Kereső toggle

Távol a gyökerektől

Találkozás Giora Feidmannal, a klezmer királyával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ egyik legnagyszerűbb klarinétosaként is számon tartott Feidman
évtizedek óta játsza és népszerűsíti a klezmermuzsikát, de az ő klarinétszólóit
hallhattuk a Schindler listája című film Oscar-díjas zenéjében is. Június utolsó
hétvégéjén a Hősök terén lépett fel, ezt megelőzően pedig egy Budapesten alkotó
festőművész barátja tárlatán rögtönzött zenei aláfestést.

A klezmert „zsidó soul”-nak is nevezik. Eredete a bibliai időkbe nyúlik
vissza, amelyet az is igazol, hogy a klezmer és a zsoltár szavak egy szótőből
fakadnak. A jeruzsálemi Templom i. sz. 70-ben történt lerombolása azonban
nemcsak a léviták zenei szolgálatának vetett véget, sok rabbi is elidegenedett a
hangszeres zenétől. Nem csökkent viszont a zene szerepe például az esküvőkön. A
klezmer hagyományosan a kelet-európai gyökerű, jiddis nyelvű zsidóság hangszeres
tánczenéje. A kelet-európai zsidók körében egyes ünnepek alkalmával, valamint a
lengyel, orosz és moldvai urak többnapos lakodalmain szívesen látott együttesek
voltak a klezmerzenekarok. Mindenféle – zsidó és nem zsidó eredetű – dalokat
játszottak a frivol tánczenétől az elégikus dalokig. Az elmúlt évtizedekben
világszerte hódít a klezmer, és Magyarországon is népszerű együttesek alakultak.

***

Miként tud túllépni egy zenei irányzat az eredeti közegén – például véve a
klezmert?

–Nem értek egyet azzal, hogy a klezmer csak a zsidó embereknek való. A
klezmer kifejezés két héber szóból tevődik össze, annyit jelent: hangszeres dal.
A testünk is egy hangszer, s a hangunk eszköz a kifejezésre. Ez is zene.
Mindenki a természet adta képességeivel fejezi ki magát. Akinek jó hangja van,
az énekel, de hogy mit énekel, az nem feltétlenül függ a származásától. S attól,
hogy én zsidó dallamot játszom, a közönség még nem érzi magát zsidónak. A
lényeg, hogy a zene által egy közösségbe kerülünk – az előadó és a közönség. A
klezmer pedig nem csupán zene, hanem egyfajta csatorna, amin keresztül a
zsidóság be tud kerülni a világ vérkeringésébe. A zenét nem lehet korlátok közé
kényszeríteni, értelmetlen is volna. És én is mint zenész, az emberiség nagy
családjának vagyok tagja elsődlegesen, és ebben a minőségemben vagyok zsidó vagy
zenész.

Mennyiben más a közönség Európában, Amerikában vagy másutt?

–Nincs különbség, nincs jobb vagy rosszabb hallgatóság, mert nem a helyszín
a fontos. Úgy tapasztalom, még a popvilágban is szívesen látnak, és örömmel
fogadják a klezmert is. Bár jómagam a színpadon állok, de a közönség soraihoz
akarok közel kerülni. Mielőtt színpadra lépek, azért imádkozom, hogy a
közönséggel közösségbe is kerüljek. Számomra egy koncert a lelkek nagy
találkozása, ahonnan már nem ugyanaz az ember megy haza, mint aki előtte volt.
És ezt a zene teszi. Nekem hihetetlenül jó tanáraim voltak, akik megtanították,
hogy zenészként milyen szerepem legyen a társadalomban: a lelkek szolgálatába
kell állnom és közvetítenem kell.

Ön mit szeretne megosztani a zenéjével?

–Spirituális táplálékot. Egy zene hallgatása csatorna, ami által beléphetünk
egy szellemi dimenzióba. Minden vallásnak szüksége van a zenére, hogy megkapja a
spirituális tartalmat, és minden vallás egyben spirituális táplálékforrás. A
zene pedig már önmagában is lehet vallás. Lényegesnek látom, hogy részesei
legyünk a spirituális energia-körforgásnak.

De mi a forrása ennek az energiának?

–A világegyetem.

Önt a klarinétzene koronázatlan királyának is tartják. Mindent el tud mondani
a hangszerével, amit üzenni akar, vagy az üzenet dönti el, hogy mivel lehet
előadni?

–Egy hangszer önmagában nem képes mindent tolmácsolni. De a klarinét
számomra a lelkem mikrofonja. A kommunikáció egyik eredeti útja a zene, s
idetartozik a dal, a tánc is. Nézzék meg a futballt: még ott is táncolnak és
énekelnek.

Mi zajlik le önben, amikor komponál vagy improvizál?

–A zeneszerzés csodálatos dolog, csak előveszem a hangszert, és máris egy
másik dimenzióban vagyok, s a célom adni. De a tehetség vagy adottság önmagában
nem elég, a gyakorolás és a képzettség elengedhetetlen. Mindenki felelős azért,
hogy a benne lévő adottsággal mit tesz. A gyerekeimnek, unokáimnak is mindig ezt
mondtam.

Mi a véleménye a fiatalokról? Mennyire lehet tanítani őket?

–A fiatalok nagy elánnal vetik bele magukat a zenélésbe, de valami folytán,
ki tudja, miért, abbahagyják. Hogy ez a motiváció vagy a kitartás hiánya, nem
tudom. A feleségem mindig azt akarta, hogy tanár legyek, többször mondta, hogy
talán hozzám sem jött volna, ha tudja, nem akarok tanítani.

Kiből lesz jó zenész?

–Már gyerekkorban eldől. Sokszor maguk a szülők rontják el a dolgokat.
Például, amikor egy gyerek beleszeret a tubába, és játszani akar, a szülőknek
gyakran két negatív reakciója van erre: inkább más, divatosabb hangszert
válasszon a gyerek; a másik, hogy csak a vesződséget látják benne, de azt nem,
hogy a gyerekből akár világhírű tubás lehetett volna. Egyébként is jogászt vagy
közgazdászt látnának szívesen a csemetéjükben.

Most hetvenkét éves. Hogyan képzeli el további zenészkarrierjét?

–Nem vagyok fáradt, nem tervezem, hogy nyugdíjba vonulok. Isten adott
egészséget, és tessék, még mindig itt vagyok. De azért a fellépésekkel járó sok
utazás meglehetősen igénybe vesz.

Névjegy

1936. március 26-án született Buenos Airesben, Argentínában, zsidó
bevándorlók gyermekeként. A mûvész már a klezmerzenészek negyedik generációját
képviseli a családjában. Fiatalon klasszikus zenét tanult, de szülõhelye hangjai
is zsigereibe ivódtak; a szving, a blues,

a tangó és a ragtime. Húszévesen már az Izraeli Filharmonikusok legfiatalabb
klarinétosa és szólamvezetõje egyben. Közel két évtizedes zenekari munkássága
során korának valamennyi jelentõs karmesterével dolgozott. Idõközben
folyamatosan kutatta a klasszikus zene népzenei gyökereit, tanulmányozta a
zsidó, az arab, a török, a perzsa,

a kínai és az indiai népzenét. Saját egyedi stílusához mindezekbõl merített, és
a hagyományos klezmerrel ötvözte azokat. A klezmert világszerte elismertté tevõ
szólókarrierjébe a hetvenes évek elejétõl fogott. Számos zenei díjat nyert,
fellépett színházi elõadásokon, dolgozott filmekben. Ezek közül a legsikeresebb
a Schindler listája, ahol Steven Spielberg felkérésére Itzak Perlmannel
játszották az Oscar- és Grammy-díjas filmzenét. Eddigi legnagyobb fellépése
során egy 800 ezres tömeg elõtt játszott XVI. Benedek pápa meghívására egy
katolikus ifjúsági találkozón. Feleségével Massachusettsben élnek.

Olvasson tovább: