Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Még a pártelnöki kampányban kényszerítette ki Fodor Gábor ellenfelétől, Kóka Jánostól azt az ígéretet, hogy a győztes a pártvezetői feladatokat az SZDSZ „megroggyant” állapotára való tekintettel főállásban látja el.
A közelmúltban több kedélyborzoló bírósági és ügyészségi határozat is napvilágot látott: a súlyos köztartozásokkal rendelkező Fidesz-közeli cégek eltüntetésével gyanúsított Schlecht Csaba ügyében vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást, Várhegyi Attila kulturális államtitkár és Fidesz országos választmányi elnök perében az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat.
A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik.
Közvetve ugyan, de súlyos állítást fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen azt, hogy a jobboldalt csak akkor érdekli a törvényesség, ha a politikai ellenfeleik kikészítése a célja. A miniszterelnök ugyanis az Apró–Gyurcsány érdekkör vagyongyarapodását vizsgáló bizottság ülésén elmondta, hogy az ellenzék által ma vitatott Képviselői Klub működtetési körülményeiről – többek között – tudott Pokorni Zoltán, Áder János és Stumpf István is, a szerződések tartalmára közvetlenül, vagy közvetve rálátásuk volt.
"A kormány nem kommunikációs hibákat követ el, hanem láthatóan nem tudja, merre menjen" – vélekedett lapunknak György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője annak kapcsán, hogy az MSZP-n belül egyre többen vetik fel, hogy kommunikációs hátrányba került a legnagyobb kormánypárt. Új jelenség, hogy egyre növekszik a politikai show-k száma.  Szíjjártó Péter és a doboz 
Eksztázis a Fideszben, letargia az MSZP-ben, veszekedés az SZDSZ-ben. A népszavazás nyomán Orbán megerősödött, Gyurcsány még tartja magát, Kóka helyzete egyre tarthatatlanabb. Fotó: MTI
Az idei évnek több vesztese volt, mint nyertese. A gyakori botrányok miatt a legtöbb – főleg kormánypárti – politikusnak csökkent a népszerűsége, a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfordult a politikától, noha a gazdaság állapota nem romlott. Mindeközben tragédiák (például a kőszegi diákok ausztriai buszbalesete januárban), természeti csapások (ár- és belvíz), az év végén pedig járványok (agyhártyagyulladás, influenza) nehezítették a polgárok életét.
Orbán Viktorhoz fordul Schiffer András LMP-s politikus, hogy a miniszterelnök valljon színt az állambiztonsági múlt feltárásának ügyében. Szerinte nem elég kommunistázni, a retorika helyett a tettek, így az ügynökvilág feltárása mutatná meg, hogy a kádári múlttal a Fidesz valóban le akar számolni.
A parlament idei utolsó munkanapjának végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak az ülésteremből, mert úgy ítélték meg, hogy a kormánypártok egyhangú többséget hoztak létre maguknak a Magyar Rádió és a Duna Tv kuratóriumának elnökségében, valamint a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi testületében. Ezt azzal érték el, hogy Áder János házelnök javaslatára kibővítették ezeket a testületeket.
Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.
„Ötvenből két embert találtam, aki magától, minden külső kényszer nélkül adta fel magát, és férfiasan vállalta a felelősséget, majd bocsánatot kért. Az összes többi eset mind az önlegitimáló hazugságok csoportjainál sűrűsödött. A legtöbben még azt követően is képesek voltak hazudni, hogy dokumentumok, tartótisztek vallomása és pénzfelvételi jegyzőkönyvek igazolták az érintettségüket” – nyilatkozta példaként Kenedi János annak kapcsán, hogy milyen hatása volt a Kádár-rendszernek.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
„Ha elkezdenénk bolygatni a há­ló­zati személyek kilétét, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, az egyházakat vagy a dip­lomáciai kart” – vélekedett a Hetek­nek adott interjújában Kenedi János.
– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?
A regisztrációval a bizonytalanokat tartaná távol a Fidesz a voksolástól, az ajánlószelvény-rendszer megváltoztatásával polarizálná az ellenzéket, a kampányfinanszírozással pedig a „rettegett” Simicska Lajosnak szolgáltatnák ki az MSZP-től az LMP-ig az összes pártot – foglalhatók össze dióhéjban azok az állítások, melyekkel a Fidesz választási reformját kritizálják ellenzéki oldalról.
Fennállása óta a legnehezebb helyzetbe lavírozta magát a kormánykoalíció: ha kitartanak a reformkurzus mellett, akkor újabb népszavazási pofonba szaladnak bele, ha viszont változtatnak programjukon, akkor az elmúlt évek politikája kérdőjeleződik meg. Különösen komplikált szituációba került a miniszterelnök és az SZDSZ.
Az acélszürke és a tengerkék színek domináltak a szocialista kongresszuson. A szervezők különösen büszkék voltak arra a "csúcsszuper" vetítőre, amely egyszerre háromfajta mozgóképet tudott vetíteni a majd\' negyvenméteres vászonra. "A világon száz – ebből három Spielbergnek –, de az országban csak egy van belőle" – mondogatták. Korábban az MSZP-gyűlések anakronisztikus stílusjegyeket viseltek magukon, méghozzá a szocreál és futurizmus egyvelegét.
A kormány meg akarja szüntetni az Érdekegyeztető Tanácsot, s helyette egy többségében új érdekegyeztetési modellt kíván bevezetni. Herczog Lászlót, a tervezet koncepcióját elkészítő helyettes államtitkárt kérdeztük minderről. – Miért kívánják megváltoztatni az érdekegyeztetés jelenlegi módját?– Már 1996 májusában döntés született arról, hogy változtatni kell az ÉT működésén, emellett az új kormányzat is jelezte: elégtelennek tartja a jelenlegi egyeztetési formát.
Az ellenzék szerint a kormány intézkedései miatt főleg vidéken nagyon mély szociális válság fog kialakulni: egyesek már éhséglázadásokat vizionálnak. Ön nem tart ilyentől?
„Tartok tőle, hogy a teljes igazság akkor ismerhető majd meg, amikor már nem lesz érdekes” – nyilatkozta lapunknak a kémügyről a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergellyel többek között arról is beszélgettünk, hogy valóban a galambok és héják csatája zajlik-e a Fideszben.
Fiskális oktatáspolitika – így lehetne jellemezni azokat a gazdasági természetű változtatásokat, amelyek a most kezdődő tanévtől alapvetően meghatározzák az iskolák, azon belül is leginkább a kisiskolák sorsát. A szakszervezetek szerint legalább 22 intézményt zárnak be, 400-at átszerveznek, és az elmúlt hónapokban mintegy 10 ezer pedagógus veszítette el munkahelyét. A kistelepülések polgármesterei rettegnek, hogy – az egykori körzetesítéshez hasonlóan – a jelenlegi kormányzati intézkedések „kivégzik” a falvakat.
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban adta át a Horthy Miklós által alapított, idén újra adható, Corvin-lánc nevet viselő kitüntetést hat személynek. Ezzel teljes lett a tizenkét tagú Magyar Corvin-lánc Testület.  Orbán Viktor ünnepi beszédet mond a díjátadó ünnepségen. Kormányzói elismerések Fotó: MTI
Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.
Gyurcsány köre rendkívül eredményesnek, az MSZP belső ellenzéke szánalmasnak, a Fidesz feleslegesnek minősítette a hétvégi Nemzeti csúcsot.
Szabaddemokrata és szocialista politikusok egyaránt a közlekedésfejlesztési csomagot emelték ki elsőként mint a legfontosabbat a két párt fővárosban megkötött koalíciós szerződéséből. Bőhm András, az SZDSZ frakciójának vezetője szerint a Városháza működésében nem történik különösebb változás, míg Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint egy sor vitás kérdés megoldásával zökkenőmentesebb működés várható.
Nem igaz, hogy a rendőrség megbánta volna a Kicsoda Jézus? cím? kazetta terjesztését a testületen belül - fogalmazott lapunknak adott interjújában Balla Attila, az amerikai bejegyzés? Good News Network (GNN) nemzetközi szervezet elnöke.
Európában kétféle tendencia figyelhető meg a szélsőjobboldali pártok „mozgásában”. A korábban nagy vitát kiváltó pártok mérséklődtek, a politikai centrum felé tartanak, így például a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt. Észak-Európában, így Norvégiában, Hollandiában és Finnországban gyökeret vertek és megerősödtek a szélsőségesnek tartott, úgynevezett neopopulista pártok. Kelet-Európában viszont az előbbiektől eltérő, vulgárisabb, többek között antiszemita karakterű szélsőjobb renenszánsza zajlik.
Daru, ecset, betonkeverő. A kormány „fegyverei” az elkövetkező hetek politikai csatározásaiban. A politikai szezon hivatalosan Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédével veszi kezdetét, melyben információink szerint nagy léptékű fejlesztési programokat jelent be, illetve erős, rendteremtő államot ígér. A miniszterelnök környezetében nem kalkulálnak a tavaly őszi zavargások megismétlődésével, azt remélik, hogy a Gárda-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe került Fidesz az utcai politizálásban visszafogottabb lesz.
Zilált családi háttérrel rendelkezik az a körmendi 19 éves fiú, akit a 11 éves H. Zsófia brutális meggyilkolásával gyanúsítanak. A fiatalembert mindenki ismerte a kisvárosban: éjszakai életet élt, évek óta csak csavargással töltötte idejét.
Három hónappal a választások előtt elnyerte végleges formáját a jobboldali pártszövetség: a Fidesz – Magyar Demokrata Fórum – Kisgazda Polgári Egyesület – Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – Fidelitas – Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség összeállítású tömörülés nem bővíthető tovább. Orbán Viktor pártja többéves, szívós munkával minden számba jöhető szövetségesét integrálta.
A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezés? bizottságot sem engedtek felállni.
Megelégelték a szocialisták, hogy a szabad demokraták konfliktus helyzetben rendre a koalícióból való kilépéssel fenyegetőznek. Az MSZP-ben egyre többen szorgalmazzák, hogy mostantól ők szabjanak feltételeket az SZDSZ-nek. Egyre több szocialista szemében vörös posztó az SZDSZ
Fokozódik a viták hevessége az egyház-finanszírozás témakörében. A tradicionális felekezetek már "apartheid politikáról" beszélnek, és Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, míg a kormányoldal úgy tesz, mintha meglepte volna a súlyos pénzmegvonások nyomán fellángolt heves egyházi tiltakozás.
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
Az elmúlt hetek kormányzati intézkedéseiből egyértelműen látható, hogy miért kellett őszre jelentős változtatásokat végrehajtani a kormányzati kommunikációban. Találni kellett ugyanis olyan személyeket, akik korábban nem tettek „saját hangon" arra ígéretet, hogy a Fidesz-kabinet nem emel adót.
Nem kevesebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak, minthogy vereségi spirálba kerül-e a baloldal, vagy kiderül, hogy az MSZP, az Együtt-PM, vagy a DK közül melyik párt szervezheti újjá a demokratikus ellenzéket. Az optimisták az 1994-es Fidesz talpra állására és újrapozicionálására, míg a pesszimisták a lengyel baloldal sorsára emlékeznek.
Mind az MSZP-, mind a Fidesz-frakcióban tapintható volt a frusztráltság az őszi ülésszak első ülésén, ahol Sólyom László köztársasági elnök próbálta rávenni a feleket, hogy az ír, a finn és a spanyol mintákhoz hasonlóan Magyarországon is történjék kiegyezés a politikai oldalak között. Értesüléseink szerint mindkét oldal saját politikai stratégiájára nézve tartotta károsnak az elnök felszólalását. Gyurcsány Ferenc egyébként újabb, 48 pontos programot hirdetett.
Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.
Komoly belső válságot okozott a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között, hogy egy olyan demonstrációba kerültek bele, amelyről úgy tudják, hogy részben egy párt, jelesül a Párbeszéd Magyarországért alkalmazottai szervezték – értesült a Hetek.
Teket vs. Kovács. Újságíró a biztonsági őr ellen.
A jobb- és a baloldal is egyfajta főpróbának tekintette a bajai időközi képviselőválasztást – a tapasztalatok pedig nem sok jót vetítenek előre az országos választási kampány hangulatára nézve. Ami az eredményt illeti: a sajátjai által is gyengének tartott fideszes jelölt verte a baloldali összefogás népszerű aspiránsát.
Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül – bár dolgoznak rajta a minisztériumokban – a gyakorlatban még egy sem valósult meg.
Interjú Lánczi András politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, a Konzervatív Kiáltvány cím? könyv szerzőjével. Lánczi András. A marxizmussal lehetetlen ma már reálisan értelmezni a valóságot Fotó: B. A. J.
Krasznai Józsefék demonstrációja a Parlament előtt. Csodát vittek végbe Fotó: MTI
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
Interjú Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkárával, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala vezetőjével. Baja Ferenc államtitkár. "Lehet, hogy nem lesz érdemes káposztát termeszteni, de valami mást igen." Fotó: Somorjai L. 
Bajnai Gordon mellett még más személyeket is el tud képzelni a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltjének Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy elindul pártja választmányi elnöki posztjáért.
Erőt, határozottságot és magabiztosságot sugárzó – ellenfelei szerint is profeszszionális stílusú – beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő a Pesti Vigadóban
A vezető politikusok személyes és kölcsönös utálata miatt elképzelhetetlennek látszik, hogy a Gyurcsány-szárny megmarad az MSZP-ben. Az elmúlt napokban több szocialista politikussal folytatott háttérbeszélgetés alapján több forgatókönyv is elképzelhető: hívei szerint Gyurcsány akár „visszaveheti” a pártot, de az is lehet, hogy az általa gründolt Demokratikus Koalícióból új formációt alapít. A dilemmát leginkább az jelenti, hogy békés vagy „tányércsapkodós” lesz-e a válás.
Az Országos Választási Iroda munkatársai csak a választást megelőző napon tudják biztosan megmondani, hogy az egyes választókörzetekben melyik párt jelöltjei léptek vissza – jelentette be Tóth Zoltán, az iroda vezetője az Országos Választási Bizottság legutóbbi ülésén. Mint elhangzott: a választások után indítványozzák, hogy a tömeges visszalépések követhetősége miatt állapítsanak meg két forduló közötti időpontot, ameddig ezt a döntést be kell jelenteni.
Hol a lé? – kérdezi Kuncze Gábor két kifacsart narancs mellett az SZDSZ választási meghívóján. A Hetek értesülése szerint a párt kampánya hasonló stílusban foglalkozik majd közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel, így adócsökkentéssel, az egészségügy rendbetételével, a korrupció visszaszorításával és 100 ezer forintos diplomás minimálbér kiharcolásával.
Politikai szempontból sokkal könnyebben sikerült a fideszes vezetői körök szerint a kormány első száz napja, mint azt előzetesen várták. Elégedetlenség – egy kormányzati tanácsadó szavait idézve – csak a „saját bolondjaik” miatt alakulhatott ki e társaságban, mivel az ellenzék a várakozásaik alatti nívón szerepel. Az önkormányzati választásokat követően várhatóak a komolyabb gazdasági intézkedések.
Valószínűleg nem fogja támogatni az MSZP Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztján, vagyis továbbra is első számú vezető nélkül marad a bírói szervezet – értesültünk szocialista forrásokból.
Vélhetően nagy örömmel töltötte el Gyurcsány Ferencet, hogy rövid időn belül kétszer is szembe találkozott Orbán Viktorral, a jobboldal első számú szimbólumával. Egyrészt rátapintott az Fidesz ideológiájának fő tézisére, s válaszra méltatták, másrészt a világhír? magyar atomtudós, Teller Ede temetésén ő képviselte Magyarországot, és nem Orbán. 
A lapunk által megkérdezett szocialista politikusok egyöntetűen állítják: a párton belül általános vélemény, hogy változtatni kell a MSZP politizálásán, mert különben 2002-ben csak a legnagyobb ellenzéki párt tisztes pozícióját tudják megszerezni. Szerintük az elnökség ennek az alulról jövő "kezdeményezésnek" állt az élére azzal a döntésével, hogy felgyorsítják a választási felkészülést, és hamarosan megnevezik a párt miniszterelnök-jelöltjét.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
"Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök" – állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a "fontos ember" a kormányzatban.
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
- A vidéki társadalmat a pártok miként tudják megszólítani?- Nagyon különbözik a helyzet a városokban, a falvakban és az apróbb településeken. Elmondható, hogy minél nagyobbak a városok, annál jobban "meggyökeresedettebbek" a pártok. A falvakban szinte alig vannak pártok, az önkormányzati képviselők nagy része független jelölt. A parlamenti választásoknál a pártoknak van szerepe, az önkormányzatiaknál mint említettem, szinte nincsenek is pártjelöltek, az emberek, a jelöltek menekülnek a pártlistákról.

Fókusz

A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Ahogy azt politikai elemzők lapunknak elmondták (Hetek 2001. február 10.), Torgyán Józsefnek pártján belül is erős küzdelmet kell vívnia az elnöki szék megtartásáért. Ebben a csatában ugyanakkor nem vethet be akármilyen fegyvert, nem működnek a jól megszokott pártsémák sem, hiszen kifelé most egységet és nyugalmat kell demonstrálnia. Ezen a héten az elnöknek azonban nem sikerült ezt maradéktalanul megvalósítania.
"Nem diktatúra ez, hanem rend. Végre rend" – magyarázta egy szocialista politikus, miért volt nehéz érdemi információt szerezni még szerdán, a kormányfőválasztás estéjén is az új kormány tagjainak listájáról. Mivel korábban éppen az jellemezte az MSZP-t, hogy alegtöbb hír idő előtt kiszivárgott a pártból, elképzelhető, hogy a Gyurcsány-kormány egyik új tulajdonsága a "helyes információgazdálkodás" lesz. Az, amit a szocialisták mindig is irigyeltek a Fidesszel kapcsolatban.
Nagy manőverbe kezdett az MDF, hogy mérsékelt jobbközép párt voltát, a Fidesztől különböző politikáját sulykolja a közvéleménybe. Dávid Ibolya elnök vezényletével elmozdították a frakció éléről – a kritikusai által a Fidesz vazallusaként aposztrofált – Balsai Istvánt, és helyére Herényi Károlyt választották meg.
Túlzás és hisztéria, hogy rácsapta volna az ajtót a kormányra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság küldöttsége, csak az utóbbiak keménykedtek a jegybankelnök fizetésén, de ősszel lesz megállapodás – állították a Heteknek a miniszterelnökségen. Róna Péter közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: valóban különbség fedezhető fel a hitelességi válsággal küszködő Európai Bizottság és a tekintélyesebb IMF-delegáció álláspontja között, mégis világraszóló csalódást jelent, hogy a magyar kormány nem képes bemutatni, miként hoz fordulatot a magyar gazdaság állapotában. A delegáltak megállapodás nélküli távozása nem olcsó: a forint egyéves mélypontra zuhant, az ország pedig a világ tizedik legkockázatosabb országává vált. 2008 októberében közel állt Magyarország ahhoz, hogy fizetésképtelenné váljon, mivel a nemzetközi válság miatt a korábbi pénzbőség, a könnyű hitel időszaka lezárult, a magyar állampapírpiac kiszáradt, ráadásul a kockázati befektetési alapok (hedge fundok) a magyar forint ellen spekuláltak.
Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné.
A hetek óta tartó kisgazda botránysorozatban eddig kevés szó esett az emberi jellemességről, hűségről, szolidaritásról. Talán azért, mert e tulajdonságok újabban mintha nem játszanának domináns szerepet a politikai életben. Emberek éveken át dolgoznak együtt, összejárnak, barátoknak tűnnek, azután egyik napról a másikra esküdt ellenségekké válnak. Cikkünk ebből az aspektusból közelít a történtekhez. 
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
„Óriási presztízsveszteséggel jár, hogy uniós tagországként újra könyörögni kellett az IMF-nek hitelért, ráadásul olyan általunk korábban fejletlennek tartott országokkal kerültünk egy sorba, mint Pakisztán és Ukrajna. Ez következménye az évek óta tartó felelőtlen politizálásnak” – nyilatkozta lapunknak Holtzer Péter közgazdász, Ðaz Oriens pénzügyi tanácsadó cég egyik tulajdonosa.
Igazi magyar sikertörténet, avagy eddig soha nem látott színvonalesés, "zsebrádiózás". Ez a két pólusa annak, ahogy a Magyar Rádió pártdelegáltjai értékelik Kondor Katalin elmúlt négyévi rádióelnöki tevékenységét. Talán nem nehéz kitalálni, hogy a kedvező vélemény Szadai Károlytól, a kuratórium fideszes elnökhelyettesétől ered, míg az utóbbit Gellért Kis Gábor, az MSZP által delegált elnök fogalmazta meg.
Vietnamhoz, Irakhoz és ezekhez az országokhoz képest sajtószabadság van Magyarországon, amúgy egyre távolodunk az ideális helyzettől. A helyzet nem katasztrofális, csak rossz – állítja Bárdos András újságíró, aki évekig egyik meghatározó személyisége volt a magyar politikai újságírásnak. Az ismert riporter lapunknak beszél a sok vitát kavaró "olajos ügyekről", Nógrádi-nyilatkozatról, az évek óta vastagodó dossziékról és a titkosszolgálati érdekcsoportokról.
Új fogalommal, az eurorealizmussal lepte meg a Fidesz a közéletet, melylyel egyes vélemények szerint a csatlakozás eufóriája után a csalódott tömegeket akarja megnyerni.  E felosztás szerint vannak az Eu-szervilisek, az MSZP és az SZDSZ politikusai, és az Eu-szkeptikusok, a MIÉP hívei. A Fidesz pedig valahol a kettő között található. Orbán Viktor: meghirdette az eurorealizmus politikáját Fotó: Vörös Szilárd
Az alacsony termetű, mindig jókedv? Stadler József falfehérré vált, amikor a bírónő kihirdette az elsőfokú ítéletet: kilenc év börtön és teljes vagyonelkobzás. A pályafutását juhászként kezdő vállalkozó láthatóan a bíróság kijáratánál sem fogta fel teljesen mi történt vele, a tárgyalóteremből megbilincselve – előzetes letartóztatásba helyezve – egyenesen a börtönbe vitték. Arcán jól látható volt a döbbenet.
Az MSZP-program leghangsúlyosabb és legújszer?bb eleme a demokratikus jogállam helyreállításának, a Fidesz diktatórikus törekvései visszaszorításának ígérete – vallja a politológus.  Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök Pilvax kávéházban bemutatott programja meglepő módon nem gazdasági, hanem alkotmányos kérdésekkel és ígéretekkel kezdődik. Bevezetőként leszögezik: véget vetnek a hatalmaskodásnak, az önkényeskedésnek, és Magyarországon újra demokratikus jogállamot teremtenek.
„Amit a kilopásról mondtam, azt csak fricskának szántam, hogy rámutassak: a magyar sajtótól nem nagyon kell félnie a politikusoknak” – magyarázta lapunknak Stefano Bottoni olasz–magyar történész annak kapcsán, hogy egy, az ügynökkérdésről tartott konferencián azt állította: más országokban az újságírók már rég kilopták volna az ügynöklistákat a nemzetbiz
A huszonéves Anna gyerekkorától kezdve drogproblémákkal küszködött. Hosszú évek után nagy nehezen „lejött a szerről”, ám hamarosan azt vette észre magán, hogy szerelemfüggővé vált: minden gondolatát romantikus kapcsolatok kötötték le, ami miatt másodlagossá vált az élet többi területe.

Interjú

Az SZDSZ nem eladó, és nem lehet megfélemlíteni – mondja Fodor Gábor a miniszterelnök sorsát eldöntő költségvetési törvényekről szóló szavazás kapcsán. A liberálisok elnöke szerint skandalum, hogy titkosszolgálati módszerekkel bele lehet avatkozni egy párt belügyeibe – a történtekre parlamenti vizsgálóbizottságnak kell magyarázatot találnia. Fotó: Somorjai László
Interjú Jánosi Györggyel, az MSZP országos választmányának elnökével  Jánosi György. A paktumról szóló vélekedések fikciók Fotó: MTI
Magyarország szinte biztosan nem veszít egy eurót sem - nyilatkozta a Heteknek Andor László, hazánk uniós biztosa, aki részt vett abban a döntésfolyamatban, melynek eredményeként Magyarországot büntetéssel fenyegették meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos szerint az Európai Bizottság nem erkölcsrendészet, az Orbán-kormányt pedig nem érhette váratlanul a döntés, hiszen az „elmúlt másfél évben a bizottság számos, olykor miniszteri szintű tárgyalás során kifejezésre juttatta kételyeit, aggályait és elvárásait".
– Kalandos az élettörténete, hiszen 1967-es, magánrepülőn történő disszidálása óta bejárta a világot, dolgozott például Ausztriában és Iránban, Nigériában és Svájcban. A rendszerváltás után hazajött, és alapított a Balaton-felvidéken egy prosperáló pincészetet, és egyáltalán nem mellékes, hogy számon tartják mint a száz leggazdagabb magyar egyikét.
Interjú Bajomi-Lázár Péterrel a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének adjunktusával, aki az elmúlt hónapokban az Észak-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karán tanulmányozta az Egyesült Államok sajtóját. Bajomi Lázár Péter Fotó: Somorjai L.
„A győztesek viccet mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak” – értékelte lapunknak Wermer András kampányszakértő Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszavazással kapcsolatos reakcióit. Orbán Viktor egykori kommunikációs tanácsadója szerint ugyan jól szerepelt a Fidesz a népszavazáson, de még nincs lefutva a 2010-es választás. A belpolitikai helyzetet közösen elemeztük.
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
– Az első emlékem Önről egy 1998-as eseményhez kapcsolódik. A Déli pályaudvarnál tartott az MSZP egy antifasiszta tüntetést, ahol meglepett egy fiatalember felszólalása. Megkérdeztem Kiss Pétert, aki akkor ügyvezető alelnök volt, hogy ki ez a srác. Kiss azt válaszolta, hogy szép jövő előtt áll a szegedi fiú, ha végre lediplomázik. Az életrajzából úgy tűnik, hogy polgári családból származik, mégis miért és hogyan lett balos? 
Egy kiállítás megnyitóján régi ismerősökkel, festőkkel, írókkal találkoztam a minap. Beszélgettünk. Többek között arról, mitől lesz megrázó egy írás, egy kép, egy festmény. Kossuth-díjas festő barátom hirtelen kérdezi tőlem: ugyan mondanék már példaként három írást, amely a XX. század magyar irodalmából a leginkább felkavaró élményt adja. Mondtam. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben; Hajnóczy Péter: A Halál kilovagol Perzsiából; Tar Sándor: Lassú teher.
– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat!  Demszky Gábor: "Budapest emlékszik Orbánra" Fotó: Vörös Szilárd

Sport

Kemény munka, magas fájdalomküszöb, ers lélek és hŐség – elengedhetetlen „összetevk” az olimpiai bajnoki cím receptjében. Összeállításunkban a lapzártánking Londonban aranyérmet szerzett magyar olimpikonok eddigi pályafutását foglaltuk össze. Tanulságok – nem csak sportolóknak.

Vélemény

Orbán Viktor megkoszorúzza Bethlen István egykori miniszterelnök emlékhelyét. Főhajtás a példakép előtt Fotó: MTI

Hit és értékek

– A közelmúltban jelent meg – Berta Pállal közösen írt – Harmadik háború cím? kémregénye. A könyv vajon nyári szórakoztató olvasmány, avagy fontos üzenetet is hordoz?

Háttér

A hivatalos "egyházügyérek" azonnal egyfajta szerecsenmosdatásba fogtak, hogy – talán kéretlenül is - kimentsék a szeged-csanádi püspököt a "bajból". (Ha egyáltalán nagy bajban volt. Nyilatkozatai alapján inkább nyugodtnak tűnt.) Azt is merem vélelmezni, hogy sem ő, sem a katolikus egyház nem köszöni meg a nagy segítségnek szánt magyarázkodást.
Projektorok, látványfény, "vers mindenkinek", zene, tánc. Sztárok és földi halandók. Lobogók és majorettek. Taps, show és ami kell... Szóval begyújtották a rakétákat a szocialisták: kampánynyitó nagygyűlést tartottak a Nemzeti Sportcsarnokban. A helyszínt egyébként remekül berendezték: a szocreál stílusban készült csarnok nyugatias ruhát kapott, a látvány amolyan "hites stílus" – Magyarországon eddig csak a szomszédos BS-beli vallási rendezvényeken megszokott effektusok.
Már tinédzserként veszélyeztetve volt a fizikai léte is, hiszen kevésen múlt, hogy a nácik és a hungaristák megöljék, a kommunizmusban foglalkoztatási tilalom alá esett, most pedig a hivatalos hatalmi elitet kiszolgáló értelmiség bélyegzi meg, a kritikái miatt hivatásos rettegőnek állítva be… – Én nem rettegek.
Orbán Viktor sikerének titka, hogy a saját személye körül hozott létre egy jobboldali identitásközösséget – vélte lapunknak adott interjújában Wéber Attila, akinek a közel­múltban jelent meg könyve Metamorfózisok – A magyar jobboldal két évtizede címmel. A szociológussal arról beszélgettünk, hogy „komcsi gyerekek” voltak-e a Fidesz alapítói; miért szorult háttérbe Áder János; illetve hogy miért gondolhatja Orbán Viktor, hogy a vakmerőség nyerő stratégia.
Interjú Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával, az Európai Bizottság a Rasszizmus és az Intolerancia Ellen (ECRI) elnevezés? testület magyarországi delegáltjával. Kaltenbach Jenő    Fotó: MTI
Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
2002 a kampányok éve is volt. Érdekes, hogy a Fidesz-MPP tudatos, zavaroktól mentes kampánya ellenére is elvesztette a választást, az MSZP nemegyszer ellentmondásos "politikai marketingjével" szemben. 

Riport

– Konrád György író minapi cikkében sajnálatosnak tartotta, hogy Magyarországon mindegyik kormány elköveti ugyanazt a hibát. Nevezetesen azt, hogy amikor elfoglalja a pozíciókat, politikájában egyfajta állami túlhatalomra való törekvés jelenik meg, kisebb-nagyobb mértékben. Egyetért-e ezzel az értékeléssel, illetve minek tudja be azt, hogy a rendszerváltás után újra és újra problémát jelentenek ezek a kérdések?
Aki hosszútávon tervez, figyelembe veszi a kockázati tényezőket.    Fotó: S. L.

Üzlet

1928-ban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kismértékben emelte a kamatokat, aminek következtében a befektetők Európából kezdték visszavinni a pénzüket az Egyesült Államokba. A külföldi hitelekből élő német állam emiatt óriási bajba került. Innentől kezdve indult egy válságsorozat, amit a Nagy Válságként jegyez a történetírás.
Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.

Oldalak