Kereső toggle

Vivát, Benyovszky!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Madagaszkár történetének egyik legszebb – ha nem a legszebb – időszaka az 1700-as évekre esett, amikor is Benyovszky Móric személyében európai „királya” volt. A magyar történelemkönyvekben kétségkívül ritkán emlegetett uralkodó születésének 275. és halálának 230. évfordulóját idén már Magyarországon is ünneplik. A kiváló katona, hajós, felfedező, földrajzi leíró, és nem utolsósorban kormányzó a Csendes-óceán északi részén tett utazásaival hét évvel megelőzte az angol James Cookot, valamint a franciákat. Magyarságát büszkén hirdette, a haza és a szabadság szeretete számára az élete értelmét jelentette.

A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte hírhedt-híres gróf Benyovszky Móricot a magyarok mellett magukénak tartják a szlovákok is, nemzeti hősként tekintenek rá a lengyelek, a nézeteltérések ellenére a francia uralkodóház jegyzett vállalkozójának számított, Oroszországban egykori kiáltványát és sakkmegoldásait is megőrizték. Kiváló érdemei és sokoldalú tehetsége révén élvezte XV. Lajos francia király bizalmát, de az amerikai Benjamin Franklin rokonszenvét is.

Hogy Rejtő Jenő róla mintázta-e valamelyik hősét, nem tudjuk. Minden-esetre Benyovszky, egész pontosan teljes nevén „benyói és urbanói Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost”– a továbbiakban hívjuk csak Móricnak – kalandos életét sok regény-író megirigyelhette. 1741. szeptember 20-án született a Nyitra megyei Verbón (ma Vrbové, Szlovákia), apja lovassági tábornok, anyja bárónő volt. A még szinte gyermek Móric nem ábrándozással töltötte idejét, tízévesen már hadi apród, tizenöt évesen pedig a poroszok elleni hétéves háborúban (1756–1763) lovassági parancsnokként vett részt, és több csatában is kitűnt társai közül. Ezt követően Litvániában telepedett le, majd apja halálakor Lengyelországban tartózkodott, amit csalárd rokonai kihasználtak, és sikeresen kizárták az apai örökségéből. Jogának fegyverrel próbált érvényt szerezni, azonban ellenlábasai Mária Terézia előtt küzdelmét felségsértésnek feltüntetve elérték, hogy kivizsgálás nélkül megfosszák birtokától, és száműzzék a birodalom területéről. Lengyelországban élő nagybátyjánál telepedett le, majd megnősült, felesége később követte Madagaszkárra is. Hollandiai és angliai útjain kitanulta a hajózást, és még Amerikába is eljutott. Egy indiai utazás terve foglalkoztatta, ezért alaposan tanulmányozta a hajóépítés, a földrajz és a tengerjárás tudományát.

Utazásra azonban egyelőre nem került sor, mivel 1768-ban csatlakozott az orosz befolyás ellen alakult lengyel nemesi konföderáció seregeihez. Hamar kitűnt hadi érdemeivel, így rövid idő alatt ezredes, majd tábornok lett. 1769. május 20-án orosz fogságba esett, Kazanyba deportálták. Hősünk azonban nem adta fel, megszökött, ám rövidesen ismét elfogták, s most már a biztonság kedvéért Kamcsatkára, a Bolsereck telepre száműzték, ahová egy évnyi gyaloglással jutottak el a foglyok. Ittjártában elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. Harci kedvét továbbra sem tudták megtörni: 1771. április végén lázadást szított, és 96 társával elfoglaltak egy felfegyverzett hajót, amellyel megszöktek. Céljuk Amerika volt, de a hajón történt lázadás lecsendesítése után a Bering-szoros bejáratát érintve Alaszka és az Aleut-szigetek partjai mentén Japánba, majd Formosába (Tajvan), végül Makaóra érkeztek. Az élelmes szökevények itt a hajó eladásából pénzre tettek szert, amelyből a mai Mauritius és Madagaszkár szigetének érintésével Franciaországba utaztak. Utazásai közben Móric alaposan figyelemmel kísérte a szigetvilág földrajzi és biológiai adottságait, lehetőségeit, amelyeket kiváló megfigyelőként később papírra is vetett. Földrajzi helymeghatározásai ugyan sokszor pontatlanok voltak, mégis ő írta le először a St. Lawrence-sziget őslakóit, a Rjúkjú-szigeteket és részletes beszámolót adott Formosáról.

Diplomáciai érzékének köszönhetően Benyovszkynak sikerült elérnie, hogy XV. Lajos fogadja, és megbízza Madagaszkár gyarmatosításával. Kétszázötven emberrel szállt partra 1774 februárjában, és megbízójához hűen megalapította a „fővárost”, Louisbourgot. Nem szokványos gyarmatosítóként felfedezte a sziget belső részeit, utat épített, mocsarakat csapolt le, az őslakos malgasokat megtanította írni-olvasni (természetesen franciául). Az európai civilizáció értékeit és a gazdasági fejlődés alapjait sikeresen honosította meg Madagaszkáron. Ezenkívül ismert volt jótékonyságáról: ételt osztott, betegeket gyógyított és egymással hadakozó törzseket békített ki. Nem csoda, hogy hamar szívükbe zárták a helyiek, sőt – saját elmondása alapján – királlyá is választották 1776-ban. Hogy valóban így volt-e, nem tudni, mindenesetre Benyovszky népszerűségét a francia királyi udvarban nem nézték jó szemmel, kegyvesztetté vált, és bárói címétől is megválva inkább Magyarország felé vette az irányt. Mária Terézia kegyelmének köszönhetően hazatért, ám itt sem lógatta a lábát. A bajor örökösödési háború éppen időben jött, hogy ne unatkozzon, ahol hadi érdemei révén a királynőtől grófi címet kapott. Sokáig azonban mégsem volt maradása, az 1779. évi békekötés után már Amerikába utazott, hogy a függetlenségi háborúban is kivegye részét a lengyel légió oldalán.

Magyarországra visszatérve a hazai vízi és szárazföldi közlekedés foglalkoztatta, többek között a belső víziút-rendszer kiépítése, a tengeri szállítások, a külkereskedelem és a fiumei kikötő fejlesztése, amelyre terveket is készített. Felfedezéseivel, tengerészeti teljesítményével mindmáig az egyik legnagyobb magyar hajósnak számít, a békeidőket kihasználva feljegyzéseit és francia nyelvű memoárját is papírra vetette. (Utóbbit már 1790-ben lefordították angolra és németre.)

A Benyovszky utca Mada­gaszkáron.
Nyughatatlan természetének köszönhetően azonban ismét Madagaszkár gyarmatosítását tűzte ki célul, de sem Bécsben, sem Londonban nem talált támogatókra. Végül baltimore-i kereskedők segítségével sikerült útnak indulnia, és 1785 júliusában szállt partra Madagaszkáron. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új „fővárost”, a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. Ezzel a lépésével azonban sikerült a franciák kegyét végleg elveszítenie, akik dühükben büntető expedíciót indítottak ellene. A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, az indiai-óceáni sziget első európai uralkodója a franciákkal vívott hajócsatában máig tisztázatlan körülmények között esett el 1786. május 23-án.

Jókai Mór – aki állítólag a keresztnevét Benyovszky emlékére kapta – négykötetes regényével állított emléket 1888-ban a kalandos életű grófnak. Életének regénybe illő fordulatai közül a kamcsatkai szökésről az osztrák Kotzebue írt drámát, amelynek 1814. október 19-ei baltimore-i előadása előtt énekelték először nyilvánosan az amerikai himnuszt. Nem hétköznapi sorsát feldolgozta Gaál József, Radó Vilmos és Rónaszegi Miklós, Doppler Ferenc pedig 1847-ben operát írt róla. 1975-ben magyar–csehszlovák tévéfilmsorozat készült Vivát, Benyovszky! címmel, az életéről készült táncjátékot pedig 2015-ben mutatta be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. 2012-ben dokumentumfilm készült viszontagságos sorsáról Benyovszky Móric, Madagaszkár királya címmel, melynek forgatása során, 2010-ben, bár az általa létesített erődítményeknek nyomát sem találták, de emlékezete még mindig elevenen élt a helyiek körében...

Olvasson tovább:

  • Júlia, az elátkozott özvegy - Petőfi özvegyének igazi arca

    Szendrey Júlia a magyar irodalomtörténetben hosszú évtizedeken át a hűtlenség szimbóluma volt. Sokak számára talán még most is az. Hiszen hiába fohászkodott hozzá szerelmes férje a Szeptember végén című versében, ő „eldobta az özvegyi fátyolt”. De vajon hogyan ítélte volna meg hitvese döntéseit...
  • Hollywood komponistája - John Williams 85 éves

    Pár hete ünnepelte 85. születésnapját az 5 Oscarral és 50 jelöléssel bíró John Williams, akit a díjak és jelölések számában csak Walt Disney előzött meg a valaha élt filmes alkotók közül.
  • Henry Ford, a korszakváltó

    Hetven évvel ezelőtt halt meg Henry Ford, aki a legendássá vált T-modellel „négy kerékre ültette” Amerikát. A Bádog Böskének (Tin Lizzy) is becézett népautóból, amelynek tervezője a makói származású Galamb József volt, több mint 15 milliót adtak el.