Kereső toggle

Halló, itt Puskás Tivadar…

170 éve született a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálója

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét otthon ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérdekesebb speczialitása.” – nyilatkozta Jókai Mór 1893. február 15-én, amikor a szolgáltatás a világon elsőként megszólalt Magyarországon.

A vezetékes telefonhálózatra épülő „beszélő újság” tulajdonképpen a rádió előzménye. Feltalálója a kalandos életű, jó üzleti érzékű és elmés ditrói Puskás Tivadar, aki 1844. szeptember 17-én született Budapesten. A ditrói előnevet ősei kapták, akik a mai Hargita megye északi részén található Gyergyóditróról származtak. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem kudarccal végződő lengyelországi hadjáratában (1655–58) a ditrói Puskások is részt vettek. II. Rákóczi György „lófőséget”, később pedig Mária Terézia 1744-ben „ditrói” előnévvel nemesi címet adományozott a családnak.

Puskás Tivadar elsőszülött gyermeke volt a hajózási vállalkozó Puskás Ferencnek és Agricola Máriának. A családi vagyon a mulatós kedvű nagyapa és számos rossz üzleti döntést hozó édesapa keze alatt jelentősen megfogyatkozott. Egy testvére született, Puskás Ferenc hadmérnök, akivel később üzlettársak is lettek. Tivadar jogi tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. Technikai tárgyakból kiválóan teljesített, így a Műegyetemre jelentkezett. Az egyetemi évek alatt vesztette el édesapját. Ez után intenzív angol tanulásba kezdett és a kevés örökségéből Angliába utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. Állítólag a nyelv gyors elsajátítása érdekében leborotválta a haját, hogy ezzel sarkallja otthon maradásra magát. Mivel tehetséges volt vívásban, lovaglásban és zongorázásban egyaránt, egy angol lord gyermekeinek nevelőjeként kapott állást.

Később a Waring Brothers & Eckersley vasútépítő vállalat alkalmazottjaként 1867-ben Erdélybe érkezett, ahol a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó vasútvonal kiépítésének munkálataiban vett részt. Alapos helyismeretekkel rendelkezett, így ő lett a társaság képviseletének tolmácsa és tisztviselője, majd főmérnöke. Miután a cég 1872-ben csődöt jelentett, Puskás utazási irodát nyitott, elsőként Közép-Európában. Üzleti tervének alapja az 1873-ban Bécsben megrendezésre kerülő világkiállítás volt, ahová több millió látogatót vártak. Szolgáltatása sokrétű volt, hiszen a kedvezményes menettérti vasútjegyhez vendéglői és szállodai utalványok, illetve kiállítási belépők tartoztak.

A sikeres időszak után aranylázban égve Amerikába hajózott és a Colorado folyó mentén egy ígéretesnek tűnő lelőhelyet vásárolt. Mikor Chicagóba utazott vegyészekkel bevizsgáltatni az ércet, útközben új gépezetről hallott. Így az aranyat otthagyta és Philadelphiába utazott. Ám hamar rájött az ámításra, hiszen a feltaláló állítása szerint a találmánynak nem volt szüksége fűtőanyagra, ugyanakkor sűrített levegővel működött. Puskást a hallgatásáért cserébe felajánlott borsos összeg sem tartotta vissza a tényfeltáró újságcikk megjelentetésétől. Az ércről időközben kiderült, hogy rendkívül gazdag aranyban, de mivel Colorado környékét ellepték az aranyásók, Puskás ismét Európába utazott.

Miután F. M. A. Dumont francia mérnök 1850-ben szabadalmaztatta a távíróközpontot, Puskás Londonban és Brüsszelben a távíróhálózat kiépítésével és fejlesztésével foglalkozott. Tervének része volt, hogy ne csak a távírda kapcsolótáblájához csatlakozhassanak a gyárak és hivatalok, hanem egymáshoz is. Ehhez azonban nem talált befektetőket.

1876-ban az Amerikai Egyesült Államok a századik születésnapját ünnepelte. Nemcsak, hogy ekkor láthatta először az amerikai nép a csak később elkészült Szabadság-szobor egyes részeit, hanem Philadelphiában a Centenáriumi kiállításon Alexander Graham Bell bemutatta az akkor még „harmonikus távírónak” nevezett találmányát, a telefont. Puskás sietve New Yorkba utazott, ahol miután szemügyre vette az új találmányt, Thomas Alva Edisonnal tárgyalt. Puskás szerint nem távíróközpontot, hanem telefonközpontot kellene kifejleszteni, így több ember használhatná egyidejűleg a telefont. 1877-ben Bostonban az ő tervei alapján megnyitották a világ első telefonközpontját. Akár húsz kilométerre is lehetett már telefonálni, és hamarosan szénmikrofonokkal látták el a készülékeket. Az első párizsi telefonhálózat és -központ pedig szintén az ő irányításával jött létre. Ekkor csatlakozott hozzá huszár főhadnagy öccse, Ferenc, akit bevont az építés műszaki és szervezési feladataiba is. Edison hozzájárulásával Puskás kizárólagos jogot kapott a Monarchia területén a telefonközpont létrehozására.

A Puskás fivérek 1879-ben hazatértek Budapestre és befektetőket kerestek. Miután mások nem láttak benne üzleti lehetőséget, így az építés teljes költségét Tivadar állta: 25 előfizetővel megnyílt a budapesti telefonközpont 1881. május 1-jén. A Fürdő, ma József Attila utca 10. szám 3. emeletén működő központnak az első vonala a Pesti Hírlapé volt. Az előfizetők között ekkor még csak egy állami hivatal volt, a többiek gyárosok és nagykereskedők voltak. Egy éven belül még két fiókállomás épült és a Pénzügyminisztériumban létrehoztak egy 12 állomásos alközpontot is. Majd 1882. február 1-jén 238 előfizetővel megjelent az első telefonkönyv: „A budapesti telefonhálózat előfizetőinek névsora”. Az előfizetés díja 180 forint volt egy évre, ami abban az időben egy mázsa kávé árának felelt meg. A hívás időtartamát sem mérték még ekkor, így korlátlan számú és hosszúságú hívást lehetett kezdeményezni.

Időközben Puskás az Edison Társaság igazgatósági tanácsának tagja lett. Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott. 1881-ben a párizsi elektromosság kiállításon az Edison vállalat kitelepülését irányította. Hatalmas sikert hozott a fonográf és a villanyvilágítás. Puskás részvénytársasága még abban az évben kiépítette a párizsi Nagyopera elektromos világítását. De még ennél is nagyobb sikert aratott, hogy telefonkapcsolatot létesített a kiállítási pavilon és a Nagyopera között, így már 16 szerencsés vendég hallgathatta az előadást.

1882. február 14-én Budapesten elsőként a Nemzeti Színházból a Vigadó nagytermébe közvetítette Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. A budapesti telefonközpont öccse irányítása alatt működött, míg ő London elektromos világításán és Madrid távbeszélő-hálózatának kiépítésén dolgozott. Ferenc halála után azonban felszámolta külföldi vállalkozásait és családjával Budapestre költözött. Puskás Tivadar még Amerikában vette feleségül gróf Vetter von Lillien Zsófiát, gróf Török József volt feleségét, aki Kazinczy Ferenc feleségének, Török Sophie-nak volt rokona. Ám Puskáséknak Londonban és Budapesten is újra össze kellett házasodniuk, mivel az akkori törvények még csak az egyházi házasságot ismerték el. Ezért gyermekeik, József, Marionne-May, és Margeritte nem is viselhették a Puskás nevet, csak a legfiatalabb, Theodora. A többiek Zsófia első férjének nevét kaphatták. Marionne-May-t Bécsben 1910-ben feleségül vette az egyiptomi alkirályi trón várományosa, aki II. Abbas Hilmi néven Egyiptom uralkodója és Marionne-May pedig 1914-ig királynéja lett.

Hazaköltözésük után Tivadar a budapesti telefonhálózat fejlesztésébe kezdett, ami felemésztette a vagyonát. Ezután Arudbányán ismét aranybányászatba fogott – sikertelenül, így a telefonvállalat egyharmad részét eladta. További sikertelen üzleti próbálkozásokat követően teljesen csődbe jutott. Ekkor felesége Bécsbe költözött és csak Theodora lánya maradt mellette.

Közben Baross Gábor ipari és kereskedelemügyi miniszter lehetőséget látott a telefonban és úgy gondolta, hogy az állam feladata a közérdekű hálózat kiépítése: államosításra került hát a telefonhálózat, amit Puskás Tivadar bérbe is vett. Mivel az 1888. évi XXXI. törvényben a távírda, a távbeszélő és egyéb villamosberendezések létesítését és üzemeltetését állami monopóliummá nyilvánították, így az ezt követő korszerűsítéseket már állami pénzen valósították meg.

Puskás 1892-ben beadta szabadalmát az Osztrák–Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalába, illetve még 18 másik országban is bejelentette Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére elnevezéssel. Lényege, hogy a beszélő hangját megsokszorozza számos hallókészülék között. Létrehozott egy műsorközlő stúdiót és olyan hálózatot is, ami független volt a már meglévő telefonvonalaktól és készülékektől. Mindennek eredményeként először a világon Magyarországon 1893. február 15-én megszólalt a hangközlő újság, a rádió közvetlen elődje. Az előfizetők falra szerelhető hallgatókészüléket kaptak, amin keresztül hallgathatták nappal az óránként frissített híreket, esténként pedig hangverseny-, opera-, és színházközvetítéseket. Tőzsdei híreket is bemondtak, ami negyedóránként változott. Kezdetben a pestin kívül még három, majd hét európai és egy amerikai városból jelentették az árfolyamokat. Puskás Tivadar ismét sikeres lett és találmánya felkeltette egész Európa és Amerika érdeklődését. Azonban amikor 1893. március 16-án újabb üzleti útra készülődött Hungária szállóbeli lakásán, szívrohamot kapott és váratlanul elhunyt. Halálhírét az általa feltalált telefonhírmondó közölte elsőként.

Olvasson tovább: