Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Háttér

"A hozzánk érkező panaszok nagyobb hányada szól diszkriminációról, mint korábban. Egy új diszkriminációellenes törvény tenne különbséget a szankciók között: olyan következményrendszert jelentene, amelyik a súlyának megfelelően reagálna az elkövetett cselekményre" – nyilatkozta a Heteknek Kaltenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, aki a közelmúltban törvénytervezetet dolgozott ki a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről.
Titkos találkahelye lenne a terroristáknak Budapest? Egy spanyol lap angol forrásokra hivatkozva ezt állítja. A magyar illetékesek ellentmondásos körülmények között ugyan, de végül blöffnek titulálták az állítást. Az viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtt Budapest már otthont adott egy terrorista szörnynek. Az El Mundo nev?
Tizenöt éve, november 26-án alakult meg a MISZOT, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az elnevezés első hallásra egy a sok unalmas szervezet közül. Mindjárt más, ha megnézzük hogy az akkoriban többnyire teljesen ismeretlen szereplőkből mi lett azóta. Stumpf István, a szervezet elnöke az Orbán-kormány kancellária minisztere volt. Kövér László alelnök ugyancsak a miniszterségig vitte. Mindketten a hazai jobboldal prominensei. Gyurcsány Ferenc alelnökből a baloldali kormányban lett miniszter.
„Mint a tizedik emeletről kilépni” – jellemezte lapunknak az SZDSZ egyik ügyvivője, hogy szerinte milyen következménnyel járna, ha a liberálisok felbontanák a koalíciót. Ennek ellenére találkoztunk olyan szabad demokrata vezetővel, aki szerint érdemes lenne legalább elgondolkodni a kilépésen, mivel mind a koalíció, mind a párt helyzete drámai.
A Zuschlag-ügyre adott hétpontos miniszterelnöki „tisztasági csomag” terve akár össznépi szinten is üdvözölhető lenne, ám kérdéses, hogy a politikai elit megtisztításáért érdemi lépésekre képes politikai elit mennyire lesz motivált a konkrét törvények meghozatalában.
– Egy országértékelő beszédtől alapvetően azt várom, hogy hozzásegítsen reálisan és pontosan megértenem azt a valóságot, amelyben élek. Ön szerint Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszéde mennyire segíthette ezt? Számomra úgy tűnt, hogy az ország előtt álló nehézségekről, várható kockázatokról nem esett sok szó.
A hivatalos "egyházügyérek" azonnal egyfajta szerecsenmosdatásba fogtak, hogy – talán kéretlenül is - kimentsék a szeged-csanádi püspököt a "bajból". (Ha egyáltalán nagy bajban volt. Nyilatkozatai alapján inkább nyugodtnak tűnt.) Azt is merem vélelmezni, hogy sem ő, sem a katolikus egyház nem köszöni meg a nagy segítségnek szánt magyarázkodást.
„Ha egy politikus »fent« van, akkor azért kell szövetségeket építenie, hogy ott tudjon maradni. Ha »lent« van, akkor azért, hogy képes legyen felemelkedni. Köztes állapot pedig nincs” – ezt tartják az MSZP-frakcióban Kiss Péter kancelláriaminiszter politikai ars poeticájának. A politikus szisztematikus szövetségépítő, lehetőség szerint konfliktuskezelő magatartásáról legendák keringenek a pártban. Portré Kiss Péterről.

Interjú

– Az első emlékem Önről egy 1998-as eseményhez kapcsolódik. A Déli pályaudvarnál tartott az MSZP egy antifasiszta tüntetést, ahol meglepett egy fiatalember felszólalása. Megkérdeztem Kiss Pétert, aki akkor ügyvezető alelnök volt, hogy ki ez a srác. Kiss azt válaszolta, hogy szép jövő előtt áll a szegedi fiú, ha végre lediplomázik. Az életrajzából úgy tűnik, hogy polgári családból származik, mégis miért és hogyan lett balos? 
"Tonhauser napjai meg vannak számlálva" – nyilatkozta minap Moldova György író, miután elolvasta az idő előtt nyugdíjazott rendőrtiszt megjelenés előtt álló könyvét. Az ötvenezres példányszámban megjelenő memoár nagy leleplezéseket sejtet, mivel a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásával foglakozik: konkrét ügyekkel, ismert és ismeretlen rendőrök, politikusok és bűnözők neveivel.
Ami biztos, hogy ez a rezsim nagyon rövid életű lesz, ezt előre megmondom maguknak. Az emberek ugyanis nagyon gyorsan csalódnak. Amíg csak a liberális szabadságjogokra léptek rá, például a médiatörvénnyel, addig csak az értelmiség kezdett tőlük elpártolni. Viszont most, hogy iskolákat szüntetnek meg, elveszik azokat az önkormányzatoktól, már fideszes polgármesterek is fel vannak háborodva. A fiatalokat 15 évesen kilöknék az iskolából, és a segélyeket is lefaragják, azzal, hogy tessék menni a munka világába, ami egy demagóg duma, hiszen nincsen munka.
– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat!  Demszky Gábor: "Budapest emlékszik Orbánra" Fotó: Vörös Szilárd
– Az unióban most zajlanak az szövetségi alkotmány létrehozásáról szóló viták. Melyek a neuralgikus pontok, illetve Magyarország melyik álláspont "győzelme" esetén járna jobban? 
Ugyanazok a kérdések, merőben eltérő válaszok. Egyik álláspont szerint "akárki akármit mond, siker" a kétszint? érettségi rendszer és az ehhez kapcsolódó felvételi, míg a másik oldal úgy véli, a pszichológusok forgalmát növelték meg a kiborult diákok, szülők és pedagógusok.
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
"Ez egy olyan inspiráció, amit nem lehet megmagyarázni" Fotó: Somorjai L.
Roma küldötség a sátorok ünnepén
Amikor a fiatal lázad, apja ellenében a nagyapja egykori szövegeit veszi elő, a nagyapa pedig náci jellegű szövegeket mondott – véli Konrád György író a Jobbik-jelenségről. A Demokratikus Ellenzék vezéralakja szerint nem történt forradalom a szavazó­fülkékben, ellenben úgy tűnik számára, hogy alig egy hónap alatt szűkült a polgári szabadságok köre.
Interjú Jánosi Györggyel, az MSZP országos választmányának elnökével  Jánosi György. A paktumról szóló vélekedések fikciók Fotó: MTI
"A gazdaságpolitika új szakaszához nagyobb bátorsággal és nagyobb lélegzetvétellel tud egy új ember vállalkozni" – indokolta a pénzügyminiszter-cserét lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A szocialista politikus kifejtette, hogy az MSZP "megrendelte" a kormánytól, hogy ne változtasson a jóléti rendszerváltást megcélzó programon.

Belföld

Közel hét százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés. A csökkenés mögött elsősorban az elektronikai termékek gyártásának a visszaesése áll, amelyet a Mercedes gyár beindulása sem volt képes ellensúlyozni. Róna Péter közgazdász szerint egyre jobban látszik, hogy kimerült az a modell, miszerint Magyarország lesz Európa olcsó összeszerelő üzeme. 
Tóth Károly a bizottsági terem előtt, egyik kezében az elmaradhatatlan füstölgő cigarettájával, másikban egy mobillal adja a jelentést: "A fideszesek már itt vannak, de a meghívottak lent a kapuban vacognak, mert nem gondoskodtak nekik belépőről. Intézkedtem, Demeterék ezt is nekünk köszönhetik. Simon még nem ért ide, siessetek." 
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Ez év június negyedikén öntött el minket az árvíz. Éjjel fél háromkor költöztettek ki a laká­sunkból. A falakat teljesen le kellett kaparni, és újra kellett glettelni, mert folyamatosan jött le a festék. Az utcában megjelentek a nyíregyházi Hit Gyülekezete képviselői, és megkérdezték, hogy miben tudnának segíteni. A következő héten eljöttek segíteni, kipakolták az egész lakást, felszedték a betont, mert kimosódott az alap. Leszigetelték, lebetonozták és most látszik, hogy milyen. Ezt mi, a biztosításból meg saját erőből nem tudtuk volna helyrehozni.
Mind az MSZP-, mind a Fidesz-frakcióban tapintható volt a frusztráltság az őszi ülésszak első ülésén, ahol Sólyom László köztársasági elnök próbálta rávenni a feleket, hogy az ír, a finn és a spanyol mintákhoz hasonlóan Magyarországon is történjék kiegyezés a politikai oldalak között. Értesüléseink szerint mindkét oldal saját politikai stratégiájára nézve tartotta károsnak az elnök felszólalását. Gyurcsány Ferenc egyébként újabb, 48 pontos programot hirdetett.
Orbán Péter. Nála van a megoldás? Fotó: Vörös Szilárd
Magyarországon két egymástól elkülönülő szélsőjobboldali szervezet tevékenykedik. A szkinhedeket tömörítő Vér és Becsület "baráti kör" tagjait a másik szervezet, a Szálasi Ferenc radikális hungarizmusát való Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai "hőzöngőknek" tartják. A második világháborút követően Szálasi – akit 1946-ban emberiség ellen elkövetett bűnökért kivégeztek – gondoskodott utódjáról.
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
A görög mitológia szerint a legmagasabb hellén hegyen, az Olümposz tetején található az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög Pantheon, melyben Zeusz uralkodott. Meglepetésünkre ezt a képet példaként emlegette egy – amúgy a miniszterelnökségen dolgozó – tanácsadó azzal kapcsolatban, hogy mi is a funkciója az Orbán Viktor által életre hívott miniszterelnökségnek az új magyar politikai rendszerben.
Nehezen emészti a politikai elit a 8–1-et. Noha számtalan kormánypárti politikus a csúfos vereség miatt durván rárontott a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőire, valójában ők is felelősek a kudarcért, hiszen a magyar focicsapatok vezetősége tele van fideszes politikusokkal. Sportközgazdászok szerint hungarikum Európában, hogy mennyire függ az állami pénztől a magyar futball.
Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül – bár dolgoznak rajta a minisztériumokban – a gyakorlatban még egy sem valósult meg.
Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.
Interjú Fazekas Sándor fideszes országgyűlési képviselővel, frakcióvezető-helyettessel, az "egykori" olajbizottság tagjával  – Ön szerint milyen konklúziókat lehet, kell levonni az olajbizottság közel egyéves ténykedésének lezárulásával? Úgy tűnik, hogy magára az olajbűnözésre, illetve olajbűnözőkre a bizottság munkájával nem sikerült nagy csapást mérni, hiszen a felelősök nem lettek megnevezve.
"Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök" – állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a "fontos ember" a kormányzatban.
Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék az MSZP izraeli kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a nevét olyan összefüggésben, mint aki miatt újra a „gyűlölet útjára” lép a szocialista párt.
Július 17-én kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a kormányváltás után kipaterolt Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi hitel­szerződésről. A magyar kormány hosszas huzavonát követően kapott időpontot, miután az Országgyűlés elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Vezető közgazdászok között tartja magát az a nézet, hogy Orbán valójában nem is akar IMF-szerződést, csak akkor, ha a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok miatt elkerül­hetetlen.
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
Az Együtt-PM Szövetség annál már stabilabb, hogy az uniós választáson múljon a jövője – nyilatkozta a Heteknek Szelényi Zsuzsanna, a párt elnökségi tagja, akinek azért is fontos a szavazás, mert ha egy párt képviseltetni tudja magát az Európai Parlamentben, az nagyobb rálátással rendelkezik az európai politikai folyamatokra.
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
Számos meglepetéssel teljes a pártok európai parlamenti választásokra készült listája. A júniusban tartandó voksolás sajátossága, hogy Európában általában mindig a regnáló kormányok ellen szavaznak a polgárok. Az MSZP éppen ezért igyekszik csökkenteni a várható fiaskó súlyát, míg a Fideszben azon vitáznak, hogy egy felfokozott, nagy részvételi arányra ösztönző heves kampány ártana-e a pártnak. Az MDF pedig könnyen végleg baloldali párttá válhat.
Bárdossy László egykori miniszterelnök rehabilitációja beleillik abba az egyes jobboldali politikusok által az elmúlt években aktuálpolitikai érdekekből szorgalmazott és támogatott történelemhamisítási trendbe, amelynek az a célja, hogy idealizálja és pozitív színben tüntesse fel a jobboldal számára forrásként szolgáló Horthy-korszakot – állítják neves történészek.  A Magyar Igazság és Élet Pártja perújrafelvételi kérelmet juttatott el a legfőbb ügyészhez Bárdossy ügyében.
A magyar emberek tehetségesek és szerethetőek, de a vezetőik tehetségtelenek és ellenszenvesek – talán így summázható Julian Rubinstein amerikai szerző nemrég megjelent, A Viszkis rabló balladája cím? könyve.
Mihez kezd az Európai Unió a kontinensre zúduló menekültáradattal? Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét,  Schöpflin Györgyöt kérdeztük.
A kommunista titkosszolgálat keze is benne lehet, hogy a magyar üzleti elit szereplői nemzetközi mércével mérve igazi offshore-lovagoknak tekinthetők. A „tutira” feltehetőleg a szovjet és a bolgár elvtársakkal együtt leltek a magyar külkeresek, bár mindezt szigorúan titkosnak minősített dossziék őrzik. Az üzlet kormányokon átívelő mértéket öltött. Egy főre vetítve 22 ezer dollárt, csaknem hatmillió forintot veszített Magyarország.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
A pártpolitika számomra a hatalom megszerzését és megtartásának a kísérletét jelenti, ezzel nem kívánok foglalkozni – mondta lapunknak Bajnai Gordon azon a sajtófogadáson, melyen bemutatta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt. A volt miniszterelnök meglepően sokszor kijelentette, hogy nem kíván belpolitikával foglalkozni, azt pedig akkurátusan kerülte, hogy minősítse utódjának, Orbán Viktornak a politikáját.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Nem indokolta a Fidesz vezérkara, hogy az általuk öt éve az államfői székbe emelt, a Gyurcsány-kormánnyal sokszor élesen konfrontáló, mérsékelt jobboldali körökben népszerű Sólyom László helyett miért épp Schmitt Pált jelölik köztársasági elnöknek. Noha fideszes körökben, illetve a párt értelmiségi udvarában (szigorúan fű alatt) okozott némi megütközést a döntés, nyílt kritikára eddig nem került sor. Ráadásul közel sem egy kaliber a két politikus. Sólyom Lászlónak soha nem voltak kommunista vegyértékei, míg Schmitt Pál magasabb állami tisztséget töltött be a pártállam idején (az Országos Sporthivatal elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban), mint az - amúgy rendre utódpárti jelzővel illetett - MSZP-frakcióból ma bárki.
Hétvégi kongresszusán elfogadta az MSZP az országos és európai parlamenti listáját, amely jelentős változást sejtet a 2014-es országgyűlési frakció személyi összetételében. A változásokra többféle magyarázatot hallottunk, az egyik szerint Mesterházy Attila pártelnöknek sikerült kiszorítania a lejáratódott régi szocikat.
– Soros György eddig több mint százmillió dollárt adott a magyar társadalomnak ajándékba, olyan politikai erőket is támogatva ebből, mint a Fidesz. Több tízezer dollárral segítette például a Stumpf István által fémjelzett Századvég Politikai Iskolát, amely sok Fidesz-káder – most minisztériumi alkalmazott – "kiképzőhelye" volt. Mi lehet az oka annak, hogy a jobboldalon mégsem övezi osztatlan elfogadás Sorost?
Török Gábor Fotó: Somorjai László
Pattanásig feszült a helyzet az LMP-ben: a párt egyik szárnya együttműködést szeretne a többi demokratikus párttal, azonban ha nem kapnak erre felhatalmazást a hétvégi kongresszuson, akár ott is hagyhatják az LMP-t. Schiffer András frakcióvezető ezzel kap­csolatban a Heteknek azt mondta, hallotta ezeket a véleményeket, de nem szereti az ultimátumokat.
Bajnai a nagy fékező. Legalábbis így lehet összefoglalni neves magyar közgazdászok véleményét a Bajnai-csomagról, melynek egyik erénye – ha végrehajtják –, hogy fékezi az adóssághegy növekedését. A Hetek Közéleti Klub vendégei Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Kira Péter, a Leumi Bank Svájc vezető közgazdásza, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője és Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója voltak.
Orbán Viktor hatalomkezelési gyakorlatával az elmúlt évben magasan kiemelkedett a politikustársai közül: elsősége egy másodpercre sem rendült meg, bár kormányának szakmapolitikai lépései számtalan konfliktust okoztak. Többek között azért is, mivel a választások előtt a Fidesz-KDNP tandem például egy szót sem ejtett az új alkotmányról, a korkedvezményes nyug­díjazás reformjáról vagy a tanárok kötelező óraszámának emeléséről.
Nem történhet meg az a katasztrófa az MSZP-vel, ami a lengyel baloldallal, hogy a kormányzásba és a korrupciós ügyekbe belerokkant – állította lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. A politikus optimizmusát azzal támasztotta alá, hogy szerinte a szocialista párt időben ébredt, a köztisztasági csomaggal a kormánykoalíció kezelni tudja a helyzetet.
Egyértelmű, ha úgy kívánná a pártérdek, akkor a miniszterelnök hátrébb lépne, de a kormányfőváltás egyetlen problémánkat sem oldaná meg, sőt, még több gondot teremtene – vélekedett lapunknak Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője sajnálja, hogy az SZDSZ kiszállt a koalícióból, amihez szerinte nem a személyi, hanem a programbeli nézetkülönbségek vezettek. A politikus szerint egyébként lehet, hogy úgy járnak, mint a Bokros-csomaggal: az erőfeszítéseik gyümölcsét a Fidesz arathatja le.
A rendõrség bemutatja  a kamuvideót készítő mobilt
Bár a baloldal és az ellenzéki sajtó egy része is bizonyítékként tálalta, a rendőrség kiderítette, hogy a választások után két nappal készült az az „amatőr színdarabnak” tekinthető videó, amin arról beszélnek, hogy a Fidesz jelöltje számára szavazatokat vásárolnak.
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
Az idei évnek több vesztese volt, mint nyertese. A gyakori botrányok miatt a legtöbb – főleg kormánypárti – politikusnak csökkent a népszerűsége, a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfordult a politikától, noha a gazdaság állapota nem romlott. Mindeközben tragédiák (például a kőszegi diákok ausztriai buszbalesete januárban), természeti csapások (ár- és belvíz), az év végén pedig járványok (agyhártyagyulladás, influenza) nehezítették a polgárok életét.
Május elsején a városligeti majálison indítja be az MSZP az európai parlamenti kampányát, másnap pedig a Fidesz teszi ugyanezt. A voksolás tétje több párt vezérkarában a létet is jelenti, hiszen mind az MDF-ben, mind az SZDSZ-ben legitimizációs kérdés az eredmény, bár az MSZP-ben is okozhat bonyodalmat egy brutális vereség.
A Hoffmann-Pokorni-vita azért is fontos, mert egyben rámutat arra is, hogy miben más a két párt. A történetnek három vetülete van: szakmai, eszmei és személyes. A szakmai a szakemberek között mindig tapasztalható, pártoktól független nézetkülönbségeket jelenti, míg az eszmei sík az, hogy Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, konzervatív világnézete különbözik Pokorni Zoltán liberálisabb szemléletétől. A harmadik szint - a személyes ellentétek síkja - remélem, hogy valójában nincs is. Ám ha mégis lenne, azt még inkább indokolt lenne a nyilvánosságtól függetlenül lefolytatni.
Több jobboldali értelmiségi szorgalmazza, hogy a Fidesz a kormányváltás utáni időszakra készítsen elő egy olyan társadalmi és gazdasági megállapodást, amellyel elkerülhető lenne, hogy úgy járjanak, ahogy Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen, hogy az intézkedései a társadalom és a szakmai körök ellenérzését váltották ki.
A közelmúltban több kedélyborzoló bírósági és ügyészségi határozat is napvilágot látott: a súlyos köztartozásokkal rendelkező Fidesz-közeli cégek eltüntetésével gyanúsított Schlecht Csaba ügyében vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást, Várhegyi Attila kulturális államtitkár és Fidesz országos választmányi elnök perében az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat.
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
Az LMP két szárnya közötti rivalizálás odáig vezetett, hogy képletesen szólva egyikük sem rántotta el a kormányt az ütközés előtt.
„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.
Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszer? belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre – vélekednek.
Megvehető ítéletek, politikai befolyásolhatóság, bebetonozott megyei bírák, jogbizonytalanság, átláthatatlan működés. Néhány súlyos vád azok közül, melyek a magyar igazságszolgáltatást érik mind a civil, mind a szakmai szférából. A legfelsőbb bírói posztra jelölt Baka András azt ígéri, megváltoztatja a helyzetet.
A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Az újrázása esélyét igyekszik javítani Tarlós István főpolgármester azzal, hogy nyíltan bírálja a főváros közlekedéséért felelős Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A történettel a Fidesz két legyet üt egy csapásra, hiszen így a közlekedéspolitika területén „elszívja a levegőt” az MSZP-s főpolgármester-jelölt elől.
Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok.

Sport

A politikusok és politikacsinálók között a dél-európai technikás futball a menő. Legalábbis ez derült ki nem reprezentatív felmérésünkből, hisz az általunk megkérdezett közéleti szereplők a spanyol vagy az olasz válogatottat részesítették előnyben.

Fókusz

Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást – állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük ismert közéleti személyiségektől. Litván György történész
Mintegy harminc-harmincöt egykori kormánytag neve került szóba érintettként első körben az úgynevezett Mécs-bizottság vizsgálatai során. Később tízfősre zsugorodott a lista: az ő esetükben volt biztosan bizonyítható az együttműködés az egykori állampárt titkosszolgálatával. Az említett bizottság körüli feszült légkörben a testület kormánypárti tagjai nem kívánták nyilvánosságra hozni a neveket és tevékenységüket.
A huszonéves Anna gyerekkorától kezdve drogproblémákkal küszködött. Hosszú évek után nagy nehezen „lejött a szerről”, ám hamarosan azt vette észre magán, hogy szerelemfüggővé vált: minden gondolatát romantikus kapcsolatok kötötték le, ami miatt másodlagossá vált az élet többi területe.
– Az elkövetkezendő napokban az Egyesült Államok hadserege arab emigránsok képzését kezdi meg a taszári katonai bázison egy esetleges Irak elleni támadás utáni bevetésre. A globális terrorizmus időszakában mennyire növeli ez Magyarország veszélyeztetettségét? 
Az 56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve – hangsúlyozta a Heteknek Kenedi János kutató, aki a minap bemutatott Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm kapcsán azt jegyezte meg, hogy húsz éve  várt arra, hogy ilyen színvonalú film készüljön a pártvezetőről.
Az 1956-os forradalom idei ünnepségei előrevetítik a jövő évi választások kampányhangulatát. A jobboldali pártok megemlékezéseit hallgatva ugyan felfedezhető egy mérsékelt, illetve egy radikális retorika, a kettő közötti határvonal azonban elmosódott: nem lehet tudni, meddig tart a mérsékelt, s honnan kezdődik a radikális jobboldal.
Helmeczy Lászó: Egy rossz szót sem szóltam senkire    Fotó: MTI
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Szinte meg sem száradt a tinta Kondor Katalin rádióelnök lapunkhoz eljutatott levelén, melyben a "Dagadó ügynökbotrány – Most jön a java" cím? cikkünk rá vonatkozó részét sérelmezte, amikor is újabb ügynökbomba robbant. A szakma koronázatlan királyként ismert Molnár Gál Péter (MGP) színikritikusról, a Népszabadság emblematikus szerzőjéről derült ki, hogy szó szerint jelentős személyiség. Vagy legalábbis évtizedeken keresztül az volt.
Kormányátalakítás és esetleges pártvezetés-átalakítás. Vélhetően a Fideszre nézve kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok sarkallják Orbán Viktort és tanácsadóit a változtatásokra. "A győztes csapaton ne változtass" elve ugyanis, úgy tűnik, tovább nem alkalmazható, hisz a csapat éppen vesztésre áll. Mindenesetre mintha zavar lenne a koalíció működésében, illetve az eddig monolitikusnak tűnő Fidesz-vezetésben.
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.
„Amit most egy nap alatt el lehet érni, azt ősszel már csak egy hét alatt, egy év múlva pedig egy hónap alatt lehet majd” – forrá­saink szerint ez az Orbán Viktornak tulajdonított szállóige az egyik alapelve a sze­mély­-cseréknek a közigazgatás felsőbb régióiban. Magyarországon eddig valamennyi kormányváltást személycserék sorozata követte, melynek hevességét ezúttal is az aktuális terület politikusának habitusa határozza meg. Az új­barbároktól a humanistákig terjed a repertoár.
– Az Önök cége a legnagyobb balatoni ingatlanfejlesztő. Miként hozzák összhangba azt, hogy a tó az ország egyik védjegye, minden magyar érzelmileg kötődik hozzá, miközben Önök – logikusan – kőkemény üzletemberek, és a gazdasági életben a racionalitásé, érzelemmentes döntéseké a terep, és leginkább a profit számít? 
Ahogy azt politikai elemzők lapunknak elmondták (Hetek 2001. február 10.), Torgyán Józsefnek pártján belül is erős küzdelmet kell vívnia az elnöki szék megtartásáért. Ebben a csatában ugyanakkor nem vethet be akármilyen fegyvert, nem működnek a jól megszokott pártsémák sem, hiszen kifelé most egységet és nyugalmat kell demonstrálnia. Ezen a héten az elnöknek azonban nem sikerült ezt maradéktalanul megvalósítania.
Bujtor István:
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek.
Csapda – összegezte a vasárnapi népszavazásról alkotott véleményét lapunknak adott interjújában Gyurcsány Ferenc.  A miniszterelnök úgy véli, a megválaszolandó kérdések nem egyesítik, hanem megosztják a nemzetet, a referendum nem ad, hanem elvesz valamit. Ráadásul nem is arról szól, mint amit első olvasatban gondolnánk: ez a kérdés nem a hazáról, hanem a hatalomról szól – mondja Gyurcsány, ám azt is hozzáteszi, sok embernek nehéz szembenéznie ezzel a ténnyel.
"Akkor éreztem először, hogy a hatalom félelmetes tud lenni"    Fotó: S. L.
A drámai pécsi választási eredmények miatt az MSZP-ben sokan szembenézést sürgetnek a Gyurcsány-korszakkal. A Fidesz politikusai viszont egyre közelebb érzik magukhoz a kormányrúd megszerzését és a kétharmados győzelmet. Nem alaptalanul.
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t

Riport

– A felvételi ponthatárok alakulásából milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen tendenciákat lát?
Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI
December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: "Kiirtanám az összes keresztényt". Ahhoz képest, hogy a nevezett rádió nem annyira hallgatott adó, mégis rekordgyorsasággal óriási botrány dagadt az inkriminált mondatból. A miséken Erdő Péter kérésére a katolikusok a rádiósok lelki üdvéért imádkoznak.

Vélemény

Orbán Viktor megkoszorúzza Bethlen István egykori miniszterelnök emlékhelyét. Főhajtás a példakép előtt Fotó: MTI

Oldalak