OM épülete elé szervezett tiltakozó megmozdulást, amelyet azok számára szerveztek, "akik aggódnak az egyházi iskolák és a magyar közoktatás jövőjéért". Soprontól Debrecenig, Esztergomtól Szegedig az ország számos városából érkeztek diákok és tanárok a Kossuth tér közelében található minisztérium épülete elé, hogy magyar zászlókkal, gyertyákkal, sálakkal, transzparensekkel "felfegyverkezve", kifejezzék az "egész magyar közoktatás" iránt érzett aggodalmukat. A történelmi felekezetek korábban ugyanis úgy látták – és az erre vonatkozó számításaikat a
www.katolikus.hu weboldalon is közzétették – hogy a jövő évre tervezett költségvetés közel húsz százalékkal rövidíti meg az egyház intézményekbe járó diákok finanszírozását az önkormányzati iskolába járó diákok támogatásához képest. "Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a népszámlálási adatok relativizálásával, súlyos, alkotmánysértő, a nemzetközi egyezményeket semmibe vevő, diszkriminatív intézkedésekkel támogatást akarnak elvonni a magyar közoktatástól – s mindezt a közvélemény félretájékoztatásával" – fogalmazott a demonstráció egyik fő szónoka, a református felekezetet képviselő Hoppál Péter igazgató, és hozzátette: "Ilyenekből lesznek a templom- és sírgyalázók, így jutnak el a megfélemlített és hisztérizált emberek a templomégetésig…"

Az oktatási tárca azonban alaptalannak tartja a negatív diszkrimináció vádját, mert úgy látják, hogy a korábbi években az egyházi iskolák kaptak nagyobb támogatást az önkormányzati iskolákhoz képest, és most csak a különbségek kiegyenlítése történik. A parlament legutóbbi döntése pedig 20 ezer forintra emelte az alapnormatívát, amelyet minden iskola és óvoda megkap, a kiegészítő normatívát pedig a korábbi 110 ezer után 128 ezer forintban határozta meg. Az egyházi iskolák tanárai továbbra is közalkalmazottak maradhatnak. 

A különböző helyzetben lévő iskolák különböző címszavak alatt kapnak – avagy épp nem kapnak – támogatást, így több fajta, a finanszírozásra vonatkozó számítás látott napvilágot, amely politikai hovatartozástól függően ad igazat – vagy éppen minősíti hazugságnak – a kormányzati állítást. A demonstráción is elhangzó érvelés szerint a kormányzat "összeadja az almát a körtével, a körtét a szőlővel…", így jön ki az általuk képzett eredmény.

Az oktatási tárca továbbá sérelmezte, hogy a felekezeti iskolák "a közoktatási törvénnyel ellentétes módon" vonták be a kiskorú diákokat is a tüntetésbe. "Alkotmányellenesnek, törvényellenesnek és aggályosnak tartom azt, hogy kiskorú gyermekeket – akár szülői engedéllyel – megpróbálnak iskolák rávenni arra, hogy ilyen tüntetésen részt vegyenek" – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Magyar Bálint oktatási miniszter, aki szerint az 50-es évekre volt jellemző az a módszer, amikor iskolák diákjait hatalmi szóval demonstrációkra vezényelték ki. A tüntetésen részt vevők azonban állították, hogy mindenki önkéntes alapon jött el, hogy nyomatékot adjon véleményének. 

A SZDSZ segítségére sietett Magyar Bálintnak. A Gusztos Péter és Horn Gábor ügyvivők által jegyzett közlemény különösen éles hangon ítéli el a katolikus egyházat, mert úgy vélik, hogy a legnagyobb magyar felekezet politizál. Mint fogalmaztak: "néhány nappal a kettős állampolgárság kérdésében folytatott kampánya után, az egyház vezetése támogatásáról biztosított egy utcai demonstrációt, amely indokolatlan előnyöket akar kiharcolni az egyházi fenntartású iskolák számára". A közlemény a demonstrációt törvénytelennek minősítette, mert álláspontjuk szerint a "közoktatási törvény tilt minden olyan kezdeményezést, amely a gyerekeket politikai célokra használja fel. Az SZDSZ éppen ezért kezdeményezi az Országgyűlés emberi jogi és oktatási bizottságának együttes összehívását." 

Biztosi vélemény

Magyar Bálint felkérte Aáry Tamás Lajost, az Oktatási Jogok Biztosát, hogy foglaljon állást a tüntetésről. A biztos állásfoglalása szerint az intézmények szervezhetnek olyan iskolán kívüli programokat, amelyek nem tartoznak a nevelési és oktatási tevékenységet szabályozó jogszabályok és helyi szabályzatok tárgykörébe. Az ezeken való részvétel ezért kizárólag önkéntes lehet, akárcsak egy tüntetésen, ezt a tanulók számára az iskola nem írhatja elő. Az önkéntesség azonban csakis akkor valósulhat meg, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Amennyiben a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor döntésüket nem önkéntes alapon fogják meghozni. A gyermekek, tanulók kevésbé tudják jogaikat érvényesíteni a pedagógusokkal vagy intézményvezetőkkel szemben, tehát védtelenebbek a jogsértésekkel szemben. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy a tüntetéstől való távolmaradás esetén az iskolai élet területén hátrány érheti őket. Ilyen körülmények között a részvétel önkéntessége kizárt.

Pert nyert a Károli

A Károli Gáspár Református Egyetem jogerősen is pert nyert a Háttér Baráti Társaság a Melegekért szervezettel szemben. A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint az egyetem nem sértette meg az esélyegyenlőségi törvényt azzal a tavalyi állásfoglalásával, amelyben elfogadhatatlannak nevezte lelkészek és vallástanárok homoszexuális magatartását. Az indoklás szerint a per tárgya szorosan kapcsolódik az egyetemet fenntartó egyház hitéletéhez, és a bíróságnak nem tiszte, hogy ebbe beavatkozzék.

Olvasson tovább: