Kereső toggle

A média és a család a felelős

Nő a brutalitás a fiatalok között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"A felnövekvő nemzedék értékítéletének
alakulásában az iskolai oktatással szinte egyenrangú
befolyással bír a tömegkommunikáció, a média által
közvetített információ. A fejlődő személyiségben sokszor
helyrehozhatatlan károkat okoz az agresszióval való
mindennapos szembesülés" – hívta fel a figyelmet Hipp
Károly, az Országos Bűnmegelőzési Tanács (OBMT) elnöke a
szervezet sajtótájékoztatóján. Mint mondta, előnyben kell
részesíteni a konfliktusok erőszakmentes megoldását
bemutató műveket és fel kell lépni a médiában eluralkodott
brutalitás mérséklése érdekében.

Ranschburg Jenő pszichológus lapunknak elmondta, véleménye
szerint "az antiszociális agresszióban szenvedő személy
képtelen a másik ember helyzetébe beleélni magát. De ez a
cinikus magatartás nem a tévé hatására alakul ki, legfeljebb
színezi azt, ötleteket ad". A szakértő meg van győződve
arról, hogy az agresszív karakter kialakulásának hátterében
általában a szülő antiszociális magatartása áll. Kunos
Imréné, a BRFK vizsgálati főosztálya ifjúságvédelmi
alosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi
években a brutalitás mértéke nőtt a kiskorúak között, és
az elkövetési módszerek is eldurvultak. Ennek oka a túl sok
szabadidő, ami az utcára csalogatja a gyerekeket és erősíti
a "bandaszellemet".

Ezt erősítette meg Pusztainé Jakab Róza, a Legfőbb
Ügyészség bűnügyi informatikai osztályvezetője is, aki
szerint az otthon tapasztalt meg nem értettség űzi a
fiatalokat az utca ellenőrizhetetlen világába, ahol csoportba
verődve élik ki felgyülemlett negatív energiáikat.
Mindenképpen a szülői hozzáálláson kellene változtatni –
hangoztatta –, mert az értékek megbecsülését nem
elsősorban az iskola, hanem a család tudja megtanítani.

Mese Brutáliáról

Rossznak lenni jó? – teszi fel a kérdést Tarján
Iza, a héten megjelent Mese Brutáliáról cím? könyvében,
amellyel megnyerte az Országos Bűnmegelőzési Tanács (OBMT)
pályázatát. A könyv hősei az erdőben és városban
kallódó állatok, akiket olyan élethelyzetekben ábrázol,
amelyekbe ma bármelyik átlagos kiskorú gyermek is
belecsöppenhet. Az aesopusi mesékhez hasonló történetekből
az olvasó észrevétlenül megtanulja, hogyan kerülheti el a
bűnözők társaságát.

Ranschburg Jenő pszichológus szerint egy ilyen könyv csak
közvetve érheti el a célját. Azon szülők számára lehet
hasznos, akik meg akarják akadályozni, hogy a bűnöző
magatartás kialakuljon gyermekükben, vagy olyan szakmabeliek
számára, akik valamilyen módon részt vesznek a
bűnmegelőzésben. "Aki olvassa, abból biztosan nem lesz
bűnöző, de nem azért, mert olvasta, hanem azért olvassa,
mert ő nem bűnöző" – mutatott rá a pszichológus.

Olvasson tovább: