Kereső toggle

Lehet, hogy ez volt a nyár – mondja Németh Lajos meteorológus

A tavasz tizenhét pillanata

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Április eleje óta szinte minden átmenet nélkül beköszöntött a perzselő nyár, évszázados hőségrekordok dőltek meg sorozatban. Ez mennyire normális jelenség?

– Tény, hogy április 7-8-án helyenként még összefüggő hótakaró volt hazánkban, aztán 15-e tájékán már 30 fok közeli lett a hőmérséklet. Ez kétségtelenül nagyon éles váltás, vagyis szinte kihagytuk a tavaszt. Magyarországon ez már többször is előfordult, nem minden évben persze, de a szélsőségesség földrajzi fekvésünkből is eleve adódik. Itt a Kárpát-medencében ugyan a húsz fok körüli májusi hőmérsékletet szoktuk meg, de az időjárás soha nem viselkedik szabályosan. Az idén nem jöttek be a fagyosszentek sem. Pongrác, Szervác, Bonifác, azaz május 12., 13., 14.-e körül ugyanis időnként még két méteres magasságban is előfordulnak fagyok. Az átmenet nélküli időjárás közvetlen oka most az volt, hogy a téli időszakban gyakori az erőteljes északi-északkeleti áramlás, amelyik fagyos, sarki levegőt szállít ide, s ez az idén még április elején is tartósan jellemző volt régiónkban. Aztán szinte minden átmenet nélkül az északi-északkeleti áramlásból hirtelen déli áramlással észak-afrikai, szaharai meleg, száraz levegő érkezett hozzánk. Hogy a nagy általános légkörzésben ezt a hirtelen váltást mi okozta, arra nincs közvetlen magyarázat.



Németh Lajos meteorológus. Az idei tavasz egy keddi napra esett Fotó: MTI

– Összességében merre tartunk? A jövőre nézve elbúcsúzhatunk a tavasztól? Sokat hallani üvegházhatásról, felmelegedésről, környezetszennyezésről, hogy mindez belejátszik az átmeneti évszakok megváltozásába is.

– Van, aki azon a véleményen van, hogy elkezdődött a visszafordíthatatlan globális felmelegedés, ami akár katasztrófákhoz is vezethet az elkövetkező évtizedekben. A napi gyakorlatban lévő meteorológusok pedig visszalapozzák az elmúlt évszázadok időjárási feljegyzéseit, és rámutatnak, hogy ilyen szélsőségek előfordultak a múlt században vagy akár a 16-17. században, sőt korábban is. Tehát semmi abnormális nincs a mostani helyzetben – az ember különben is mindig azt tartja rendkívülinek, amit éppen megél. A szakembereknek az a része, aki a korunkban zajló klímaváltozásról beszél, azt vallja, hogy egyre elmosódottabbak lesznek az átmeneti évszakok, a mi mérsékelt éghajlatunkban egyenesen a megszűnésükre lehet majd számítani. Én úgy gondolom, ennyire nem vészes a helyzet. 

– Ezek után milyen nyárra számíthatunk? 

– Az eddigi tapasztalatok alapján megkockáztatható a kijelentés, hogy miután ennyire meleg volt az április és a május eddigi része, ezért igazi medárdi időszak várható majd a továbbiakban, tehát a június és július hónap elég változatos, légköri frontokban gazdag időjárással örvendeztet meg minket. Ez egyébként is a legcsapadékosabb időszak szokott lenni Magyarországon. Könnyen lehet, hogy az igazi nyár az elmúlt napokban-hetekben zajlott le minálunk – ez a harminc fok fölötti hőség tartósan nem jön vissza egy ideig. 

– A szélsőséges időjárás hogyan hat az emberek egészségi állapotára, konfliktustűrő képességére?

– A mi zónánkban a fokozatossághoz vagyunk hozzászokva, a biológiai óránk szerint, fokról fokra szeretünk átállni az egyre melegebb vagy egyre hidegebb időjáráshoz. Az eleve erőteljes, feszített munkatempó, a stressz, a légszennyezettség, plusz ez a hirtelen melegfront erősen igénybe vette a tél végi, lemerült szervezetet, amelynek ilyenkor fokozottabb a vitamin-, a folyadék- és az alvásigénye is. A száraz, forró levegő erőteljesebben és tömegesebben kihozta az emberekből az allergiát is, s a hőhullám idegrendszerre gyakorolt hatása a közlekedésben is megmutatkozhat: ilyenkor a balesetveszély fokozódásával kell számolnunk.

Olvasson tovább: