Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Bár három jelölt is megpróbálja elhódítani a liberális pártelnöki széket, mégis úgy tűnik, hogy súlyos, gyakorlatilag megoldhatatlan vezetési válsággal küzd az SZDSZ.
A közelmúltban alakult meg a Protestáns Újságírók Szövetsége, mellyel kettőre növekedett azon újságíró-szervezetek száma, melyek felekezeti alapon szerveződnek. A világnézeti alapon álló újságíró-szervezetek létrehozása egy sor etikai kérdést is felvet.  Novotny Zoltán a Protestáns Újságírók Szövetségének alakuló ülésén 
Ön szerint árt vagy használ az a Fideszt leváltani akaró ellenzéknek, hogy napok óta „anyázzák” egymást? Gyurcsány a Millára tört, Bajnait pedig bírálta, míg Schiffer András testületi döntés nélkül nyilatkoztatta ki, hogy Bajnai már pedig soha nem lesz az LMP miniszterelnöke.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Fodor Gábor megválasztásával konzer­vá­lódik a jelenlegi helyzet az MSZP és az SZDSZ között: nem kötik újra a koalíciót, és miniszterelnök-cserére sem lehet számítani. Ennek többek között az az oka, hogy Fodor a vártnál kisebb arányban, mindössze két szavazattal győzött az SZDSZ elnök­választásán. Fotó: Vörös Szilárd
 
A szocialista küldöttek ugyan Szili Katalin mellett tették le a voksukat az államfőjelölő kongresszusokon, de a szabaddemokraták keménykedése miatt továbbra sem biztos, hogy a házelnök asszony lesz Mádl Ferenc utóda.
Ángyán József nemcsak a földosztás körüli anomáliákon, hanem a „hamis” magyar élelmiszertermékeken is „kiakadt” – tudta meg a Hetek. Az oligarchákat, zsákmányszerző gazdasági csoportokat és maffiacsaládokat emlegető volt agrárállamtitkár ugyanis belső fórumokon konfliktusba került többek között egy nagy magyar húsipari cégcsoporttal, mert azok állítólag génkezelt szójával etetett, lengyel disznóhúsból készítik a köztudatban színmagyarnak tartott hústermékeiket.
Az Együtt-PM Szövetség annál már stabilabb, hogy az uniós választáson múljon a jövője – nyilatkozta a Heteknek Szelényi Zsuzsanna, a párt elnökségi tagja, akinek azért is fontos a szavazás, mert ha egy párt képviseltetni tudja magát az Európai Parlamentben, az nagyobb rálátással rendelkezik az európai politikai folyamatokra.
A vezető politikusok személyes és kölcsönös utálata miatt elképzelhetetlennek látszik, hogy a Gyurcsány-szárny megmarad az MSZP-ben. Az elmúlt napokban több szocialista politikussal folytatott háttérbeszélgetés alapján több forgatókönyv is elképzelhető: hívei szerint Gyurcsány akár „visszaveheti” a pártot, de az is lehet, hogy az általa gründolt Demokratikus Koalícióból új formációt alapít. A dilemmát leginkább az jelenti, hogy békés vagy „tányércsapkodós” lesz-e a válás.
Kádár János miatt nem lehet Magyarországon értelmes reformokat végrehajtani, vagy azért, mert olyan a kormány, mint egy orosztanár? Interjú Bozóki András politológusprofesszorral. Bozóki András hiányolja a kristálytiszta víziót
– A törvényjavaslat szerint március 15-én kell megtartani a népszavazást.  Az ellenzék bírálja Önöket, hiszen a hatályos szabályozás szerint nem lehet népszavazást ünnepnapon tartani.
Politikai szempontból sokkal könnyebben sikerült a fideszes vezetői körök szerint a kormány első száz napja, mint azt előzetesen várták. Elégedetlenség – egy kormányzati tanácsadó szavait idézve – csak a „saját bolondjaik” miatt alakulhatott ki e társaságban, mivel az ellenzék a várakozásaik alatti nívón szerepel. Az önkormányzati választásokat követően várhatóak a komolyabb gazdasági intézkedések.
Az MSZP történetében még nem volt olyan feszült hangulatú beszélgetés, mint kedden reggel Gyurcsány Ferenc dolgozószobájában – állítják a pártot jól ismerő forrásaink. A szocialisták összes befolyásos politikusa egy platformra került a miniszterelnökkel szemben, követelve, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítások miatt Gyurcsány ne zárja le az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálatot.
 
A Fidesz-kormány kibővíti a köztársasági elnök jogköreit, mandátumát nyolc évre meghosszabbítja, majd Orbán Viktor elfoglalja az elnöki széket, a kormányt pedig valamelyik párttársa vezeti tovább. A Fidesz kétharmados választási győzelme esetén ez a forgatókönyv sem elképzelhetetlen. Bár a pártban jelenleg a gazdasági témák vannak előtérben, Stumpf István ex-kancelláriaminiszter egy interjúban egyértelművé tette, hogy erőteljes közjogi reformokat is szükségesnek lát.
Nem tolonganak a Fideszben Schmitt Pál megüresedő székéért, noha öt évig az új államfő szimbolizálhatná a nemzet egységét. Nem tudni biztosan, hogy Orbán Viktor fejében egyáltalán megfordult-e egy „Schmitt 2.0-ás” jelölt megtalálása, mégis sokakat meglepett a Fidesz-vezérkarban, hogy egy-két önjelölt jobbos értelmiségit leszámítva nem kívánatos ez a poszt.
Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.
Ha most sikerül törvényekkel korlátozni az állam ciklikus túlköltekezését – ezt a célt szolgálja a parlament elé került közpénzügyi törvény – az jelentős előrelépést jelent, bár ezzel még nem jön el a Kánaán – nyilatkozta lapunknak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint öt-nyolc „erősen kézben tartott, fegyelmezett” évnek is el kell telnie, hogy Magyarországon „jó világ” legyen.
"Gratulálok, gratulálok… gratulálok… szuper voltál, örülök, hogy győztél…" – szinte ebből állt az Országgyűlés ‘56-os ünnepi ülését megelőző és az azt követő fél óra. Ugyanis a szocialista képviselők azon része, amely településén vagy kerületében a polgármesterségért is ringbe szállt, javarészt győztesként vonulhatott be az önkormányzati választások utáni első parlamenti ülésre. Ráadásul, mivel a Fidesz képviselői bojkottálták az ülést, a szocialisták jó kedvét senki sem vehette el.
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
Hétvégi kongresszusán elfogadta az MSZP az országos és európai parlamenti listáját, amely jelentős változást sejtet a 2014-es országgyűlési frakció személyi összetételében. A változásokra többféle magyarázatot hallottunk, az egyik szerint Mesterházy Attila pártelnöknek sikerült kiszorítania a lejáratódott régi szocikat.
Ha leegyszerűsítem a kettőnk közötti különbséget, akkor én egy egészséges, zöld, szabad és közösségi város értékeit védem, amit „A szabadság városa” szlogenben foglaltunk össze. Míg Tarlós a Fidesz országos politikáját akarja vaskézzel bevezetni a fővárosban.
Botrányos, hogy nem került megválasztásra az adatvédelmi biztos. Ezt mondja mindkét nagy párt az ombudsman-választás után éppen a másik taktikájára. Szájer József a szocialistákra, Vastagh Pál a fiataldemokratákra. A nagy purparlé közepette azonban alig esik szó arról, hogy a két nemzetközileg elismert, népszerű jogvédőt – pestiesen szólva – "lapátra tették". 
Elképesztő morális súlya van annak, ha kiderül, hogy a trafikmutyit leleplező szekszárdi fideszes képviselő igazat mondott. Ugyanis a renitens képviselőt az egész frakciója – tisztességben megőszült gimnázium-igazgatótól jeles jogászokig, a várost vezető országgyűlési képviselőig – hazugnak állította be.
A tények egyértelműek, abban ma mindenki egyetért, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A kelet-európiai összehasonlítások egyértelműen mutatják, hogy Magyarország pozíciói romlottak, az életminőség szempontjából például már Szlovákia is elhagyott minket.
Egy volt magas rangú rendőrtiszt szerint politikai megrendelésre követhetik el a roma-gyilkosságokat, hogy így destabilizálják az ország közbiz-tonságát, politikai közéletét. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter az üggyel kapcsolatban annyit mondott lapunknak, hogy ez „már a legalja lenne”, ezt nem tudja elképzelni.
Interjú Bánk Attilával, az FKgP frakcióvezetőjével Bánk Attila    Fotó: Vörös Szilárd
– Mennyire tükrözik a kormány álláspontját a szabad demokrata Gusztos Péter drogpolitikai javaslatai? 
Nemcsak az egészségügy finanszírozása kapcsán kényszerítette tárgyalóasztalhoz az MSZP vezérkarát az SZDSZ, hanem olyan – az átlagpolgárok által ismeretlen – ügyeket is elővettek, mint az energiapiac liberalizációja vagy az egyházfinanszírozás kérdése. A szocialisták szerint egyértelmű, hogy a liberálisok erőteljes „arculatépítésbe” kezdtek, de aggódnak, hogy erre rámegy a koalíció.
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a „Trojka” (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett „non paper” minősítésű irat is bizonyítja.
Hiába ígérte meg a választási kampányban Tarlós István az önálló Margit Kórház vagy Németh Szilárd, Csepel polgármestere a helyi kórház „újra-nyitását”, egyre kevesebb ráhatásuk van a folyamatokra. A kórházak elkerül- nek a fővárostól, de nyomokban sem látható, hogy az új rendszer miként működik majd.
 
A konszolidáció reményét, béremeléseket és egy jelentős adócsökkentés ígéretét tartalmazza a Fidesz új, Erős Magyarország nevet viselő pártprogramja. Mivel kevés ígéretet számszerűsítettek, így valójában nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel dobná meg a költségvetés kiadási oldalát, ha mindent szó szerint be is tartanának. Navracsics Tibor frakcióvezető által jegyzett dokumentumban a Fidesz definiálja önmagát, miszerint „az új jobboldal nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális”.
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
A rendõrség bemutatja  a kamuvideót készítő mobilt
Bár a baloldal és az ellenzéki sajtó egy része is bizonyítékként tálalta, a rendőrség kiderítette, hogy a választások után két nappal készült az az „amatőr színdarabnak” tekinthető videó, amin arról beszélnek, hogy a Fidesz jelöltje számára szavazatokat vásárolnak.
Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.
Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
Magyarországon az elmúlt húsz évben sohasem valósult meg a liberális modell! Az ésszerű, szabad piacgazdaságot erősítő úgynevezett liberális minta kizárja, hogy óriási állami újraelosztás és jelentős államháztartási hiány jellemezzen egy országot. Magyarországon ennek tökéletesen az ellentéte zajlott. Hazánkban még a volt szocialista országokhoz képest is tíz-tizenöt százalékkal nagyobb az állam részesedése a bruttó hazai termékből.
Mihez kezd az Európai Unió a kontinensre zúduló menekültáradattal? Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét,  Schöpflin Györgyöt kérdeztük.
Míg 2006-ban a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 1000-1300 milliárdos megszorításokra lángba borult Budapest, addig Bajnai Gordon hasonló mértékű kiadáscsökkentését meglepő nyugalommal, jelentősebb sztrájk nélkül és tüntetésmentesen fogadták a magyarok. Mindkét miniszterelnököt közelebbről ismerő forrásaink szerint ennek többek között oka a két politikus közötti karakterbeli különbség, az IMF-hitel kényszere és a Fidesz reakciója is.
Olyan a magyar politika, mint a magyar foci. Menet közben unalmasnak, feleslegesnek érezzük, fogadkozunk, hogy a produkció "minősége" miatt több meccset nem nézünk, aztán a szezon vége újabban mindig izgalmasra sikeredik. Az EP-választás is egy gyenge meccsnek nézett ki, de végül a "brazil világsztárok" nélküli magyar csapatok okoznak némi izgalmat.
Új korszakot nyitnak a szocialisták a kormányzásban. Az átalakítások érintik a kormány szerkezetét, a politizálásuk stílusát és a kabinet kommunikációját. A változások kulcsszavai a népbarát politika, az együttműködés és a partnerség. Forrásaink szerint az a belső vélemény, hogy „kollektív politikai öngyilkossággal” érne fel, ha a párt miniszterelnököt cserélne, éppen ezért a változások nem Gyurcsány gyengítését szolgálják.
Bárki is "hozatta" nyilvánosságra a magyar Pulitzer-díjas újságírókat kritizáló – az érintettek szerint otrombán rágalmazó – Jeszenszky-levelet, kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a levél szerzőjét, hanem a kormányzatot is. Ellenzéki politikusok szerint ezt jelzi, hogy az utóbbiak még nem találtak megfelelő magyarázatot, kommunikációs stratégiát az ügyre, csak a magánlevél jellegre való hivatkozással az érdemi nyilatkozattól való elzárkózást.
„A kisebbségi kormányzás bizonytalansága ellenére a miniszterelnök pozíciója az utóbbi hetekben megerősödött” – állítják egybehangzóan egymástól független szocialista forrásaink. Sőt, úgy tűnik, mintha Gyurcsány Ferenc helyzetét az SZDSZ kormányból való kilépése is inkább erősítette volna. Fotó: Somorjai László
– Mekkora veszélyt jelentenek Magyarországon a szélsőjobboldali, illetve hungarista szervezetek? – A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kötelessége, hogy az alkotmányos rendre, az ország biztonságára fenyegetést jelentő mozgalmak, tevékenységek ügyében vizsgálatot folytasson, ezeket ellenőrizze. Ez az, amit általában extrémista tevékenységnek neveznek. 
Bár a Fidesz-pártelitben is egyértelmű az a vélemény, hogy Matolcsy György helyett egy alkalmasabb gazdasági miniszter kellene a kormánynak, forrásaink kizártnak tartják, hogy Orbán Viktor menessze a beosztottját. Ugyanis ő jelképezi a kormány nem ortodox gazdaságpolitikáját. Személyén kívül még három „szimbólumminiszter” található a kormányban, akinek biztos a széke: Navracsics Tibor, Pintér Sándor és Martonyi János.
Már csak az nem veszi észre, hogy az MSZP-ben hatalmi harc zajlik, akit tökéletesen hidegen hagy a politika. Az őszi tisztújító kongresszusra készülve egyre többen – kerékpáros nyelven szólva – "robbantanak." Bár lehetséges, hogy szökésük korainak bizonyul, és a hajrára elfogy az erejük. A párt megújítását szorgalmazó dokumentumok, tanulmányok, elemzések és helyzetértékelések, valamint a különféle reformtömörülések, baloldali körök és vitaklubok gomba módra szaporodnak.
Egymásnak üzengető, és olykor személyeskedő hangvételű konferencián estek egymásnak a magyar közgazdász-társadalom prominensei, akik nemhogy a gyógyírban, de még a diagnózisban sem tudtak megegyezni. Egy angol befektetési bankár sokatmondóan sok szerencsét kívánt Magyarországnak. A vitákból úgy tűnt, hogy három „mumussal" küzd a közgazdász szakma: a szókimondó fiatal közgazdászokkal, a jegybankelnökkel és Bokros Lajossal.
Mintegy 3,7 millióan ballagtak el az urnákig az önkormányzati választáson, azaz 6 százalékkal kevesebben, mint tavasszal. Így a kormánypártra úgy 2,1 millióan szavaztak, azaz 600-700 ezerrel kevesebben, mint áprilisban. Az MSZP 850-900 ezer voksot tudhatott magáénak – azaz az alacsonyabb részvétel ellenére is többé-kevésbé tartotta a tavaszi számot. Szintén erőteljesen csökkent a most 520 ezer voksot gyűjtő Jobbik szavazótábora, az LMP „ered­ménye” pedig értékelhetetlen lett – a zöldpárt szavazói felét elvesztette.
Az utóbbi húsz év legrövidebb kampányára készül a köztársaság: a Fidesz és az MSZP kommunikációjából egyaránt úgy tűnik, hogy a két párt csak az utolsó három héten hajlandó teljes erőbedobással küzdeni, így várhatóan a március 15-ei nagygyűlésen pukkan el a kampánypisztoly.
Nem szokványos hatalomváltásra készülnek a Fideszben. Az MSZP a várakozásoknál is rosszabbul áll, a jelenlegi állapotában nem jelent ellensúlyt, miközben Orbán Viktornak nem kell gesztusokat tennie a jobboldalon senkinek, egy erőcsoporttal sem kell kiegyeznie. Információink szerint a nyár azzal telt, hogy elkezdődtek a helyezkedések a Fideszben, de az új kormánynévsor csak egy helyütt található: a pártelnök fejében.
Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
– Az elmúlt hetek egyik vezető témája, hogy a két kormánypárt "összeveszett" a jövő évi adócsökkentésen. Magyarországon minden választási kampányban ígéretként hangzik el az adócsökkentés, majd menet közben, a kormányzás alatt annak rendje-módja szerint elmarad, vagy csak nagyon részlegesen valósul meg. Miért történik ez így? Gere Ádám a spontán piacgazdaság híve Fotó: Somorjai L.
"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal.
Nem kísérelte visszaszerezni az MSZP irányítását a párt Gyurcsány vezette szárnya, inkább új párt alapításába fogtak. A szocialisták mindezt úgy értelmezték, hogy Gyurcsány Ferenc és társai rájöttek, hogy nincs esélyük, míg a „gyurcsányisták” úgy, hogy esélytelen az MSZP megújítása. Az utóbbiak ezért – a néhai SZDSZ második-harmadik vonalbeli politikusaival feldúsulva – megpróbálnak az ellenzék vezető erejévé válni.
Váratlan, de annál kevésbé meglepő fordulat tematizálja a hazai közéletet, mióta a második Gyurcsány-kormány miniszterelnöke felajánlotta távozását. Lapzártánkig gyakorlatilag két jól körülírható táborra szakadt az új helyzetre rácsodálkozó politikai elit és tulajdonképpen a közvélemény is. Az egyéves mandátumot öröklő szakértői kormány színre lépését az előrehozott választásoktól rettegők siettetik, míg a jobboldalon már gyújtanák az örömtüzeket.
Az újrázása esélyét igyekszik javítani Tarlós István főpolgármester azzal, hogy nyíltan bírálja a főváros közlekedéséért felelős Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A történettel a Fidesz két legyet üt egy csapásra, hiszen így a közlekedéspolitika területén „elszívja a levegőt” az MSZP-s főpolgármester-jelölt elől.
„A közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje” – nyilatkozta a Heteknek Alexa Noémi, a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International (TI) ügyvezetője, akit az úgynevezett elszámoltatásról kérdeztünk.
Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.
Flores és  vidéki háza . Itt készült az „új” vallomás.
A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz.
 
Közel húsz éve az úgynevezett MDF-SZDSZ paktum során két nagypárt kötött megállapodást, mellyel az első szabadon választott kormány működőképességét teremtették meg. Az elmúlt hetekben a két formáció a saját túléléséért küzdve egy új MDF-SZDSZ paktum kidolgozásába kezdett. Ha sikeresek lesznek, akkor az MDF „megugorja” az öt százalékos parlamenti küszöböt, egy, talán két liberálist bevisz a Parlamentbe, az SZDSZ pedig a későbbi önkormányzati választásokon újra frakcióval rendelkezhet a fővárosban.
A Margit híd újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez – legalábbis ezt ígérik a felújítást végző szakemberek. Addig is a fővárosiak azon izgulhatnak, hogy a felújítási finisben nem bénul-e meg Budapest közlekedése. A részleteket Horváth Zoltántól, az MH 2009 Konzorcium projektvezetőjétől kérdeztük meg. 

Interjú

Interjú Csintalan Sándor szocialista politikussal Formába lendül-e még?    Fotó: MTI
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
Interjú Tamás Pál szociológussal, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatójával Tamás Pál. "A húszévesek zöme már nem a Fidesz mögé áll" Fotó: Vörös Szilárd
„Nekem valójában esélyt sem adtak, hogy a politikai programomat megvalósítsam”– így értékeli Fodor Gábor a pártelnöksége időszakát. Az SZDSZ leköszönő elnökével arról beszélgettünk, hogy közel húsz év után miért hagyja ott a parlamentet.
Roma küldötség a sátorok ünnepén
Interjú Árpa Attilával, az RTL Klub egykori kreatív igazgatójával Árpa Attila. "Az ellentmondással nem foglalkoztam…" Fotó: Somorjai L.
– Emlékeim szerint anarchistaként kezdted a pályafutásodat, ma pedig az egyik mértékadó napilap munkatársa vagy. Punk voltál? Hogyan jutottál el idáig?
– állítja Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója Tamás Pál. A nyolcvanas években kialakult a történelmi egyházvezetés és a politikai elit szövetsége    Fotó: Somorjai
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.
Az Élet és Irodalomban 1998 és 2000 között olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek rácáfoltak a lap irodalmi jellegére. A gazdasági és banki ügyeket feltáró szerzőpáros, Vajda Éva és Ószabó Attila ugyanis ennél a lapnál találtak fogadókészséget oknyomozó cikkeikhez. Nevük számos, szakmailag úttörő munkát felvállaló cikk után a "Fiúk a bányában" cím? cikksorozatot követő kormány kontra ÉS perek révén vált szélesebb körben ismertté.
– Körülbelül hány emberrel találkozott az eddigi kampányállomások során? – Hatvannégy városban jártam tavaly május óta, amikor a Fidesz pártból szövetséggé alakult, és több tízezer emberrel volt alkalmam találkozni. – Tapasztalatai szerint milyen kérdések izgatják az embereket az unióval kapcsolatban? 
Milyen éve volt az idei? – Nagyon kemény. Két könyvet is írtam, a könyvhétre jelent meg az Egy csecsemő emlékiratai, a napokban pedig a Vigasztalások folytatása, a Lehetőségek könyve.
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.

Fókusz

A 2006-os választások kimenetelét az fogja eldönteni, hogy milyen hangulat veszi körül a Fideszt – állítja Pokorni Zoltán, a párt alelnöke, aki annak örülne leginkább, ha nem az "érzések", hanem a tények alapján döntenének jövőre az emberek. Egyébként Pokorni szerint jó lesz nekünk a kétpártrendszer.
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
Kevesen értik Magyarországon, hogy mennyire kardinális kérdés az, hogy sikerül-e uniós színvonalon létrehozni azt az intézményt, amely lehetővé teszi az EU-s mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások fogadását. A legutóbbi kormányszóvivői tájékoztató jól szemlélteteti az aránytévesztést.
– Hogyan értékeli az Erzsébet hídon történteket? Tutyi-mutyi volt a rendőrség vagy túl drasztikus?
Interjú Görgey Gábor íróval Görgey Gábor    Fotó: MTI
Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke.
– A napokban bejelentett tizenöt akciópontból legalább hét fejezet a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását célozza. Miért e terület az intézkedéseik egyik fő csapásiránya? 
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
"Akkor éreztem először, hogy a hatalom félelmetes tud lenni"    Fotó: S. L.
„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a forint.
"Bemegy a tanár az érettségi vizsgára. Odaszól a diákoknak: osszak tételsort vagy hoztak magukkal?" – szól a napokban született új, pesti vicc. De az érettségi botrányon nem tud mindenki nevetni. Különösen az a több tízezer diák, aki újra írhatja amatematika vizsgáját. Tételosztás rendőri segédlettel. Sokan ismételnek Fotó: MTI
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
A liberálisok a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény "székházában" várták az önkormányzati voksolások eredményeit. Bár az áprilisi, Orbán Viktort cikiző zenei performance elmaradt, Demszky időnként "felcsendülő", bődületes hangerej? választási rap-je fárasztotta az este tízig igazából unatkozó kisszámú nagyérdeműt. Mindenki a Medián közvélemény-kutatási eredményeivel buzdítgatta magát.
– Stumpf István történelmi vereségnek nevezte a szocialista párt EP-választási eredményét. Ön minek nevezné?– Súlyos presztízsveszteségnek, mert nem tudta a párt mozgósítani a saját stabil szavazói táborát, amely szerintem 1,5-1,7 millió fő. Mindössze egymilliót tudott megmozgatni. Ez mutatta az MSZP belső gyengeségét.– Ez a párt kampányának volt köszönhető, vagy egyszerűen most nem lehetett ezeket az embereket mozgósítani?
A Fidesz jobb- és baloldali vonásokkal rendelkező néppárt, amennyiben baloldaliságon a társadalom elesettjeinek érdekképviseletét értjük – mondja Navracsics Tibor, a reményeik szerint jövőre hatalomra lépő második Orbán-kormány lehetséges kancelláriaminisztere. Navracsics Tibor. "A hitelesség visszaszerzésén múlik majd az eredmény" Fotó: Somorjai L.
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
Helmeczy Lászó: Egy rossz szót sem szóltam senkire    Fotó: MTI
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.

Riport

Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI

Üzlet

Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint nem az itteni helyzetnek szól a döntés. Kiss Péter munkaügyi miniszter Fotó: MTI
Politikusok – köztük Horváth Ágnes szakminiszter – és újságírók alkották azt a delegációt, melyet az SZDSZ utaztatott ki Amszterdamba, hogy Hollandia egyik legjobb kórházában tanulmányozzák és reklámozzák az ország több-biztosítós egészségügyi rendszerét, melyet a liberálisok mintának tekintenek. Fotó: MTI
Nem kapkodja el a tárgyalásokat az IMF a magyar kormánnyal az országnak nyújtandó „biztonsági védőhálónak" szánt hitelről, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság­politika megfelelő növekedési pályára képes állítani az országot.  Az előző IMF-szerződéskor, 2008-ban nem volt idő a precíz szá­mítgatásokra, most viszont lesz, ami nehéz tárgyalásokat vetít előre.Talán őszre lehete tető alá hozni a megállapodást.

Hit és értékek

 
Burkoltan ugyan, de gyakorlatilag a jelenlegi kormánykoalíció támogatására buzdít az az ajánlás, amelyet a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa fogadott el a minap.

Háttér

Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az idei felvételi eredmények az oktatási rendszer erényeire vagy inkább hibáira világítanak rá. Az ellenzék egyszerre két szakadékról is beszél, melyekből az egyik a nagyobb, elsősorban fővárosi, valamint a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák között húzódik, míg a másik az államilag dotált és a zsebből fizető diákok között tátong.
Földes György. Magához tér az MSZP Fotó: Vörös Szilárd
Legutóbb áprilisban tett meg ilyen hosszú utat Orbán Viktor. Ötvenöt település öt hét alatt, nyolcezer kilométer, és sokezres tömegek mindenütt. Ezúttal azonban elmaradt a jól végzett munka öröme. Pedig most sem fektetett kevesebb energiát a választási turnéba az exkormányfő, de míg áprilisban kimutathatóan javult a látogatások nyomán a jobboldal eredménye, addig az októberi eredmény szempontjából előfordulhatott, hogy ártott némely településen a látogatáskor még több ezer fős hallgatóságot vonzó beszéd.

Oldalak