Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Fókusz

Az MSZP-program leghangsúlyosabb és legújszer?bb eleme a demokratikus jogállam helyreállításának, a Fidesz diktatórikus törekvései visszaszorításának ígérete – vallja a politológus.  Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök Pilvax kávéházban bemutatott programja meglepő módon nem gazdasági, hanem alkotmányos kérdésekkel és ígéretekkel kezdődik. Bevezetőként leszögezik: véget vetnek a hatalmaskodásnak, az önkényeskedésnek, és Magyarországon újra demokratikus jogállamot teremtenek.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Interjú Torgyán Józseffel, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökével  Torgyán József G. Nagyné Maczó Ágnessel és Gyimóthy Gézával imádkozik a kongresszus megnyitó részében Fotó: Somorjai L.
Bár az MSZP nem támogatja a könny? drogok legalizálását, kampányában mégis a bulihangulatra épít. A pártelnök szerint a szocialisták határozott kampányt folytatnak, de nem fogják átlépni a durvaság határát. Hiller István: "Az MSZP határozott kampányt visz" Fotó: Vörös Szilárd
"Gyurcsány kétszer is nekirugaszkodott, de talán ráébredt, vagy meggyőzték, hogy ne erőltesse" – mondja Varga László az ügynöktörvény megszületésének esélyeivel kapcsolatban. A történész szerint a különböző listák megjelenése azt jelenti, hogy az állambiztonsági rendszert működtetők egy részének további védettsége fejében szabad prédává válik az ügynökök többsége. Miközben a valódi "titkokat" továbbra is az államtitok homálya fedi.
– Csurka István szerint az MSZP vezetőivel nem az a baj, hogy idegen származásúak, hanem az, hogy idegen érdekeket szolgálnak. 
Interjú Kovács Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt elnökével Kovács László. Fellélegzett az ország    Fotó: Sz. Z.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Mintegy harminc-harmincöt egykori kormánytag neve került szóba érintettként első körben az úgynevezett Mécs-bizottság vizsgálatai során. Később tízfősre zsugorodott a lista: az ő esetükben volt biztosan bizonyítható az együttműködés az egykori állampárt titkosszolgálatával. Az említett bizottság körüli feszült légkörben a testület kormánypárti tagjai nem kívánták nyilvánosságra hozni a neveket és tevékenységüket.
– Az elkövetkezendő napokban az Egyesült Államok hadserege arab emigránsok képzését kezdi meg a taszári katonai bázison egy esetleges Irak elleni támadás utáni bevetésre. A globális terrorizmus időszakában mennyire növeli ez Magyarország veszélyeztetettségét? 
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Vezekel Gusztos? Akár nyilvános bűnbánatnak is felfogható nyilatkozatot adott lapunknak a liberális politikus. Ő az a szabaddemokrata képviselő, akinek sikerült az SZDSZ-szel szembeni egységfrontba tömöríteni a honi egyházakat. Gusztos bocsánatot kér, pontosít és magyaráz. Gusztos Péter. Az önfinanszírozó egyházmodell híve Fotó: MTI
A felsőoktatási törvény tervezett változtatásának egyházakat is érintő passzusához módosító indítványt terjeszt be Jánosi György szocialista oktatáspolitikus, mert szerinte a jelenlegi szöveg ellentétben áll más, nagyobb erej? törvényekkel. A vámtörvény múlt heti módosítása miatt pedig több kisegyház is tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.
Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió  és Televízió Testületből (ORTT), ha a T. Ház elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét. Szakértők szerint rendezni kellene a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott közmédium, vagy sem. Ki kellene iktatni az intézményesített politikai befolyást is.
Összeférhetetlenség, sikkasztás, alapvető törvényi és etikai szabályok áthágása – címszavak a Körmendy-Ékes Juditot, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes elnök asszonyát érintő, szocialista képviselők által elmondott felszólalásokból. Fideszes politikusok felháborítónak tartják az ellenzéki megnyilvánulásokat, és azt mondják: a szocialisták az ártatlanság vélelmét semmibe véve rágalmaznak.
"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné.
Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag.
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 

Belföld

A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
Miközben majdnem megtelt a Parlament előtti Kossuth tér, addig az Országgyűlés szinte kiürült. A „lézengő” képviselők egy-egy törvénymódosítás vége-hossza nincs, unalmas vitájába kezdtek, míg kint a dühös magyarok éppen kordont bontottak, az év egyik legrosszabbul megszervezett, mégis ütősre sikerült tüntetésén.
Krasznai Józsefék demonstrációja a Parlament előtt. Csodát vittek végbe Fotó: MTI
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Interjú Lánczi András politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, a Konzervatív Kiáltvány cím? könyv szerzőjével. Lánczi András. A marxizmussal lehetetlen ma már reálisan értelmezni a valóságot Fotó: B. A. J.
Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
Az MSZP-ben a drámai vereséget, míg a Fidesz­ben az ellenoldal mozgósítását akarják elkerülni az EP-választások kapcsán.
Interjú Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkárával, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala vezetőjével. Baja Ferenc államtitkár. "Lehet, hogy nem lesz érdemes káposztát termeszteni, de valami mást igen." Fotó: Somorjai L. 
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
Hol a lé? – kérdezi Kuncze Gábor két kifacsart narancs mellett az SZDSZ választási meghívóján. A Hetek értesülése szerint a párt kampánya hasonló stílusban foglalkozik majd közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel, így adócsökkentéssel, az egészségügy rendbetételével, a korrupció visszaszorításával és 100 ezer forintos diplomás minimálbér kiharcolásával.
A lapunk által megkérdezett szocialista politikusok egyöntetűen állítják: a párton belül általános vélemény, hogy változtatni kell a MSZP politizálásán, mert különben 2002-ben csak a legnagyobb ellenzéki párt tisztes pozícióját tudják megszerezni. Szerintük az elnökség ennek az alulról jövő "kezdeményezésnek" állt az élére azzal a döntésével, hogy felgyorsítják a választási felkészülést, és hamarosan megnevezik a párt miniszterelnök-jelöltjét.
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
–Az elmúlt hetek központi témája az új ügynöktörvény vitája. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? 
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
Vélhetően nagy örömmel töltötte el Gyurcsány Ferencet, hogy rövid időn belül kétszer is szembe találkozott Orbán Viktorral, a jobboldal első számú szimbólumával. Egyrészt rátapintott az Fidesz ideológiájának fő tézisére, s válaszra méltatták, másrészt a világhír? magyar atomtudós, Teller Ede temetésén ő képviselte Magyarországot, és nem Orbán. 
Lapunk úgy értesült, hogy a szerdán felrobbantott éjszakai mulató, a Halló bár tulajdonosa az a nő, aki egy rendőrnyomozóval együtt két hete a Margit-hídon balesetet szenvedett. A bárt üzemeltető Kreml Kft. többek között "partnerközvetítéssel" foglalkozik: az éjszakai szórakozóhely valódi jellegét a portálon elhelyezett aktfotók teszik egyértelművé. Rendőrségi körök szerint a robbantást jelzésnek szánták.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
Komoly belső válságot okozott a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között, hogy egy olyan demonstrációba kerültek bele, amelyről úgy tudják, hogy részben egy párt, jelesül a Párbeszéd Magyarországért alkalmazottai szervezték – értesült a Hetek.
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint tovább csökkent a két legnagyobb párt közötti távolság, és akár az is előfordulhat, hogy 2002-ben csak a Fidesz és az MSZP jut be a parlamentbe. A kis pártok közül jelenleg csak az SZDSZ áll a bejutási szint felett, 6-7 százalékos támogatottságával azonban még mindig nem jött ki a "veszélyes zónából".
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
Bajnai Gordon mellett még más személyeket is el tud képzelni a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltjének Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy elindul pártja választmányi elnöki posztjáért.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Tóth Károly a bizottsági terem előtt, egyik kezében az elmaradhatatlan füstölgő cigarettájával, másikban egy mobillal adja a jelentést: "A fideszesek már itt vannak, de a meghívottak lent a kapuban vacognak, mert nem gondoskodtak nekik belépőről. Intézkedtem, Demeterék ezt is nekünk köszönhetik. Simon még nem ért ide, siessetek." 
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Magyarországon két egymástól elkülönülő szélsőjobboldali szervezet tevékenykedik. A szkinhedeket tömörítő Vér és Becsület "baráti kör" tagjait a másik szervezet, a Szálasi Ferenc radikális hungarizmusát való Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai "hőzöngőknek" tartják. A második világháborút követően Szálasi – akit 1946-ban emberiség ellen elkövetett bűnökért kivégeztek – gondoskodott utódjáról.
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
– A napokban jelenik meg Antalltól Orbánig cím? könyve. Mi indította, hogy könyvet írjon az elmúlt 15 évről?– Nézze, a könyvírásra engem ösztönző barátaim azt állították, hogy nekem kötelességem "élő történelemként" tanúságtételt tennem a rendszerváltást követő eseményekről. Talán szerénytelenség 
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
Rezignáltság és döbbenet jellemzi a baloldali politikusokat az úgynevezett Simon-ügy miatt. A demokratikus ellenzéki körökben ugyanis attól tartanak, hogy a lengyel baloldal sorsára juthat a magyar baloldal, azaz a botrányok miatt elveszthetik a váltópárti jelleget. Úgy tudjuk, a Fideszben is meglepődtek azon, hogy a szocialista botrányokból a Jobbik profitált.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.
Ha a világot a maga komplexitásában írod le, azt mondják az újságok, hogy unalmas vagy. Kellett találni egy bombasztikus címet, aminek ugyan semmi köze a valósághoz, mégis figyelemfelkeltő, például: Kósa összeveszett Orbánnal. Az igazság az, hogy a Fidesz vezető politikusai egy rendkívül bonyolult és összetett megoldást igénylő oktatási rendszer kérdésein vitatkoznak a maga árnyaltságában. Ez nem bombasztikus ugyan, de közelebb áll a valósághoz.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.
"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
Olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.
A parlament idei utolsó munkanapjának végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak az ülésteremből, mert úgy ítélték meg, hogy a kormánypártok egyhangú többséget hoztak létre maguknak a Magyar Rádió és a Duna Tv kuratóriumának elnökségében, valamint a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi testületében. Ezt azzal érték el, hogy Áder János házelnök javaslatára kibővítették ezeket a testületeket.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Egyértelmű, ha úgy kívánná a pártérdek, akkor a miniszterelnök hátrébb lépne, de a kormányfőváltás egyetlen problémánkat sem oldaná meg, sőt, még több gondot teremtene – vélekedett lapunknak Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője sajnálja, hogy az SZDSZ kiszállt a koalícióból, amihez szerinte nem a személyi, hanem a programbeli nézetkülönbségek vezettek. A politikus szerint egyébként lehet, hogy úgy járnak, mint a Bokros-csomaggal: az erőfeszítéseik gyümölcsét a Fidesz arathatja le.
Ön szerint árt vagy használ az a Fideszt leváltani akaró ellenzéknek, hogy napok óta „anyázzák” egymást? Gyurcsány a Millára tört, Bajnait pedig bírálta, míg Schiffer András testületi döntés nélkül nyilatkoztatta ki, hogy Bajnai már pedig soha nem lesz az LMP miniszterelnöke.
Elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Torgyán József kilép a koalícióból és ellenzéki politizálásba fog. Ellenzéki politikusok szerint pedig Torgyán József hadat üzent a Fidesz-MPP-nek. A forgalomban levő konspirációs elméletek szerint az is elképzelhető, hogy az egyszázaléknyi biztos szavazókat jelentő KDNP éléről leváltják a kormánykoalíciót többször kritizáló Giczy Györgyöt, és helyét a Fidesz-h? Semjén Zsolt egyházügyekért felelős helyettes államtitkár veszi át.
Ángyán József nemcsak a földosztás körüli anomáliákon, hanem a „hamis” magyar élelmiszertermékeken is „kiakadt” – tudta meg a Hetek. Az oligarchákat, zsákmányszerző gazdasági csoportokat és maffiacsaládokat emlegető volt agrárállamtitkár ugyanis belső fórumokon konfliktusba került többek között egy nagy magyar húsipari cégcsoporttal, mert azok állítólag génkezelt szójával etetett, lengyel disznóhúsból készítik a köztudatban színmagyarnak tartott hústermékeiket.
A kormány meg akarja szüntetni az Érdekegyeztető Tanácsot, s helyette egy többségében új érdekegyeztetési modellt kíván bevezetni. Herczog Lászlót, a tervezet koncepcióját elkészítő helyettes államtitkárt kérdeztük minderről. – Miért kívánják megváltoztatni az érdekegyeztetés jelenlegi módját?– Már 1996 májusában döntés született arról, hogy változtatni kell az ÉT működésén, emellett az új kormányzat is jelezte: elégtelennek tartja a jelenlegi egyeztetési formát.
Bajnai a nagy fékező. Legalábbis így lehet összefoglalni neves magyar közgazdászok véleményét a Bajnai-csomagról, melynek egyik erénye – ha végrehajtják –, hogy fékezi az adóssághegy növekedését. A Hetek Közéleti Klub vendégei Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Kira Péter, a Leumi Bank Svájc vezető közgazdásza, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője és Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója voltak.

Interjú

Az MSZP a mai napig adós a múlt tisztességes elemzésével – állítja lapunknak adott interjújában az idén hetvenöt éves Gadó György. Az egykori szabaddemokrata képviselő szerint a Fidesz hiába tesz gesztusokat a zsidóságnak, ha Orbán a szélsőjobb embereivel trafikál, és elfogadja támogatásukat. 
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
Egy kiállítás megnyitóján régi ismerősökkel, festőkkel, írókkal találkoztam a minap. Beszélgettünk. Többek között arról, mitől lesz megrázó egy írás, egy kép, egy festmény. Kossuth-díjas festő barátom hirtelen kérdezi tőlem: ugyan mondanék már példaként három írást, amely a XX. század magyar irodalmából a leginkább felkavaró élményt adja. Mondtam. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben; Hajnóczy Péter: A Halál kilovagol Perzsiából; Tar Sándor: Lassú teher.
– Ha az MSZP vagy a kormány kihátrálna az ügynökügyből, a szocialista párt támogatottsága akár 15 százalékig zsugorodhatna. 
Részlet a beszélgetés előző részéből: ( href="../../2000042104.017/interju/exkluzív_interjú_tar_sándor_íróv.htm" TARGET="_BLANK">Exkluzív interjú Tar Sándor íróval)
Kertész Péter holokauszt- túlélő, újságíró, Csurka István egykori (foci)csapattársa, több, mára már szélsőjobboldalivá vált újságíró egykori közeli munkatársa. Kertész Péter író: "Uszító beszédet polgári demokráciában nem lehet következmények nélkül elmondani" Fotó: Somorjai
A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez? - Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.
– Az unióban most zajlanak az szövetségi alkotmány létrehozásáról szóló viták. Melyek a neuralgikus pontok, illetve Magyarország melyik álláspont "győzelme" esetén járna jobban? 
A magyar értelmiséget megosztó, úgynevezett filozófusbotrányok mögött nem minden esetben az a sokszor hallott indok áll, hogy a jobboldal le akar számolni a baloldali értelmiségiekkel. Legalábbis így is értelmezhetők Demeter Tamás filozófus szavai.

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.
Az elmúlt hetekben több tízezermilliárd dollárnyi befektetés „égett el” Kínában. A pekingi politikai és gazdasági vezetés próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben az egész világ attól retteg, hogy az ázsiai ország bedönti-e a 2008-2009-es krachból éppen kitápászkodó világgazdaságot. A kilátásokról magyar közgazdászokat kérdeztünk.

Háttér

Már tinédzserként veszélyeztetve volt a fizikai léte is, hiszen kevésen múlt, hogy a nácik és a hungaristák megöljék, a kommunizmusban foglalkoztatási tilalom alá esett, most pedig a hivatalos hatalmi elitet kiszolgáló értelmiség bélyegzi meg, a kritikái miatt hivatásos rettegőnek állítva be… – Én nem rettegek.
Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
2002 a kampányok éve is volt. Érdekes, hogy a Fidesz-MPP tudatos, zavaroktól mentes kampánya ellenére is elvesztette a választást, az MSZP nemegyszer ellentmondásos "politikai marketingjével" szemben. 
– Az elmúlt hetekben egyre több rendőrségen belüli korrupciós, illetve korrupciógyanús ügy derült ki. Emlékezetes, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság emberei V. és VI. kerületi rendőröket tartóztattak le egy akciójuk során, mert pénzt követeltek egy kábítószer-kereskedőtől. Másnap Egerben egy fiatal hadnagy bukott le: folyamatosan tájékoztatott két bordélyházat a razziák időpontjairól. A nyomozó hivatalnak milyen tapasztalatai vannak e téren?
Könny? lenne legyőzni a választásokon a Fideszt, hiszen abból, amit 1998-ban meghirdetett, szinte semmit nem teljesített – állítja Ripp Zoltán történész. Elmaradt eddig az autópálya-építés, nem történt adócsökkenés, a mezőgazdaság romokban hever, az egészségügyben csak most kezdenek reformba, ugyanakkor elképesztő méreteket öltött a közpénzek lenyúlása. Ennek ellenére az MSZP az elmúlt negyedévben elvesztette korábbi előnyét a Fidesszel szemben.
Tizenöt éve, november 26-án alakult meg a MISZOT, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az elnevezés első hallásra egy a sok unalmas szervezet közül. Mindjárt más, ha megnézzük hogy az akkoriban többnyire teljesen ismeretlen szereplőkből mi lett azóta. Stumpf István, a szervezet elnöke az Orbán-kormány kancellária minisztere volt. Kövér László alelnök ugyancsak a miniszterségig vitte. Mindketten a hazai jobboldal prominensei. Gyurcsány Ferenc alelnökből a baloldali kormányban lett miniszter.
Nem sikerült eloszlatni a Nemzeti Színház első előadásával a teátrum körüli aggályokat, és nemzeti konszenzust teremteni. Még az úgynevezett konzervatív táboron belül sem alakult ki konszenzus a produkció értékelése kapcsán, köszönhetően annak, hogy Az ember tragédiája bemutatója sokkal inkább egy alternatív rétegszínházzal, mintsem a nemzet közös értékeként beharangozott intézménnyel kapcsolatos közönségigényeknek felelt meg.
Projektorok, látványfény, "vers mindenkinek", zene, tánc. Sztárok és földi halandók. Lobogók és majorettek. Taps, show és ami kell... Szóval begyújtották a rakétákat a szocialisták: kampánynyitó nagygyűlést tartottak a Nemzeti Sportcsarnokban. A helyszínt egyébként remekül berendezték: a szocreál stílusban készült csarnok nyugatias ruhát kapott, a látvány amolyan "hites stílus" – Magyarországon eddig csak a szomszédos BS-beli vallási rendezvényeken megszokott effektusok.
– Egy országértékelő beszédtől alapvetően azt várom, hogy hozzásegítsen reálisan és pontosan megértenem azt a valóságot, amelyben élek. Ön szerint Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszéde mennyire segíthette ezt? Számomra úgy tűnt, hogy az ország előtt álló nehézségekről, várható kockázatokról nem esett sok szó.

Üzlet

Az amerikai és izraeli „gázforradalom” a jelenlegi tudásunk szerint közvetlenül nem érinti Magyarországot, de áttételesen kedvezően hathat, hisz hozzájárulhat ahhoz, hogy ne növekedjenek az energiaárak. Az amerikai palagázprojekt már most érezteti hatását, hisz az amerikai piacra szánt katari gáz „megjelenése” Európában leverte az energiahordozó árát.
Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.
– A kettős népszavazás óta a Fidesz felhagyott az ideológiai kérdések mentén zajló politizálással, helyette a gazdasági kérdésekre teszi a hangsúlyt. A közvélemény-kutatások szerint viszont éppen ebben az időszakban jött fel Önökre az MSZP. Változtatnak a politikájukon?
Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.
A mintegy tízmilliárd forint évi forgalmat bonyolító Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) hét kurátora az alapítvány elnökének fejét követeli. Pedig Karácsony Mihály elnöklete alatt az üdülési csekkek forgalma megötszöröződött, és míg 2002-ben ötezer, idén már százezer szociálisan rászorultat támogattak. A többnyire szakszervezeti szférából érkező kurátorok vádja, hogy Karácsony autoriter vezető.  A történet a sokat vitatott egykori szakszervezeti vagyon utóéletéről szól.
Újabb benzinkutat avatott fel a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Romániában. A magyar társaság tervei szerint az elkövetkezendő években nem kevesebb mint 80 millió dollárt kíván befektetni a keleti szomszéd országban. Tárgyalások folynak a román és a magyar gázvezeték-hálózat összekapcsolásáról is. "Kelet Párizsában", a román fővárosban a Mol januárban már nyitott egy üzemenyagtöltő-állomást, s az idén további négy felépítését tervezi.
Tisztességtelen kampányfogásnak tartja Szabó József a Paksi Atomerőm? egykori vezérigazgatója a Magyar Nemzet minapi cikkét. A kormánylap Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt korábbi paksi üzleti tevékenységéről írt bíráló cikket, amelyben megkérdőjelezi a tanácsadásért cserébe felvett összegek jogosságát. Szabó szerint a lap ezzel le akarja járatni Medgyessyt, hiszen éppen a cikk megjelenése utáni napokban utazott az atomvárosba.

Oldalak