Kereső toggle

Kemény mag, avagy B közép az unióban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európai uniós alkotmányozás tavalyi kudarca után új "kísértet" járja be Európát. A tagállamok egy csoportja Franciaország vezetésével el kíván szakadni a többiektől, hogy egy "kemény magot" hozzon létre az unión belül. Mekkora ennek valójában az esélye? Valós a veszély, vagy csak az új csatlakozókat riogatják a "nagyok"? 



Demszky Gábor és Günter Verheugen. A kétsebesség? EU-ban mi vár ránk? Fotó: Vörös Szilárd

Egy Brüsszelben népszerű összeesküvés-elmélet szerint tavaly decemberben azért nem sikerült megállapodni az EU alkotmányáról, mert a bővítésre mindig is ferde szemmel néző franciák így akarják megakadályozni a huszonöt tagú Európai Unió létrejöttét: az új alkotmányra ugyanis feltétlenül szükség van a kibővült unió működéséhez. Az elmélet alkotói szerint Jacques Chirac azért fúrta meg az új alapszerződés elfogadását, hogy a kudarcot kihasználva megvalósítsa régi, nyilvánosan is vállalt tervét: egy kemény mag létrehozását az EU-n belül, ahol fenntartható a francia dominancia, ami a huszonöt tagú közösségben már nem működhetne. 

Az elmélet szerint a francia elnök tisztában van azzal, hogy a jelenlegi intézményekkel és szabályokkal a kibővült unió rozoga és lomha – mivel nem huszonöt tagra tervezték. Ezért néhány szimpatizánsával – elsősorban Németországgal és a Benelux államokkal – összefogva "mini-EU"-t akar létrehozni. Szándékosan kihagyja az Amerika-barát briteket és az új csatlakozókat, akiket nem igazán lelkesít az arrogáns franciák Európa-képe. Ebben a formációban továbbra is Párizs véleménye lehetne a döntő, senki nem vonná kétségbe Chirac vezetői ambícióit. 

Tény, hogy a franciák – és kisebb mértékben a németek, a belgák és a luxemburgiak – december óta éppen az alkotmányozás eddigi kudarcára hivatkozva fenyegetőznek azzal, hogy újabb kudarc esetén a maguk útján mennek tovább, nem foglalkozva a hezitálókkal, az euroszkeptikusokkal, az új tagokkal. 

A politikai stabilitás érdekében a francia elnök Magyarországot is meghívta a formálódó szövetségbe. Egy, a Heteknek névtelenül nyilatkozó szakértő szerint azonban mi, magyarok csak asszisztálnánk a francia érdekek mellett az alkotmánymódosításban. Ha a francia meghívást komoly ígéretnek vennénk, óriásit tévednénk, ráadásul az USA-val való kapcsolatunkban zavar keletkezne – fogalmazott a szakértő.

"A többsebesség? Európát nagyon veszélyes elképzelésnek tartom – hangsúlyozta lapunknak Kovács László külügyminiszter. – Nem szabad a most bővülő uniót két csoportra osztani gazdasági fejlettség alapján, mert ez azzal a következménnyel járna, hogy a csatlakozó államok számára lehetetlen lenne a gazdasági felzárkózás. Ez az egész európai integráció halálát jelentené" – fogalmazott a külügyminiszter.

Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint jelen pillanatban nagy a csend az ügy körül, ez azonban csak a csatlakozásig tart majd. Valószínűleg a folyamat még tovább éleződik, amikor az anyagi kérdések kerülnek majd terítékre. 

A francia tervekkel kapcsolatban névtelenséget kérő szakértőnk elmondta: a védelempolitikát leszámítva egyetlen olyan terület sincs, ahol Franciaország bármi érdemlegeset tett volna az elmúlt időszakban, akár kezdeményezésben, akár megvalósításban, sőt sok tekintetben éppen a "mag-Európa" nagyhangú hívei a legrosszabb európai tagállamok. Példa erre, hogy Párizs és Berlin novemberben kierőszakolták az eurózóna alapszabályának, a stabilitási paktumnak a felfüggesztését, később aztán kiderült, azért, mert nem hajlandóak betartani rendelkezéseit. Egy brüsszeli jelentés szerint az említett országok állnak legrosszabbul az uniós jogszabályok végrehajtását tekintve. Brüsszel a közösségi jog áthágásáért legtöbbször Franciaországot perelte be, amely az integráció jelenlegi elvárásainak sem tud igazán megfelelni, sőt gyakran nem is akar. "Nehéz elképzelni, hogyan tudna egy még magasabb elvárásokat maga elé állító »kemény magot«, egy szuperállamot kialakítani néhányadmagával" – állítja szakértőnk. 

Függetlenül Jacques Chirac taktikázásától, előbb-utóbb alighanem elkerülhetetlen az Európai Unió többsebességűvé válása: egy olyan közösség, melynek a gazdag nyugat-európai államok mellett hamarosan tagja lesz Bulgária, Románia, nem lehet egységes. A különböző gazdasági, politikai fejlettségi szintek, az eltérő elképzelések ezt szinte lehetetlenné teszik. 

Günter Verheugen szerint az Európai Unió politikai értelemben nem készült fel kellően a májusi bővítésre. A bővítési biztos szerint az európai politika fontos céljai középtávon aligha oldhatók meg, s már "most kivehető: Európa nem éri el azt a célt, hogy gazdaságilag a világ legdinamikusabb régiója legyen". Ennek az az oka, hogy "az erős nemzeti érdekek miatt nem tudjuk kiaknázni potenciálunkat". 

Átlag alatti magyar fizetések

Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivője szerint világosan látszik: esély sincs arra, hogy 2004 májusa, a csatlakozás után annyi fizetésért dolgozzunk, mint például a német munkavállalók. Összehasonlítási alap lehet a hozzánk hasonló bérhelyzetből induló Portugália, amely már tizenhat éve tagja az uniónak, a bruttó keresetek azonban csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki. A magyarországinál a cseh és a lengyel átlagbér is magasabb. A képzettebb munkavállalók keresete közötti különbséget jelzi, hogy a brüsszeli EU-irodákban hasonló munkát végző, saját kormányuk által fizetett hivatalnokok közül az olaszok hatszor többet keresnek, mint a portugálok. A szakértő úgy látja, a magyar fizetések először majd a szegényebb EU-országokéit közelítik meg. A jelenleg – reálértéken – az uniós átlag alig egyharmadát kereső magyar munkavállalók arra számíthatnak, hogy 2020-ra az EU-átlag közel felét érhetik el.

Olvasson tovább: