Kereső toggle

A leggyengébb láncszem

Ide veled, régi kardunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakértők szerint a hidegháború megszűnése óta a világ országai újabb és újabb, addig nem ismert biztonságpolitikai kihívásokkal találják magukat szembe. Jó példa erre a szeptember 11-én az USA ellen végrehajtott terrorcselekmény, amely után világossá vált: az etnikai feszültségek mellett egyre inkább a kulturális és vallási törésvonalak mentén alakulhatnak ki fegyveres konfliktusok. Bár az USA most nem kért Magyarországtól – mint NATO-tagtól – konkrét katonai segítséget, azonban felmerül a kérdés: mi lesz, ha a jövőben ez egy más katonai összecsapás során megtörténik? Mit kell, illetve mit tudunk mi magyarok nyújtani az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének?



Magyar katonák pontonhidat építenek. Még nem hidaltak át minden nehézséget Fotó: HM

"Az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozás évekre előre kijelölte hazánk biztonságpolitikai irányvonalait. A cél egy kisebb létszámú, de profi hadsereg kialakítása, ami persze pénzkérdés, illetve komoly szervezeti átalakításokat igényel, de tíz éven belül mindenképpen meg fog történni" – mondja a Heteknek Mátrai Márta, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke. A politikus szerint a magyar haderő jelenlegi állapotában a légtér és a katonai bázisok átengedésén túl legfeljebb egészségügyi, illetve humanitárius segítséget tud nyújtani az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének – ugyanis nem rendelkezik NATO-kompatibilis haditechnikával. Mátrai Márta elmondta: a Fidesz vezette kormányzat koncepciója szerint a katonai életpálya a jövőben nemcsak kiemelt bérezés? munkalehetőségeket biztosítana, de komoly továbbtanulási lehetőségekre és lakáshoz jutásra is módot adna. 

A szocialisták szintén a professzionális haderő megteremtését tartják kívánatosnak. Mint Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság MSZP-s alelnöke lapunknak elmondta, véleménye szerint a legfőbb biztonságpolitikai kockázatot a délszláv etnikai konfliktus jelenti, illetve az ezek kapcsán Magyarországra begyűrűző migráció, bűnözés. Ezért, mint a politikus kifejtette, hazánk elemi érdeke, hogy a konfliktus kezelésében szerepet vállaljon. "A mi hagyományos katonai képességeink nem igazán erősek, ezért speciális egységeinkkel, utászokkal, orvosokkal, aknamentesítőkkel tudunk segítséget nyújtani a NATO-nak" – mondta Juhász Ferenc.

"Technikailag nemcsak a magyar, de általában az európai haderőnek is komoly lemaradásai vannak például az amerikaiakhoz képest" – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán biztonságpolitikai szakértő. Az európai országok politikusai ugyanis nagyságrendekkel többet áldoznak egy népszerű szociális intézkedés bevezetésére, mintsem biztonságpolitikai kiadásokra – magyarázza Kiszelly, aki úgy látja: érdemi változás majd mintegy tíz év elteltével várható a magyar honvédségben.

"Ami a haditechnikát illeti, a csehekkel és a lengyelekkel együtt mi is ott vagyunk, ahol a part szakad: a haderő-átalakítás mellett egy haditechnikai reformot is végre kell hajtanunk, hogy integrálódni tudjunk a NATO-ba, és ezt a szövetség nagyon jól tudta eddig is" – nyilatkozta a Heteknek Szentesi György haditechnikai szakértő. Szentesi elmondta: a törvényben előirányzott 45 ezer fős (profi) hadsereg kialakítása mindössze 3-4 évet venne igénybe, de ennek végrehajtása eddig folyamatos pártpolitikai akadályokba ütközött. Az egyik oldalon a szocialisták a rendszerváltást követő években nem tudtak elszakadni a tömeghadsereg víziójától; a másik oldalon pedig a jelenlegi kormányzat kettős arcot mutat: elég, ha csak Orbán Viktor miniszterelnöknek a sorkatonai szolgálat nevelő hatásáról szóló eszmefuttatásaira, vagy Lányi Zsoltnak, a honvédelmi bizottság volt elnökének a magyar szuronyok előnyeiről szóló kijelentésére gondolunk. "A hadsereg azonban nem nevelőintézet, ezt a feladatot a családnak és az iskolának kell elvégeznie" – hangsúlyozta Szentesi. 

A hivatásos hadsereg mellett a szakértő szerint több érv is szól. Egyrészt a globalizálódó világ nemzeteinek biztonságpolitikai feladatai átalakultak: a háborús feszültségek egyre inkább kulturális, vallási, etnikai törésvonalak mentén alakulnak ki. Kevés például az esély arra, hogy hazánkat egy másik európai ország megtámadja, viszont például egy terrortámadás vagy etnikai villongások esetén a NATO tagjaként elképzelhető, hogy magyar katonák is beavatkoznak fegyveres konfliktusokba. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint egyébként külföldön (például egy esetleges NATO-felkérés esetén) csakis hivatásos katona teljesíthet szolgálatot – még egy érv a professzionális haderő mellett.


A döntés joga

A parlament a héten megkezdte annak a javaslatnak az általános vitáját, amely nagyobb jogkört biztosítana a kormánynak a NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekben történő magyar részvételhez. A javaslat lehetőséget kíván teremteni a szerény mérték? macedóniai magyar szerepvállalásra is. A javaslat értelmében a jelenlegi félszázról 850-re emelkedne a békefenntartó erőkben közreműködő magyar katonák száma. A szocialisták kifogásolták, hogy a kormány nem egyeztetett az ellenzékkel ebben a kérdésben, pedig a javaslat jóváhagyásához kétharmados többségre van szükség. Az SZDSZ – a nemzet érdekére hivatkozva – támogatja, az MSZP és a MIÉP elutasítja a javaslatot.

Olvasson tovább: