Kereső toggle

Lezárult a nyomozás a móri ügyben

Még vérzik a seb

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vádemelés szakaszához érkezett a még tavalyelőtt, Móron nyolc halálos áldozatot követelő fegyveres bankrablás ügye. Az egyéves felderítés során összesen
huszonnyolcezer oldal irat és hétezer ötszáz órányi lehallgatási anyag keletkezett, több mint háromszázszor rendelték el titkos adatok beszerzését, valamint hetvenhat, más ügyekben körözött gyanúsítottat fogtak el. A rendőrség továbbra is Hajdú Lászlót és Kaiser Edét gyanúsítja.

Az Erste Bank móri fiókját 2002. május 9-én kirabló fegyveresek nyolc áldozatot – a bank alkalmazottait, a biztonsági őrt és az épületben tartózkodó ügyfeleket – hagytak maguk mögött. Hatan a helyszínen, ketten pedig a kórházban vesztették életüket a véres leszámolásokhoz hasonló kivégzéssorozatban, köztük a helyi polgármester felesége. Az ezek után nevetséges összegnek tűnő 7,5 millió forintos zsákmánnyal az elkövetők ismeretlen helyre távoztak. Feltételezések szerint ez az ismeretlen hely egyik korábbi bűntársuknak a banktól mintegy két percre található lakása volt, ahol a szomszédok beszámolói szerint a rendőrök egyszer sem jártak. 

Rendőrségi forrásokból tudható, hogy a feltételezett elkövetők iskolai barátok voltak Csepelen, majd első elzárásukat is együtt töltötték, miután sikertelenül próbálkoztak görögországi ékszerkereskedések kirámolásával. Életútjuk arra a négy évre vált csupán szét, amikor Hajdú László a francia idegenlégióban próbált szerencsét, és ez idő alatt több fegyveres bevetésben is részt vett, és – a rendőrök szerint – "rászokott" egy kisméret? gépfegyver, az úgynevezett Skorpió használatára. Leszerelése után újra "összeállt" Kaiserrel és újdonsült, kivétel nélkül a harmincas korhatárt még el sem érő haverjaival, akikkel körülbelül huszonöt esetben okoztak
összesen több mint százmillió forintos kárt honfitársaiknak és az államnak. 

Kaiserhez és Hajdúhoz egy korábbi, aktív bandatagon keresztül vezetett az út, akit tavaly nyáron fogtak el a rendőrök. K. Attila kézre kerülése után olyan, néhány óra alatt leellenőrizhető tényekről informálta a nyomozókat, melyek alapján haladéktalanul letartóztatták a két gyanúsítottat. A feltárt bizonyítékok már akkor elegendőnek bizonyultak az előzetes letartóztatás elrendeléséhez. 

Kaiseréknek 2002 májusára kimerültek tartalékaik, a két kézzel szórt pénz hamar elfogyott, ezért ismét lehetőségként merült fel a móri bankfiók kirablása. A rendőrség által rekonstruált események szerint 2002. május 9-én, nem sokkal a déli harangszó után a két férfi álarcban rontott be a bankba, és miután az előtérben élesre töltötték hangtompítós fegyvereiket, fekete festékszóróval "vakították" meg a bank biztonsági kameráját. A kivégzések a riasztógomb után tapogató biztonsági őrrel kezdődtek, majd az épület különféle helyiségeibe menekülő alkalmazottak és az ügyfelek módszeres felkutatása és lemészárlása következett. A likvidálások megfontoltságát bizonyítja, hogy a negyvenöt lövéshez kétszer kellett tárat cserélnie az elkövetőnek, és mindössze három lövés tévesztett célt. Ez idő alatt a "hóhér" társa a bank ajtajában kért elnézést azoktól, akik a felmerülő "műszaki okok" miatt nem tudtak bejutni az épületbe. A pénz elrámolása után, kivárva a biztonságos pillanatot, gyalog távoztak a zsákmánnyal. 

A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozati főosztálya arról számolt be, hogy közvetlen bizonyítékként értékelik Hajdú László zárkalehallgatási jegyzőkönyvét, illetve, hogy Kaiser Edét négy szemtanú is felismerte a szembesítés során. Korábbi tettestársaik közül – elfogásuk után – többen is azt vallották, hogy Kaiser Ede újra és újra előhozakodott a móri bankfiók kirablásának ötletével, és mindig Hajdút említette társként. Barátaikkal folytatott beszélgetéseik során pedig többször jelezték: anyagi gondjaik nemsokára rendeződnek, emellett mindketten birtokoltak éles lőfegyvereket, melyek egy része az azóta elfogott társaiknál "pihent". A két gyanúsítottat a mai napig sem sikerült szóra bírni, így komoly kérdés, hogy a beszerzett bizonyítékok elégségesnek bizonyulnak-e majd a bűnösség megállapításához.

Sok a kérdőjeles bizonyíték

Interjú Doszpot Péter egykori nyomozóval, MSZP-s képviselővel

– Mit gondol a móri ügyben lefolytatott egyéves nyomozási időszakról?

– Egy ilyen súlyú ügyben akár azt is mondhatjuk, hogy gyors volt a felderítés. Sajnos ezek az esetek rendkívül nehezen nyomozhatók. Kevés az információ még a helyszínen is, ezért csak az alvilágtól kapott adatokkal lehet elindulni. Lehet persze nagy ív? tanúkutatást is végezni, de az tippek nélkül nem megy. 

– Hogyan szerezhetők be az alvilágtól az értesülések?

– Vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben működő operatív csoportokon keresztül, vagy a szervezett bűnözés területén tevékenykedő zsaruktól és titkosrendőröktől. Minden informátort, aki a rendőrség munkáját segítheti és minden bűnözőt, aki ül, meg lehet és meg is kell kérdezni. És ebből állnak össze értékelhető adathalmazok.

– Elegendőek lesznek a rendőrség által ismertetett bizonyítékok az ítélethez?

– Meglátjuk. Tény, hogy a felismertetést elszúrták, mert sajnos az eset után pár órával megjelent két fotó a lehetséges elkövetőkről a sajtóban, és ez oly mértékben befolyásolja a szemtanúkat, hogy mindenkit, aki csak egy kicsit is hasonlít a megjelentetett arcokra, az elkövetőnek vélnek. Ez nagyon nagy taktikai hiba volt szerintem.

– Ha ez tényleg úgymond csak egy bankrablás volt, akkor miért kellett nyolc embernek meghalnia?

– Létezik egy "tűzpánik" elnevezés? jelenség a szakmában, amely azt írja le, hogy ha bent vannak a helyszínen az elkövetők egy felfokozott pszichikai állapotban, és ebben a szituációban a biztonsági őr a fegyvere után nyúl, akkor ettől kezdve beindul egy megállíthatatlan mechanizmus, és akit érnek, azt lelövik. Ennek a lehetősége amúgy minden fegyveres balhéban benne van. A tragédia általában a pillanat tört része alatt dől el valakinek a fejében, és aztán beindul a végrehajtás. 

– Ez a kegyetlenség tényleg a légiónak köszönhető?

– Ezek komolytalan dolgok. A légióban nem bankrablást oktatnak az embereknek. Annyi volt légióst fogtunk el, hogy már a számukra sem emlékszem, és nem egy olyan volt, akit a legkeményebb fickónak tartottak az alvilágban, a kihallgatáson meg sírva fakadt. 

– Azt mivel magyarázza, hogy az elkövetők otthagyták a pénz felét a helyszínen?

– Ha egy bankrablásnál a bent tartózkodás öt percnél több, akkor benne van a bukás veszélye, mert érkeznek a kuncsaftok, akik be szeretnének menni az épületbe. Tehát minél előbb ki kell jönni a bankból. Ahol látható pénz van, azt elhozom, de olyan nagy kutatásra nincs idő, ráadásul megöltem nyolc embert, ami pszichikailag végtelenül megterhelő állapot. Nagyon kevés olyan gyilkossal találkoztam, aki teljes lelki nyugalommal viselte volna, hogy kivégzett valakit. 

– A rendőrség animációs filmen rekonstruálta az eseményeket.

– Ez egy merész lépése volt a magyar rendőrségnek, és rendkívül aggályos egyben. Ilyen nincs, hogy egy helyszíni szemléből a gyanúsítottak beismerő vallomása nélkül így megmondom, hogy hol, mi után mi következett. Ez a holttestek fekvéséből és a lövések számából nem vezethető le, vagy ha igen, akkor kellett volna csinálni még három-négy verziót. 

– A gyanúsítottak büntetett előélete hozzájárulhatott ahhoz, hogy valami nagyobbal rukkoltak elő?

– Amikor a bolti sorozatgyilkost elfogtuk, kiderült, hogy ő azért használt a szabadulása után elkövetett bűntényekben fegyvert, hogy ne maradjon felismerő tanú, tudniillik azon bukott meg. A móri ügyben gyanúsított két férfi hasonló cipőben járt az elkövetéskor. De az is lehet, hogy nem gyilkolni mentek be, csak amikor már elkezdődött, nem volt megállj.

Olvasson tovább: