Az Iszlám Állam katonai megsemmisítése már csak hetek kérdése Irakban. A folytatás nem egyértelmű: a többségében síita ország képes-e megőrizni függetlenségét, vagy beleolvad az arab tavasz kezdete óta terjeszkedő iráni érdek­szférába. Perzsa részről igény volna rá.

A profi boksz világát általában a csillogás, a szupersztárként kezelt bunyósok, nagy ütések, mesés összegek fémjelzik. A vesztesekről, átlagos bokszolókról kevés szó esik. Egy új csillag születésekor viszont elengedhetetlenül megjelennek, ha másként nem, pontként a bajnok indexén. Jó eredményeket generálni egy kezdő, de szponzorált bokszolónak nem túl hálás feladat. Viszont pénzt lehet keresni vele.

Közvetlenül húsvét előtt két robbantás is történt Egyiptomban két kopt templom előtt. A robbantásokat később az Iszlám Állam vállalta magára. Az országban statáriumot hirdetett a kormány. Miért támadják a keresztényeket a Közel-Keleten?

A szabadságolások alatt magyarok ezrei töltik pihenésüket trópusi országokban – és elképzelhető, hogy a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság miatt számuk idén az átlagnál magasabb lesz. Minden évben előfordul, hogy a turisták haza is hoznak valamit, itthon betegszenek meg. A háziorvosok egy része pedig nem nagyon tud mit kezdeni a jelentkező tünetekkel, pláne, ha a beteg elfelejti jelezni neki, hogy a trópusokon járt.

December 16-án egy tálibokból álló terrorcsoport rajtaütést hajtott végre egy katonai iskolán Pesavárban. Mindenkire tüzet nyitottak odabent, a vérengzésben 145-en vesztették életüket, főleg diákok. A brutális mészárlás felrázta a közvéleményt, országos szintű megtorlások vették kezdetüket.

„Nem tűnt fel magának, hogy jelenleg háború van?" - kérdezi a belbiztonsági tiszt a rafahi határátkelő palesztin oldalán álló épületegyüttes egyik irodájában. Már négy órája várunk, hogy beléphessünk az övezetbe. A rendszer drasztikusan megváltozott a 2009-es izraeli „Öntött ólom" hadművelet óta: akkor boldog-boldogtalant beengedtek a Palesztin Autonómia területére, most a Külügyminisztérium írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy valaki bemehessen. Ilyen papírunk nincs.

A jemeni háborúba történt „beragadás”, a katari krízis és az olajválság sem csökkenti Mohamed bin Szalman népszerűségét a szaúdi királyságban. Az ifjú koronaherceg sikerrel szorította ki riválisát a trónutódlási harcban, és politikája nyomán nemcsak Szaúd-Arábia, hanem az egész közel-keleti térség megváltozhat.

A Szíriát is elérő forradalmi hullám eddig ötezer ember életét követelte szerte az országban. Ezrek menekültek külföldre a szíriai titkosszolgálat elől, a helyzet közel áll a polgárháborúhoz. Bashar al-Asszad elnök azt állítja, „idegen erők által pénzelt fegyveres bandák" ellen vív hadat, míg az Arab Liga megfigyelőket küldött, és szankciókkal sújtja a civilek ellen példátlan brutalitással fellépő szíriai kormányt. A forradalomról Mohamed L. tüntetővel, a Damaszkuszi Egyetem volt angol szakos hallgatójával beszéltünk.

Maszúd Barzáni, a Kurd Regionális Kormányzat elnöke már 2014-ben megpedzegette az Iraktól való elszakadás és az önálló kurd állam kikiáltásának gondolatát. Idén szeptember 25-én meg is tartják róla a referendumot Kurdisztánban. A szomszédok nem örülnek, sőt.

Harmincegy fok van a sivatagban. A levegő remeg a dombok fölött, de ez nem akadályozza meg a szaúdiakat, hogy kijárjanak a város mellé. A sivatagi lankák között terepjáróval száguldoznak a fiatalabbak, az idősebbek a sátrakban pihennek.

Tavaly rövidhírben számoltak be a lapok az egyiptomi magyar követség egyik sikeres „menekítő" akciójáról. Egy magyar állampolgárt szabadítottak ki az őt fogva tartó egyiptomi férfi lakásából. Bár a követség elég szűkszavúan kommentálta az eseményt, az Egyiptomban dolgozó magyarok nem lepődtek meg a történteken. Minden évben előfordul, hogy a szerelem ígéretével csábítanak el nőket, akik gyakran pénz nélkül, bántalmazva kerülnek elő. Ha egyáltalán előkerülnek.

Eddig több mint másfél millió ember menekült el a kurd regionális kormányzat területére az Iszlám Állam offenzívája elől. A kurdok mindenkit befogadtak, de a menekültek száma már túllépi a lakosság húsz százalékát. A kormányzati segítség mellett persze sokan voltak, akik a saját eszközeikkel próbáltak segíteni. Például a kopt keresztény Shenúda atya.

Egyiptomban, kis különbséggel ugyan, de a Muzulmán Testvériség jelöltje, Mohamed Morszi szerezte meg az elnöki posztot. A győzelme történelmi jelentőségű: beteljesítette az iszlamista szervezet elsődleges célkitűzését, hogy bekerüljenek az államvezetésbe. Magáról a Muzulmán Testvériségről azonban most is kevés információ áll az érdeklődők rendelkezésére. Pedig a szervezet nemzetközi: a Közel-Kelettől Európáig megtalálhatóak fiókjai, Magyarországon is.

„Az iszlamista szervezetek csak az agendájukban különböznek egymástól, a céljuk közös: az Iszlám Állam létrehozása” – nyilatkozta a Heteknek az egyiptomi állambiztonsági szolgálat nyugalmazott vezérőrnagya.

A Gázai övezetbl minden hónapban házilag barkácsolt rakétákat lnek Izraelre. A válaszcsapás azonnali, ritka, hogy nincs halálos áldozat. Az övezetben uralkodó mártírkultusz azonban kitermeli a rakétázók következ nemzedékét.

A tömeg közepén állok. Úgy két-háromezer ember lehet a Tahrír téren. A jelszavak a régiek, azonban már másnak címezik őket: „A nép a rendszer megváltozását követeli - kiáltják több százan, majd hozzáteszik: – Morszi, Morszi, takarodj!” A száz napja megválasztott Muzulmán Testvérek elnökéreés iszlamista kormányára gondolnak.

Pusztán spirituális vezető kíván maradni, és nem akar politikai befolyást gyakorolni az egyiptomi koptok új pápája. A november elején megválasztott

„A Hamasz továbbra sem tárgyal a cionista entitással, továbbra sem ismerjük el államkénti létezését, és nem mondunk le egyetlen négyzetcentiméternyi palesztin földről sem” – nyilatkozta a Heteknek Dr. Szalem Szalam, a Hamasz egyik alapító tagja.

Kairó Abaszéja nevű kerületében a főutat botokkal és késekkel felfegyverzett férfiak zárják le. A háttérben fekete füstfelhők gomolyognak az ég felé. Ég a legnagyobb keresztény katedrális az országban, a kaput feldühödött és felfegyverzett muszlim tömeg veri.

Szíriában a kurd önvédelmi erők (JPG) és szövetségeseik a kalifátus fővárosának, Rakkának a külvárosát ostromolják, míg Irakban a bagdadi kormány a kurd autonómia pesmergáinak segítségével végrehajtott moszuli offenzívát tervezi. Úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam legyőzése hónapok kérdése. De mi jön utána?

Néhány héttel ezelőtt megrázó filmkockák kerültek napvilágra a polgárháború sújtotta Szíriából. A felvételeken szíriai felkelők emberhúst esznek, egészen pontosan egy meggyilkolt kormánypárti katona valamelyik belső szervét. A felvétel körbejárta a világsajtót, és máris felmerült az iszlám és a kannibalizmus kapcsolata. Utánajártunk.

A világ jelenleg Szíriára figyel. Európát lefoglalja a migránskrízis, Ukrajna kikerült a hírekből. Pedig változatlanul háború van Ukrajnában, minden este megy az adok-kapok a keleti területeken. Egy éjszakát töltöttünk az ukrán katonákkal az avgyievkai fronton.

A szélsőséges iszlamisták és a dzsihadisták a kezdetektől fogva ismerik az internetet. Elsősorban propagandacélokra, de toborzásra és kommunikációra is használják – ez pedig, dacára az Egyesült Államok által meghirdetett, terrorizmus elleni harcnak, semmit sem változott – sőt profibbak, mint valaha.

A menekültkrízisre Európának továbbra sincs egységes válasza. Míg a tagállamok nemzeti szinten egyenként próbálják megakadályozni a menekülők beáramlását a kontinensre, egy újabb, súlyos probléma jelent meg az Iszlám Állam ellen elért katonai sikereknek köszönhetően: Európába tömegesen térnek vissza a dzsihádisták.

Nagyban zajlik az offenzíva Moszul ellen, a napokban pedig a kurd önvédelmi erőkből alakult Szíriai Szabad Hadsereg bejelentette, hogy megkezdte az Iszlám Állam fővárosa, Rakka ostromát. Az Iszlám Államnak lassan leáldozik, a kérdés, hogy mi kerül a helyére.

A Kasmír régióért már három háborút vívott India és Pakisztán. A térségben, melynek nagyobb része Indiához tartozik, változatlanul fegyveres konfliktusok vannak. A helyzet békés megoldását nehezíti, hogy a két atomhatalom még azt sem döntötte el, hogy egyáltalán tárgyalnak-e egymással a kérdésről.

Az idei év mindenféleképpen vízválasztónak tűnik a szíriai polgárháborúban. Törökország szárazföldi offenzívát indított, míg az oroszok által megtámogatott és a vereséget éppen elkerülő Aszad elnök és csapatai elfoglalták Aleppót.

Az év elején lezárult egy tizennégy éve húzódó per a Balaton Airport Kft., valamint Sármellék és Zalavár önkormányzata között. A pernyertes Balaton Airport Kft. végrehajtást kezdeményezett az önkormányzati tulajdonban lévő volt szovjet repülőtéri ingatlanok vonatkozásában. Az önkormányzatok nem tudnak fizetni.

A napokban zajlott le a müncheni biztonsági konferencia, mely nem várt bejelentéseket hozott. Hirtelen egy oldalon találta magát Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter és Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter. Tekintve, hogy a két ország között hivatalosan nincs diplomáciai kapcsolat, ez több mint figyelemreméltó.

Hosszú várakozás után hagyjuk el az utolsó kurd ellen­őrzőpontot. A betonelemekkel lassított úton 50 kaliberes Browning géppuskák pásztázzák a ki- és befelé haladó forgalmat, a pesmergák keze a ravaszon. Bámulják a vánszorgó tömeget a szemerkélő esőben.

Alig néhány nappal Donald Trump öbölbeli látogatása után a Szaúd-Arábiai királyság, Egyiptom, Bahrein és Jemen be­jelentette, hogy megszakít min­den kapcsolatot Katarral. Pilla­natokon belül csatlakozott hozzájuk az Egyesült Arab Emirátusok is. Ám a miniállam sem maradt befolyásos támogatók nélkül: Törökország csapatokat küldött Katar támogatására, Irán pedig élelmiszert. Áll a bál az Öbölben. Valódi háború fenyeget? És mi köze mindehhez az arab tavasznak és a Muzulmán Testvériségnek?

Múlt pénteken ismeretlen fegyveresek bombát robbantottak Bir Al-aBed egyik szúfi mecsetében. A robbanás után kiro­hanó túlélőkre is tüzet nyitottak, de a kiérkező mentőkre is. Háromszázöten haltak meg a támadásban, mind muszlimok.

Sokan, beleértve e sorok íróját is, úgy gondolták, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egészen addig képes államot játszani, amíg az offenzívája tart, utána gazdaságilag csuklik össze, hiszen a zömében külföldi dzsihádistákat fizetni, etetni kell. Mindannyian tévedtünk.

Február 15-én az Iszlám Állam rituálisan kivégzett 21 kopt keresztényt Líbiában. A lefejezésről készült videó bejárta a világot. A narancssárga rabruhába öltöztetett keresztények Krisztus nevével az ajkukon mentek a halálba – az eset az egész országot megrázta. Egyiptom hivatalosan is hadba lépett az Iszlám Állam nevű halálszektával.

Április 12-én az ügyvivő ukrán elnök, Olekszandr Turcsinov bejelentette, hogy a kijevi kormányzat egy átfogó terrorellenes akcióba kezd a hadsereg bevetésével az oroszpárti szakadárok ellen, akik fegyveresen szálltak meg több közintézményt Kelet- és Dél-Ukrajnában.

Európai ésszel teljes egészében felfoghatatlan, hogy mi történik jelenleg Irakban. Az ország hivatalos hadserege már a múlté, megsemmisült az Iszlám Állam offenzívájában, melyet egészen Bagdad belvárosáig nem sikerült megállítani.

Augusztus végén az orosz csapatok beléptek Ukrajna területére, és összecsaptak az ukrán haderővel a Donbász régióban, ezzel megállítva Porosenko elnök terroristaellenes hadműveletét, melyet az oroszbarát szeparatisták ellen indított. Bár szeptemberben állítólag a kijevi vezetés és a szakadárok tűzszünetet kötöttek, ezt nem tartották be a szakadár csapatok.

Egyiptomban, mióta Abdel Fattah asz-Sziszi elnök hatalomra került, tűzzel-vassal üldözik a Muzulmán Testvériséget. Nagyon kevés iszlamista párt tudott a politikai életben maradni, a Hiszb al-Núr („A fény pártja”) azonban ilyen. A politikai iszlamizmus jövőjéről, az egyiptomi politikáról és a szalafizmusról Ámr Mekkivel, a Núr párt külügyi szóvivőjével beszélgettünk.

A március végén, az egyiptomi Sharm el-Sheikben tartott csúcstalálkozón Szaúd-Arábia és Egyiptom bejelentette, hogy közös arab, szunnita hadsereget hoznak létre, melynek célja a terrorizmus elleni harc. Ennek jegyében bombázzák többek között az Irán által támogatott huthi lázadókat Jemenben. Nagyon úgy tűnik, hogy síita-szunnita vallásháború készülődik.

Míg az Iszlám Állam hadseregének konkrétan külföldi állampolgárok adják a derékhadát, már az ellenük harcoló kurd pesmergák oldalán is alakul a külföldiekből álló század. Kik ezek a külföldiek, és mi hajtja őket?

Szaúd-Arábia két proxiháborúban, Jemenben és Szíriában is harcol Irán ellen. Egyikben sem rózsás a helyzet, a királyság gondjait pedig csak növeli a stagnáló olajár, mely eddig sosem látott költségvetési deficitet hozott.

Gika! Gika! – kiabálja egy tizenkét év körüli fiú. A szemei bevérzettek, az arcát egy egyszerű orvosi maszkkal takarja el a könnygáz elől. Kairó belvárosában vagyunk, a Simon Bolívar téren, alig két percnyire a Tahrír tértől, ami újra megtelt tüntetőkkel. A Muzulmán Testvériség elleni szólamoktól hangos a belváros.

2013 nyara óta egy rejtett háború zajlik  Egyiptom és Izrael határvidékén. A kairói közvélemény úgy nevezi, hogy a „beduin háborúk”, bár e megnevezés korántsem pontos. Az egyiptomi hadsereg műveleti területté nyilvánította a teljes térséget, nincs megbízható tudósítás arról, mi történik pontosan. A Hetek tudósítója azért megpróbált eljutni.

Debalcevóért átfogó hadműveletet indított az oroszpárti Donyecki Népköztársaság hadserege, a város polgári lakosságát evakuálták. Dörögnek az ágyúk mindkét oldalon, a becsapódáskor megremeg a föld. A folyamatos ágyúzástól megvadul ember és állat. Helyszíni riport.

Az iraki regionális kurd autonómia forrong. Nem elég, hogy háborúban állnak az Iszlám Állammal, a menekültek száma pedig eléri a lakosság harmincöt százalékát, durva gazdasági válság is sújtja a lakosságot. És hogy mi köze ennek Európához? Többek között az, hogy újabb menekülthullám indulhat az öreg kontinens felé. Helyszíni riport.

A török hatóságok az ankarai robbantás felelőseként a szíriai kurd önvédelmi erők tagjait (YPG) nevezték meg. Bár időközben egy másik kurd szervezet, a Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) vállalta magára a merényletet, a törökök továbbra is a kurd kommunistákat tartják felelősnek. Ennek jegyében bombázták az iraki kommunista állásokat a Kandil-hegységben. Helyszíni riport.

Pénteken katonai puccskísérlet történt Törökországban, melyet rövid távon elfojtott az elnök, Recep Tayyip Erdogan és kormánya. Jelenleg a megtorlás zajlik, tömeges letartóztatások történnek szerte az országban. Isztambulban vagyunk.

A 2011-es januári forradalom óta több jelentős műkincsrablás történt Egyiptomban. Az illegális ásatások száma ugrásszerűen emelkedett, a biztonsági vákuum miatt pedig jelentős leletek kerültek ki az országból.

Egyiptom újra elnököt választ, a másodikat a 2013-ban katonai puccsal elmozdított, iszlamista Mohamed Murszi helyett. Két jelölt van: az elnököt a hatalomból elmozdító katonatiszt, Abdel Fattah asz-Szíszi és Hamdín Szabáhi ellenzéki politikus. Az ellenzék jelentős része cirkusznak tekinti és bojkottálja a választásokat. Szíszi dandártábornok elsöprő győzelemre készül.

Az Erős szikla hadművelet a végéhez közeledik a Gázai övezetben, az Izraeli Védelmi Erők megkezdték a kivonulást a térségből, melynek infrastruktúrája gyakorlatilag megsemmisült. A palesztinok temetik a halottjaikat, s bár Rafahnál még harcok zajlanak, a Hamasz már hatalmas győzelemről beszél és toboroz. De vajon miért beszélhetnek a terroristák győzelemről?

Október 24-én a Sínai-félszigeten két támadás során dzsihádista fegyveresek 33 egyiptomi katonát gyilkoltak meg. El-Kharaba környékén egyszerre mészároltak le harminc kiskatonát, míg hármat kocsikba rejtett bombákkal öltek meg az Árisba vezető ellenőrzőpontnál.

Amikor ezeket a sorokat írom, mélyen bent vagyok iraki területen, holott nincs iraki vízumom. A kurd pesmergák éppen összecsapnak az iraki kormány által az Iszlám Állam ellen etnikai alapon felállított síita szabadcsapatok egyikével Khraumató városánál. Muktada asz-Szadr pedig bevonul Bagdad „zöld zónájába” támogatóival.

Ukrajnában a második minszki egyezmény aláírása óta állóháború van. Bár a nehézfegyvereket kivonták Donyeck és Luhanszk megyékből, az ukránok és a szeparatisták folyamatosan lőnek egymásra, a tűzszünetet rendszeresen megsérti mindkét fél. Ott jártunk.

Míg Magyarországon hivatalosan is megkezdődött a népszavazási kampány a migránskvótáról, a menekültkérdésnek továbbra sincs megnyugtató nemzetközi megoldása. Addig pedig bármikor beüthet egy újabb hullám.

Az Iszlám Állam nevű halálszekta, mely jelenleg is ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria egy Nagy-Britannia méretű területét, a világ legjobb propagandagépezetével rendelkezik, mely nyugati médiabirodalmak színvonalán- és hatásfokán működik. Nem véletlenül.

Az elmúlt hetek menekültkrízise során sokakban felmerült a kérdés, hogy Szíria közvetlen szomszédai, illetve az öbölmenti dúsgazdag arab országok mennyire vették ki a részüket abból, hogy a világ fel tudja dolgozni a megindult menekültáradatot. Ennek jártunk utána.

A szíriai polgárháborúból érkező hírekkel együtt az európai olvasó is hallhatott a Captagon fantázianévre hallgató serkentőről és a köré épülő kábítószerbizniszről a térségben. Bár az alkoholfogyasztás kulturálisan nem jellemző – a kábítószerek reneszánszukat élik a Közel-Keleten.

A Közel-Keleten a szíriai menekültek helyzete kritikus. Míg Libanonban a hirtelen megjelent olcsó munkaerő okoz gazdasági válságot, és az Aszad-rezsimet támogató Hezbollah terrorizálja a szíriai menekülteket, Egyiptomban ez állami szinten valósul meg. Még menekülttáborok sincsenek.

A líbiai polgárháború elmúlt éveiben kormányok váltották egymást. Egy hadúrnak, a Kadhafi-hadsereg volt vezérezredesének, Khalifa Haftarnak sikerült kiemelkednie a háború kö­déből és irányítása alá vonni Líbia gazdaságának kulcsát: az olajmezőket.

Az elkövetkező hetekben fog lezárulni az egyiptomi elnökválasztás. Hoszni Mubarak elnök bukása óta harminc éve ez az első az országban. Az eredmény az egész Közel-Kelet politikáját meg fogja határozni.

A hétvégén lezajlott az egyiptomi elnökválasztás utolsó fordulója. Bár a hivatalos eredmény­hirdetés csak csütörtökön történik meg, a Muzulmán Testvériség már ünnepli jelöltje, Dr. Mohamed Morszi győzelmét. Kairóban a helyzet pattanásig feszült.

A múlt hétvégén Izrael tizenkét légicsapást hajtott végre Szíriában. A támadások során egy izraeli vadászgépet lelőtt a szíriai légvédelem. Az összecsapás kiváltó oka az volt, hogy egy vélhetően iráni drón megsértette az izraeli légteret. Az iráni–izraeli háború első fejezeténél vagyunk.

Javában zajlik az Olajág hadművelet az észak-szíriai Afrinban. Bár Törökország a nehéztüzérséget és a légierejét is bevetette, a kurd védelmi egységek elszántan tartják magukat. A török elnök elárulta, hogy ami zajlik, valójában hódítás. Lesznek itt gondok a szomszédokkal.  

Nincs olyan szervezet a Közel-Keleten, amelyet ennyi titok, rettegés, gyűlölet és csodálat övezne, mint az izraeli Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézetét, ismertebb nevén a Moszadot. A szervezet tevékenységéről a közvélemény általában utólag értesül, ha értesül egyáltalán. Ilyenkor pedig leesik az álla.

A legutóbbi koalíciós rakétacsapások ellenére az Egyesült Államok kifelé tart a szíriai konfliktusból. Eközben a hát­térben proxy háború zajlik Izrael és Irán között, amit pedig az oroszok nem néznek jó szemmel.

Múlt vasárnap Törökország katonai offenzívát indított a kurd kantonok ellen Észak-Szíriában. A halottak száma erősen kozmetikázott, a törökországi nyilatkozatok cinikusak. A nyugat és Oroszország csendben asszisztál.

A szír–török határon fekvő, szétbombázott Kobaniból délután háromkor indultunk vissza a kurdok által ellenőrzött területek központ­jába, Kameslibe. Hajnali háromra érkeztünk meg a városba, mivel az utak szét vannak lőve, és minden húsz kilométer után különböző milíciákhoz tartozó ellenőrzőpontok állnak. Helyszíni riport Szíriából.

Múlt vasárnap népszavazást írtak ki a Krím félsziget hovatartozásáról. A kérdés az volt, hogy a Krím megtartsa-e autonóm státuszát, vagy csatlakozzon Oroszországhoz. Minderre felségjelzés nélküli orosz harckocsik árnyékában kellett válaszolnia a lakosságnak. Azóta vér is folyt. Helyszíni riport.