Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Rezignáltság és döbbenet jellemzi a baloldali politikusokat az úgynevezett Simon-ügy miatt. A demokratikus ellenzéki körökben ugyanis attól tartanak, hogy a lengyel baloldal sorsára juthat a magyar baloldal, azaz a botrányok miatt elveszthetik a váltópárti jelleget. Úgy tudjuk, a Fideszben is meglepődtek azon, hogy a szocialista botrányokból a Jobbik profitált.
"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal.
Elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Torgyán József kilép a koalícióból és ellenzéki politizálásba fog. Ellenzéki politikusok szerint pedig Torgyán József hadat üzent a Fidesz-MPP-nek. A forgalomban levő konspirációs elméletek szerint az is elképzelhető, hogy az egyszázaléknyi biztos szavazókat jelentő KDNP éléről leváltják a kormánykoalíciót többször kritizáló Giczy Györgyöt, és helyét a Fidesz-h? Semjén Zsolt egyházügyekért felelős helyettes államtitkár veszi át.
Megvehető ítéletek, politikai befolyásolhatóság, bebetonozott megyei bírák, jogbizonytalanság, átláthatatlan működés. Néhány súlyos vád azok közül, melyek a magyar igazságszolgáltatást érik mind a civil, mind a szakmai szférából. A legfelsőbb bírói posztra jelölt Baka András azt ígéri, megváltoztatja a helyzetet.
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
 
Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján.
Három éve alakult meg az MSZP–SZDSZ-kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem sok esélye van annak, hogy ez a formáció 2006-ban tovább folytathatja a kormányzást. Ráadásul, ha jövő héten nem Szili Katalint választja meg az Országgyűlés államfőnek, akkor – ahogy egy Szili-párti szocialista fogalmazott – "már csomagolhatunk is". Tájkép csata előtt.
Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek.
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
2004. augusztus 18., szerda: 
A pártpolitika számomra a hatalom megszerzését és megtartásának a kísérletét jelenti, ezzel nem kívánok foglalkozni – mondta lapunknak Bajnai Gordon azon a sajtófogadáson, melyen bemutatta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt. A volt miniszterelnök meglepően sokszor kijelentette, hogy nem kíván belpolitikával foglalkozni, azt pedig akkurátusan kerülte, hogy minősítse utódjának, Orbán Viktornak a politikáját.
Orbán Viktor sorra találkozik az üzleti élet szereplőivel. Ellenzékiek szerint a Fidesz azt készíti elő, hogy megnyerje a szerintük Gyurcsánytól elfordult multikat és bankárokat. Közben mintha Gyurcsány Ferenc is fordulatot készítene elő: lehet, hogy ha Fodor Gábor nyeri az SZDSZ elnökségéért folytatott küzdelmet, akkor a miniszterelnökkel közösen találnak egy „külsős” kormányfőt. Fotó:MTI
 
– Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik?
Nem indokolta a Fidesz vezérkara, hogy az általuk öt éve az államfői székbe emelt, a Gyurcsány-kormánnyal sokszor élesen konfrontáló, mérsékelt jobboldali körökben népszerű Sólyom László helyett miért épp Schmitt Pált jelölik köztársasági elnöknek. Noha fideszes körökben, illetve a párt értelmiségi udvarában (szigorúan fű alatt) okozott némi megütközést a döntés, nyílt kritikára eddig nem került sor. Ráadásul közel sem egy kaliber a két politikus. Sólyom Lászlónak soha nem voltak kommunista vegyértékei, míg Schmitt Pál magasabb állami tisztséget töltött be a pártállam idején (az Országos Sporthivatal elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban), mint az - amúgy rendre utódpárti jelzővel illetett - MSZP-frakcióból ma bárki.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.
Önkorrekciónak minősítette Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője a Heteknek adott interjújában a kormányátalakítást. A politikus szerint nem akarnak lassítani a reformkormányzáson, ugyanis „tovább akarnak haladni az úton, de ha lehet, kevesebb hibával”. Az MSZP meghatározó vezetője egyébként az SZDSZ lassulástól tartó álláspontjáról úgy vélekedett: „Ha autóval megyek egy nehéz terepen, nem lehet arról vitatkozni, hogy gyorsan vagy lassan megyek.
Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk.
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
Interjú Demeter Ervin országgyűlési képviselővel, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterével Demeter Ervin Fotó: MTI
A két kormánypártnak, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a szélsőségek reklámozásán túl nincs mondanivalója a választók számára - állította a Heteknek Dávid Ibolya. Az MDF elnöke nem kívánt azzal foglalkozni, hogy mi történik a pártjával, ha nem jutnak be az Európai Parlamentbe. Mint mondta: egyetlen forgatókönyvvel számol, miszerint képviselőket delegálnak Brüsszelbe.
Orbán Viktor hatalomkezelési gyakorlatával az elmúlt évben magasan kiemelkedett a politikustársai közül: elsősége egy másodpercre sem rendült meg, bár kormányának szakmapolitikai lépései számtalan konfliktust okoztak. Többek között azért is, mivel a választások előtt a Fidesz-KDNP tandem például egy szót sem ejtett az új alkotmányról, a korkedvezményes nyug­díjazás reformjáról vagy a tanárok kötelező óraszámának emeléséről.
Ön szerint árt vagy használ az a Fideszt leváltani akaró ellenzéknek, hogy napok óta „anyázzák” egymást? Gyurcsány a Millára tört, Bajnait pedig bírálta, míg Schiffer András testületi döntés nélkül nyilatkoztatta ki, hogy Bajnai már pedig soha nem lesz az LMP miniszterelnöke.
Ángyán József nemcsak a földosztás körüli anomáliákon, hanem a „hamis” magyar élelmiszertermékeken is „kiakadt” – tudta meg a Hetek. Az oligarchákat, zsákmányszerző gazdasági csoportokat és maffiacsaládokat emlegető volt agrárállamtitkár ugyanis belső fórumokon konfliktusba került többek között egy nagy magyar húsipari cégcsoporttal, mert azok állítólag génkezelt szójával etetett, lengyel disznóhúsból készítik a köztudatban színmagyarnak tartott hústermékeiket.
„Legalább sikerült elásni a csatabárdot, és egy kicsi nyugalom lesz. Sok kis apró lépéssel talán sikerül javítani a népszerűségünkön” – értékelte a Parlament folyosóján egy szocialista képviselő, hogy a hetek óta tartó huzavona után megegyezett a MSZP és az SZDSZ vezérkara. Mandur László, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Idill Fotó: Vörös Szilárd
A helyzet kilátástalannak tűnik, a politikai elit a saját alkalmatlanságáról állít ki bizonyítványt azzal, hogy képtelen a kompromisszumra – állítja Schmidt Mária az október 23-án is tetten ért általános megosztottságot felszámolni nem tudó vezetői garnitúrával kapcsolatban.
Egyre mélyülő ellentét az SZDSZ két szárnya és ugyancsak súlyosbodó koalíciós feszültség a szabad demokraták és szocialisták között. A liberális párt Kóka-féle szárnyát ugyanis a héten a „fodoristák” kényszerítették meghátrálásra, míg a parlamentben az SZDSZ a Fidesszel közösen érte el az értékalapú ingatlanadó bevezetését, amit az MSZP el akart bliccelni.
Miközben majdnem megtelt a Parlament előtti Kossuth tér, addig az Országgyűlés szinte kiürült. A „lézengő” képviselők egy-egy törvénymódosítás vége-hossza nincs, unalmas vitájába kezdtek, míg kint a dühös magyarok éppen kordont bontottak, az év egyik legrosszabbul megszervezett, mégis ütősre sikerült tüntetésén.
Egymásnak üzengető, és olykor személyeskedő hangvételű konferencián estek egymásnak a magyar közgazdász-társadalom prominensei, akik nemhogy a gyógyírban, de még a diagnózisban sem tudtak megegyezni. Egy angol befektetési bankár sokatmondóan sok szerencsét kívánt Magyarországnak. A vitákból úgy tűnt, hogy három „mumussal" küzd a közgazdász szakma: a szókimondó fiatal közgazdászokkal, a jegybankelnökkel és Bokros Lajossal.
Már csak öten vannak versenyben a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztjéért, mert Szili Katalin házelnök a héten visszalépett a jelöléstől. A "talpon maradt" politikusok több régiót is végiglátogató politikai kampányturné keretében igyekeznek megszerezni az MSZP küldötteinek bizalmát.
Elképesztő morális súlya van annak, ha kiderül, hogy a trafikmutyit leleplező szekszárdi fideszes képviselő igazat mondott. Ugyanis a renitens képviselőt az egész frakciója – tisztességben megőszült gimnázium-igazgatótól jeles jogászokig, a várost vezető országgyűlési képviselőig – hazugnak állította be.
 
Nem túl heves, de azért csata zajlik a két kormánypárt között az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán. A nézeteltérés lényege, hogy az SZDSZ szerint az MSZP felpuhítaná az eredeti törvényjavaslatot.
„Ha jól szerepel a párt, akkor az esélyt jelent arra, hogy az SZDSZ-t gyökeresen megújítsuk. A pártnak olyan lehetősége lesz erre, amire az elmúlt évtizedben sem volt példa, mivel jelentősen átalakulhat a magyar pártstruktúra" - nyilatkozta Fodor Gábor a Heteknek adott interjújában. A liberális pártelnök szerint az SZDSZ-nek a legnagyobb az esélye, hogy a harmadik erővé váljon Magyar­országon.
A Hoffmann-Pokorni-vita azért is fontos, mert egyben rámutat arra is, hogy miben más a két párt. A történetnek három vetülete van: szakmai, eszmei és személyes. A szakmai a szakemberek között mindig tapasztalható, pártoktól független nézetkülönbségeket jelenti, míg az eszmei sík az, hogy Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, konzervatív világnézete különbözik Pokorni Zoltán liberálisabb szemléletétől. A harmadik szint - a személyes ellentétek síkja - remélem, hogy valójában nincs is. Ám ha mégis lenne, azt még inkább indokolt lenne a nyilvánosságtól függetlenül lefolytatni.
Az MSZP-ben talált pénznek tartják Orbán Viktor egy zárt körben elhangzott, de nyilvánosságra került beszédét, sőt kampányt próbálnak rá építeni. A Fideszben vállrándítással fogadták a kiszivárogtatást, mivel Orbán Viktor ugyanezt a beszédet több helyütt, még a Népszabadság szerkesztőségében is elmondta. Fotó: Vörös Szilárd
Bárki is "hozatta" nyilvánosságra a magyar Pulitzer-díjas újságírókat kritizáló – az érintettek szerint otrombán rágalmazó – Jeszenszky-levelet, kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a levél szerzőjét, hanem a kormányzatot is. Ellenzéki politikusok szerint ezt jelzi, hogy az utóbbiak még nem találtak megfelelő magyarázatot, kommunikációs stratégiát az ügyre, csak a magánlevél jellegre való hivatkozással az érdemi nyilatkozattól való elzárkózást.
Nem tolonganak a Fideszben Schmitt Pál megüresedő székéért, noha öt évig az új államfő szimbolizálhatná a nemzet egységét. Nem tudni biztosan, hogy Orbán Viktor fejében egyáltalán megfordult-e egy „Schmitt 2.0-ás” jelölt megtalálása, mégis sokakat meglepett a Fidesz-vezérkarban, hogy egy-két önjelölt jobbos értelmiségit leszámítva nem kívánatos ez a poszt.
„Nem legyőztük, hanem meggyőztük a szocialistákat” – vélekedett lapunknak Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A Fideszt élesen bírálta, mert szerinte az ellenzék újraállamosítást ígér, amihez hasonló utoljára a Rákosi-érában történt. Mint mondta: „éppen ideje lenne a konzervatívoknak elfogadniuk, hogy piacgazdaságban élünk, és az államszocializmus ideje lejárt.” Fotó: Somorjai László
 
„Tapasztalható, hogy Kóka János esetében még a szocialisták is kiadták a »kilövési« engedélyt, ami az SZDSZ számára aggasztó jelenség, a sajtóviszonyokról is görbe tükör” – vélekedett lapunknak egy szabad demokrata vezető, aki történetesen nem is számít a pártelnök támogatói köréhez. Bár az SZDSZ-ben egyre többször elhangzik a koalícióból való kilépés ötlete, mint legutóbb a párt országos tanácsának ülésén, mégis inkább a tanácstalanság a jellemző a liberális pártra.
 
Cselekedni most és mindenkiért – A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányprogramja – Magyarország 2002–2006 címet viseli az MSZP–SZDSZ várhatóan hétfőn beiktatásra kerülő kormányának programja. Ha a dokumentumot jellemezni kellene, akkor azt leginkább az ideológiai semlegességgel lehetne.
Váratlan, de annál kevésbé meglepő fordulat tematizálja a hazai közéletet, mióta a második Gyurcsány-kormány miniszterelnöke felajánlotta távozását. Lapzártánkig gyakorlatilag két jól körülírható táborra szakadt az új helyzetre rácsodálkozó politikai elit és tulajdonképpen a közvélemény is. Az egyéves mandátumot öröklő szakértői kormány színre lépését az előrehozott választásoktól rettegők siettetik, míg a jobboldalon már gyújtanák az örömtüzeket.
A Szálasit éltető Bácsfi Diána és az általa képviselt neonáci ideológia ismételt megjelenése kapcsán a szocialisták önvizsgálatra szólították fel a Fideszt a Demokrata cím? lappal ápolt közeli kapcsolatuk miatt. A kormánypártok szerint a hetilap vitatható szerepet tölt be a hungarista eszmék terjesztésében.
 
Egyre közelebb kerülnek a szocialisták az általuk évek óta rémképnek tartott lengyel modell megvalósulásához. Az ottani baloldal ugyanis a sikertelen kormányzás, korrupciós ügyek és a párton belüli leszámolások miatt elvesztette a korábbi váltópárti pozícióját. A mostani európai parlamenti választásokon a  kedvező ellenzéki pozíció ellenére is csak 12 százalékot kapott az MSZP lengyel megfelelője, a Baloldali Demokratikus Szövetség.
 
Az emberi jogi bizottság tagjai közül csak néhányan jelentek meg az ombudsmanok idei meghallgatásán, és az azt követő sajtótájékoztatón sem hemzsegtek a sajtó képviselői, pedig az ombudsmanok hatéves ciklust zártak le idén, ráadásul a meg-, illetve újraválasztásuk is fontos politikai kérdés.  Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszámolójából kiemelte, hogy vizsgálataik több esetben is arra mutattak rá, hogy nincs megfelelő együttműködés az egyes szervezetek és a hatóságok között, és ez az alko
„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.
Az SZDSZ politikusai többnyire népszerűtlenek, a párt szimbolikája és nyelvezete, programpontjai annyira hidegen hagyják a választókat, hogy egyes mérések szerint már csak a népesség egy százaléka támogatja a rendszerváltó pártot. Mi az oka ennek a mélyrepülésnek?
A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a „Trojka” (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett „non paper” minősítésű irat is bizonyítja.
A nagy drámám az volt, mikor megértettem, hogy tizenhét éve egy politikai álarcosbálnak, egy színházi maszkabálnak vagyunk a részesei. Fotók: Somorjai László
Még a pártelnöki kampányban kényszerítette ki Fodor Gábor ellenfelétől, Kóka Jánostól azt az ígéretet, hogy a győztes a pártvezetői feladatokat az SZDSZ „megroggyant” állapotára való tekintettel főállásban látja el.
 
"Magyarország nem szeretne az EU és a NATO, Európa és Amerika között választani" – hangoztatta Kovács László külügyminiszter minap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral való találkozását követően.
Évek óta lábra kapnak olyan hírek, hogy a liberálisok kilépnek a koalícióból, aztán mégsem. Mi az oka ennek a szappanoperaszerű „együttélésnek”?
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
Nem kevesebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak, minthogy vereségi spirálba kerül-e a baloldal, vagy kiderül, hogy az MSZP, az Együtt-PM, vagy a DK közül melyik párt szervezheti újjá a demokratikus ellenzéket. Az optimisták az 1994-es Fidesz talpra állására és újrapozicionálására, míg a pesszimisták a lengyel baloldal sorsára emlékeznek.

Riport

Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI

Háttér

– Mennyire nehéz élő és mai napig alkotó emberről könyvet írni, hiszen ha túl lojális hangvétel? a könyv, akkor szervilizmussal lehet vádolni, ha pedig karcos és kritikus, akkor éppen a "témát", a "könyvalanyt" sérti?
Nem sikerült eloszlatni a Nemzeti Színház első előadásával a teátrum körüli aggályokat, és nemzeti konszenzust teremteni. Még az úgynevezett konzervatív táboron belül sem alakult ki konszenzus a produkció értékelése kapcsán, köszönhetően annak, hogy Az ember tragédiája bemutatója sokkal inkább egy alternatív rétegszínházzal, mintsem a nemzet közös értékeként beharangozott intézménnyel kapcsolatos közönségigényeknek felelt meg.
– Fél órával ezelőtt jött ki a teremből a két koalíciós párt vezérkara az egyeztető tárgyalásról. Nem tűntek valami jókedvűnek, még a kincstári mosoly is hiányzott az arcokról. Mi a baj? – Nincs okunk a rosszkedvre, talán csak elgondolkodtunk. Jó hangulatban zajlott a tárgyalás, minden rendben van.– Mit mondhat el a tartalmi részről? 
A magyar modell kifulladt, ha a jelenlegi pályán maradunk, a következő években nem közeledünk az EU átlagához, sőt, leszakadunk a minket már most megelőző visegrádi országoktól is – hívták fel a figyelmet az Oriens pénzügyi tanácsadó cég ve­zetői, akik szerint mintegy ezermilliárd forintos kiadáscsökkentésre lenne szükség. A Kilábalás című gazdasági program egyik írójával, Holtzer Péter közgazdásszal beszélgettünk.
A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől.
Földes György. Magához tér az MSZP Fotó: Vörös Szilárd

Interjú

Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
Ami biztos, hogy ez a rezsim nagyon rövid életű lesz, ezt előre megmondom maguknak. Az emberek ugyanis nagyon gyorsan csalódnak. Amíg csak a liberális szabadságjogokra léptek rá, például a médiatörvénnyel, addig csak az értelmiség kezdett tőlük elpártolni. Viszont most, hogy iskolákat szüntetnek meg, elveszik azokat az önkormányzatoktól, már fideszes polgármesterek is fel vannak háborodva. A fiatalokat 15 évesen kilöknék az iskolából, és a segélyeket is lefaragják, azzal, hogy tessék menni a munka világába, ami egy demagóg duma, hiszen nincsen munka.
Roma küldötség a sátorok ünnepén
Az 1999-ben 50 millió forintos törzstőkével alapított Index.hu Rt. 25,1 százalékát 800 millió forintért vásárolta meg a közelmúltban két német befektető cég. Tizenegy hónap alatt a részvénytársaság papírjainak értéke 49-szeresére nőtt, az egyéves cég eszerint tehát mintegy hárommilliárd forintot ér jelenleg. Erről a robbanásról kérdeztük Braun Róbertet, az Index vezérigazgató-helyettesét.
Megdöbbentő a hazai politikai életben, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetem homoszexuális diákjának ügye kapcsán az egyházak autonómiáját megkérdőjelező nézetek megjelentek – állítja Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A volt egyházügyi államtitkár Magyar Bálint és Lévai Katalin közelmúltbeli megnyilatkozásaihoz kapcsolja ezt a "mentalitást".
Amikor a fiatal lázad, apja ellenében a nagyapja egykori szövegeit veszi elő, a nagyapa pedig náci jellegű szövegeket mondott – véli Konrád György író a Jobbik-jelenségről. A Demokratikus Ellenzék vezéralakja szerint nem történt forradalom a szavazó­fülkékben, ellenben úgy tűnik számára, hogy alig egy hónap alatt szűkült a polgári szabadságok köre.
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.

Fókusz

Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
Boros Imre majd\' tizenöt évvel idősebbnek látszik koránál. Talán azért, mert mozgalmas éveket tudhat maga mögött. Az antikommunista polgári kormány minisztere ugyanis megjárta az MSZMP-t, szigorúan titkos tisztként kapcsolatban állt az állampárt titkosszolgálatával, jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozásokat hozott létre, és – politikai ellenfelei szerint – részt vett a Kisgazdapárt szétverésében. Jelenleg az MDF-frakció tagja.
A drámai pécsi választási eredmények miatt az MSZP-ben sokan szembenézést sürgetnek a Gyurcsány-korszakkal. A Fidesz politikusai viszont egyre közelebb érzik magukhoz a kormányrúd megszerzését és a kétharmados győzelmet. Nem alaptalanul.
Összeférhetetlenség, sikkasztás, alapvető törvényi és etikai szabályok áthágása – címszavak a Körmendy-Ékes Juditot, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes elnök asszonyát érintő, szocialista képviselők által elmondott felszólalásokból. Fideszes politikusok felháborítónak tartják az ellenzéki megnyilvánulásokat, és azt mondják: a szocialisták az ártatlanság vélelmét semmibe véve rágalmaznak.
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
Az 56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve – hangsúlyozta a Heteknek Kenedi János kutató, aki a minap bemutatott Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm kapcsán azt jegyezte meg, hogy húsz éve  várt arra, hogy ilyen színvonalú film készüljön a pártvezetőről.
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
"Levendel azt üzente, hogy ne foglalkozzunk a közvélemény-kutatásokkal. Szélhámosság, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz, várjuk meg a végét. Tíz óráig semmivel sem szabad foglalkozni" – magyarázta önnyugtatóan is valakinek az egyik (vezető) szocialista háttérember mobilon fél nyolckor. Aki él és mozog, majd\' mindenki ezt teszi a Köztársaság téren. Egyébként hűvös a hangulat. Ekkor még a televíziók a közvélemény-kutatási adatokat ismétlik és az önfeledt, már-már győzelemittas Fidesz-aktivistákat mutatják a Millenáris Parkból.
Interjú Répássy Róbert országgyűlési képviselővel, a Fidesz– MPP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével, az úgynevezett Mécs-bizottság egyik ellenzéki tagjával. Répássy Róbert (Fidesz) és Mécs Imre (SZDSZ). Listavita Fotó: MTI
Bár kommunikációs szempontból nem túl szerencsésnek ítélik meg a szocialisták az ingatlanadó körül kialakult helyzetet, mégis az egész ügyből kedvezően került ki Bajnai Gordon és csapata. Ha nem közelednének az európai parlamenti választások, és nem történt volna meg a pécsi fiaskó, akkor már akár az optimizmus is felütné a fejét a kormánypártban.
Az idei majálison a rendszerváltás óta minden eddiginél nagyobb tömeget tudtak megmozgatni a szakszervezetek. Emellett a legnagyobbak egy közös kiáltványt is kiadtak, amelyben felhívják a figyelmet a kormány politikájának időszer? megváltoztatására. "Jelenleg alig van olyan szakma, ahol nem volna indokolt egy »kiadós« sztrájk" – érvelt lapunknak Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki újabban több szakszervezeti rendezvény szónoka. 
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
Az államfőválasztás erkölcsi győztese Sólyom László, volt alkotmánybíró, a politikai babérokat Orbán Viktor és a Fidesz-MPSZ arathatja le. Miközben többen úgy gondolták, hogy a választás tétje a két jelölt – Sólyom László és Szili Katalin – alkalmasságának eldöntése, addig az igazi kérdés a kormánykoalíció politikai jövője volt.
Milliárdokban mérhető kár keletkezett a Paksi Atomerőm? történetének eddigi legsúlyosabb üzemzavarából. Ráadásul a "paksi atomosoknak" nem sikerült átlépniük Csernobil árnyékát, mivel az események bekövetkezése óta egyre többen bírálják az állami tulajdonú részvénytársaság kommunikációját, miszerint a közvélemény előtt bagatellizálni akarták a rendellenesség súlyosságát. 
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
 
Interjú Dessewffy Tibor szociológussal – Az elmúlt hét végén "politikai vásár" zajlott, hiszen négy párt is jelentős politikai eseményt szervezett, melyre a sajtót is meghívták. A pártimidzsek szempontjából hogyan értékeli a "portékákat" ?
"Akkor éreztem először, hogy a hatalom félelmetes tud lenni"    Fotó: S. L.
„Amit most egy nap alatt el lehet érni, azt ősszel már csak egy hét alatt, egy év múlva pedig egy hónap alatt lehet majd” – forrá­saink szerint ez az Orbán Viktornak tulajdonított szállóige az egyik alapelve a sze­mély­-cseréknek a közigazgatás felsőbb régióiban. Magyarországon eddig valamennyi kormányváltást személycserék sorozata követte, melynek hevességét ezúttal is az aktuális terület politikusának habitusa határozza meg. Az új­barbároktól a humanistákig terjed a repertoár.
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t
"A helyzet megváltozott. Eddig egyenes úton mentünk, és arra játszottunk, hogy az erkölcsi győzelem legyen a miénk. Most úgy látom, megvan az esélye annak, hogy a valódi győzelmet is megszerezzük, és jobboldali elnök legyen. Ehhez kell egy kis szerencse. Ne menjünk vissza szavazni!" Nagyjából így foglalható össze, amit Orbán Viktor mondott a Fidesz első, hétfői rendkívüli frakcióülésén. Az ellenzéki párt megszeppent képviselőinek fogalma sem volt, hogy a "főnök" miben játszik, mivel a kártyáit nem terítette ki, de engedelmeskedtek.
Mégis van közös nevezője a radikális jobb- és baloldalnak, a történészeknek, sőt a parlamenti képviselőknek is. Abban ugyanis mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század küszöbén szinte lehetetlen meghatározni, van–e még Magyarországon munkásosztály, és ha igen, kik tartoznak bele.
Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt – többek között a megyei szocialista politikusokat – éppen ez a "szín" érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben?
"Hallom, nálatok parcelláznak" – mondta egy kormánypárti politikus egy szocialista politikusnak, aki mellesleg polgármester is. A kérdés jellegét egyértelműsíti a beszélgetés folytatása, melyben az egyébként jelenleg rendszeridegen "balos" polgármesternek kifejtette a polgári politikus, hogy ugyanis őt érdekelné egy-két telek.
A miniszterelnök elérte célját: hetek óta mindenki az általa felvetett témákról beszél. A közöslista-téma már lecsengett, de tovább dagad az államfő közvetlen választásának kérdése, és a "kis parlament" ügye, melyből egyébiránt könnyen juthatunk a felsőházig. Ha nem, lesz helyette Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT).
– Két kongresszust is tartottak a hét végén: az MSZP-é volt a veszteseké, a Fideszé a győzteseké.
2–0-ás vezetésnél mezőnyfölényük ellenére a piros szegfűsök edzője a huszadik percben lecserélte három játékosát és – váratlan megoldásként – több befutott sztárt a kispadon hagyva tehetségesnek tartott újoncokat küldött a pályára. A drukkerek és a szakírók véleménye megoszlik arról, hogy milyen lesz a meccs folytatása, hiszen az ellenfél egy korábbi mecscsen már vert helyzetből megfordította az állást.
– Lefogadnám, hogy már torkig van a Demszky Gábor javára történo visszalépést firtató kérdésekkel.– Szerencsére egyre kevesebben kérdezik, és ilyenkor minden alkalommal elmondom, és Önöknek is elmondom: nem fogok visszalépni, és a pártom sem fog visszaléptetni.– Mégis, miért "indítottak így rá" Demszky Gáborra? Egyrészt már háromszor nyert a szocialista jelöltek segítségével, másrészt, ha úgy vesszük, o most az MSZP-nek is fopolgármestere, hiszen közösen kormányozták a fovárosi koalíciót.
Balatonfüred közvéleményét – függetlenül attól, hogy a helyi hivatalos körökben már lefutott ügynek tekintik, még mindig – erősen foglalkoztatja a Tagore sétány elején található bazársor hűlt helyének és az egyetlen közülük el nem bontott, 1958-ban épült üzlethelyiségnek a sorsa. Az önmagán túlmutató történetben első látásra "a modernizáció hívei állnak szemben a maradi szellemmel". Riportunk végén, hazafelé mindannyian nagyon szerettük volna, hogy a történet ennyire egyszer?
Helmeczy Lászó: Egy rossz szót sem szóltam senkire    Fotó: MTI

Üzlet

Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.
Politikusok – köztük Horváth Ágnes szakminiszter – és újságírók alkották azt a delegációt, melyet az SZDSZ utaztatott ki Amszterdamba, hogy Hollandia egyik legjobb kórházában tanulmányozzák és reklámozzák az ország több-biztosítós egészségügyi rendszerét, melyet a liberálisok mintának tekintenek. Fotó: MTI
Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.

Szabadidő

– Miben hozott újat a könnyűzenében a rock and roll, a m?faj "kitalálói", a Bill Haley\'s Comets zenészei miben forradalmasították a zenei életet? – kérdeztük Paszinger Zoltánt, az együttes magyar turnéjának szervezőjét. A Comets 1955-ben, fönt középen Bill Haley

Oldalak