Kereső toggle

A Hit Gyülekezete országos vezetőségének nyilatkozata

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hit Gyülekezete vezetősége határozottan visszautasítja, hogy Orbán Viktor
miniszterelnök úr a Parlamentben egy vezető ellenzéki politikust úgy igyekezett
ledorongolni, hogy annak vélt társadalmi kapcsolatrendszeréhez tartozó állampolgárok
vallási, felekezeti hovatartozását firtatta és gúnyolódásának tárgyává tette. Bár
a miniszterelnök úr által emlegetett MSZMP Központi Bizottságának legfeljebb annyi köze
volt a Hit Gyülekezetéhez, hogy már az is üldözte egyházunkat, mégis veszélyes útnak
tartjuk, hogy a politikai ellenvetésekre a miniszterelnök nem konkrét politikai érvanyaggal,
hanem egyházak és állampolgárok diszkriminálásával, megbélyegzésével válaszolt.
Egy miniszterelnök részéről ez súlyos hiba.

A miniszterelnök úr megnyilvánulása más koalíciós képviselők (Kövér László,
Ughy Attila, Várhegyi Attila, Bánk Attila) magatartásához hasonlóan azt látszik
igazolni, hogy a jelenlegi hatalom mély ellenszenvvel viseltetik a vallási
pluralizmussal szemben. Szemmel láthatóan egyre nehezebben birkózik meg a polgári
demokratikus társadalom lényegét alkotó egyik fő tényezővel: a kulturális, erkölcsi,
vallási pluralizmussal. Azzal a ténnyel, hogy hazánkban is különböző vallási meggyőződések,
hitek, ima- és életmódok versengenek egymással. A hatalom nagyot hibázik, ha egyesek
előnyére és mások kárára ebbe beleavatkozik. Magyarországon vallási pluralizmus
van.

A Parlament őszi ülésszakának eddigi eseményei azt jelzik, hogy a jelenlegi kormányt
egységes vallási–erkölcsi vízió vezérli, melynek erőszakosan alá akarja gyűrni
a társadalmat, és felülről, államhatalmi eszközökkel, parancsuralmi technikákkal
igyekszik kikényszeríteni a társadalomban azt a típusú vallásosságot, erkölcsiséget,
amelyet helyesnek vél. Egyre többször fordul elő, hogy vezető politikusok jogtalanul
behatolnak a lelkiismeret és a személyiségi jogok felségterületeire.

A Hit Gyülekezete vezetősége elvárja a jelenlegi hatalomtól is, hogy semleges
magatartásával tartsa tiszteletben az isteni transzcendenciát és a teljes
lelkiismereti szabadságot, az ezzel kapcsolatos spirituális döntéseket, megoldási kísérleteket
pedig az illetékesekre, vagyis magukra a polgárokra és a szabad akarat alapján szerveződő
közösségekre bízza. A teremtés és az üdvtörténelem befejezetlenségéből fakadóan
az egyházak által képviselt vallásosság, erkölcsiség sem végleges és befejezett,
így a különféle vallási tradíciókat új vallási felfedezések, megtapasztalások módosíthatják,
és hagyományos haladási irányukat megváltoztathatják. Súlyos károkat okoz a
hatalom a kereszténységnek, ha új vallási–szellemi látások, valamint bibliai értelmezések
nyomán kialakuló mozgalmak, közösségek nyilvános társadalmi szerepvállalását meg
kívánja akadályozni. Vallási területen is megtörténhet a jövőben bármi, mert
Isten számára minden lehetséges.

A Hit Gyülekezete is csupán nyilvános társadalmi szerepre és az intézményalapítás
mindenkit megillető szabadságának gyakorlására, nem pedig vallási, gazdasági,
politikai dominanciára törekszik. Az egymással versengő hitek realitása és az
azokkal kapcsolatos erkölcsiség nem korlátozható csupán az egyén belső lelki életére.
A demokrácia és a polgárosodás számára sem közömbös, hogy ezek vallási intézményekben
is megvalósulhatnak-e vagy sem. A sokféle és egymással természetszerűen
konfliktusban álló vallási intézmény fölött nem szabadna a hatalomnak döntőbírói
szerepet vállalnia, valamint a vallási vitákban, felekezeti csatározásokban igazságosztó
szerepben tetszelegnie. Álláspontunk szerint a vallási sokféleség intézményrendszere
a demokrácia fejlődését szolgálja azáltal is, hogy korlátozó hatással van a
hatalomra, melynek következtében a politikai vezetők sem kényszeríthetik szubjektív
vallási vélekedéseiket, értékrendjüket, ellen- és rokonszenvüket másokra. Aggasztónak
tartjuk, hogy némely kormányzati tényező a politikai és vallási sokféleség nyomása
következtében átélt frusztrációja hatására elveszíti uralmát indulatai felett,
és fenyegetőzik, rágalmaz, zsarol és sérteget tőle eltérő vagy vele érdekellentétben
álló vallási meggyőződést valló polgárokat, társadalmi csoportokat.

Felettébb furcsálljuk, hogy a szabad vallásgyakorláshoz szükséges pluralista intézményrendszertől
pontosan egy magát polgárinak nevező hatalom viszolyog, és próbálja meg kriminalizálni
annak működését, holott a tulajdonnal, intézményekkel, viszonylagos autonómiával
rendelkező egyházak mindenütt a polgári társadalmak és családok fő ismérvei és
erősségei, valamint a társadalomban és a családokban az erkölcsi–szellemi értékek
megvalósulásának és megújulásának motorjai.



A Hit Gyülekezete országos vezetősége

Budapest, 1999. szeptember 7.

Olvasson tovább: