Hazafi Zsolt cikkei

Fókusz

– Minek tulajdonítja, hogy az MSZP váratlanul, változtatva korábbi álláspontján, politikai célként tűzte ki a III-as főcsoportfőnökség iratainak nyilvánosságra hozatalát?
 
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Gazdasági apokalipszis, összeomlás és bankcsőd – a lapunk által megkérdezett vezető közgazdászok szerint a legrosszabb esetben akár idáig is fajulhat a forint gyengülése. Bár egyöntetűen azt állították, hogy most nem annyira a saját ügyeink, hanem régiós mozgások miatt érte el a 300 forintos lélektani határt az euró.
Az 56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve – hangsúlyozta a Heteknek Kenedi János kutató, aki a minap bemutatott Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm kapcsán azt jegyezte meg, hogy húsz éve  várt arra, hogy ilyen színvonalú film készüljön a pártvezetőről.
Kevesen értik Magyarországon, hogy mennyire kardinális kérdés az, hogy sikerül-e uniós színvonalon létrehozni azt az intézményt, amely lehetővé teszi az EU-s mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások fogadását. A legutóbbi kormányszóvivői tájékoztató jól szemlélteteti az aránytévesztést.
Két ember, akikről senki nem tud semmit. Két öngyilkos, anya és lánya, akik már szörny? tettük előtt kivonultak a társadalomból. Fejcsóváló, borzongó szomszédok, akik csak ennyit mondogatnak: így nem szabad élni, elzárva mindentől, befelé fordulva. Ferencváros, Kén utca 3., Magyarország árnyoldala.
A hetek óta tartó kisgazda botránysorozatban eddig kevés szó esett az emberi jellemességről, hűségről, szolidaritásról. Talán azért, mert e tulajdonságok újabban mintha nem játszanának domináns szerepet a politikai életben. Emberek éveken át dolgoznak együtt, összejárnak, barátoknak tűnnek, azután egyik napról a másikra esküdt ellenségekké válnak. Cikkünk ebből az aspektusból közelít a történtekhez. 
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI
Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke.
A liberálisok a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény "székházában" várták az önkormányzati voksolások eredményeit. Bár az áprilisi, Orbán Viktort cikiző zenei performance elmaradt, Demszky időnként "felcsendülő", bődületes hangerej? választási rap-je fárasztotta az este tízig igazából unatkozó kisszámú nagyérdeműt. Mindenki a Medián közvélemény-kutatási eredményeivel buzdítgatta magát.
Vietnamhoz, Irakhoz és ezekhez az országokhoz képest sajtószabadság van Magyarországon, amúgy egyre távolodunk az ideális helyzettől. A helyzet nem katasztrofális, csak rossz – állítja Bárdos András újságíró, aki évekig egyik meghatározó személyisége volt a magyar politikai újságírásnak. Az ismert riporter lapunknak beszél a sok vitát kavaró "olajos ügyekről", Nógrádi-nyilatkozatról, az évek óta vastagodó dossziékról és a titkosszolgálati érdekcsoportokról.
 
Segélykérő levéllel fordult szerkesztőségünkhöz egy fehérorosz férfi, aki családjával együtt három évvel ezelőtt menekült Magyarországra, ám most a visszatoloncolás veszélye fenyegeti. "Nem akarunk visszatérni abba az országba, ahol mindenünket elvették, ahol a hatalom nyíltan lopja a magántulajdont és a vállalkozók zsarolásával foglalkozik. Ebben az országban ezrek halottak és többezren börtönben vannak a hatalom politikájának köszönhetően" – írja Leonyid Bendarjevszkij.
„Amit most egy nap alatt el lehet érni, azt ősszel már csak egy hét alatt, egy év múlva pedig egy hónap alatt lehet majd” – forrá­saink szerint ez az Orbán Viktornak tulajdonított szállóige az egyik alapelve a sze­mély­-cseréknek a közigazgatás felsőbb régióiban. Magyarországon eddig valamennyi kormányváltást személycserék sorozata követte, melynek hevességét ezúttal is az aktuális terület politikusának habitusa határozza meg. Az új­barbároktól a humanistákig terjed a repertoár.
"Tovább a lejtőn, lendületes eladósodás, tovább romlott a helyzet, lecsúszás, leépülés, elszegényesedés, három millió szegény országa" – címszavak a Fidesz vezető politikusainak a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájáról szóló nyilatkozataiból, és egy idézet Pokorni Zoltán alelnöktől: "Azok a szomorú tendenciák, amelyek az ország gazdasági, mentális, lelki erejének apadását jelezték, nem változtak, hanem tovább romlottak az elmúlt száz nap során." Az ellenfelét üres PR-kormányzással bíráló Fidesz látványos kommunikációs off
 
Az MSZP-program leghangsúlyosabb és legújszer?bb eleme a demokratikus jogállam helyreállításának, a Fidesz diktatórikus törekvései visszaszorításának ígérete – vallja a politológus.  Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök Pilvax kávéházban bemutatott programja meglepő módon nem gazdasági, hanem alkotmányos kérdésekkel és ígéretekkel kezdődik. Bevezetőként leszögezik: véget vetnek a hatalmaskodásnak, az önkényeskedésnek, és Magyarországon újra demokratikus jogállamot teremtenek.
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást – állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük ismert közéleti személyiségektől. Litván György történész
„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a forint.
– Milyen állapotban van a magyar gazdaság, "dübörög" vagy a "válság" jellemzi?
Interjú Torgyán Józseffel, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökével  Torgyán József G. Nagyné Maczó Ágnessel és Gyimóthy Gézával imádkozik a kongresszus megnyitó részében Fotó: Somorjai L.
 
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"

Interjú

Interjú Jánosi Györggyel, az MSZP országos választmányának elnökével  Jánosi György. A paktumról szóló vélekedések fikciók Fotó: MTI
Ami biztos, hogy ez a rezsim nagyon rövid életű lesz, ezt előre megmondom maguknak. Az emberek ugyanis nagyon gyorsan csalódnak. Amíg csak a liberális szabadságjogokra léptek rá, például a médiatörvénnyel, addig csak az értelmiség kezdett tőlük elpártolni. Viszont most, hogy iskolákat szüntetnek meg, elveszik azokat az önkormányzatoktól, már fideszes polgármesterek is fel vannak háborodva. A fiatalokat 15 évesen kilöknék az iskolából, és a segélyeket is lefaragják, azzal, hogy tessék menni a munka világába, ami egy demagóg duma, hiszen nincsen munka.
Mészáros István László ügyvéd. "Erős identitástudatra volt szükség..."
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.
Interjú Árpa Attilával, az RTL Klub egykori kreatív igazgatójával Árpa Attila. "Az ellentmondással nem foglalkoztam…" Fotó: Somorjai L.
Demos Magyarország néven jött létre az első baloldali politikai "agytröszt". Az ilyen jelleg? vállalkozásokat az angolszász országokban think-tank-nek nevezik, és céljuk, hogy a nagypolitika számára "gondolatcsomagokat" készítsenek elő. 
– Emlékeim szerint anarchistaként kezdted a pályafutásodat, ma pedig az egyik mértékadó napilap munkatársa vagy. Punk voltál? Hogyan jutottál el idáig?
„Nekem valójában esélyt sem adtak, hogy a politikai programomat megvalósítsam”– így értékeli Fodor Gábor a pártelnöksége időszakát. Az SZDSZ leköszönő elnökével arról beszélgettünk, hogy közel húsz év után miért hagyja ott a parlamentet.
"Tonhauser napjai meg vannak számlálva" – nyilatkozta minap Moldova György író, miután elolvasta az idő előtt nyugdíjazott rendőrtiszt megjelenés előtt álló könyvét. Az ötvenezres példányszámban megjelenő memoár nagy leleplezéseket sejtet, mivel a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásával foglakozik: konkrét ügyekkel, ismert és ismeretlen rendőrök, politikusok és bűnözők neveivel.
Egy kiállítás megnyitóján régi ismerősökkel, festőkkel, írókkal találkoztam a minap. Beszélgettünk. Többek között arról, mitől lesz megrázó egy írás, egy kép, egy festmény. Kossuth-díjas festő barátom hirtelen kérdezi tőlem: ugyan mondanék már példaként három írást, amely a XX. század magyar irodalmából a leginkább felkavaró élményt adja. Mondtam. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben; Hajnóczy Péter: A Halál kilovagol Perzsiából; Tar Sándor: Lassú teher.
Amikor a fiatal lázad, apja ellenében a nagyapja egykori szövegeit veszi elő, a nagyapa pedig náci jellegű szövegeket mondott – véli Konrád György író a Jobbik-jelenségről. A Demokratikus Ellenzék vezéralakja szerint nem történt forradalom a szavazó­fülkékben, ellenben úgy tűnik számára, hogy alig egy hónap alatt szűkült a polgári szabadságok köre.
– Körülbelül hány emberrel találkozott az eddigi kampányállomások során? – Hatvannégy városban jártam tavaly május óta, amikor a Fidesz pártból szövetséggé alakult, és több tízezer emberrel volt alkalmam találkozni. – Tapasztalatai szerint milyen kérdések izgatják az embereket az unióval kapcsolatban? 
– Ha az MSZP vagy a kormány kihátrálna az ügynökügyből, a szocialista párt támogatottsága akár 15 százalékig zsugorodhatna. 

Belföld

Az SZDSZ politikusai többnyire népszerűtlenek, a párt szimbolikája és nyelvezete, programpontjai annyira hidegen hagyják a választókat, hogy egyes mérések szerint már csak a népesség egy százaléka támogatja a rendszerváltó pártot. Mi az oka ennek a mélyrepülésnek?
Az Együtt-PM Szövetség annál már stabilabb, hogy az uniós választáson múljon a jövője – nyilatkozta a Heteknek Szelényi Zsuzsanna, a párt elnökségi tagja, akinek azért is fontos a szavazás, mert ha egy párt képviseltetni tudja magát az Európai Parlamentben, az nagyobb rálátással rendelkezik az európai politikai folyamatokra.
 
„Tapasztalható, hogy Kóka János esetében még a szocialisták is kiadták a »kilövési« engedélyt, ami az SZDSZ számára aggasztó jelenség, a sajtóviszonyokról is görbe tükör” – vélekedett lapunknak egy szabad demokrata vezető, aki történetesen nem is számít a pártelnök támogatói köréhez. Bár az SZDSZ-ben egyre többször elhangzik a koalícióból való kilépés ötlete, mint legutóbb a párt országos tanácsának ülésén, mégis inkább a tanácstalanság a jellemző a liberális pártra.
A közelmúltban alakult meg a Protestáns Újságírók Szövetsége, mellyel kettőre növekedett azon újságíró-szervezetek száma, melyek felekezeti alapon szerveződnek. A világnézeti alapon álló újságíró-szervezetek létrehozása egy sor etikai kérdést is felvet.  Novotny Zoltán a Protestáns Újságírók Szövetségének alakuló ülésén 
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a „Trojka” (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett „non paper” minősítésű irat is bizonyítja.
Hazafi ZsoltOrbán Viktor populista, autoriter vezető, hataloméhes, igazi "szélkakas", míg Gyurcsány Ferenc politikai szerencselovag, puccsista, aki a kormányzás helyett kapkod, dilettáns, csak összezavarja a dolgokat. Így jellemezhetnénk a két fő politikai oldal vezetőjének "arculatát", ha hitelesnek fogadnánk el az egymásról kialakított képüket. 
 
Egyre közelebb kerülnek a szocialisták az általuk évek óta rémképnek tartott lengyel modell megvalósulásához. Az ottani baloldal ugyanis a sikertelen kormányzás, korrupciós ügyek és a párton belüli leszámolások miatt elvesztette a korábbi váltópárti pozícióját. A mostani európai parlamenti választásokon a  kedvező ellenzéki pozíció ellenére is csak 12 százalékot kapott az MSZP lengyel megfelelője, a Baloldali Demokratikus Szövetség.
– A törvényjavaslat szerint március 15-én kell megtartani a népszavazást.  Az ellenzék bírálja Önöket, hiszen a hatályos szabályozás szerint nem lehet népszavazást ünnepnapon tartani.
"Gratulálok, gratulálok… gratulálok… szuper voltál, örülök, hogy győztél…" – szinte ebből állt az Országgyűlés ‘56-os ünnepi ülését megelőző és az azt követő fél óra. Ugyanis a szocialista képviselők azon része, amely településén vagy kerületében a polgármesterségért is ringbe szállt, javarészt győztesként vonulhatott be az önkormányzati választások utáni első parlamenti ülésre. Ráadásul, mivel a Fidesz képviselői bojkottálták az ülést, a szocialisták jó kedvét senki sem vehette el.
Molnár Csaba 36 éves fiatalember. Három diplomája van. Két nyelven beszél, és kétgyermekes családapa. A rendőrség egyik büszkesége volt. Ő csalta lépre Bécsben Kulcsár Attila álbrókert, a K&H-ügy kulcsfiguráját. A nyomozást is ő kezdte el. Az ügyészség pár hónap múlva megvádolta, miszerint egy szír pénzváltótól ajándékot fogadott el, és cserébe törvénytelen szívességet nyújtott. Magyarán: megvesztegették.
Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
A pártpolitika számomra a hatalom megszerzését és megtartásának a kísérletét jelenti, ezzel nem kívánok foglalkozni – mondta lapunknak Bajnai Gordon azon a sajtófogadáson, melyen bemutatta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt. A volt miniszterelnök meglepően sokszor kijelentette, hogy nem kíván belpolitikával foglalkozni, azt pedig akkurátusan kerülte, hogy minősítse utódjának, Orbán Viktornak a politikáját.
Nem igaz, hogy a rendőrség megbánta volna a Kicsoda Jézus? cím? kazetta terjesztését a testületen belül - fogalmazott lapunknak adott interjújában Balla Attila, az amerikai bejegyzés? Good News Network (GNN) nemzetközi szervezet elnöke.
Évek óta lábra kapnak olyan hírek, hogy a liberálisok kilépnek a koalícióból, aztán mégsem. Mi az oka ennek a szappanoperaszerű „együttélésnek”?
Megosztotta az MSZP-t az elmúlt napok válságkommunikációja. Míg vannak, akik szerint a párt és a kormányfő képes a válsághelyzetből új arculatot, netán szimpátiát építeni, addig mások szerint az a baj, hogy nincs érdemi mondanivalója a pártnak, a válságra való hivatkozás csak a problémák elfedésére alkalmas.
Nem indokolta a Fidesz vezérkara, hogy az általuk öt éve az államfői székbe emelt, a Gyurcsány-kormánnyal sokszor élesen konfrontáló, mérsékelt jobboldali körökben népszerű Sólyom László helyett miért épp Schmitt Pált jelölik köztársasági elnöknek. Noha fideszes körökben, illetve a párt értelmiségi udvarában (szigorúan fű alatt) okozott némi megütközést a döntés, nyílt kritikára eddig nem került sor. Ráadásul közel sem egy kaliber a két politikus. Sólyom Lászlónak soha nem voltak kommunista vegyértékei, míg Schmitt Pál magasabb állami tisztséget töltött be a pártállam idején (az Országos Sporthivatal elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban), mint az - amúgy rendre utódpárti jelzővel illetett - MSZP-frakcióból ma bárki.
Hétvégi kongresszusán elfogadta az MSZP az országos és európai parlamenti listáját, amely jelentős változást sejtet a 2014-es országgyűlési frakció személyi összetételében. A változásokra többféle magyarázatot hallottunk, az egyik szerint Mesterházy Attila pártelnöknek sikerült kiszorítania a lejáratódott régi szocikat.
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban adta át a Horthy Miklós által alapított, idén újra adható, Corvin-lánc nevet viselő kitüntetést hat személynek. Ezzel teljes lett a tizenkét tagú Magyar Corvin-lánc Testület.  Orbán Viktor ünnepi beszédet mond a díjátadó ünnepségen. Kormányzói elismerések Fotó: MTI
Az MSZP egyre jobban kezdi elveszteni komoly kormánypárti arculatát, mivel az elmúlt napokban leginkább egy kocsmai alkudozáshoz hasonló tárgyalásfolya-matba sikerült belelavíroznia magát a párt elitjének. Bár az egyezkedő felek mindegyike azt állítja, hogy a magyar baloldalt akarják megmenteni a csúfos választási vereségtől, kívülről nézve mégis szimpla hatalmi harcnak tűnnek a szocialisták között zajló folyamatok.
Bár három jelölt is megpróbálja elhódítani a liberális pártelnöki széket, mégis úgy tűnik, hogy súlyos, gyakorlatilag megoldhatatlan vezetési válsággal küzd az SZDSZ.
Heves nézeteltérésről szivárogtak ki hírek az eddig totálisan egységesnek látszó Fidesz felső vezetéséből. A vita nyomán már változások is történtek a párt különböző szint? kommunikációs stábjai között, a frakció sajtóosztályán pedig többen szabadságra mentek. 
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Fodor Gábor megválasztásával konzer­vá­lódik a jelenlegi helyzet az MSZP és az SZDSZ között: nem kötik újra a koalíciót, és miniszterelnök-cserére sem lehet számítani. Ennek többek között az az oka, hogy Fodor a vártnál kisebb arányban, mindössze két szavazattal győzött az SZDSZ elnök­választásán. Fotó: Vörös Szilárd
Orbán Viktor hatalomkezelési gyakorlatával az elmúlt évben magasan kiemelkedett a politikustársai közül: elsősége egy másodpercre sem rendült meg, bár kormányának szakmapolitikai lépései számtalan konfliktust okoztak. Többek között azért is, mivel a választások előtt a Fidesz-KDNP tandem például egy szót sem ejtett az új alkotmányról, a korkedvezményes nyug­díjazás reformjáról vagy a tanárok kötelező óraszámának emeléséről.
Kádár János miatt nem lehet Magyarországon értelmes reformokat végrehajtani, vagy azért, mert olyan a kormány, mint egy orosztanár? Interjú Bozóki András politológusprofesszorral. Bozóki András hiányolja a kristálytiszta víziót
– Mennyire tükrözik a kormány álláspontját a szabad demokrata Gusztos Péter drogpolitikai javaslatai? 
 
Jövő héten jelenti be a miniszterelnök a parlamentben azt az új csomagot, mely a Magyarországra begyűrűző válság negatív hatását kívánja kivédeni. A kiszivárgott elképzeléseket sem a piacok, sem a közgazdászok nem fogadták eufóriával.
A rendõrség bemutatja  a kamuvideót készítő mobilt
Bár a baloldal és az ellenzéki sajtó egy része is bizonyítékként tálalta, a rendőrség kiderítette, hogy a választások után két nappal készült az az „amatőr színdarabnak” tekinthető videó, amin arról beszélnek, hogy a Fidesz jelöltje számára szavazatokat vásárolnak.
Három hónappal a választások előtt elnyerte végleges formáját a jobboldali pártszövetség: a Fidesz – Magyar Demokrata Fórum – Kisgazda Polgári Egyesület – Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – Fidelitas – Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség összeállítású tömörülés nem bővíthető tovább. Orbán Viktor pártja többéves, szívós munkával minden számba jöhető szövetségesét integrálta.
Krasznai Józsefék demonstrációja a Parlament előtt. Csodát vittek végbe Fotó: MTI
 
A Fidesz-kormány kibővíti a köztársasági elnök jogköreit, mandátumát nyolc évre meghosszabbítja, majd Orbán Viktor elfoglalja az elnöki széket, a kormányt pedig valamelyik párttársa vezeti tovább. A Fidesz kétharmados választási győzelme esetén ez a forgatókönyv sem elképzelhetetlen. Bár a pártban jelenleg a gazdasági témák vannak előtérben, Stumpf István ex-kancelláriaminiszter egy interjúban egyértelművé tette, hogy erőteljes közjogi reformokat is szükségesnek lát.
Flores és  vidéki háza . Itt készült az „új” vallomás.
A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz.
Balsai István. "A 90-es kormányprogram veretesebb volt, a 98-as viszont gyakorlatiasabb" Fotó: MTI
A Hoffmann-Pokorni-vita azért is fontos, mert egyben rámutat arra is, hogy miben más a két párt. A történetnek három vetülete van: szakmai, eszmei és személyes. A szakmai a szakemberek között mindig tapasztalható, pártoktól független nézetkülönbségeket jelenti, míg az eszmei sík az, hogy Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, konzervatív világnézete különbözik Pokorni Zoltán liberálisabb szemléletétől. A harmadik szint - a személyes ellentétek síkja - remélem, hogy valójában nincs is. Ám ha mégis lenne, azt még inkább indokolt lenne a nyilvánosságtól függetlenül lefolytatni.
Ha most sikerül törvényekkel korlátozni az állam ciklikus túlköltekezését – ezt a célt szolgálja a parlament elé került közpénzügyi törvény – az jelentős előrelépést jelent, bár ezzel még nem jön el a Kánaán – nyilatkozta lapunknak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint öt-nyolc „erősen kézben tartott, fegyelmezett” évnek is el kell telnie, hogy Magyarországon „jó világ” legyen.
Olyan a magyar politika, mint a magyar foci. Menet közben unalmasnak, feleslegesnek érezzük, fogadkozunk, hogy a produkció "minősége" miatt több meccset nem nézünk, aztán a szezon vége újabban mindig izgalmasra sikeredik. Az EP-választás is egy gyenge meccsnek nézett ki, de végül a "brazil világsztárok" nélküli magyar csapatok okoznak némi izgalmat.
Nyilvánosságra hozatala óta viták kereszttüzében áll az új Gyurcsány-csomag. A kritikusok szerint a magyar viszonyok között polgárságnak tekinthető, aktív társadalmi réteg terhei növekednek. A védelmezők szerint legalább azt sikerült elkerülni, hogy a szegényektől elvegyenek.
– Mekkora veszélyt jelentenek Magyarországon a szélsőjobboldali, illetve hungarista szervezetek? – A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kötelessége, hogy az alkotmányos rendre, az ország biztonságára fenyegetést jelentő mozgalmak, tevékenységek ügyében vizsgálatot folytasson, ezeket ellenőrizze. Ez az, amit általában extrémista tevékenységnek neveznek. 
Hol a lé? – kérdezi Kuncze Gábor két kifacsart narancs mellett az SZDSZ választási meghívóján. A Hetek értesülése szerint a párt kampánya hasonló stílusban foglalkozik majd közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel, így adócsökkentéssel, az egészségügy rendbetételével, a korrupció visszaszorításával és 100 ezer forintos diplomás minimálbér kiharcolásával.
Egy volt magas rangú rendőrtiszt szerint politikai megrendelésre követhetik el a roma-gyilkosságokat, hogy így destabilizálják az ország közbiz-tonságát, politikai közéletét. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter az üggyel kapcsolatban annyit mondott lapunknak, hogy ez „már a legalja lenne”, ezt nem tudja elképzelni.
A pesszimista várakozások ellenére nem egy felpuhított törvényjavaslatot terjesztett Hiller István szocialista pártelnök és az MSZP-frakció vezérkara a T. Ház elé. Bár az előjelek azt sugallták, hogy többször is kísérlet történt a javaslat "megtorpedózására", de információink szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a háttér-megbeszéléséken is kiállt a "kemény" törvény mellett.
A lapunk által megkérdezett szocialista politikusok egyöntetűen állítják: a párton belül általános vélemény, hogy változtatni kell a MSZP politizálásán, mert különben 2002-ben csak a legnagyobb ellenzéki párt tisztes pozícióját tudják megszerezni. Szerintük az elnökség ennek az alulról jövő "kezdeményezésnek" állt az élére azzal a döntésével, hogy felgyorsítják a választási felkészülést, és hamarosan megnevezik a párt miniszterelnök-jelöltjét.
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
Orbán Péter. Nála van a megoldás? Fotó: Vörös Szilárd
„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.
 
A konszolidáció reményét, béremeléseket és egy jelentős adócsökkentés ígéretét tartalmazza a Fidesz új, Erős Magyarország nevet viselő pártprogramja. Mivel kevés ígéretet számszerűsítettek, így valójában nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel dobná meg a költségvetés kiadási oldalát, ha mindent szó szerint be is tartanának. Navracsics Tibor frakcióvezető által jegyzett dokumentumban a Fidesz definiálja önmagát, miszerint „az új jobboldal nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális”.
Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.
A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Az újrázása esélyét igyekszik javítani Tarlós István főpolgármester azzal, hogy nyíltan bírálja a főváros közlekedéséért felelős Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A történettel a Fidesz két legyet üt egy csapásra, hiszen így a közlekedéspolitika területén „elszívja a levegőt” az MSZP-s főpolgármester-jelölt elől.
„Nagy a valószínűsége annak, hogy abban a pillanatban, amikor a Fidesz ellenzékbe kerül, az elmúlt időszakban fontos állami tisztségekre kinevezett Fidesz-közeli személyek az új hatalommal szemben ellensúlyként kezdenének viselkedni. Orbán szándéka szerint a volt bibósok helyzetbe hozása, így Áder János államfővé való emelése is elsősorban ezt a célt szolgálja” – vélekedett a Heteknek nyilatkozó Wéber Attila szociológus.
– Az elmúlt hetek egyik vezető témája, hogy a két kormánypárt "összeveszett" a jövő évi adócsökkentésen. Magyarországon minden választási kampányban ígéretként hangzik el az adócsökkentés, majd menet közben, a kormányzás alatt annak rendje-módja szerint elmarad, vagy csak nagyon részlegesen valósul meg. Miért történik ez így? Gere Ádám a spontán piacgazdaság híve Fotó: Somorjai L.
Míg 2006-ban a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 1000-1300 milliárdos megszorításokra lángba borult Budapest, addig Bajnai Gordon hasonló mértékű kiadáscsökkentését meglepő nyugalommal, jelentősebb sztrájk nélkül és tüntetésmentesen fogadták a magyarok. Mindkét miniszterelnököt közelebbről ismerő forrásaink szerint ennek többek között oka a két politikus közötti karakterbeli különbség, az IMF-hitel kényszere és a Fidesz reakciója is.
A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint tovább csökkent a két legnagyobb párt közötti távolság, és akár az is előfordulhat, hogy 2002-ben csak a Fidesz és az MSZP jut be a parlamentbe. A kis pártok közül jelenleg csak az SZDSZ áll a bejutási szint felett, 6-7 százalékos támogatottságával azonban még mindig nem jött ki a "veszélyes zónából".

Üzlet

Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.
Nem kapkodja el a tárgyalásokat az IMF a magyar kormánnyal az országnak nyújtandó „biztonsági védőhálónak" szánt hitelről, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság­politika megfelelő növekedési pályára képes állítani az országot.  Az előző IMF-szerződéskor, 2008-ban nem volt idő a precíz szá­mítgatásokra, most viszont lesz, ami nehéz tárgyalásokat vetít előre.Talán őszre lehete tető alá hozni a megállapodást.
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint nem az itteni helyzetnek szól a döntés. Kiss Péter munkaügyi miniszter Fotó: MTI
A kormány a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentette be. Gyógyszergyártók szerint ezzel olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező gyógyszerek tűnhetnek el Magyarországról. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese válaszolt a kérdéseinkre.

Háttér

 
A hivatalos "egyházügyérek" azonnal egyfajta szerecsenmosdatásba fogtak, hogy – talán kéretlenül is - kimentsék a szeged-csanádi püspököt a "bajból". (Ha egyáltalán nagy bajban volt. Nyilatkozatai alapján inkább nyugodtnak tűnt.) Azt is merem vélelmezni, hogy sem ő, sem a katolikus egyház nem köszöni meg a nagy segítségnek szánt magyarázkodást.
A törvényhozói, a bírói és a végrehajtói hatalom után a médiát tartják a negyedik hatalmi ágnak. Ezt a felismerést a mindenkori kormányok is mindenkor a magukévá teszik, a különböző korszakok közötti különbségek abból adódnak, hogy az egyes kabinetek milyen mértékben tartják tiszteletben a sajtószabadságot. Juszt László közel negyedszázada dolgozik az újságírószakmában.
Interjú Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával, az Európai Bizottság a Rasszizmus és az Intolerancia Ellen (ECRI) elnevezés? testület magyarországi delegáltjával. Kaltenbach Jenő    Fotó: MTI
Legutóbb áprilisban tett meg ilyen hosszú utat Orbán Viktor. Ötvenöt település öt hét alatt, nyolcezer kilométer, és sokezres tömegek mindenütt. Ezúttal azonban elmaradt a jól végzett munka öröme. Pedig most sem fektetett kevesebb energiát a választási turnéba az exkormányfő, de míg áprilisban kimutathatóan javult a látogatások nyomán a jobboldal eredménye, addig az októberi eredmény szempontjából előfordulhatott, hogy ártott némely településen a látogatáskor még több ezer fős hallgatóságot vonzó beszéd.
Tragikus, hogy a magyar televíziózás jelen pillanatban főleg a kereskedelmi gagyi gyártására képes, a köztévé pedig válságban van – vélekedett lapunknak adott interjújában Sükösd Miklós médiaszociológus, a Közép-Európai Egyetem docense. A kutató szerint a túlélőshow-k azt sugallják, hogy a semmiért te is lehetsz sztár, nagymenő. A szereplők semmit nem csinálnak reggeltől estig, mégis országos sztárok lettek.

Riport

Mi a sejtése, ha egy kisvárosban, nevezetesen Kiskunhalason, két fiatalember hatvanmilliónyi pályázati pénzt tudott szürke-fekete utakra terelni, akkor országosan mekkora az az összeg, ami illegálisan vándorol?– Ezt nagyon nehéz lenne megbecsülni. A korrupció velejárója, hogy csak akkor tudunk konkrétumot, ha valami kiderül.
A szakszervezetek féltékenysége miatt húzódik a lobbitörvény elfogadása, ugyanis sérelmezik, hogy a lobbistáknak több "érdekkijáró" joga lenne, mint nekik – értesült a Hetek kormányzati forrásokból.

Vélemény

Orbán Viktor megkoszorúzza Bethlen István egykori miniszterelnök emlékhelyét. Főhajtás a példakép előtt Fotó: MTI

Sport

London legrégebbi, nagy múltú és patináns csapatához, a Fulhamhez igazol Gera Zoltán. A magyar válogatott csapatkapitánya többek között azért is döntött a csapat ajánlata mellett, mert az amúgy világhírű edzője többször kifejezte: nagyon számít Zoltán játékára.

Életmód

Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Cseh László – olimpiai és világbajnokok. Közismert nevek Túri György egykori és jelenlegi tanítványai közül. A mesteredző véleménye szerint az úszás nemcsak a versenyzők számára kiváló sportág, hanem az "átlaggyerekeknek" is, hiszen az edzéseken a fiataloknak olyan rendszerbe kerül az életük, melyben megtanulják az idejüket és erejüket beosztani, munkafegyelemhez és kitartáshoz szoknak.

Oldalak