Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Fókusz

Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke.
Vezekel Gusztos? Akár nyilvános bűnbánatnak is felfogható nyilatkozatot adott lapunknak a liberális politikus. Ő az a szabaddemokrata képviselő, akinek sikerült az SZDSZ-szel szembeni egységfrontba tömöríteni a honi egyházakat. Gusztos bocsánatot kér, pontosít és magyaráz. Gusztos Péter. Az önfinanszírozó egyházmodell híve Fotó: MTI
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné.
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
A liberálisok a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény "székházában" várták az önkormányzati voksolások eredményeit. Bár az áprilisi, Orbán Viktort cikiző zenei performance elmaradt, Demszky időnként "felcsendülő", bődületes hangerej? választási rap-je fárasztotta az este tízig igazából unatkozó kisszámú nagyérdeműt. Mindenki a Medián közvélemény-kutatási eredményeivel buzdítgatta magát.
Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió  és Televízió Testületből (ORTT), ha a T. Ház elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét. Szakértők szerint rendezni kellene a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott közmédium, vagy sem. Ki kellene iktatni az intézményesített politikai befolyást is.
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
"Akkor éreztem először, hogy a hatalom félelmetes tud lenni"    Fotó: S. L.
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t
A 2006-os választások kimenetelét az fogja eldönteni, hogy milyen hangulat veszi körül a Fideszt – állítja Pokorni Zoltán, a párt alelnöke, aki annak örülne leginkább, ha nem az "érzések", hanem a tények alapján döntenének jövőre az emberek. Egyébként Pokorni szerint jó lesz nekünk a kétpártrendszer.
– A napokban bejelentett tizenöt akciópontból legalább hét fejezet a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását célozza. Miért e terület az intézkedéseik egyik fő csapásiránya? 
Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével Wiener György 
Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag.
"Bemegy a tanár az érettségi vizsgára. Odaszól a diákoknak: osszak tételsort vagy hoztak magukkal?" – szól a napokban született új, pesti vicc. De az érettségi botrányon nem tud mindenki nevetni. Különösen az a több tízezer diák, aki újra írhatja amatematika vizsgáját. Tételosztás rendőri segédlettel. Sokan ismételnek Fotó: MTI
– Stumpf István történelmi vereségnek nevezte a szocialista párt EP-választási eredményét. Ön minek nevezné?– Súlyos presztízsveszteségnek, mert nem tudta a párt mozgósítani a saját stabil szavazói táborát, amely szerintem 1,5-1,7 millió fő. Mindössze egymilliót tudott megmozgatni. Ez mutatta az MSZP belső gyengeségét.– Ez a párt kampányának volt köszönhető, vagy egyszerűen most nem lehetett ezeket az embereket mozgósítani?
Már évek óta téma a magyar belpolitikai életben a kettős állampolgárság ügye, hiszen 1998-ban a választások előtt a Fidesz – bizonyítandó nemzeti érzületét – már "pedzegette" ezt a kérdést. Aztán menet közben, talán az uniós fejcsóválások miatt kedvezménytörvényre "szelídült" a terv. De az eredeti elképzelést és az eredeti célt – tájékoztatták lapunkat diplomáciai körökből – jól mutatta, hogy a határon túli magyarok által igényelhető magyarigazolvány kísértetiesen hasonlít egy útlevélre.
Fenyő János könyörtelen meggyilkolása és a 6.75-ösnek nevezett ámokfutó megjelenése óta a közbiztonság helyzete folyamatosan vitatéma. A rendőrségi vezetők rendszeresen jelentéseket kénytelenek tenni különböző bizottságoknak, a parlamentben replikák sora kíséri a témát. Az ellenzéki pártok szerint "az MSZP–SZDSZ kurzus alatt az ország a bűnözés mocsarába zuhant".

Belföld

"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
A politikusi háttérrel rendelkező alkotmánybíróknak köszönheti a Fidesz, hogy az önkormányzati választásokról szóló, pár hete elfogadott törvényét nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület tulajdonképpen kettészakadt, a szakmai közéletből érkező bírák ugyanis alkotmányellenesnek tartották az új jogszabályt, de ők kisebbségben maradtak.
Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
Működési zavarokra és belső hatalmi harcokra utalnak azok az információk, amelyek a tervezett kormányátalakítás kapcsán szivárognak ki. Az egyik lehetséges magyarázat szerint megbukott a 2010-ben létrehozott kormányzati szerkezet, amit úgy kell korrigálni, hogy annak lecserélése ne legyen feltűnő.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
"Gratulálok, gratulálok… gratulálok… szuper voltál, örülök, hogy győztél…" – szinte ebből állt az Országgyűlés ‘56-os ünnepi ülését megelőző és az azt követő fél óra. Ugyanis a szocialista képviselők azon része, amely településén vagy kerületében a polgármesterségért is ringbe szállt, javarészt győztesként vonulhatott be az önkormányzati választások utáni első parlamenti ülésre. Ráadásul, mivel a Fidesz képviselői bojkottálták az ülést, a szocialisták jó kedvét senki sem vehette el.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
– Mennyire tükrözik a kormány álláspontját a szabad demokrata Gusztos Péter drogpolitikai javaslatai? 
Két, bevezetése esetén a 2014-es választások kimenetelére komoly hatást gyakorló intézkedésről vitáznak a Fidesz vezérkarában. Több fideszes vezető a választáson való voksolás előfeltételéül szabná az előzetes regisztrációt. Emellett Orbán Viktor megszüntetné a pártok állami támogatását.
Meglepő módon nem annyira a választás megnyerése, hanem a valószínű­síthető győzelem utáni szereposztás foglalkoztatja a Fidesz holdudvarát. Forrásaink az e témában született cikkek mögött helyezkedést és Orbán Viktornak szánt üzengetést sejtenek, ami néha egyet jelent a kompro­mittá­lás­sal.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.
Hazai élveszületések és halálozások 1960–2013. április között.
A rezsicsökkentés után egy újabb kampányeszköz lehet a 2014-es választások előtt a Fidesz kezében az a népesedési program, amellyel a középosztály gyermekvállalási kedvét lendítené fel a kabinet. Az első gyermek születésekor közel 300 ezer forintot kapnának a családok, de megemelnék az idén visszahozott  szocpol mértékét is, méghozzá közel kétszeres összegre.
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
Gyurcsány Ferenc alaposan meglepte párttársait. Az államfőjelölő kongresszuson azt várták tőle, hogy nyilvánosságra hozza álláspontját a "Szili vagy nem Szili" kérdésben, ehelyett váratlanul reformokat jelentett be. Igaz, az elmúlt években lejáratódott reform kifejezés helyett a miniszterelnök kizárólag a "kis lépés előre" szófordulatot részesíti előnyben.
Olyan a magyar politika, mint a magyar foci. Menet közben unalmasnak, feleslegesnek érezzük, fogadkozunk, hogy a produkció "minősége" miatt több meccset nem nézünk, aztán a szezon vége újabban mindig izgalmasra sikeredik. Az EP-választás is egy gyenge meccsnek nézett ki, de végül a "brazil világsztárok" nélküli magyar csapatok okoznak némi izgalmat.
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Nyírő József újratemetésének ötletgazdái az író végakaratát nem tudták teljesíteni, azt viszont megmutatták, ki a legény a gáton. A „székely apostol" hamvait hazacsempésző újságírók, az üldöző román rendőrök, a románokon térdét csapkodva nevető magyar házelnök és a kezét csendben összedörzsölő székely góbé, aki igazán nyert az ügyön - mintha mindnyájan Nyírő által kitalált szereplők lennének egy regényében. Pedig valóságos figurák a csíksomlyói búcsú árnyékában.
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
– Mekkora veszélyt jelentenek Magyarországon a szélsőjobboldali, illetve hungarista szervezetek? – A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kötelessége, hogy az alkotmányos rendre, az ország biztonságára fenyegetést jelentő mozgalmak, tevékenységek ügyében vizsgálatot folytasson, ezeket ellenőrizze. Ez az, amit általában extrémista tevékenységnek neveznek. 
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
A szocialista küldöttek ugyan Szili Katalin mellett tették le a voksukat az államfőjelölő kongresszusokon, de a szabaddemokraták keménykedése miatt továbbra sem biztos, hogy a házelnök asszony lesz Mádl Ferenc utóda.
Már az év fele is eltelt, de eddig – a kormány „emlékezetpolitikája” miatt - óriási kihagyott helyzetnek tűnik a  holokauszt 70. évfordulójának méltó megrendezése.
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
„A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta” – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence, a párt alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
– Az elmúlt hetek egyik vezető témája, hogy a két kormánypárt "összeveszett" a jövő évi adócsökkentésen. Magyarországon minden választási kampányban ígéretként hangzik el az adócsökkentés, majd menet közben, a kormányzás alatt annak rendje-módja szerint elmarad, vagy csak nagyon részlegesen valósul meg. Miért történik ez így? Gere Ádám a spontán piacgazdaság híve Fotó: Somorjai L.
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
Egymásnak üzengető, és olykor személyeskedő hangvételű konferencián estek egymásnak a magyar közgazdász-társadalom prominensei, akik nemhogy a gyógyírban, de még a diagnózisban sem tudtak megegyezni. Egy angol befektetési bankár sokatmondóan sok szerencsét kívánt Magyarországnak. A vitákból úgy tűnt, hogy három „mumussal" küzd a közgazdász szakma: a szókimondó fiatal közgazdászokkal, a jegybankelnökkel és Bokros Lajossal.
„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.
Olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.
Bárki is "hozatta" nyilvánosságra a magyar Pulitzer-díjas újságírókat kritizáló – az érintettek szerint otrombán rágalmazó – Jeszenszky-levelet, kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a levél szerzőjét, hanem a kormányzatot is. Ellenzéki politikusok szerint ezt jelzi, hogy az utóbbiak még nem találtak megfelelő magyarázatot, kommunikációs stratégiát az ügyre, csak a magánlevél jellegre való hivatkozással az érdemi nyilatkozattól való elzárkózást.
Elég lelombozó a hangulat a baloldali pártokban, de nemcsak Falus Ferenc főpolgármester-jelölt vödrös videója és félreérthetőre sikerült nyilatkozatai miatt.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Váratlan, de annál kevésbé meglepő fordulat tematizálja a hazai közéletet, mióta a második Gyurcsány-kormány miniszterelnöke felajánlotta távozását. Lapzártánkig gyakorlatilag két jól körülírható táborra szakadt az új helyzetre rácsodálkozó politikai elit és tulajdonképpen a közvélemény is. Az egyéves mandátumot öröklő szakértői kormány színre lépését az előrehozott választásoktól rettegők siettetik, míg a jobboldalon már gyújtanák az örömtüzeket.
Ha a világot a maga komplexitásában írod le, azt mondják az újságok, hogy unalmas vagy. Kellett találni egy bombasztikus címet, aminek ugyan semmi köze a valósághoz, mégis figyelemfelkeltő, például: Kósa összeveszett Orbánnal. Az igazság az, hogy a Fidesz vezető politikusai egy rendkívül bonyolult és összetett megoldást igénylő oktatási rendszer kérdésein vitatkoznak a maga árnyaltságában. Ez nem bombasztikus ugyan, de közelebb áll a valósághoz.
Az MSZP történetében még nem volt olyan feszült hangulatú beszélgetés, mint kedden reggel Gyurcsány Ferenc dolgozószobájában – állítják a pártot jól ismerő forrásaink. A szocialisták összes befolyásos politikusa egy platformra került a miniszterelnökkel szemben, követelve, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítások miatt Gyurcsány ne zárja le az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálatot.
Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?
Bajnai a nagy fékező. Legalábbis így lehet összefoglalni neves magyar közgazdászok véleményét a Bajnai-csomagról, melynek egyik erénye – ha végrehajtják –, hogy fékezi az adóssághegy növekedését. A Hetek Közéleti Klub vendégei Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Kira Péter, a Leumi Bank Svájc vezető közgazdásza, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője és Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója voltak.
Mindenképpen jelzésérték? az szja egyházaknak átutalt egy százalékának megoszlása, de ma még messzemenő következtetéseket nem lehet ezen adatokból levonni – állítják a Heteknek nyilatkozó vallásszociológusok. Az bizonyos – mondják –, hogy egyfajta vallási szavazásnak is tekinthető e kismérték? adóátutalás.
Annak kormánypárti körökben kiemelten örülnek, hogy nem kapott nagyobb publicitást, hogy Nyirő József székelyföldi újratemetési kísérleténél jelen volt egy kormánytag, jelesül Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Hisz azt a kormányzati magyarázkodást, hogy csupán kegyeleti aktus volt a megemlékezés, éppen a Fidesz egyik vezetőjének, Kövér Lászlónak és a kormány egyik tagjának, az azóta más okból lemondott Szőcs Gézának a jelenléte teszi bizonytalanná.
Egyértelmű, ha úgy kívánná a pártérdek, akkor a miniszterelnök hátrébb lépne, de a kormányfőváltás egyetlen problémánkat sem oldaná meg, sőt, még több gondot teremtene – vélekedett lapunknak Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője sajnálja, hogy az SZDSZ kiszállt a koalícióból, amihez szerinte nem a személyi, hanem a programbeli nézetkülönbségek vezettek. A politikus szerint egyébként lehet, hogy úgy járnak, mint a Bokros-csomaggal: az erőfeszítéseik gyümölcsét a Fidesz arathatja le.
Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
Miközben a Demokratikus Koalíció politikusai továbbra is kitartanak amellett, hogy az előző ciklus titkosszolgálati vezetői ellen visszataszító koncepciós eljárás zajlik, addig szemmel láthatóan a többi baloldali ellenzéki párt „oldalaz” ki az ügyből.

Riport

Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI
"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   

Interjú

Interjú Árpa Attilával, az RTL Klub egykori kreatív igazgatójával Árpa Attila. "Az ellentmondással nem foglalkoztam…" Fotó: Somorjai L.
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
Az Élet és Irodalomban 1998 és 2000 között olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek rácáfoltak a lap irodalmi jellegére. A gazdasági és banki ügyeket feltáró szerzőpáros, Vajda Éva és Ószabó Attila ugyanis ennél a lapnál találtak fogadókészséget oknyomozó cikkeikhez. Nevük számos, szakmailag úttörő munkát felvállaló cikk után a "Fiúk a bányában" cím? cikksorozatot követő kormány kontra ÉS perek révén vált szélesebb körben ismertté.
– állítja Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója Tamás Pál. A nyolcvanas években kialakult a történelmi egyházvezetés és a politikai elit szövetsége    Fotó: Somorjai
– Emlékeim szerint anarchistaként kezdted a pályafutásodat, ma pedig az egyik mértékadó napilap munkatársa vagy. Punk voltál? Hogyan jutottál el idáig?
Roma küldötség a sátorok ünnepén
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.
Kit érdekel a Magyar Rádió körüli sokadik botrány? A szocialisták szerint Orbán Viktort, aki retteg attól, hogy a pártkommunikáció szempontjából kulcsfontosságú, milliós hallgatottságú Krónika hírműsort a választások előtt kiveszik a Fidesz kezéből. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a "vörösök" ezzel a m?botránnyal kívánják elterelni a figyelmet arról, hogy a közszolgálati csatornákon még a csapból is Gyurcsány Ferenc folyik.
A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez? - Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.
– Körülbelül hány emberrel találkozott az eddigi kampányállomások során? – Hatvannégy városban jártam tavaly május óta, amikor a Fidesz pártból szövetséggé alakult, és több tízezer emberrel volt alkalmam találkozni. – Tapasztalatai szerint milyen kérdések izgatják az embereket az unióval kapcsolatban? 
– Ön szerint miért bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán? Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország?  Demszky Gábor: Főállású vezetője maradok Budapestnek, és újra szeretnék indulni 2006-ban a főpolgármesteri székért Fotó: Vörös Szilárd
– Ön szerint miért ennyire bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán, hiszen hol azt mondják, hogy akár 2-2 képviselőt delegálhat az MDF és az SZDSZ, hol pedig azt, hogy nem biztos ezen pártok ötszázalékos eredménye. Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország? Dávid Ibolya: Két képviselői hellyel elégedett lennék, de egyet elvárok Fotó: Vörös Szilárd
Interjú Csizmadia Ervin politológussal az SZDSZ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csizmadia Ervin: "Kívánatos volna a magyar politikában, ha az egymással szembenálló táborok között ismét megindulna az érdemi kommunikáció"    Fotó: Somorjai

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.

Háttér

Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
"Elfogyott a kormányrétes" – vetette oda nekem színlelt szomorúsággal Pista bá\', aki ekkora már kissé csalinkázva járt, majd huncutul hozzátette, hogy miért nincs mégsem komoly aggodalomra ok: "Ingyen sör azé\' van még."  Vörs egy napra híres lett 
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
Legutóbb áprilisban tett meg ilyen hosszú utat Orbán Viktor. Ötvenöt település öt hét alatt, nyolcezer kilométer, és sokezres tömegek mindenütt. Ezúttal azonban elmaradt a jól végzett munka öröme. Pedig most sem fektetett kevesebb energiát a választási turnéba az exkormányfő, de míg áprilisban kimutathatóan javult a látogatások nyomán a jobboldal eredménye, addig az októberi eredmény szempontjából előfordulhatott, hogy ártott némely településen a látogatáskor még több ezer fős hallgatóságot vonzó beszéd.
Földes György. Magához tér az MSZP Fotó: Vörös Szilárd
Az adócsökkentésről szóló vita felszínre hozta azt a kérdést, hogy miért érdemes az SZDSZ-nek a kormányban maradni. Éppen az elmúlt időszakban egyre kedvetlenebbül nyilatkozgató, jól ismert humoráról újabban leszokó Kuncze Gábor pártelnök jelentette ki ezt a vita kellős közepén. A két párt felső vezetésében általában elégedettek a koalíció eddigi működésével, de lapunk információi szerint a nagyobbik kormánypártban aggódva figyelik a liberális párt vergődését, a közvélemény-kutatásokban tapasztalható mélyrepülését.
Tragikus, hogy a magyar televíziózás jelen pillanatban főleg a kereskedelmi gagyi gyártására képes, a köztévé pedig válságban van – vélekedett lapunknak adott interjújában Sükösd Miklós médiaszociológus, a Közép-Európai Egyetem docense. A kutató szerint a túlélőshow-k azt sugallják, hogy a semmiért te is lehetsz sztár, nagymenő. A szereplők semmit nem csinálnak reggeltől estig, mégis országos sztárok lettek.

Üzlet

Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint nem az itteni helyzetnek szól a döntés. Kiss Péter munkaügyi miniszter Fotó: MTI
Bár lehet racionális magyarázatokat találni arra, hogy miért számítanak kedvezőnek (más adófajtákhoz képest) a kormány által bevezetendő új adók, mégis leginkáb a kockázatokról lehet keveset hallani a kormánypárti politikusoktól.
Varga Mihály kérésére elhalasztotta a Fidesz-frakció a jegybanktörvény változtatásáról szóló módosítások végszavazását, mert nemzetközi szervezetek elfogadhatatlannak tartották egy passzusát. A visszakozás indoka egyszerű volt: a kormány el akarta kerülni, hogy újabb forintválság robbanjon ki, hiszen ismét 310 forint felé közeledett az euró árfolyama.

Oldalak