Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Az MSZP történetében még nem volt olyan feszült hangulatú beszélgetés, mint kedden reggel Gyurcsány Ferenc dolgozószobájában – állítják a pártot jól ismerő forrásaink. A szocialisták összes befolyásos politikusa egy platformra került a miniszterelnökkel szemben, követelve, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítások miatt Gyurcsány ne zárja le az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálatot.
A Fidesz már azon dolgozik, hogy 2010-ig jó kapcsolatot építsenek ki az IMF-fel, mivel nekik is szükségük lesz a Valutaalap segítségére.
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
Nem kevesebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak, minthogy vereségi spirálba kerül-e a baloldal, vagy kiderül, hogy az MSZP, az Együtt-PM, vagy a DK közül melyik párt szervezheti újjá a demokratikus ellenzéket. Az optimisták az 1994-es Fidesz talpra állására és újrapozicionálására, míg a pesszimisták a lengyel baloldal sorsára emlékeznek.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
Teket vs. Kovács. Újságíró a biztonsági őr ellen.
A jobb- és a baloldal is egyfajta főpróbának tekintette a bajai időközi képviselőválasztást – a tapasztalatok pedig nem sok jót vetítenek előre az országos választási kampány hangulatára nézve. Ami az eredményt illeti: a sajátjai által is gyengének tartott fideszes jelölt verte a baloldali összefogás népszerű aspiránsát.
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Eksztázis a Fideszben, letargia az MSZP-ben, veszekedés az SZDSZ-ben. A népszavazás nyomán Orbán megerősödött, Gyurcsány még tartja magát, Kóka helyzete egyre tarthatatlanabb. Fotó: MTI
Nemcsak az egészségügy finanszírozása kapcsán kényszerítette tárgyalóasztalhoz az MSZP vezérkarát az SZDSZ, hanem olyan – az átlagpolgárok által ismeretlen – ügyeket is elővettek, mint az energiapiac liberalizációja vagy az egyházfinanszírozás kérdése. A szocialisták szerint egyértelmű, hogy a liberálisok erőteljes „arculatépítésbe” kezdtek, de aggódnak, hogy erre rámegy a koalíció.
Miközben a piaci folyamatokat jól ismerő közgazdászok folyamatosan kongatják a vészharangot, mondván, az ország még nem kerülte el egészen biztosan az összeomlást, addig a kormány a szakszervezetekkel, a munkaadók szervezeteivel és közgazdászokkal igyekszik egyeztetni, hogy milyen intézkedésekkel orvosolja a gazdaság bajait.
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
Az emberi jogi bizottság tagjai közül csak néhányan jelentek meg az ombudsmanok idei meghallgatásán, és az azt követő sajtótájékoztatón sem hemzsegtek a sajtó képviselői, pedig az ombudsmanok hatéves ciklust zártak le idén, ráadásul a meg-, illetve újraválasztásuk is fontos politikai kérdés.  Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszámolójából kiemelte, hogy vizsgálataik több esetben is arra mutattak rá, hogy nincs megfelelő együttműködés az egyes szervezetek és a hatóságok között, és ez az alko
„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.
„Ha elkezdenénk bolygatni a há­ló­zati személyek kilétét, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, az egyházakat vagy a dip­lomáciai kart” – vélekedett a Hetek­nek adott interjújában Kenedi János.
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
Fennállása óta a legnehezebb helyzetbe lavírozta magát a kormánykoalíció: ha kitartanak a reformkurzus mellett, akkor újabb népszavazási pofonba szaladnak bele, ha viszont változtatnak programjukon, akkor az elmúlt évek politikája kérdőjeleződik meg. Különösen komplikált szituációba került a miniszterelnök és az SZDSZ.
Cselekedni most és mindenkiért – A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányprogramja – Magyarország 2002–2006 címet viseli az MSZP–SZDSZ várhatóan hétfőn beiktatásra kerülő kormányának programja. Ha a dokumentumot jellemezni kellene, akkor azt leginkább az ideológiai semlegességgel lehetne.
"A kormány nem kommunikációs hibákat követ el, hanem láthatóan nem tudja, merre menjen" – vélekedett lapunknak György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője annak kapcsán, hogy az MSZP-n belül egyre többen vetik fel, hogy kommunikációs hátrányba került a legnagyobb kormánypárt. Új jelenség, hogy egyre növekszik a politikai show-k száma.  Szíjjártó Péter és a doboz 
Új korszakot nyitnak a szocialisták a kormányzásban. Az átalakítások érintik a kormány szerkezetét, a politizálásuk stílusát és a kabinet kommunikációját. A változások kulcsszavai a népbarát politika, az együttműködés és a partnerség. Forrásaink szerint az a belső vélemény, hogy „kollektív politikai öngyilkossággal” érne fel, ha a párt miniszterelnököt cserélne, éppen ezért a változások nem Gyurcsány gyengítését szolgálják.
A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.
A kilencvenes években még egy sztrájkbizottságba "tömörültek" mint szakszervezeti vezetők, ma éppen egymással szemben állnak. Egyikőjük miniszter lett, másikuk szakszervezetis maradt. "Szárnysegédeik": egy több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező szakszervezeti titkár és egy 31 éves államtitkár.  Polgári miliőt árasztó könyvtár Fotó: OMKK
Komoly belső válságot okozott a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között, hogy egy olyan demonstrációba kerültek bele, amelyről úgy tudják, hogy részben egy párt, jelesül a Párbeszéd Magyarországért alkalmazottai szervezték – értesült a Hetek.
Ha a világot a maga komplexitásában írod le, azt mondják az újságok, hogy unalmas vagy. Kellett találni egy bombasztikus címet, aminek ugyan semmi köze a valósághoz, mégis figyelemfelkeltő, például: Kósa összeveszett Orbánnal. Az igazság az, hogy a Fidesz vezető politikusai egy rendkívül bonyolult és összetett megoldást igénylő oktatási rendszer kérdésein vitatkoznak a maga árnyaltságában. Ez nem bombasztikus ugyan, de közelebb áll a valósághoz.
Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a két legnagyobb ellenzéki párt az úgynevezett ügynöktörvény módosítása kapcsán. Nikolits István, volt titkosszolgálati miniszter, szocialista politikus és Hack Péter szabaddemokrata országgyűlési képviselő abban egyetért, hogy az átszabott törvény önkényesen állapította meg az átvilágítandók körét, de a helyzet valós megoldását másban látják. Az AB 1994.
Már csak az nem veszi észre, hogy az MSZP-ben hatalmi harc zajlik, akit tökéletesen hidegen hagy a politika. Az őszi tisztújító kongresszusra készülve egyre többen – kerékpáros nyelven szólva – "robbantanak." Bár lehetséges, hogy szökésük korainak bizonyul, és a hajrára elfogy az erejük. A párt megújítását szorgalmazó dokumentumok, tanulmányok, elemzések és helyzetértékelések, valamint a különféle reformtömörülések, baloldali körök és vitaklubok gomba módra szaporodnak.
Olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.
Magánemberként felháborodtak a Fideszben Illés Zoltán botrányosra sikerült, egyes vélemények szerint nőgyalázó felszólalásán, de a párt kommunikációs részlege mindent megtett, hogy lefojtsák az államtitkár okozta skandalumot.
Gyurcsány köre rendkívül eredményesnek, az MSZP belső ellenzéke szánalmasnak, a Fidesz feleslegesnek minősítette a hétvégi Nemzeti csúcsot.
Bajnai Gordon mellett még más személyeket is el tud képzelni a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltjének Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy elindul pártja választmányi elnöki posztjáért.
Interjú Jánosi György kijelölt gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel Jánosi György. Esélyt teremtene Fotó: V. Sz.
Megelégelték a szocialisták, hogy a szabad demokraták konfliktus helyzetben rendre a koalícióból való kilépéssel fenyegetőznek. Az MSZP-ben egyre többen szorgalmazzák, hogy mostantól ők szabjanak feltételeket az SZDSZ-nek. Egyre több szocialista szemében vörös posztó az SZDSZ
Csipkelődés, fanyar humor – menetrend szerinti kormánypárti többség. Talán így lehetne összefoglalni a parlament e heti ülését.  Gy. Németh Erzsébet, szocialista frakcióvezető-helyettes. Humorra vette Fotó: MTI
– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?
Megosztotta az MSZP-t az elmúlt napok válságkommunikációja. Míg vannak, akik szerint a párt és a kormányfő képes a válsághelyzetből új arculatot, netán szimpátiát építeni, addig mások szerint az a baj, hogy nincs érdemi mondanivalója a pártnak, a válságra való hivatkozás csak a problémák elfedésére alkalmas.
"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal.
Akár szórakoztatónak is nevezhetnénk a magyar kormánytisztviselők és politikusok kardcsörtető üzengetését a norvég kormány felé, ha a keménykedés miatt nem súlyos fejlesztési milliárdok kerülnének veszélybe. A közelmúltban ugyanis Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal vádolta meg a norvég kormányt, hogy a magyar zöldeket finanszírozza.
Tragikomikus epizóddal bővült az olajbizottság története.
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
A rendszerváltás utáni magyar politikai életben először fordult elő, hogy három hét kormányzás után a miniszterelnök maga beszéljen arról, hogy amennyiben megrendült a belé vetett bizalom, távozik posztjáról. A megingást a Magyar Nemzet keddi cikke okozta, amely egy olyan dokumentumot közölt, miszerint Medgyessy Péter a rendszerváltás előtt együttműködött a kémelhárítással.
Önkorrekciónak minősítette Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője a Heteknek adott interjújában a kormányátalakítást. A politikus szerint nem akarnak lassítani a reformkormányzáson, ugyanis „tovább akarnak haladni az úton, de ha lehet, kevesebb hibával”. Az MSZP meghatározó vezetője egyébként az SZDSZ lassulástól tartó álláspontjáról úgy vélekedett: „Ha autóval megyek egy nehéz terepen, nem lehet arról vitatkozni, hogy gyorsan vagy lassan megyek.
Jövő héten jelenti be a miniszterelnök a parlamentben azt az új csomagot, mely a Magyarországra begyűrűző válság negatív hatását kívánja kivédeni. A kiszivárgott elképzeléseket sem a piacok, sem a közgazdászok nem fogadták eufóriával.
A politikai közép felé húzódik és versenyképesebb PR-t akar használni az MSZP. Legalábbis ez a következtetés vonható le a legutóbbi kongresszus alapján. Az elsőt jelzi Medgyessy Péter, a már véglegesített miniszterelnök-jelölt bejelentése, miszerint "a nemzeti közép kormányát" kívánja létrehozni.
Szabaddemokrata és szocialista politikusok egyaránt a közlekedésfejlesztési csomagot emelték ki elsőként mint a legfontosabbat a két párt fővárosban megkötött koalíciós szerződéséből. Bőhm András, az SZDSZ frakciójának vezetője szerint a Városháza működésében nem történik különösebb változás, míg Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint egy sor vitás kérdés megoldásával zökkenőmentesebb működés várható.
Három éve alakult meg az MSZP–SZDSZ-kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem sok esélye van annak, hogy ez a formáció 2006-ban tovább folytathatja a kormányzást. Ráadásul, ha jövő héten nem Szili Katalint választja meg az Országgyűlés államfőnek, akkor – ahogy egy Szili-párti szocialista fogalmazott – "már csomagolhatunk is". Tájkép csata előtt.
A kormány 300-400 ezer hektár állami föld értékesítésére készül, amely 1 millió forintos hektáronkénti árral számolva 300-400 milliárd forintos bevételt jelentene a költségvetésnek. Igaz, az európai 8 millió forintos hektáronkénti átlagértékkel számítva több ezermilliárdos vagyonról beszélhetünk.
Ez év június negyedikén öntött el minket az árvíz. Éjjel fél háromkor költöztettek ki a laká­sunkból. A falakat teljesen le kellett kaparni, és újra kellett glettelni, mert folyamatosan jött le a festék. Az utcában megjelentek a nyíregyházi Hit Gyülekezete képviselői, és megkérdezték, hogy miben tudnának segíteni. A következő héten eljöttek segíteni, kipakolták az egész lakást, felszedték a betont, mert kimosódott az alap. Leszigetelték, lebetonozták és most látszik, hogy milyen. Ezt mi, a biztosításból meg saját erőből nem tudtuk volna helyrehozni.
Interjú Kiss Sándorral, az MKKSZ elnökével – Ön szerint milyen törvényalkotói akarat érhető tetten a Belügyminisztérium tervezetében? Sajtótájékoztatójuk hangneméből, értékelésükből számomra úgy tűnik, hogy Önök szerint a BM rövidebb pórázra kívánja fogni a közalkalmazottakat és köztisztviselőket. Jól értettem?
2004. augusztus 18., szerda: 
A görög mitológia szerint a legmagasabb hellén hegyen, az Olümposz tetején található az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög Pantheon, melyben Zeusz uralkodott. Meglepetésünkre ezt a képet példaként emlegette egy – amúgy a miniszterelnökségen dolgozó – tanácsadó azzal kapcsolatban, hogy mi is a funkciója az Orbán Viktor által életre hívott miniszterelnökségnek az új magyar politikai rendszerben.
Nehezen emészti a politikai elit a 8–1-et. Noha számtalan kormánypárti politikus a csúfos vereség miatt durván rárontott a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőire, valójában ők is felelősek a kudarcért, hiszen a magyar focicsapatok vezetősége tele van fideszes politikusokkal. Sportközgazdászok szerint hungarikum Európában, hogy mennyire függ az állami pénztől a magyar futball.
Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezés? bizottságot sem engedtek felállni.
„Legalább sikerült elásni a csatabárdot, és egy kicsi nyugalom lesz. Sok kis apró lépéssel talán sikerül javítani a népszerűségünkön” – értékelte a Parlament folyosóján egy szocialista képviselő, hogy a hetek óta tartó huzavona után megegyezett a MSZP és az SZDSZ vezérkara. Mandur László, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Idill Fotó: Vörös Szilárd
Nyilvánosságra hozatala óta viták kereszttüzében áll az új Gyurcsány-csomag. A kritikusok szerint a magyar viszonyok között polgárságnak tekinthető, aktív társadalmi réteg terhei növekednek. A védelmezők szerint legalább azt sikerült elkerülni, hogy a szegényektől elvegyenek.

Fókusz

Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt – többek között a megyei szocialista politikusokat – éppen ez a "szín" érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben?
– A napokban bejelentett tizenöt akciópontból legalább hét fejezet a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását célozza. Miért e terület az intézkedéseik egyik fő csapásiránya? 
"Hallom, nálatok parcelláznak" – mondta egy kormánypárti politikus egy szocialista politikusnak, aki mellesleg polgármester is. A kérdés jellegét egyértelműsíti a beszélgetés folytatása, melyben az egyébként jelenleg rendszeridegen "balos" polgármesternek kifejtette a polgári politikus, hogy ugyanis őt érdekelné egy-két telek.
"Bemegy a tanár az érettségi vizsgára. Odaszól a diákoknak: osszak tételsort vagy hoztak magukkal?" – szól a napokban született új, pesti vicc. De az érettségi botrányon nem tud mindenki nevetni. Különösen az a több tízezer diák, aki újra írhatja amatematika vizsgáját. Tételosztás rendőri segédlettel. Sokan ismételnek Fotó: MTI
Balatonfüred közvéleményét – függetlenül attól, hogy a helyi hivatalos körökben már lefutott ügynek tekintik, még mindig – erősen foglalkoztatja a Tagore sétány elején található bazársor hűlt helyének és az egyetlen közülük el nem bontott, 1958-ban épült üzlethelyiségnek a sorsa. Az önmagán túlmutató történetben első látásra "a modernizáció hívei állnak szemben a maradi szellemmel". Riportunk végén, hazafelé mindannyian nagyon szerettük volna, hogy a történet ennyire egyszer?
– Stumpf István történelmi vereségnek nevezte a szocialista párt EP-választási eredményét. Ön minek nevezné?– Súlyos presztízsveszteségnek, mert nem tudta a párt mozgósítani a saját stabil szavazói táborát, amely szerintem 1,5-1,7 millió fő. Mindössze egymilliót tudott megmozgatni. Ez mutatta az MSZP belső gyengeségét.– Ez a párt kampányának volt köszönhető, vagy egyszerűen most nem lehetett ezeket az embereket mozgósítani?
Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?
Már évek óta téma a magyar belpolitikai életben a kettős állampolgárság ügye, hiszen 1998-ban a választások előtt a Fidesz – bizonyítandó nemzeti érzületét – már "pedzegette" ezt a kérdést. Aztán menet közben, talán az uniós fejcsóválások miatt kedvezménytörvényre "szelídült" a terv. De az eredeti elképzelést és az eredeti célt – tájékoztatták lapunkat diplomáciai körökből – jól mutatta, hogy a határon túli magyarok által igényelhető magyarigazolvány kísértetiesen hasonlít egy útlevélre.
Gazdasági apokalipszis, összeomlás és bankcsőd – a lapunk által megkérdezett vezető közgazdászok szerint a legrosszabb esetben akár idáig is fajulhat a forint gyengülése. Bár egyöntetűen azt állították, hogy most nem annyira a saját ügyeink, hanem régiós mozgások miatt érte el a 300 forintos lélektani határt az euró.
Nagy manőverbe kezdett az MDF, hogy mérsékelt jobbközép párt voltát, a Fidesztől különböző politikáját sulykolja a közvéleménybe. Dávid Ibolya elnök vezényletével elmozdították a frakció éléről – a kritikusai által a Fidesz vazallusaként aposztrofált – Balsai Istvánt, és helyére Herényi Károlyt választották meg.
A Fidesz jobb- és baloldali vonásokkal rendelkező néppárt, amennyiben baloldaliságon a társadalom elesettjeinek érdekképviseletét értjük – mondja Navracsics Tibor, a reményeik szerint jövőre hatalomra lépő második Orbán-kormány lehetséges kancelláriaminisztere. Navracsics Tibor. "A hitelesség visszaszerzésén múlik majd az eredmény" Fotó: Somorjai L.
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné.
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
Két ember, akikről senki nem tud semmit. Két öngyilkos, anya és lánya, akik már szörny? tettük előtt kivonultak a társadalomból. Fejcsóváló, borzongó szomszédok, akik csak ennyit mondogatnak: így nem szabad élni, elzárva mindentől, befelé fordulva. Ferencváros, Kén utca 3., Magyarország árnyoldala.
Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag.
„Óriási presztízsveszteséggel jár, hogy uniós tagországként újra könyörögni kellett az IMF-nek hitelért, ráadásul olyan általunk korábban fejletlennek tartott országokkal kerültünk egy sorba, mint Pakisztán és Ukrajna. Ez következménye az évek óta tartó felelőtlen politizálásnak” – nyilatkozta lapunknak Holtzer Péter közgazdász, Ðaz Oriens pénzügyi tanácsadó cég egyik tulajdonosa.
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI
Segélykérő levéllel fordult szerkesztőségünkhöz egy fehérorosz férfi, aki családjával együtt három évvel ezelőtt menekült Magyarországra, ám most a visszatoloncolás veszélye fenyegeti. "Nem akarunk visszatérni abba az országba, ahol mindenünket elvették, ahol a hatalom nyíltan lopja a magántulajdont és a vállalkozók zsarolásával foglalkozik. Ebben az országban ezrek halottak és többezren börtönben vannak a hatalom politikájának köszönhetően" – írja Leonyid Bendarjevszkij.
Új fogalommal, az eurorealizmussal lepte meg a Fidesz a közéletet, melylyel egyes vélemények szerint a csatlakozás eufóriája után a csalódott tömegeket akarja megnyerni.  E felosztás szerint vannak az Eu-szervilisek, az MSZP és az SZDSZ politikusai, és az Eu-szkeptikusok, a MIÉP hívei. A Fidesz pedig valahol a kettő között található. Orbán Viktor: meghirdette az eurorealizmus politikáját Fotó: Vörös Szilárd

Háttér

Tragikus, hogy a magyar televíziózás jelen pillanatban főleg a kereskedelmi gagyi gyártására képes, a köztévé pedig válságban van – vélekedett lapunknak adott interjújában Sükösd Miklós médiaszociológus, a Közép-Európai Egyetem docense. A kutató szerint a túlélőshow-k azt sugallják, hogy a semmiért te is lehetsz sztár, nagymenő. A szereplők semmit nem csinálnak reggeltől estig, mégis országos sztárok lettek.
Már tinédzserként veszélyeztetve volt a fizikai léte is, hiszen kevésen múlt, hogy a nácik és a hungaristák megöljék, a kommunizmusban foglalkoztatási tilalom alá esett, most pedig a hivatalos hatalmi elitet kiszolgáló értelmiség bélyegzi meg, a kritikái miatt hivatásos rettegőnek állítva be… – Én nem rettegek.
A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől.
Az adócsökkentésről szóló vita felszínre hozta azt a kérdést, hogy miért érdemes az SZDSZ-nek a kormányban maradni. Éppen az elmúlt időszakban egyre kedvetlenebbül nyilatkozgató, jól ismert humoráról újabban leszokó Kuncze Gábor pártelnök jelentette ki ezt a vita kellős közepén. A két párt felső vezetésében általában elégedettek a koalíció eddigi működésével, de lapunk információi szerint a nagyobbik kormánypártban aggódva figyelik a liberális párt vergődését, a közvélemény-kutatásokban tapasztalható mélyrepülését.
Lapértesülések szerint a héten beperelték a Globex igazgatóságának tagjait. A cég felszámolásával 1999 februárjában megbízott Pátria Consult Kft. egyelőre nem meghatározott összeg? kártérítést követel Vellai Györgyi elnök-igazgatótól és öt munkatársától. A felszámolóhoz beérkezett hitelezői igény mintegy 4 milliárd forintra rúg, melyből körülbelül 300 millió a kisbefektetői követelés.

Interjú

– Ön szerint miért ennyire bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán, hiszen hol azt mondják, hogy akár 2-2 képviselőt delegálhat az MDF és az SZDSZ, hol pedig azt, hogy nem biztos ezen pártok ötszázalékos eredménye. Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország? Dávid Ibolya: Két képviselői hellyel elégedett lennék, de egyet elvárok Fotó: Vörös Szilárd
Az SZDSZ nem eladó, és nem lehet megfélemlíteni – mondja Fodor Gábor a miniszterelnök sorsát eldöntő költségvetési törvényekről szóló szavazás kapcsán. A liberálisok elnöke szerint skandalum, hogy titkosszolgálati módszerekkel bele lehet avatkozni egy párt belügyeibe – a történtekre parlamenti vizsgálóbizottságnak kell magyarázatot találnia. Fotó: Somorjai László
– Ön szerint miért bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán? Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország?  Demszky Gábor: Főállású vezetője maradok Budapestnek, és újra szeretnék indulni 2006-ban a főpolgármesteri székért Fotó: Vörös Szilárd
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
– Medgyessy Péter még a választás előtt a szocialista párt olyan "intézményének" nevezte Önt, akinek segítségére feltétlenül számít. Nem telt bele sok idő, és tényleg szüksége lett a segítségre: a kémügy kirobbanásakor állítólag Ön oldotta meg a koalíciós válságot. 
A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez? - Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.
„A győztesek viccet mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak” – értékelte lapunknak Wermer András kampányszakértő Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszavazással kapcsolatos reakcióit. Orbán Viktor egykori kommunikációs tanácsadója szerint ugyan jól szerepelt a Fidesz a népszavazáson, de még nincs lefutva a 2010-es választás. A belpolitikai helyzetet közösen elemeztük.
A magyar értelmiséget megosztó, úgynevezett filozófusbotrányok mögött nem minden esetben az a sokszor hallott indok áll, hogy a jobboldal le akar számolni a baloldali értelmiségiekkel. Legalábbis így is értelmezhetők Demeter Tamás filozófus szavai.
Interjú Bajomi-Lázár Péterrel a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének adjunktusával, aki az elmúlt hónapokban az Észak-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karán tanulmányozta az Egyesült Államok sajtóját. Bajomi Lázár Péter Fotó: Somorjai L.
Mészáros István László ügyvéd. "Erős identitástudatra volt szükség..."
Interjú Tamás Pál szociológussal, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatójával Tamás Pál. "A húszévesek zöme már nem a Fidesz mögé áll" Fotó: Vörös Szilárd

Külföld

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?

Üzlet

1928-ban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kismértékben emelte a kamatokat, aminek következtében a befektetők Európából kezdték visszavinni a pénzüket az Egyesült Államokba. A külföldi hitelekből élő német állam emiatt óriási bajba került. Innentől kezdve indult egy válságsorozat, amit a Nagy Válságként jegyez a történetírás.
Politikusok – köztük Horváth Ágnes szakminiszter – és újságírók alkották azt a delegációt, melyet az SZDSZ utaztatott ki Amszterdamba, hogy Hollandia egyik legjobb kórházában tanulmányozzák és reklámozzák az ország több-biztosítós egészségügyi rendszerét, melyet a liberálisok mintának tekintenek. Fotó: MTI
Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.

Riport

Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI

Vélemény

A magyar filmművészet válságos helyzetbe jutott, és ennek rendezése csak törvényes úton volna lehetséges. Ehhez filmtörvényt kellene haladéktalanul megalkotni, ami egyszer és mindenkorra hosszú távon biztosítja az alkotás szabadságát, folyamatosságát és a támogatások elosztásának igazságos, demokratikus módját.

Oldalak