Kereső toggle

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

65 éve készült el az első színes magyar rajzfilm – epizódok a korai magyar rajzfilmgyártás történetéből

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néhány érintés az okostelefon képernyőjén, és már indul is a YouTube-on a kedvenc mese a mai gyerkőcök tenyerében — 3D-s figurákkal. És természetesen színesben. Most egy pillanatra vegyük le szemünket az elektronikus kütyü képernyőjéről, és induljunk pár évtizedes időutazásra, amikor a mozgókép világában még csupán gyerekcipőben jártunk. A magyar rajzfilmgyártás történetében 1951-ben érkezett el az a pillanat, mikor már nem fehéren-feketén látták a világot.

1951-ben mutatták be A kiskakas gyémánt félkrajcárja című magyar rajzfilmet. Ez volt az első színes alkotás e kategóriában Magyarországon. A Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyárban készült 15 perces alkotáshoz összesen 20 000 rajzot  készítettek el. A művet Macskássy Gyula és Fekete Edit rendezte, zenéjét pedig Ránki György szerezte. A rajzfilm megalkotásában Dargay Attila is részt vett fázisrajzolóként. Az eredeti mesét némileg „magyarosították”: török császár helyett magyar király az antihős, a mese népies felhanggal, népmesei szófordulatokkal, rímekbe szedve tárja elénk a történetet. A hagyományos magyar népmesékkel ellentétben azonban kiéleződik a gazdag–szegény konfliktus: az igazságos király helyett pöffeszkedő kényúrral találkozunk, aki az utolsó filléreitől is megfosztja a parasztembereket. A feloldhatatlan konfliktusban a kiskakas hoz megoldást Robin Hood-i fordulattal – a szakadékba zuhant király kincseit felszívja begyével, és szétosztja a szegények között.

Matolcsy György producer, a Pannónia Filmstúdió egykori vezetője így emlékezett vissza A kiskakas gyémánt félkrajcárjának fogadtatására: „A film elkészítése nagy eredmény volt. Az első színes magyar rajzjátékfilm létrehozása örömmel töltötte el az alkotókon kívül a nagyközönséget és a hivatalos szerveket egyaránt. Művészi színvonala azonban sokakban jogos csalódást váltott ki.” Ám a lelkesedés nem apadt el, sorra születtek a legendás magyar mesehősök Macskássy és más szerzők jóvoltából. 1955-ben elkészült a szintén népi motívumokra építő, gazdag–szegény konfliktust kiélező Két bors ökröcske. Ez az alkotás már közel félórás volt, és nemzetközi berkekben is felfigyeltek rá.

A magyar rajzfilmgyártás atyjának is nevezett Macskássy Gyula már 1934-től létrehozott magánstúdiókat Magyarországon, később azonban ezeket államosították. A munka ennek ellenére folyt tovább, és a Macskássy köré szerveződött társaságból megszületett a Pannónia Filmstúdió, Magyarország első állami animációs filmstúdiója, mely egy időben Európa ötödik legnagyobb stúdiója volt. Macskássy nemzetközi rangos versenyeken is szépen szerepelt, munkáját több díjjal is elismerték, például 1961-ben a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri legjobb rövidfilmnek járó különdíját Párbaj című filmjével.

Az animációs rövidfilmek közül került ki az első magyar Oscar-díjas alkotás: Rofusz Ferenc 1980-ban bemutatott A légy című rajzfilmje, melyben érdekes szemszögből, a légy szemével láthatjuk a világot, amikor betéved egy házba, és üldözőbe veszik egy légycsapóval. Rofusz Ferenc így nyilatkozott egy helyen a film készítéséről: „Az animációhoz hasonlóan a hangokat, zörejeket is »saját kezűleg« állítottuk elő – a lódobogást például kókuszdiók ütögetésével imitáltuk.

A legnehezebben a megfelelő légyhangot találtuk meg; sokat próbálkoztunk azzal, hogy egy igazi légy zümmögését magnóval felvegyük, ez azonban nem hozta meg a várt eredményt, így végül a filmzörejező Langler Ede vállalkozott arra, hogy szájával a légy repülésének hangját utánozza.” A film elkészítése két évig tartott, és az akkor újdonságnak számító háttéranimáció technikájával készült: a figura nem állandó háttér előtt mozgott, hanem a háttér változott folytonosan, a légy szemszögéből megjelenítve. A mintegy 3600 rajzhoz kezdetben vízfestéket használtak, majd mivel körülbelül 3000 különböző hátteret kellett megrajzolni, Rofusz zsírceruzára váltott.

Bár a kisfilmet Oscar-díjra jelölték, Rofusz mégsem utazhatott Amerikába. A rendező és felesége névre szóló meghívót kapott a gálára, felettesei azonban nem juttatták azt el hozzá. Utazási kérelmét pedig elutasították, mondván, a magyar alkotásnak úgysincs semmi esélye a másik két rivális kanadai filmmel szemben. Így Rofusz nem lehetett tagja a gálára utazó magyar stábnak. Díját Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója vette át, aki ezekkel a szavakkal szabadkozott Rofusz távolléte miatt: „It’s not me; I’m so sorry. He got the invitation too late. And I thanks in his name. And just one word: Even the short film can be great.” (Ez nem én vagyok. Nagyon sajnálom. Túl későn kapta meg a meghívást. A nevében is köszönöm. És egy szóra még: egy rövidfilm is lehet nagyszerű.)  A történet előzménye, hogy Dósai kérését, miszerint ő venné át Rofusz helyett a díjat, az amerikaiak elutasították. Amikor a gálán bejelentették A légy győzelmét, azt is hozzátették, hogy a rendező adminisztratív okok miatt nem lehet jelen. Ennek ellenére Dósai felment a színpadra a szoborért, a meglepett amerikaiak pedig az első pillanatban azt hitték, hogy személyesen Rofusz Ferenchez van szerencséjük. A rendőrség még aznap a hotelben vette vissza Dósaitól a szobrocskát. Rofusz a Szabad Európa Rádióból értesült arról, hogy megnyerte az Oscart. Ezt követően levelet írt Kádár János titkárságára, hogy vízumot kapjon, melyet ezúttal meg is kapott, így végre valahára, késve, és kisebb ünneplés keretében, de személyesen vehette át a díjat.

Az első egész estés magyar rajzfilm elkészülésére 1973-ig kellett várni, ekkor mutatták be a Jankovics Marcell által rendezett János vitézt Petőfi Sándor születésének 150 éves évfordulója alkalmából. 1976-ban, három évvel később készült el a Lúdas Matyi Dargay Attila rendezésében. A forgatókönyv írásában Nepp József és Romhányi József is részt vettek. A Lúdas Matyi dallamainak zenei alapját Liszt Ferenc művei adják. Szintén Dargay rendezésében született meg 1980-81-ben a Vuk, amely eredetileg négyrészes sorozatként került a képernyőkre. Dargay a négy évszak témájára fűzte fel Fekete István regényének cselekményét. A nagy sikerre való tekintettel a négyrészes sorozat megjelenése után egy évvel már egész estés filmként került a Vuk a mozikba. 1986-ban, azaz épp 30 éve készült el a később külföldön is sikeresen szereplő Macskafogó, magyar–német–kanadai koprodukcióban.

Nem maradhatnak ki a felsorolásból a már-már ikonikussá vált magyar rajzfilmsorozatok sem. Gusztáv, a ritkás hajú kisember Dargay keresztapjáról kapta a nevét. Ő volt az első magyar rajzfilmsorozathős, aki 1961 és 1978 között több mint 120 epizódban szerepelt. A művet Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell közösen írta és rendezte. Az Ökörcsíny utcában lakott a legendás Mézga család: Géza, Paula, Kriszta és Aladár. Bizonyára ma is ott élne a „csupa szív, szeretet” család, ha nem tűnik fel a színen MZ/X, aki Mézga Géza köbükunokája, akinek csodálatos adományai felforgatják a család életét. Majd a második sorozatban – immár egyedül – Aladár elkészíti a hegedűtokba rejthető, szódásszifonnal felfújható űrhajót, a Gulliverklit. Az univerzum felfedezése után Hufnágel Pisti jóvoltából egy világkörüli útra is elkísérhetjük a családot, melyről természetesen Máris szomszéd sem maradhat le. Steve Hufnagel, az olajmágnás, a Hufi-lufikat gyártó Hufnagel & Co. társtulajdonosa, a milliomos és csekkhamisító azonban Amerikába szökik a család elől. Még szerencse, hogy Máris szomszédnak mindig akad valami remek mentő ötlete, így Mézgáék az USA-ba induló Star helyett az Antarktiszra tartó Pingvin nevű hajóra szállnak, a lakatlan szigeten a megmentésükre érkező tengerészeket pedig lángoló koponyákkal ijesztik el.

Bálint Ágnes Kukorija és Kotkodája, a lusta férj és az őt korholó feleség életre kelt állatszereplői, akik azért kakas és tyúk figurájában születtek meg, mert a kétlábú állatok használatával kevesebbet kellett rajzolni. Víz alatti és feletti miniatűr világba kalauzol el minket a Vízipók-csodapók és Keresztes barátja. A korabeli szuperképességekkel megáldott kockásfülű nyúl hazánkon kívül mintegy kilencven országban lopta be magát a gyerekek

szívébe. Ha a karácsonyi vásár forgatagában nem tudnánk eligazodni a csokoládéfajták között, bátran forduljunk tanácsért Gombóc Artúrhoz, akit Pom Pom jóvoltából ismerhettünk meg. Télen-nyáron biztos horgásztippeket ad a nagy ho-ho-ho horgász és a Főkukac. Őket, valamint Pom Pomot Csukás István, Sajdik Ferenc és Dargay Attila, illetve Füzesi Zsuzsa jóvoltából láthattuk a képernyőn.

Az ezredforduló után született magyar alkotások már számítógépes animációval készültek. Legismertebb közülük talán a Kis Vuk, mely az eredeti Dargay-féle feldolgozás folytatásának szánt brit–magyar produkció. Ezt azonban mind a kritikusok, mind a közönség erőteljes nemtetszéssel fogadták, az IMDb (Internet Movie Database) egyik felmérése a legrosszabb animációs játékfilmek között tartja számon.

Olvasson tovább: