Kereső toggle

Összefonódott a buli és a drog

Másfél ezer díler városa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Interjú Oláh Miklós alezredessel, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni alosztályának vezetőjével

– Az elmúlt hónapokban hallani lehetett néhány nagyobb sikerről a drog elleni küzdelemben. Mennyivel szokott több munkájuk lenni nyáron, amikor az emberek kirajzanak, és a vízpartok, a szórakozóhelyek, de már az utcák is megtelnek "bulizó" emberekkel, főleg fiatalokkal?

– Nem igazán lehet beszélni évszakonkénti átrendeződésről. Igaz, hogy nyáron sokan keresik fel a vízpartokat, a nagyobb vidéki szórakozóhelyeket, de az elosztók tevékenysége – akik ellen mi küzdünk – nem változik. Budapestnek központi elosztószerepe van a drogterjesztésben, és ez nyáron is megmarad. De még ha a fogyasztók felőli oldalról vizsgáljuk is a kérdést, kábítószerfajtákra lebontva megállapíthatjuk, hogy például a heroinfogyasztókat egyáltalán nem befolyásolják az évszakok, ők nem mennek nyaralni.

– Milyen tendenciákat lát a drogbűnözés területén? Hogyan változott az elmúlt időszakban a kínálat, illetve a kereslet?

– Saját tapasztalataink alapján azt mondhatom, évek óta mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében lassú, de biztos növekedés tapasztalható. Ez elsősorban a heroinra, a kokainra, illetve a cannabis-származékokra igaz. A helyzetet súlyosbítja, hogy a keményebb drogok fogyasztása általában összekapcsolódik más bűncselekmények, például lopás, rablás vagy orgazdaság elkövetésével is. A könnyebb kábítószerek – ilyenek a cannabis-származékok is – fogyasztói kevésbé kriminalizálódnak.

– Általában hol szoknak rá a fiatalok ezekre a szerekre, illetve hol vannak a főbb elosztóhelyek, hogyan működik a terjesztés?

– A droggal elsősorban baráti társaságban vagy szórakozóhelyeken lehet találkozni, a terjesztés pedig – ezeken kívül – olyan forgalmasabb helyeken történik, mint a bevásárlóközpontok, lakótelepek vagy a belváros főbb csomópontjai. Budapesten a drogterjesztést néhány nagyobb, jól szervezett bűnözői csoport tartja kézben, akik a beszerzéstől kezdve a terjesztésig minden "munkafázist" ellátnak. Magával a terjesztéssel – állandó vagy alkalmi jelleggel – összesen 1000-1500 fő foglalkozik Budapesten.

– Nyugati mintákat követve hazánkban is egyre inkább divatba jönnek a "mega-partyk", utcabálok, ezreket megmozgató szabadtéri "bulik". Mennyire kap, mennyire kaphat szerepet ezeken a rendezvényeken a kábítószer?

– Ma Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy a szórakozás feltétlenül együtt kell hogy járjon a droggal és az alkohollal. Nem mondom, hogy mindenki, aki ezekre a rendezvényekre ellátogat, egyben kábítószert is fogyaszt, az azonban tény, hogy a dílerek számára ez ideális terep. Persze aki nem akarja, az nem próbálja ki a drogot, de ezek a partik mindenképpen magukban hordozzák ennek a veszélyét a fiatalokra nézve.

– A növekvő drogbűnözéssel szemben mekkora sikerrel tudja a rendőrség felvenni a küzdelmet?

– A siker egy relatív fogalom. Ebben az évben eddig 120 személy ellen indítottunk eljárást kábítószerterjesztés miatt; a túladagolásoknál 90 százalékban elfogtuk azt, akitől az áldozat a halálos adagot beszerezte. Az ezekhez hasonló statisztikai adatok alapján azt mondhatjuk, hogy nem csak a kínálat és a kereslet, de a rendőrség felderítési hatékonysága is alacsony, de folyamatos növekedést mutat.

Olvasson tovább: