Kereső toggle

Pont került a Magyar Hírlap végére

Lapzárta

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem sikeredett túl szépre a Magyar Hírlap szerkesztőségének és a lapot kiadó Ringier Kft.-nek a búcsúja. A liberális, vagyis a piacgazdaság törvényszerűségeit elviekben messzemenően támogató lap szerkesztősége nem tartotta elégségesnek a Ringier gazdasági okokra történő hivatkozását, és – annak ellenére, hogy a kiadó veszteségei már közel kétmilliárd forintra rúgtak – különböző vádakkal illette a lap eladását vagy megszüntetését bejelentő kiadót. A történet másik olvasata, hogy a kiadó eleve az alkotók távozására "játszott", hiszen nem állt érdekében a szintén hozzá tartozó Népszabadság számára konkurenciát jelentő orgánumot eredeti formájában eladni. 

E verziót erősítheti, hogy a szerkesztőgárdától "megszabadított" lapra azonnal bejelentette vételi szándékát a sokak által Fidesz-közelinek mondott Vegyépszer. 



Szombathy Pál főszerkesztő. Új lappal indult Fotó: S. L.

Harminchat évig tartott a Magyar Hírlap "negyedik generációs" változatának pályafutása – ezen a néven ugyanis már három korábbi időszakban is létezett Magyar Hírlap a történelem folyamán. A szerkesztőség leválásával azonban nem elképzelhetetlen, hogy lesz egy "ötödik generációs" Magyar Hírlap is a piacon, amelynek szellemisége valószínűleg teljesen más lesz, mint a korábban megszokott. A név ugyanis a Ringier Kiadó tulajdonában maradt, érdeklődőkből pedig nincsen hiány. 1998-ban a Fidesz vezette kormány szerette volna megvásárolni a lapot a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül, most pedig a Fidesztől nem távol álló Vegyépszer jelentkezett vételi szándékkal. 

Az 1993-ban alakult Ringier Kiadó Kft. svájci anyavállalata 2000 végén vásárolta meg a Magyar Hírlap Rt.-t és vele együtt a Magyar Hírlapot, 2002-ben pedig 49,6 százalékos tulajdoni részt szerzett a Népszabadság Rt.-ben. A Magyar Hírlap olvasottsága a folyamatos megújítási kísérletek ellenére egyre csökkent, a politikai rendszerváltás idején 100 ezres példányszámú lapból az utóbbi években csupán 10 ezer alatti példány fogyott el az utcán, az előfizetők száma pedig 17 ezerre tehető. A naponta halmozódó veszteséget a kiadó nem vállalta tovább, a patinás lap mint nemzeti érték megszüntetése azonban sokak felháborodását váltotta ki a közéletben. A leköszönő szerkesztőség "a sajtószabadság fekete napjának" nevezte a bejelentés időpontját.

Az újságíró-szervezetek (MÚOSZ, MÚK) kritikai állásfoglalása szintén teljesen hatástalan maradt a kiadó döntésében, amelyet a Magyar Hírlapba fektetett milliárdok ellenére a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára, Aiden White is mérhetetlen profitéhséggel és egyéb vádakkal illetett. 

"A Magyar Hírlapnak azért kellett megszűnnie, mert a Ringier piacot akart szerezni a tulajdonában álló Népszabadságnak" – állította a Magyar Hírlap Szombathy Pál által vezetett volt szerkesztősége. "Ez a legnagyobb rágalom, amit eddig kaptunk" – jelentette ki Papp Béla, a Ringier Kiadó ügyvezető igazgatója. Az igazi veszteség egy szellemi műhely megszűnése – fájlalták többen a politikai paletta jobb és bal oldaláról egyaránt. Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnöke a Nap-keltében például így fogalmazott: "Műhelyeket megteremteni nehéz dolog, elveszíteni könyny?", de Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke, a Népszabadság korábbi főszerkesztője is csak sajnálkozni tudott: "Európában nem így viselik a sajtó gondját. Nem egy fogpasztaként vagy cipőkrémként kezelik, hanem nemzeti kulturális termékként és a demokrácia eszközeként." A
krokodilkönnyeket hullató hírműsor érdekessége, hogy azt Bánó András vezette, aki közéleti műsorvezetői tevékenysége mellett éveken át volt a Blikk cím? bulvárlap egyik szerkesztője. (Igaz, nem volt egyedül, mert műsorvezető társa, Pallagi Ferenc hét év után fáradt bele a Blikk főszerkesztésébe.) 

"Bezártak egy épületet, azonban egy szellemiséget nem lehet lelakatolni" – jelentette ki a hét elején Szombathy Pál, aki a régi szerkesztőség élén új lapot jelentetett meg A Pont néven. Ennek első, megvehető példánya szerdán került az olvasók elé 15 ezer példányban. A Hetek kérdésére, mitől remélik, hogy az új – gazdasági alapra épülő és függetlennek nevezett – hírlap sikeres lesz, Szombathy Pál így felelt: "Azért lesz sikeresebb, mint az elődje, mert ez egy új hírlap új koncepcióval. Nem terheli semmi, ami az előző lapot akár anyagi veszteségben, 

akár imidzsben terhelte." Nagy reményeket fűznek továbbá A Pont új formátumához, az eredetileg a bulvársajtó által kialakított tabloid (más elnevezésben: kompakt) formátumhoz. Többek között olyan nyugat-európai lapok, mint a The Times vagy a The Independent, ezzel a formátummal tudták növelni részesedésüket a sajtópiacon.

Napilapok átlagos olvasottsága

Nemcsak hazai, hanem európai méret? tendencia a minőségi lapok hosszabb távon történő térvesztése és a könny? fajsúlyú bulvárlapok térnyerése. Úgy tűnik, a népszerűségvesztés eddig a Magyar Hírlapot sújtotta leginkább, bár a történet – feltehetően – még nincs lezárva.

A Szonda Ipsos és Gfk Hungária Nemzeti Médiaanalízise alapján készült grafikonokon is szembetűnő a négy politikai napilap – a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Népszava – olvasottságának csökkenése, amely különösen a 2002-es országgyűlési választások óta érzékelhető. A legnagyobb országos politikai napilap, a 160 ezres példányszámú Népszabadság olvasottsága mindössze félmillió, míg a 300 ezres példányban megjelenő Blikket több mint egymillió 15 éven felüli olvasó veszi kézbe. A dolog érdekessége, hogy a Blikket ugyanaz a Ringier Kiadó jelenteti meg, amely a Népszabadságnál is 49,97 százalékban érdekelt, és amely egyúttal a Népszabadság birtoklásában is többségi tulajdon megszerzését tűzte ki célul.

Olvasson tovább: