Kereső toggle

Visszaélés segédeszközzel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tizenegy orvos, több aszszisztens és bolti eladók is részt vettek Tolnában egy
olyan csalássorozatban, mellyel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt
rövidítették meg. A Pénztár illetékese arról tájékoztatta a Heteket, hogy a
tolnai eset egyedi, s ezért nem tudják még, hogy az esetleges bírósági tárgyalások
után mi lesz a vétkező orvosokkal.

"Vádemelési javaslattal fordultunk a szekszárdi ügyészséghez, üzletszerűen
és bűnszövetségben elkövetett csalás, több mint hatszáz rendbeli jogosulatlan
adatkezelés és okirathamisítás alapos gyanúja miatt" – mondta el a Heteknek Szima
Judit, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság fővizsgálója. Történt ugyanis, hogy a
budapesti S. Kft. szerződést kötött az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral
(OEP), illetve a Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral (MEP). Ez alapján a
kft. a Tamásiban üzemeltetett boltjában, illetve szekszárdi lerakatában gyógyászati
segédeszközök recept alapján történő beváltására jogosult. Azaz orvosi receptre
az egészségbiztósító a gyógyászati segédeszközök meghatározott összegét a
kft. részére visszatérítette. Ez az eszközök értékének körülbelül 80-85
százalékát, illetve bizonyos esetekben a 100 százalékát jelentette.

A nyomozás során kiderült, hogy a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó bolt
vezetői – több orvossal összejátszva – fiktív vényeket állítottak ki.
Például az ügyben érintett egyik orvos által 1995 októbere és 1996 decembere
közötti időszakban írt kétszázvalahány vény közül 196 nem volt valós. A
papirosokon szereplő beteg mit sem tudott arról, hogy számára gyógyászati
segédeszközt írtak fel. A legtöbb esetben a vényeken megnevezett személyek –
elsősorban idős emberek – valóban megjelentek az orvosnál a szakrendelésen, de a
nevükre kiállított különböző gyógyászati segédeszközökre vonatkozó
vényekről nem volt tudomásuk.

Arra is volt példa, hogy a betegek adatait a Tamásiban működő SZTK kartonozójából
szerezték meg az asszisztensek közreműködésével. Sőt előfordult, hogy a
gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltban megjelent betegek adatait a bolt
alkalmazottai a fent említett orvoshoz továbbították, aki ezek ismeretében
állította ki a fiktív vényeket. Az orvosok és az asszisztensek a vényekért és az
adatokért cserébe gyógypapucsokat, illetve különböző segédeszközöket kaptak.
Ezek értéke a vényeken szereplő segédeszközök értékének csak töredéke volt.

Olvasson tovább: