Kereső toggle

Mit néztünk az ünnepek alatt?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén karácsonykor ismét a könnyed műsorok, vígjátékok, valamint a bibliai témájú filmek vonzották leginkább a nézőközönséget a televíziók képernyője elé. Szilveszterkor pedig elmaradhatatlannak tűnik az esti kabaré, amely legalább az ország lakosságának a felét szórakoztatta.

Karácsony szenteste az ATV, MTV és TV2 bibliai vagy vallási témájú filmjeit összesen mintegy 1,3 millió ember nézte végig – ez az AMR elnevezés? adat a négy éven felüli nézők tényleges számára vonatkozik –, az MTV közvetítette éjféli misét pedig további 330 ezren fogadták bekapcsolt tévékészülékkel az AGB Hungary mérései alapján. Mivel a műsorok időpontjai között jelentős volt az eltérés, ezért a nézőszámok között bizonyára volt átfedés – ugyanaz a néző például megnézhette
a János evangéliumát (ATV – 16 és 17 óra között), az Assisi Szent Ferenc életéről készített Napfivér, Holdnővért (MTV – 20 és 22 óra között) és a Jézusról szóló filmdrámát (TV2 – 23 óra és éjfél után 2 között), vagy Zefirelli alkotása helyett választhatta este 19.30 és 21.30 között az Ábrahám cím? történelmi filmet az ATV műsorán, amely egyébként az elért közönség számát tekintve az ATV toplistáját vezeti közel 430 ezer nézővel (azoknak a számáról van szó, akik legalább egy percig nézték a csatornát). Az RTL Klubon a Kölyök cím? amerikai vígjáték és a TV2-n sugárzott Richie Rich – a Rosszcsont beforr cím? amerikai családi vígjáték mindegyike közel kétmillió nézőt ültetett a készülék elé este, főműsoridőben.

Karácsony első napján este az Ábrahám vezette az ATV toplistáját, míg az MTV a Híradóval, az Önök kérték kívánságműsorral és a Rómeó és Júlia cím? filmmel vonzott legtöbb nézőt. A TV2 toplistáját vezeti az Aktív cím? magazin, a Tények, a Babe kismalac története és a Télapóról szóló amerikai filmvígjáték, a délután három óra körül műsorra tűzött Ben Hur pedig a tízes toplista közepén foglal helyet (2,2 millióan kapcsoltak rá több mint egy percig, és közel egy millióan nézték végig a sokszoros Oscar-díjjal kitüntetett alkotást). Az RTL Klubon ismét az amerikai filmvígjátékok aratták a legnagyobb sikert: a Micsoda nőt (Pretty Woman) és a Stuart Little kisegeret 2,3-2,5 millió néző kísérte figyelemmel. Karácsony másnapján mindegyik említett csatorna nézettségi toplistáját első-második helyen vezették – talán az iráni földrengés miatt is – a hírműsorok. A Reszkessetek betörők harmadik része (RTL) a tavalyihoz hasonlóan idén is vitte a prímet: közel hárommillióan nézték végig, míg a késő délután sugárzott Bunyó karácsonyig western ihletés? vígjáték (TV2) Terence Hill-lel és Bud Spencerrel a toplista 3. helyén végzett (1,6 millió néző). Az ATV-n a bibliai Eszter királynéról szóló történet a Híradó után a legnézettebb műsor volt este, főműsoridőben. 

December 31-én, szilveszterkor a toplisták első helyén a B.U.É.K-ra (ATV) 770 ezren, a Szuperbulira (MTV) 3,4 millióan, a Sas-taps kabaréra (TV2) 4,3 millióan, az És megint dühbe jövünk cím? produkcióra (RTL) 3,3 millióan kattintottak rá. 

A sok tévézés kukává tesz

Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt. A würtzburgi egyetem pszichológusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszeresen. Mérték a gyerekek nyelvi kifejezőkészségének változását, később iskolai eredményeit, és általános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők naponta készítettek feljegyzéseket gyermekük tévézéssel töltött idejéről.

Az adatok kiértékelése után az derült ki, hogy a sokat tévéző gyerekek – még akkor is, ha gondos családi háttérrel rendelkeznek – különösen gyenge szóbeli teljesítményt nyújtanak. Úgy tűnik, a tévé előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A kevéssé intelligens gyerekeknél még nagyobb hátrányt jelent a sok tévézés. A nyolcvanötös IQ-nál kevesebbel rendelkezők olvasási képessége és szóbeli teljesítménye igen nagy lemaradást mutat, ha hosszabb időn át napi két óránál többet tévéznek. 

Az egészen kicsik beszédfejlődését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van jelentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az idejét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából. 

A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a tévézési szokások korán stabilizálódnak. Az a gyerek, amelyik óvodás korában sokat tévézik, iskolás korában még inkább ezt teszi majd. Ez fordítva is igaz. Ha a szülők mindenek előtt személyes példamutatással elérik, hogy gyermekük életében ne legyen meghatározó szerepe a fekete doboznak, ennek a hatása hosszú távon is megmarad. 

A német kutatók szerint a sokat tévéző gyerekeknek nem csupán a szókincse szűkös, hanem nyelvtanilag is sok kívánnivalót hagy maga után a beszédük. 

A tízévesnél fiatalabb gyerekek szabadon eltölthető ideje meglehetősen korlátozott. Ha napi két óránál többet töltenek tévézéssel, valószínűleg egyáltalán nem játszanak a szó hagyományos – manuális – értelmében. Nagyon keveset mozognak szabad levegőn, és keveset vannak együtt a szüleikkel. Ez utóbbi persze nem csak a gyerekeken múlik. (Korridor)

Olvasson tovább: