Kereső toggle

Horthy-közbe vágyó képviselő

Elfújta a Szellőt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy bágyadt augusztusi nap nem alkalmas komoly döntések meghozatalára. Páty polgármestere, Wiedermann Gábor eredetileg éppenséggel "könnyítő" kérdésnek szánta a testületi ülés végén az utcanevekről szóló határozatot, országos hírnévhez mégis ezzel sikerült juttatnia városát. "Véleményem szerint tudatos politikai erők használják a kevésbé éber erőket" – mondta a Heteknek Wiedermann, akit kifejezetten elszomorít, hogy városa a Horthy-köz elnevezéssel úttörővé vált az országban.

Páty, igen helyesen, fejlődik. Új utcák kerültek forgalomba, a képviselőtestületnek pedig nevet kell adnia nekik. Mivel azonban emellett akadnak komoly és sorsdöntő fontosságú kérdések is a város fejlesztése kapcsán, a testület vitázó kedve felemésztődött, mire az utolsó napirendi pont, az utcanévkérdés sorra került azon az elhíresült augusztusi ülésen. Wiedermann Gábor polgármester ezzel magyarázza, hogy a képviselők egyszerűen rábólintottak a MIÉP képviselőjének magánóhajára, miszerint ő vitéz nagybányai Horthy Miklósról elnevezett utcában kíván lakni ezentúl. Lakjon hát – bólintottak a képviselők, akik az augusztusi melegben nemigen érezték át, milyen közel kerültek ahhoz, hogy hagyományt teremtsenek azzal a fél kézzel, amit a szavazáshoz fel kellett emelniük. A polgármester eredetileg úgy gondolta, hogy a régi utcák folytatásaként megépült újak elnevezése csupán rutinkérdés lesz. Ekkor merült fel, mintegy a semmiből, vitéz nagybányai Horthy Miklós neve a Május 1. utca folytatásában keletkezett köz neveként, amely – egyáltalán nem mellékesen – a MIÉP képviselőjének háza mögött vezet el. 

A képviselők többsége – akik nagyrészt függetlenként, bár nyilvánvalóan valamely párt támogatásával kerültek a testületbe –, csekély ellenállást tanúsított a felvetéssel szemben. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy ez a csekély ellenállás nem feltétlenül vitéz nagybányai Horthy Miklósnak szólt, valószínűleg hasonló buzgalommal bólintottak volna a Május 1. elnevezés proponálására – feltéve, ha biztosak lehetnek abban: a fárasztó ülésnek ezzel vége szakad. "Én eredetileg azt javasoltam, hogy a régi utcák folytatásában megépült újak vigyék tovább a neveket is, maradjon meg a Tulipán, a Szellő és a Május 1. utcanév. Az új utcákat pedig évszakokról, virágokról, természeti jelenségekről terveztük elnevezni" – magyarázza a polgármester, aki szerint a jelenlegi közhangulatban a legrosszabbkor jön egy ilyen precedens, amelynek a törvényi szabályozás sem szab gátat, hiszen nem létezik olyan fórum, amelynek ki kellene kérni a véleményét utcanévügyben. Arra a kérdésre, hogy akkor Hitlerről is lehet-e utcát elnevezni, határozott nem és bizonytalan magyarázat a válasz. "Létezik egy etikai ajánlás, a Ráday-féle ajánlat például azt tartalmazza, hogy egy illető halálát követően 50 évet kellene várni, mielőtt utcát neveznek el róla. Horthy esetében amúgy ez az elv is sérül" – gondolkodott el a kérdésen Wiedermann. "Mivel a fáradtsággal is számoltam a Horthy-köz elnevezéssel kapcsolatos határozat meghozatalánál, újra napirendre tűztem a szavazást. Ez alkalommal hárman voltak, akik elvetették volna a Horthy-elnevezést, öten tartózkodtak, ketten pedig mellette voltak. Így a szavazás érvénytelen volt, ami az előző szavazás eredményét véglegesítette. Most már csak akkor lehetne változtatni, ha valamilyen népi mozgalom alakulna, mondjuk öszszegyűlne néhány száz aláírás a lakosság részéről. A tévé, rádió folyamatosan keres, igyekszem mindenhol elmondani, hogy én személyesen nem örülök annak, hogy az országban úttörőként – Kenderes után, ami Horthy szülőfaluja, és ahol parkot neveztek el róla – éppen Pátyon vált névadóvá Horthy" – fejtette ki Wiedermann polgármester.

Olvasson tovább: