Az arab tavasz lényegesen átrajzolta a Közel-Keletet. A rendőrség és a biztonsági erők felszámolásával hosszú határszakaszok maradtak őrizetlenül, elhozva a csempészet új aranykorát a térségben. Szakértők szerint 2011-ben a kábítószer-kereskedelem meghaladta Egyiptom turizmusból és földgázból származó bevételét. Az üzletág pedig növekedőben van.
Jászberényi Sándor cikkei
Riport
|
|
|
Délelőtt a hőmérséklet eléri a 45 fokot a sivatagban. Árnyék nincs sehol, az egyiptomi kiskatonák a páncélozott járművek oldalához dőlve ülnek, ha éppen nem őrségben állnak. Ötvenkaliberes géppuskák pásztázzák az utat és a homokos lankákat. A kilőtt töltényhüvelyek csikorognak az ember talpa alatt, ha kiszáll a kocsiból. A katonák arcán félelem látszik, miközben vizsgálják a papírjait. |
Háttér
|
Tavaly rövidhírben számoltak be a lapok az egyiptomi magyar követség egyik sikeres „menekítő" akciójáról. Egy magyar állampolgárt szabadítottak ki az őt fogva tartó egyiptomi férfi lakásából. Bár a követség elég szűkszavúan kommentálta az eseményt, az Egyiptomban dolgozó magyarok nem lepődtek meg a történteken. Minden évben előfordul, hogy a szerelem ígéretével csábítanak el nőket, akik gyakran pénz nélkül, bántalmazva kerülnek elő. Ha egyáltalán előkerülnek.
|
|
Eddig több mint másfél millió ember menekült el a kurd regionális kormányzat területére az Iszlám Állam offenzívája elől. A kurdok mindenkit befogadtak, de a menekültek száma már túllépi a lakosság húsz százalékát. A kormányzati segítség mellett persze sokan voltak, akik a saját eszközeikkel próbáltak segíteni. Például a kopt keresztény Shenúda atya. |
|
Egyiptomban, kis különbséggel ugyan, de a Muzulmán Testvériség jelöltje, Mohamed Morszi szerezte meg az elnöki posztot. A győzelme történelmi jelentőségű: beteljesítette az iszlamista szervezet elsődleges célkitűzését, hogy bekerüljenek az államvezetésbe. Magáról a Muzulmán Testvériségről azonban most is kevés információ áll az érdeklődők rendelkezésére. Pedig a szervezet nemzetközi: a Közel-Kelettől Európáig megtalálhatóak fiókjai, Magyarországon is.
|
|
A Gázai övezetbl minden hónapban házilag barkácsolt rakétákat lnek Izraelre. A válaszcsapás azonnali, ritka, hogy nincs halálos áldozat. Az övezetben uralkodó mártírkultusz azonban kitermeli a rakétázók következ nemzedékét. |
|
„Az iszlamista szervezetek csak az agendájukban különböznek egymástól, a céljuk közös: az Iszlám Állam létrehozása” – nyilatkozta a Heteknek az egyiptomi állambiztonsági szolgálat nyugalmazott vezérőrnagya. |
|
A tömeg közepén állok. Úgy két-háromezer ember lehet a Tahrír téren. A jelszavak a régiek, azonban már másnak címezik őket: „A nép a rendszer megváltozását követeli - kiáltják több százan, majd hozzáteszik: – Morszi, Morszi, takarodj!” A száz napja megválasztott Muzulmán Testvérek elnökéreés iszlamista kormányára gondolnak. |
|
Pusztán spirituális vezető kíván maradni, és nem akar politikai befolyást gyakorolni az egyiptomi koptok új pápája. A november elején megválasztott |
|
„A Hamasz továbbra sem tárgyal a cionista entitással, továbbra sem ismerjük el államkénti létezését, és nem mondunk le egyetlen négyzetcentiméternyi palesztin földről sem” – nyilatkozta a Heteknek Dr. Szalem Szalam, a Hamasz egyik alapító tagja. |
|
Kairó Abaszéja nevű kerületében a főutat botokkal és késekkel felfegyverzett férfiak zárják le. A háttérben fekete füstfelhők gomolyognak az ég felé. Ég a legnagyobb keresztény katedrális az országban, a kaput feldühödött és felfegyverzett muszlim tömeg veri. |
|
Szíriában a kurd önvédelmi erők (JPG) és szövetségeseik a kalifátus fővárosának, Rakkának a külvárosát ostromolják, míg Irakban a bagdadi kormány a kurd autonómia pesmergáinak segítségével végrehajtott moszuli offenzívát tervezi. Úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam legyőzése hónapok kérdése. De mi jön utána? |
|
Néhány héttel ezelőtt megrázó filmkockák kerültek napvilágra a polgárháború sújtotta Szíriából. A felvételeken szíriai felkelők emberhúst esznek, egészen pontosan egy meggyilkolt kormánypárti katona valamelyik belső szervét. A felvétel körbejárta a világsajtót, és máris felmerült az iszlám és a kannibalizmus kapcsolata. Utánajártunk. |
|
A világ jelenleg Szíriára figyel. Európát lefoglalja a migránskrízis, Ukrajna kikerült a hírekből. Pedig változatlanul háború van Ukrajnában, minden este megy az adok-kapok a keleti területeken. Egy éjszakát töltöttünk az ukrán katonákkal az avgyievkai fronton. |
|
A szélsőséges iszlamisták és a dzsihadisták a kezdetektől fogva ismerik az internetet. Elsősorban propagandacélokra, de toborzásra és kommunikációra is használják – ez pedig, dacára az Egyesült Államok által meghirdetett, terrorizmus elleni harcnak, semmit sem változott – sőt profibbak, mint valaha. |
|
A menekültkrízisre Európának továbbra sincs egységes válasza. Míg a tagállamok nemzeti szinten egyenként próbálják megakadályozni a menekülők beáramlását a kontinensre, egy újabb, súlyos probléma jelent meg az Iszlám Állam ellen elért katonai sikereknek köszönhetően: Európába tömegesen térnek vissza a dzsihádisták. |
|
Nagyban zajlik az offenzíva Moszul ellen, a napokban pedig a kurd önvédelmi erőkből alakult Szíriai Szabad Hadsereg bejelentette, hogy megkezdte az Iszlám Állam fővárosa, Rakka ostromát. Az Iszlám Államnak lassan leáldozik, a kérdés, hogy mi kerül a helyére. |
|
A Kasmír régióért már három háborút vívott India és Pakisztán. A térségben, melynek nagyobb része Indiához tartozik, változatlanul fegyveres konfliktusok vannak. A helyzet békés megoldását nehezíti, hogy a két atomhatalom még azt sem döntötte el, hogy egyáltalán tárgyalnak-e egymással a kérdésről. |
|
Az idei év mindenféleképpen vízválasztónak tűnik a szíriai polgárháborúban. Törökország szárazföldi offenzívát indított, míg az oroszok által megtámogatott és a vereséget éppen elkerülő Aszad elnök és csapatai elfoglalták Aleppót. |
|
A napokban zajlott le a müncheni biztonsági konferencia, mely nem várt bejelentéseket hozott. Hirtelen egy oldalon találta magát Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter és Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter. Tekintve, hogy a két ország között hivatalosan nincs diplomáciai kapcsolat, ez több mint figyelemreméltó. |
|
Az év elején lezárult egy tizennégy éve húzódó per a Balaton Airport Kft., valamint Sármellék és Zalavár önkormányzata között. A pernyertes Balaton Airport Kft. végrehajtást kezdeményezett az önkormányzati tulajdonban lévő volt szovjet repülőtéri ingatlanok vonatkozásában. Az önkormányzatok nem tudnak fizetni.
|
|
Hosszú várakozás után hagyjuk el az utolsó kurd ellenőrzőpontot. A betonelemekkel lassított úton 50 kaliberes Browning géppuskák pásztázzák a ki- és befelé haladó forgalmat, a pesmergák keze a ravaszon. Bámulják a vánszorgó tömeget a szemerkélő esőben. |
|
Az Iszlám Állam katonai megsemmisítése már csak hetek kérdése Irakban. A folytatás nem egyértelmű: a többségében síita ország képes-e megőrizni függetlenségét, vagy beleolvad az arab tavasz kezdete óta terjeszkedő iráni érdekszférába. Perzsa részről igény volna rá. |
|
Magyarországon virágzik a temetkezés-üzletág. Tuti biznisz ez, hiszen mindig lesz kuncsaft. Temetkezési vállalkozások jönnek létre és szűnnek meg, vívnak élet-halál harcot egymással az ügyfélért. Mindezt rejtve, hiszen a törvények nem engedik, hogy bárki is reklámozzon ilyen jellegű szolgáltatást. Ennek a háborúnak a boncmesterek a szürke eminenciásai.
|
|
Közvetlenül húsvét előtt két robbantás is történt Egyiptomban két kopt templom előtt. A robbantásokat később az Iszlám Állam vállalta magára. Az országban statáriumot hirdetett a kormány. Miért támadják a keresztényeket a Közel-Keleten? |
|
A profi boksz világát általában a csillogás, a szupersztárként kezelt bunyósok, nagy ütések, mesés összegek fémjelzik. A vesztesekről, átlagos bokszolókról kevés szó esik. Egy új csillag születésekor viszont elengedhetetlenül megjelennek, ha másként nem, pontként a bajnok indexén. Jó eredményeket generálni egy kezdő, de szponzorált bokszolónak nem túl hálás feladat. Viszont pénzt lehet keresni vele.
|
|
A szabadságolások alatt magyarok ezrei töltik pihenésüket trópusi országokban – és elképzelhető, hogy a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság miatt számuk idén az átlagnál magasabb lesz. Minden évben előfordul, hogy a turisták haza is hoznak valamit, itthon betegszenek meg. A háziorvosok egy része pedig nem nagyon tud mit kezdeni a jelentkező tünetekkel, pláne, ha a beteg elfelejti jelezni neki, hogy a trópusokon járt.
|
|
„Nem tűnt fel magának, hogy jelenleg háború van?" - kérdezi a belbiztonsági tiszt a rafahi határátkelő palesztin oldalán álló épületegyüttes egyik irodájában. Már négy órája várunk, hogy beléphessünk az övezetbe. A rendszer drasztikusan megváltozott a 2009-es izraeli „Öntött ólom" hadművelet óta: akkor boldog-boldogtalant beengedtek a Palesztin Autonómia területére, most a Külügyminisztérium írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy valaki bemehessen. Ilyen papírunk nincs.
|
|
A jemeni háborúba történt „beragadás”, a katari krízis és az olajválság sem csökkenti Mohamed bin Szalman népszerűségét a szaúdi királyságban. Az ifjú koronaherceg sikerrel szorította ki riválisát a trónutódlási harcban, és politikája nyomán nemcsak Szaúd-Arábia, hanem az egész közel-keleti térség megváltozhat. |
|
December 16-án egy tálibokból álló terrorcsoport rajtaütést hajtott végre egy katonai iskolán Pesavárban. Mindenkire tüzet nyitottak odabent, a vérengzésben 145-en vesztették életüket, főleg diákok. A brutális mészárlás felrázta a közvéleményt, országos szintű megtorlások vették kezdetüket. |
|
A Szíriát is elérő forradalmi hullám eddig ötezer ember életét követelte szerte az országban. Ezrek menekültek külföldre a szíriai titkosszolgálat elől, a helyzet közel áll a polgárháborúhoz. Bashar al-Asszad elnök azt állítja, „idegen erők által pénzelt fegyveres bandák" ellen vív hadat, míg az Arab Liga megfigyelőket küldött, és szankciókkal sújtja a civilek ellen példátlan brutalitással fellépő szíriai kormányt. A forradalomról Mohamed L. tüntetővel, a Damaszkuszi Egyetem volt angol szakos hallgatójával beszéltünk.
|
 Maszúd Barzáni, a Kurd Regionális Kormányzat elnöke már 2014-ben megpedzegette az Iraktól való elszakadás és az önálló kurd állam kikiáltásának gondolatát. Idén szeptember 25-én meg is tartják róla a referendumot Kurdisztánban. A szomszédok nem örülnek, sőt. |
|
Sokan, beleértve e sorok íróját is, úgy gondolták, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egészen addig képes államot játszani, amíg az offenzívája tart, utána gazdaságilag csuklik össze, hiszen a zömében külföldi dzsihádistákat fizetni, etetni kell. Mindannyian tévedtünk. |
|
Alig néhány nappal Donald Trump öbölbeli látogatása után a Szaúd-Arábiai királyság, Egyiptom, Bahrein és Jemen bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot Katarral. Pillanatokon belül csatlakozott hozzájuk az Egyesült Arab Emirátusok is. Ám a miniállam sem maradt befolyásos támogatók nélkül: Törökország csapatokat küldött Katar támogatására, Irán pedig élelmiszert. Áll a bál az Öbölben. Valódi háború fenyeget? És mi köze mindehhez az arab tavasznak és a Muzulmán Testvériségnek?
|
|
Február 15-én az Iszlám Állam rituálisan kivégzett 21 kopt keresztényt Líbiában. A lefejezésről készült videó bejárta a világot. A narancssárga rabruhába öltöztetett keresztények Krisztus nevével az ajkukon mentek a halálba – az eset az egész országot megrázta. Egyiptom hivatalosan is hadba lépett az Iszlám Állam nevű halálszektával. |
|
Április 12-én az ügyvivő ukrán elnök, Olekszandr Turcsinov bejelentette, hogy a kijevi kormányzat egy átfogó terrorellenes akcióba kezd a hadsereg bevetésével az oroszpárti szakadárok ellen, akik fegyveresen szálltak meg több közintézményt Kelet- és Dél-Ukrajnában. |
|
A március végén, az egyiptomi Sharm el-Sheikben tartott csúcstalálkozón Szaúd-Arábia és Egyiptom bejelentette, hogy közös arab, szunnita hadsereget hoznak létre, melynek célja a terrorizmus elleni harc. Ennek jegyében bombázzák többek között az Irán által támogatott huthi lázadókat Jemenben. Nagyon úgy tűnik, hogy síita-szunnita vallásháború készülődik. |
|
Míg az Iszlám Állam hadseregének konkrétan külföldi állampolgárok adják a derékhadát, már az ellenük harcoló kurd pesmergák oldalán is alakul a külföldiekből álló század. Kik ezek a külföldiek, és mi hajtja őket? |
|
Szaúd-Arábia két proxiháborúban, Jemenben és Szíriában is harcol Irán ellen. Egyikben sem rózsás a helyzet, a királyság gondjait pedig csak növeli a stagnáló olajár, mely eddig sosem látott költségvetési deficitet hozott. |
|
Gika! Gika! – kiabálja egy tizenkét év körüli fiú. A szemei bevérzettek, az arcát egy egyszerű orvosi maszkkal takarja el a könnygáz elől. Kairó belvárosában vagyunk, a Simon Bolívar téren, alig két percnyire a Tahrír tértől, ami újra megtelt tüntetőkkel. A Muzulmán Testvériség elleni szólamoktól hangos a belváros. |
|
2013 nyara óta egy rejtett háború zajlik Egyiptom és Izrael határvidékén. A kairói közvélemény úgy nevezi, hogy a „beduin háborúk”, bár e megnevezés korántsem pontos. Az egyiptomi hadsereg műveleti területté nyilvánította a teljes térséget, nincs megbízható tudósítás arról, mi történik pontosan. A Hetek tudósítója azért megpróbált eljutni. |
|
Európai ésszel teljes egészében felfoghatatlan, hogy mi történik jelenleg Irakban. Az ország hivatalos hadserege már a múlté, megsemmisült az Iszlám Állam offenzívájában, melyet egészen Bagdad belvárosáig nem sikerült megállítani. |
|
Augusztus végén az orosz csapatok beléptek Ukrajna területére, és összecsaptak az ukrán haderővel a Donbász régióban, ezzel megállítva Porosenko elnök terroristaellenes hadműveletét, melyet az oroszbarát szeparatisták ellen indított. Bár szeptemberben állítólag a kijevi vezetés és a szakadárok tűzszünetet kötöttek, ezt nem tartották be a szakadár csapatok. |
|
Egyiptomban, mióta Abdel Fattah asz-Sziszi elnök hatalomra került, tűzzel-vassal üldözik a Muzulmán Testvériséget. Nagyon kevés iszlamista párt tudott a politikai életben maradni, a Hiszb al-Núr („A fény pártja”) azonban ilyen. A politikai iszlamizmus jövőjéről, az egyiptomi politikáról és a szalafizmusról Ámr Mekkivel, a Núr párt külügyi szóvivőjével beszélgettünk. |
|
Az iraki regionális kurd autonómia forrong. Nem elég, hogy háborúban állnak az Iszlám Állammal, a menekültek száma pedig eléri a lakosság harmincöt százalékát, durva gazdasági válság is sújtja a lakosságot. És hogy mi köze ennek Európához? Többek között az, hogy újabb menekülthullám indulhat az öreg kontinens felé. Helyszíni riport. |
|
A török hatóságok az ankarai robbantás felelőseként a szíriai kurd önvédelmi erők tagjait (YPG) nevezték meg. Bár időközben egy másik kurd szervezet, a Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) vállalta magára a merényletet, a törökök továbbra is a kurd kommunistákat tartják felelősnek. Ennek jegyében bombázták az iraki kommunista állásokat a Kandil-hegységben. Helyszíni riport. |
|
Pénteken katonai puccskísérlet történt Törökországban, melyet rövid távon elfojtott az elnök, Recep Tayyip Erdogan és kormánya. Jelenleg a megtorlás zajlik, tömeges letartóztatások történnek szerte az országban. Isztambulban vagyunk. |
|
A 2011-es januári forradalom óta több jelentős műkincsrablás történt Egyiptomban. Az illegális ásatások száma ugrásszerűen emelkedett, a biztonsági vákuum miatt pedig jelentős leletek kerültek ki az országból. |
|
Egyiptom újra elnököt választ, a másodikat a 2013-ban katonai puccsal elmozdított, iszlamista Mohamed Murszi helyett. Két jelölt van: az elnököt a hatalomból elmozdító katonatiszt, Abdel Fattah asz-Szíszi és Hamdín Szabáhi ellenzéki politikus. Az ellenzék jelentős része cirkusznak tekinti és bojkottálja a választásokat. Szíszi dandártábornok elsöprő győzelemre készül. |
|
Az Erős szikla hadművelet a végéhez közeledik a Gázai övezetben, az Izraeli Védelmi Erők megkezdték a kivonulást a térségből, melynek infrastruktúrája gyakorlatilag megsemmisült. A palesztinok temetik a halottjaikat, s bár Rafahnál még harcok zajlanak, a Hamasz már hatalmas győzelemről beszél és toboroz. De vajon miért beszélhetnek a terroristák győzelemről? |
|
Debalcevóért átfogó hadműveletet indított az oroszpárti Donyecki Népköztársaság hadserege, a város polgári lakosságát evakuálták. Dörögnek az ágyúk mindkét oldalon, a becsapódáskor megremeg a föld. A folyamatos ágyúzástól megvadul ember és állat. Helyszíni riport. |
|
Amikor ezeket a sorokat írom, mélyen bent vagyok iraki területen, holott nincs iraki vízumom. A kurd pesmergák éppen összecsapnak az iraki kormány által az Iszlám Állam ellen etnikai alapon felállított síita szabadcsapatok egyikével Khraumató városánál. Muktada asz-Szadr pedig bevonul Bagdad „zöld zónájába” támogatóival. |
|
Ukrajnában a második minszki egyezmény aláírása óta állóháború van. Bár a nehézfegyvereket kivonták Donyeck és Luhanszk megyékből, az ukránok és a szeparatisták folyamatosan lőnek egymásra, a tűzszünetet rendszeresen megsérti mindkét fél. Ott jártunk. |
|
Míg Magyarországon hivatalosan is megkezdődött a népszavazási kampány a migránskvótáról, a menekültkérdésnek továbbra sincs megnyugtató nemzetközi megoldása. Addig pedig bármikor beüthet egy újabb hullám. |
|
Október 24-én a Sínai-félszigeten két támadás során dzsihádista fegyveresek 33 egyiptomi katonát gyilkoltak meg. El-Kharaba környékén egyszerre mészároltak le harminc kiskatonát, míg hármat kocsikba rejtett bombákkal öltek meg az Árisba vezető ellenőrzőpontnál. |
|
Az Iszlám Állam nevű halálszekta, mely jelenleg is ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria egy Nagy-Britannia méretű területét, a világ legjobb propagandagépezetével rendelkezik, mely nyugati médiabirodalmak színvonalán- és hatásfokán működik. Nem véletlenül. |
|
Az elmúlt hetek menekültkrízise során sokakban felmerült a kérdés, hogy Szíria közvetlen szomszédai, illetve az öbölmenti dúsgazdag arab országok mennyire vették ki a részüket abból, hogy a világ fel tudja dolgozni a megindult menekültáradatot. Ennek jártunk utána. |
|
A szíriai polgárháborúból érkező hírekkel együtt az európai olvasó is hallhatott a Captagon fantázianévre hallgató serkentőről és a köré épülő kábítószerbizniszről a térségben. Bár az alkoholfogyasztás kulturálisan nem jellemző – a kábítószerek reneszánszukat élik a Közel-Keleten. |
|
A Közel-Keleten a szíriai menekültek helyzete kritikus. Míg Libanonban a hirtelen megjelent olcsó munkaerő okoz gazdasági válságot, és az Aszad-rezsimet támogató Hezbollah terrorizálja a szíriai menekülteket, Egyiptomban ez állami szinten valósul meg. Még menekülttáborok sincsenek.
|
|
Mielőtt a Rijádot Mekkával összekötő autóút Mohamed szülővárosa felé kanyarodna, kék, többnyelvű tábla igazítja el az utazókat. Az van ráírva, hogy „no non-muslims beyond this point”, és mutatja a hitetleneknek, merre van az elkerülőút.
|
Külföld
|
Az elkövetkező hetekben fog lezárulni az egyiptomi elnökválasztás. Hoszni Mubarak elnök bukása óta harminc éve ez az első az országban. Az eredmény az egész Közel-Kelet politikáját meg fogja határozni.
|
|
A hétvégén lezajlott az egyiptomi elnökválasztás utolsó fordulója. Bár a hivatalos eredményhirdetés csak csütörtökön történik meg, a Muzulmán Testvériség már ünnepli jelöltje, Dr. Mohamed Morszi győzelmét. Kairóban a helyzet pattanásig feszült.
|
|
A nemzetközi migrációs szervezet (IOM) adatai szerint 2016-ban 182 ezer migráns érte el az olasz partokat Líbiából elindulva. Az ország az elsődleges célpontja a fekete-afrikai menekülteknek, emellett a polgárháborús káosz miatt kiváló rejtekhelye a különböző terrorcsoportoknak. |
|
A szír–török határon fekvő, szétbombázott Kobaniból délután háromkor indultunk vissza a kurdok által ellenőrzött területek központjába, Kameslibe. Hajnali háromra érkeztünk meg a városba, mivel az utak szét vannak lőve, és minden húsz kilométer után különböző milíciákhoz tartozó ellenőrzőpontok állnak. Helyszíni riport Szíriából. |
|
Amikor ezeket a sorokat írom, Kairóban még zajlanak a tárgyalások a mindkét fél részéről napok óta zajló rakétatámadások felfüggesztéséről Izrael és a Gázai övezet között. A Hamasz már kedden éjjel bejelentette, hogy megegyezés született, de izraeli sajtószóvivők ezt cáfolták. A tűzszüneti tárgyalások egyiptomi közvetítéssel folytak. |
Fókusz
|
Utcasarkon állunk, egy forgalmas kereszteződésben. Szamárkordék kerülgetnek kocsikat, emberek nyüzsögnek mindenfelé. „Mindjárt itt lesznek” – mondja barátom, Abdelhalim, és idegesen leteszi a telefont. A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet katonai alakulatával fogunk részt venni egy kiképzésen. A Gázai övezetben vagyunk. |
|
Múlt vasárnap népszavazást írtak ki a Krím félsziget hovatartozásáról. A kérdés az volt, hogy a Krím megtartsa-e autonóm státuszát, vagy csatlakozzon Oroszországhoz. Minderre felségjelzés nélküli orosz harckocsik árnyékában kellett válaszolnia a lakosságnak. Azóta vér is folyt. Helyszíni riport. |
|
Nem csillapodnak a kedélyek a szeptember 4-én bemutatott, Mohamed prófétát kifigurázó kisfilm miatt a Közel-Keleten. Líbia mellett – ahol ismeretlen iszlamisták meggyilkolták Christopher Stephens amerikai nagykövetet – Egyiptomban, Szudánban és Jemenben is állandóvá váltak a zavargások. |
Hit és értékek
|
Az iszlámban a tetoválás és a test bármiféle megváltoztatása tilos. A muszlimok halálos bűnnek tartják, egyes szélsőséges iszlamista terrorszervezetek azonnal kivégzik azt a túszt, akin tetoválást találnak. Egyiptom kopt keresztényei azonban, dacára az állandó szektáriánus erőszaknak, a mai napig tetoválják magukat. Így tudják a legmarkánsabban kifejezni vallási hovatartozásukat. |
|
Az al-Kaida hajtásból a világ legeredményesebb terrorszervezetévé nőtte ki magát az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS), akik a napokban kikiáltották a kalifátust, miután ellenőrzésük alá vonták Kelet-Irak szunnita többségű területeit és Szíria egy jelentős részét. Becslések szerint hatmillió ember került az uralmuk alá. |
Interjú
|
Néhány nappal ezelőtt lefátyolozott nők százai jelentek meg a jemeni parlament előtt Sana’a-ban. Azért tüntettek, hogy a parlament végre szavazza meg azt a törvényt, mely megtiltaná a nők házasságkötését tizenhét éves koruk előtt. Jelenleg az országban bevett gyakorlat, hogy a lányokat kilencéves korukban férjhez adják, és ezzel meg is kezdik a szexuális életüket. A kérdésről Húda Bulbul nőjogi aktivistát, képviselőjelöltet, a tüntetés egyik szervezőjét kérdeztük.
|
|
Húsz éven keresztül dolgozott a Reutersnek fotóriporterként. Ez idő alatt járt a világ szinte összes konfliktuszónájában. Riportot készített a harcoló iraki felkelőkkel, járt al-Kaida-kiképzőtáborban, hetekig fotózott tálib harcosokat az afganisztáni hegyekben. Kétszer szerepelt fotóval a Newsweek magazin címlapján, maga sem emlékszik pontosan, hány díj birtokosa. Aladdin Abd Al Naby fotóriportert kérdeztük.
|
Feliratkozás hírlevélre
2017. 10.13. (XXI/41)
lapszám
lapszám
Vakáció és „forradalom” Barcelonában
Egyszerű, egyhetes nyaralásnak indult, de úgy tűnik, hogy történelmi pillanatban toppantunk Katalóniába. A tengeri fürdőzést és a városnézést ugyan semmi sem hátráltatta, de aki nem járt csukott...
Ki viszi haza az elárvult szavazótábort?
Botka László bukása óta lázas helyezkedés indult meg az ellenzéki oldalon – a tét nagyjából így foglalható össze: ki söpri be a nemhogy fénykorához, de 2014-hez képest is folyamatosan zsugorodó...
Politikusok árnyéka
A világ mintegy tucat országában több mint 17 jelölt ambícióit segítette egy rejtélyes izraeli tanácsadó, aki annak idején még Medgyessy Péternek is dolgozott. Ahelyett, hogy a háttérben...
„A konzervatív keresztények leleplezésén dolgozunk”
Egyértelműen a keresztény jobboldal egyes képviselőinek a megnyilatkozásait tartjuk a legveszélyesebbnek, akik az alkotmányos jogokat az emberek vallásától teszik függővé. Ilyen például Brian...
„A háború kellős közepén vagyunk”
Gerillaháború címmel jelent meg Békés Mártonnak, a Terror Háza kutatási igazgatójának új könyve, amelynek első része a gerilla-hadviselés kialakulásáról (a Napóleon elleni spanyol felkelésről), a...
Daganatok: hosszabb betegutak, kevesebb gyógyszer
Az elmúlt hónapokban közel negyedére esett vissza a speciális képalkotó diagnosztikai vizsgálatra beutalt daganatos betegek száma, mert megváltozott a beutalási rendszer. Másrészt az államilag...
Apolitikus nemzedék
„Nemcsak a húszéveseké a világ” – a magyar fiatalok olyannyira egyetértenek ezzel, hogy részt se vesznek a sorsukat befolyásoló politikai döntések meghozatalában. A magyarázatokért a hazai...