Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

A Magyar Nemzeti Bank 35-36 milliárd euró devizatartalékkal rendelkezik, ami - árfolyamtól függően - mintegy 10 ezer milliárd forintnyi va­gyont jelent. Az államadósság 20-22 ezer milliárd forint, tehát azt gondolhatnánk, hogy egyszeri művelettel a devizatartalékból simán lehetne csökkenteni az adósságot. Sőt, akár IMF-hitel helyett innen csíphetnénk le a folyó kiadásokra. Ha mintegy 5 milliárd euró hitelt kell idén megújítani, akkor elég lenne átcsoportosítani a tartalékból.
Már csak az nem veszi észre, hogy az MSZP-ben hatalmi harc zajlik, akit tökéletesen hidegen hagy a politika. Az őszi tisztújító kongresszusra készülve egyre többen – kerékpáros nyelven szólva – "robbantanak." Bár lehetséges, hogy szökésük korainak bizonyul, és a hajrára elfogy az erejük. A párt megújítását szorgalmazó dokumentumok, tanulmányok, elemzések és helyzetértékelések, valamint a különféle reformtömörülések, baloldali körök és vitaklubok gomba módra szaporodnak.
Igaza lett a Fidesz egyik vezető politikusának, aki három hete egy szűk körű háttér­beszél­getésen azt mondta, hogy szerinte a Kúria dodonai, azaz fordulatot nem hozó döntést fog hozni a devizahitelek ügyében.
"A kormány nem kommunikációs hibákat követ el, hanem láthatóan nem tudja, merre menjen" – vélekedett lapunknak György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője annak kapcsán, hogy az MSZP-n belül egyre többen vetik fel, hogy kommunikációs hátrányba került a legnagyobb kormánypárt. Új jelenség, hogy egyre növekszik a politikai show-k száma.  Szíjjártó Péter és a doboz 
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
– Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik?
Az MSZP-ben a drámai vereséget, míg a Fidesz­ben az ellenoldal mozgósítását akarják elkerülni az EP-választások kapcsán.
Bár sokan felszínességéért és túlzott általánosságáért bírálják a Fidesz programját, mégis kirajzolódik belőle, hogy a párt vezetői mérsékelt, neokonzervatív jellegű politikát szándékoznak folytatni kormányra kerülésük után. A szocialistákkal szemben nem a nyugdíjasok és a lecsúszott társadalmi rétegek, hanem inkább a középosztály, illetve a vállalkozók támogatására helyezik a hangsúlyt.
Új korszakot nyitnak a szocialisták a kormányzásban. Az átalakítások érintik a kormány szerkezetét, a politizálásuk stílusát és a kabinet kommunikációját. A változások kulcsszavai a népbarát politika, az együttműködés és a partnerség. Forrásaink szerint az a belső vélemény, hogy „kollektív politikai öngyilkossággal” érne fel, ha a párt miniszterelnököt cserélne, éppen ezért a változások nem Gyurcsány gyengítését szolgálják.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Egyértelmű, ha úgy kívánná a pártérdek, akkor a miniszterelnök hátrébb lépne, de a kormányfőváltás egyetlen problémánkat sem oldaná meg, sőt, még több gondot teremtene – vélekedett lapunknak Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője sajnálja, hogy az SZDSZ kiszállt a koalícióból, amihez szerinte nem a személyi, hanem a programbeli nézetkülönbségek vezettek. A politikus szerint egyébként lehet, hogy úgy járnak, mint a Bokros-csomaggal: az erőfeszítéseik gyümölcsét a Fidesz arathatja le.
Ellenzéki pártok és mozgalmak a hétfői tüntetést sikertörténetnek értékelik, mellyel erőt mutattak Orbán Viktor lehengerlő stílusú kormányzásával szemben. Számít ez? A 2012-es évet politikai szempontból bármilyen mértékben is meghatározhatja ez a rendezvény?
Nyilvánosságra hozta a Fidesz, hogy kiket indít a 106 egyéni körzetben a jövő évi választáson. A listán alig található új politikus, nő pedig még kevesebb. A jelöltekből úgy tűnik, hogy a kormánypárt elsősorban nem a személyek kvalitásában és színességében bízik, hanem a Fidesz-logóban, abban, hogy az általános pártszimpátia elég lehet győzelemhez.
– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?
Nemzetközi szinten csődöt mondott az amúgy magyar környezetben évek óta hatékonyan működő Fidesz-kommunikáció. Az ünnepek alatt példátlan kritikák érték Magyarországot elsősorban a médiatörvény miatt, amely olyan szimbolikus üggyé vált, hogy arra a nyugati sajtó ízlése szerint még a különadók ügyét, a demokratikus ellensúlyok kiiktatását is rá tudta fűzni. Emberemlékezet óta nem érte Magyarországot a civilizált, demokratikus világ sajtójából olyan éles kritika, mint az elmúlt három hétben.
Lapunk úgy értesült, hogy a szerdán felrobbantott éjszakai mulató, a Halló bár tulajdonosa az a nő, aki egy rendőrnyomozóval együtt két hete a Margit-hídon balesetet szenvedett. A bárt üzemeltető Kreml Kft. többek között "partnerközvetítéssel" foglalkozik: az éjszakai szórakozóhely valódi jellegét a portálon elhelyezett aktfotók teszik egyértelművé. Rendőrségi körök szerint a robbantást jelzésnek szánták.
Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.
Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?
Bajnai a nagy fékező. Legalábbis így lehet összefoglalni neves magyar közgazdászok véleményét a Bajnai-csomagról, melynek egyik erénye – ha végrehajtják –, hogy fékezi az adóssághegy növekedését. A Hetek Közéleti Klub vendégei Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Kira Péter, a Leumi Bank Svájc vezető közgazdásza, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője és Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója voltak.
"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal.
Annak kormánypárti körökben kiemelten örülnek, hogy nem kapott nagyobb publicitást, hogy Nyirő József székelyföldi újratemetési kísérleténél jelen volt egy kormánytag, jelesül Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Hisz azt a kormányzati magyarázkodást, hogy csupán kegyeleti aktus volt a megemlékezés, éppen a Fidesz egyik vezetőjének, Kövér Lászlónak és a kormány egyik tagjának, az azóta más okból lemondott Szőcs Gézának a jelenléte teszi bizonytalanná.
Több jobboldali értelmiségi szorgalmazza, hogy a Fidesz a kormányváltás utáni időszakra készítsen elő egy olyan társadalmi és gazdasági megállapodást, amellyel elkerülhető lenne, hogy úgy járjanak, ahogy Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen, hogy az intézkedései a társadalom és a szakmai körök ellenérzését váltották ki.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
2004. augusztus 18., szerda: 
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
Szabaddemokrata és szocialista politikusok egyaránt a közlekedésfejlesztési csomagot emelték ki elsőként mint a legfontosabbat a két párt fővárosban megkötött koalíciós szerződéséből. Bőhm András, az SZDSZ frakciójának vezetője szerint a Városháza működésében nem történik különösebb változás, míg Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint egy sor vitás kérdés megoldásával zökkenőmentesebb működés várható.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
Miközben majdnem megtelt a Parlament előtti Kossuth tér, addig az Országgyűlés szinte kiürült. A „lézengő” képviselők egy-egy törvénymódosítás vége-hossza nincs, unalmas vitájába kezdtek, míg kint a dühös magyarok éppen kordont bontottak, az év egyik legrosszabbul megszervezett, mégis ütősre sikerült tüntetésén.
Önkorrekciónak minősítette Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője a Heteknek adott interjújában a kormányátalakítást. A politikus szerint nem akarnak lassítani a reformkormányzáson, ugyanis „tovább akarnak haladni az úton, de ha lehet, kevesebb hibával”. Az MSZP meghatározó vezetője egyébként az SZDSZ lassulástól tartó álláspontjáról úgy vélekedett: „Ha autóval megyek egy nehéz terepen, nem lehet arról vitatkozni, hogy gyorsan vagy lassan megyek.
Közel hét százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés. A csökkenés mögött elsősorban az elektronikai termékek gyártásának a visszaesése áll, amelyet a Mercedes gyár beindulása sem volt képes ellensúlyozni. Róna Péter közgazdász szerint egyre jobban látszik, hogy kimerült az a modell, miszerint Magyarország lesz Európa olcsó összeszerelő üzeme. 
Május elsején a városligeti majálison indítja be az MSZP az európai parlamenti kampányát, másnap pedig a Fidesz teszi ugyanezt. A voksolás tétje több párt vezérkarában a létet is jelenti, hiszen mind az MDF-ben, mind az SZDSZ-ben legitimizációs kérdés az eredmény, bár az MSZP-ben is okozhat bonyodalmat egy brutális vereség.
Három éve alakult meg az MSZP–SZDSZ-kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem sok esélye van annak, hogy ez a formáció 2006-ban tovább folytathatja a kormányzást. Ráadásul, ha jövő héten nem Szili Katalint választja meg az Országgyűlés államfőnek, akkor – ahogy egy Szili-párti szocialista fogalmazott – "már csomagolhatunk is". Tájkép csata előtt.
Cselekedni most és mindenkiért – A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányprogramja – Magyarország 2002–2006 címet viseli az MSZP–SZDSZ várhatóan hétfőn beiktatásra kerülő kormányának programja. Ha a dokumentumot jellemezni kellene, akkor azt leginkább az ideológiai semlegességgel lehetne.
Megvehető ítéletek, politikai befolyásolhatóság, bebetonozott megyei bírák, jogbizonytalanság, átláthatatlan működés. Néhány súlyos vád azok közül, melyek a magyar igazságszolgáltatást érik mind a civil, mind a szakmai szférából. A legfelsőbb bírói posztra jelölt Baka András azt ígéri, megváltoztatja a helyzetet.
Az emberi jogi bizottság tagjai közül csak néhányan jelentek meg az ombudsmanok idei meghallgatásán, és az azt követő sajtótájékoztatón sem hemzsegtek a sajtó képviselői, pedig az ombudsmanok hatéves ciklust zártak le idén, ráadásul a meg-, illetve újraválasztásuk is fontos politikai kérdés.  Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszámolójából kiemelte, hogy vizsgálataik több esetben is arra mutattak rá, hogy nincs megfelelő együttműködés az egyes szervezetek és a hatóságok között, és ez az alko
A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezés? bizottságot sem engedtek felállni.
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
„Legalább sikerült elásni a csatabárdot, és egy kicsi nyugalom lesz. Sok kis apró lépéssel talán sikerül javítani a népszerűségünkön” – értékelte a Parlament folyosóján egy szocialista képviselő, hogy a hetek óta tartó huzavona után megegyezett a MSZP és az SZDSZ vezérkara. Mandur László, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Idill Fotó: Vörös Szilárd
Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék az MSZP izraeli kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a nevét olyan összefüggésben, mint aki miatt újra a „gyűlölet útjára” lép a szocialista párt.
Felháborodással fogadták az építőipari cégek vezetői azt a hivatalosan nem megerősített hírt, miszerint a kormány 7, azaz hét évre (!)  visszamenőlegesen adót vetne ki útépítő cégekre. A hír amiatt is érdekes, mert az elmúlt négy évben a Fidesz holdudvarához tartozó Simicska Lajos vezette Közgép-csoport vitte a pálmát ezen a területen.
Július 17-én kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a kormányváltás után kipaterolt Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi hitel­szerződésről. A magyar kormány hosszas huzavonát követően kapott időpontot, miután az Országgyűlés elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Vezető közgazdászok között tartja magát az a nézet, hogy Orbán valójában nem is akar IMF-szerződést, csak akkor, ha a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok miatt elkerül­hetetlen.
A kommunista titkosszolgálat keze is benne lehet, hogy a magyar üzleti elit szereplői nemzetközi mércével mérve igazi offshore-lovagoknak tekinthetők. A „tutira” feltehetőleg a szovjet és a bolgár elvtársakkal együtt leltek a magyar külkeresek, bár mindezt szigorúan titkosnak minősített dossziék őrzik. Az üzlet kormányokon átívelő mértéket öltött. Egy főre vetítve 22 ezer dollárt, csaknem hatmillió forintot veszített Magyarország.
Interjú Jánosi György kijelölt gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel Jánosi György. Esélyt teremtene Fotó: V. Sz.
Orbán Viktor sorra találkozik az üzleti élet szereplőivel. Ellenzékiek szerint a Fidesz azt készíti elő, hogy megnyerje a szerintük Gyurcsánytól elfordult multikat és bankárokat. Közben mintha Gyurcsány Ferenc is fordulatot készítene elő: lehet, hogy ha Fodor Gábor nyeri az SZDSZ elnökségéért folytatott küzdelmet, akkor a miniszterelnökkel közösen találnak egy „külsős” kormányfőt. Fotó:MTI
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
Már csak öten vannak versenyben a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztjéért, mert Szili Katalin házelnök a héten visszalépett a jelöléstől. A "talpon maradt" politikusok több régiót is végiglátogató politikai kampányturné keretében igyekeznek megszerezni az MSZP küldötteinek bizalmát.
A kilencvenes években még egy sztrájkbizottságba "tömörültek" mint szakszervezeti vezetők, ma éppen egymással szemben állnak. Egyikőjük miniszter lett, másikuk szakszervezetis maradt. "Szárnysegédeik": egy több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező szakszervezeti titkár és egy 31 éves államtitkár.  Polgári miliőt árasztó könyvtár Fotó: OMKK
Interjú Lánczi András politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, a Konzervatív Kiáltvány cím? könyv szerzőjével. Lánczi András. A marxizmussal lehetetlen ma már reálisan értelmezni a valóságot Fotó: B. A. J.
A parlament idei utolsó munkanapjának végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak az ülésteremből, mert úgy ítélték meg, hogy a kormánypártok egyhangú többséget hoztak létre maguknak a Magyar Rádió és a Duna Tv kuratóriumának elnökségében, valamint a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi testületében. Ezt azzal érték el, hogy Áder János házelnök javaslatára kibővítették ezeket a testületeket.
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a két legnagyobb ellenzéki párt az úgynevezett ügynöktörvény módosítása kapcsán. Nikolits István, volt titkosszolgálati miniszter, szocialista politikus és Hack Péter szabaddemokrata országgyűlési képviselő abban egyetért, hogy az átszabott törvény önkényesen állapította meg az átvilágítandók körét, de a helyzet valós megoldását másban látják. Az AB 1994.
Interjú Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkárával, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala vezetőjével. Baja Ferenc államtitkár. "Lehet, hogy nem lesz érdemes káposztát termeszteni, de valami mást igen." Fotó: Somorjai L. 
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
„Nem legyőztük, hanem meggyőztük a szocialistákat” – vélekedett lapunknak Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A Fideszt élesen bírálta, mert szerinte az ellenzék újraállamosítást ígér, amihez hasonló utoljára a Rákosi-érában történt. Mint mondta: „éppen ideje lenne a konzervatívoknak elfogadniuk, hogy piacgazdaságban élünk, és az államszocializmus ideje lejárt.” Fotó: Somorjai László
A héten a korábbiaknál egy fokkal szigorúbb oroszellenes szankciókról döntöttek az Európai Unió tisztségviselői, de a komoly „fegyvereket” még a raktárban hagyták. Kérdéses, hogy az egyre erősödő orosz-magyar külgazdasági kapcsolatoknak mennyire tehet be, ha keményednek a Moszkva elleni uniós és amerikai büntetések.
Csipkelődés, fanyar humor – menetrend szerinti kormánypárti többség. Talán így lehetne összefoglalni a parlament e heti ülését.  Gy. Németh Erzsébet, szocialista frakcióvezető-helyettes. Humorra vette Fotó: MTI
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
A Szálasit éltető Bácsfi Diána és az általa képviselt neonáci ideológia ismételt megjelenése kapcsán a szocialisták önvizsgálatra szólították fel a Fideszt a Demokrata cím? lappal ápolt közeli kapcsolatuk miatt. A kormánypártok szerint a hetilap vitatható szerepet tölt be a hungarista eszmék terjesztésében.
A helyzet kilátástalannak tűnik, a politikai elit a saját alkalmatlanságáról állít ki bizonyítványt azzal, hogy képtelen a kompromisszumra – állítja Schmidt Mária az október 23-án is tetten ért általános megosztottságot felszámolni nem tudó vezetői garnitúrával kapcsolatban.

Fókusz

Az idei majálison a rendszerváltás óta minden eddiginél nagyobb tömeget tudtak megmozgatni a szakszervezetek. Emellett a legnagyobbak egy közös kiáltványt is kiadtak, amelyben felhívják a figyelmet a kormány politikájának időszer? megváltoztatására. "Jelenleg alig van olyan szakma, ahol nem volna indokolt egy »kiadós« sztrájk" – érvelt lapunknak Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki újabban több szakszervezeti rendezvény szónoka. 
Nagy manőverbe kezdett az MDF, hogy mérsékelt jobbközép párt voltát, a Fidesztől különböző politikáját sulykolja a közvéleménybe. Dávid Ibolya elnök vezényletével elmozdították a frakció éléről – a kritikusai által a Fidesz vazallusaként aposztrofált – Balsai Istvánt, és helyére Herényi Károlyt választották meg.
A Fidesz jobb- és baloldali vonásokkal rendelkező néppárt, amennyiben baloldaliságon a társadalom elesettjeinek érdekképviseletét értjük – mondja Navracsics Tibor, a reményeik szerint jövőre hatalomra lépő második Orbán-kormány lehetséges kancelláriaminisztere. Navracsics Tibor. "A hitelesség visszaszerzésén múlik majd az eredmény" Fotó: Somorjai L.
"Levendel azt üzente, hogy ne foglalkozzunk a közvélemény-kutatásokkal. Szélhámosság, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz, várjuk meg a végét. Tíz óráig semmivel sem szabad foglalkozni" – magyarázta önnyugtatóan is valakinek az egyik (vezető) szocialista háttérember mobilon fél nyolckor. Aki él és mozog, majd\' mindenki ezt teszi a Köztársaság téren. Egyébként hűvös a hangulat. Ekkor még a televíziók a közvélemény-kutatási adatokat ismétlik és az önfeledt, már-már győzelemittas Fidesz-aktivistákat mutatják a Millenáris Parkból.
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
Interjú Dessewffy Tibor szociológussal – Az elmúlt hét végén "politikai vásár" zajlott, hiszen négy párt is jelentős politikai eseményt szervezett, melyre a sajtót is meghívták. A pártimidzsek szempontjából hogyan értékeli a "portékákat" ?
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné.
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt – többek között a megyei szocialista politikusokat – éppen ez a "szín" érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben?
"Hallom, nálatok parcelláznak" – mondta egy kormánypárti politikus egy szocialista politikusnak, aki mellesleg polgármester is. A kérdés jellegét egyértelműsíti a beszélgetés folytatása, melyben az egyébként jelenleg rendszeridegen "balos" polgármesternek kifejtette a polgári politikus, hogy ugyanis őt érdekelné egy-két telek.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Balatonfüred közvéleményét – függetlenül attól, hogy a helyi hivatalos körökben már lefutott ügynek tekintik, még mindig – erősen foglalkoztatja a Tagore sétány elején található bazársor hűlt helyének és az egyetlen közülük el nem bontott, 1958-ban épült üzlethelyiségnek a sorsa. Az önmagán túlmutató történetben első látásra "a modernizáció hívei állnak szemben a maradi szellemmel". Riportunk végén, hazafelé mindannyian nagyon szerettük volna, hogy a történet ennyire egyszer?
Új fogalommal, az eurorealizmussal lepte meg a Fidesz a közéletet, melylyel egyes vélemények szerint a csatlakozás eufóriája után a csalódott tömegeket akarja megnyerni.  E felosztás szerint vannak az Eu-szervilisek, az MSZP és az SZDSZ politikusai, és az Eu-szkeptikusok, a MIÉP hívei. A Fidesz pedig valahol a kettő között található. Orbán Viktor: meghirdette az eurorealizmus politikáját Fotó: Vörös Szilárd
A drámai pécsi választási eredmények miatt az MSZP-ben sokan szembenézést sürgetnek a Gyurcsány-korszakkal. A Fidesz politikusai viszont egyre közelebb érzik magukhoz a kormányrúd megszerzését és a kétharmados győzelmet. Nem alaptalanul.
Az államfőválasztás erkölcsi győztese Sólyom László, volt alkotmánybíró, a politikai babérokat Orbán Viktor és a Fidesz-MPSZ arathatja le. Miközben többen úgy gondolták, hogy a választás tétje a két jelölt – Sólyom László és Szili Katalin – alkalmasságának eldöntése, addig az igazi kérdés a kormánykoalíció politikai jövője volt.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Bár kommunikációs szempontból nem túl szerencsésnek ítélik meg a szocialisták az ingatlanadó körül kialakult helyzetet, mégis az egész ügyből kedvezően került ki Bajnai Gordon és csapata. Ha nem közelednének az európai parlamenti választások, és nem történt volna meg a pécsi fiaskó, akkor már akár az optimizmus is felütné a fejét a kormánypártban.
"A helyzet megváltozott. Eddig egyenes úton mentünk, és arra játszottunk, hogy az erkölcsi győzelem legyen a miénk. Most úgy látom, megvan az esélye annak, hogy a valódi győzelmet is megszerezzük, és jobboldali elnök legyen. Ehhez kell egy kis szerencse. Ne menjünk vissza szavazni!" Nagyjából így foglalható össze, amit Orbán Viktor mondott a Fidesz első, hétfői rendkívüli frakcióülésén. Az ellenzéki párt megszeppent képviselőinek fogalma sem volt, hogy a "főnök" miben játszik, mivel a kártyáit nem terítette ki, de engedelmeskedtek.
– Két kongresszust is tartottak a hét végén: az MSZP-é volt a veszteseké, a Fideszé a győzteseké.

Interjú

A kultúra fontosságát ugyanúgy el kell adni, mint a mosó­­port. Nálunk is volt Öveges professzor, Hegedűs Géza. A nagy nép­szerűsítők közönséget toboroznának az olvasáshoz.
Az 1999-ben 50 millió forintos törzstőkével alapított Index.hu Rt. 25,1 százalékát 800 millió forintért vásárolta meg a közelmúltban két német befektető cég. Tizenegy hónap alatt a részvénytársaság papírjainak értéke 49-szeresére nőtt, az egyéves cég eszerint tehát mintegy hárommilliárd forintot ér jelenleg. Erről a robbanásról kérdeztük Braun Róbertet, az Index vezérigazgató-helyettesét.
Interjú Bajomi-Lázár Péterrel a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének adjunktusával, aki az elmúlt hónapokban az Észak-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karán tanulmányozta az Egyesült Államok sajtóját. Bajomi Lázár Péter Fotó: Somorjai L.

Üzlet

Varga Mihály kérésére elhalasztotta a Fidesz-frakció a jegybanktörvény változtatásáról szóló módosítások végszavazását, mert nemzetközi szervezetek elfogadhatatlannak tartották egy passzusát. A visszakozás indoka egyszerű volt: a kormány el akarta kerülni, hogy újabb forintválság robbanjon ki, hiszen ismét 310 forint felé közeledett az euró árfolyama.
Politikusok – köztük Horváth Ágnes szakminiszter – és újságírók alkották azt a delegációt, melyet az SZDSZ utaztatott ki Amszterdamba, hogy Hollandia egyik legjobb kórházában tanulmányozzák és reklámozzák az ország több-biztosítós egészségügyi rendszerét, melyet a liberálisok mintának tekintenek. Fotó: MTI
Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.
Újabb benzinkutat avatott fel a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Romániában. A magyar társaság tervei szerint az elkövetkezendő években nem kevesebb mint 80 millió dollárt kíván befektetni a keleti szomszéd országban. Tárgyalások folynak a román és a magyar gázvezeték-hálózat összekapcsolásáról is. "Kelet Párizsában", a román fővárosban a Mol januárban már nyitott egy üzemenyagtöltő-állomást, s az idén további négy felépítését tervezi.

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.
Az elmúlt hetekben több tízezermilliárd dollárnyi befektetés „égett el” Kínában. A pekingi politikai és gazdasági vezetés próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben az egész világ attól retteg, hogy az ázsiai ország bedönti-e a 2008-2009-es krachból éppen kitápászkodó világgazdaságot. A kilátásokról magyar közgazdászokat kérdeztünk.

Háttér

– Az elmúlt hetekben egyre több rendőrségen belüli korrupciós, illetve korrupciógyanús ügy derült ki. Emlékezetes, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság emberei V. és VI. kerületi rendőröket tartóztattak le egy akciójuk során, mert pénzt követeltek egy kábítószer-kereskedőtől. Másnap Egerben egy fiatal hadnagy bukott le: folyamatosan tájékoztatott két bordélyházat a razziák időpontjairól. A nyomozó hivatalnak milyen tapasztalatai vannak e téren?
A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől.
– Fél órával ezelőtt jött ki a teremből a két koalíciós párt vezérkara az egyeztető tárgyalásról. Nem tűntek valami jókedvűnek, még a kincstári mosoly is hiányzott az arcokról. Mi a baj? – Nincs okunk a rosszkedvre, talán csak elgondolkodtunk. Jó hangulatban zajlott a tárgyalás, minden rendben van.– Mit mondhat el a tartalmi részről? 
A magyar modell kifulladt, ha a jelenlegi pályán maradunk, a következő években nem közeledünk az EU átlagához, sőt, leszakadunk a minket már most megelőző visegrádi országoktól is – hívták fel a figyelmet az Oriens pénzügyi tanácsadó cég ve­zetői, akik szerint mintegy ezermilliárd forintos kiadáscsökkentésre lenne szükség. A Kilábalás című gazdasági program egyik írójával, Holtzer Péter közgazdásszal beszélgettünk.

Sport

A politikusok és politikacsinálók között a dél-európai technikás futball a menő. Legalábbis ez derült ki nem reprezentatív felmérésünkből, hisz az általunk megkérdezett közéleti szereplők a spanyol vagy az olasz válogatottat részesítették előnyben.

Riport

Mi a sejtése, ha egy kisvárosban, nevezetesen Kiskunhalason, két fiatalember hatvanmilliónyi pályázati pénzt tudott szürke-fekete utakra terelni, akkor országosan mekkora az az összeg, ami illegálisan vándorol?– Ezt nagyon nehéz lenne megbecsülni. A korrupció velejárója, hogy csak akkor tudunk konkrétumot, ha valami kiderül.

Vélemény

A magyar filmművészet válságos helyzetbe jutott, és ennek rendezése csak törvényes úton volna lehetséges. Ehhez filmtörvényt kellene haladéktalanul megalkotni, ami egyszer és mindenkorra hosszú távon biztosítja az alkotás szabadságát, folyamatosságát és a támogatások elosztásának igazságos, demokratikus módját.

Oldalak