A koronavírus járvány felerősítette a magyar termékek vásárlására buzdító kampányt, amire van is fogékonyság a vevők részéről. A bevásárlás során azonban gyakran nehéz megállapítani, hogy belföldi vagy külföldi termékről van-e szó. Próbavásárlásunk során például az egyik Lidl áruházban a lédig paradicsom és uborka esetében a pulton csak annyi volt feltüntetve, hogy „szárm. orsz.: lásd csom.”. A papírdobozon azonban semmi nem látszott, legalábbis elsőre. Fel kellett emelni a dobozt, hogy a valószerűtlenül kis betűkkel írt címkét megtaláljuk, rajta a megfejtéssel: Belgium, illetve Spanyolország. Persze vannak áruházak, ahol a pulton is szerepel a származás helye – ám változó, hogy mennyire olvasható.
A csomagolt egyszerű, a lédig trükkös
A témában megkerestük Ledó Ferencet, a FruitVeb Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökét, aki a 11 milliárd forint forgalmú, többnyire multiknak beszállító Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetét is vezette éveken keresztül. Mint elmondta, az áruházláncokban akkor a legkönnyebb megtalálni a hazai zöldséget, ha az csomagolt termékként van a polcon, hiszen sokszor már a céglogó is jelzi ezt, de ha az áruház sajátmárkás termékről van szó, akkor is könnyen beazonosítható a származási ország a csomagoláson.
Az ömlesztett áru esetében már nehezebb a dolgunk, hiszen már maga az apróbetűs címke is nehezen található meg, a vásárlók többsége pedig nem kutakodik. Továbbá az is megeshet, hogy az áruházban véletlenül összekeveredve kerül a pultra a hazai és a külföldi termék, mi több, azok a beszállítók, akik importtal is foglalkoznak, esetleg tudatosan is keverhetik a külön forrásból származó terméket – bár ezt a NÉBIH elég szigorúan ellenőrzi.
Ledó Ferenc hangsúlyozta: az áruházláncok nyitottak a hazai zöldségre, gyümölcsre, ami elsősorban a vevői igények miatt van így. A FruitVeb 2018-as felmérése szerint a megkérdezettek 85 százaléka magyar terméket választ, ha ugyanazt a minőséget kapja meg a pénzéért. Márpedig az elnök szerint a multik olyan szigorú feltételrendszert állítottak fel a nyomon követhetőség és a minőség tekintetében is, hogy a vevők biztosak lehetnek az oda bekerülő magyar termékek kvalitásában. Van olyan áruházlánc, ahol a növényvédőszer maradványokkal kapcsolatos határértéket például a kötelező érték egyharmadára állították be – jegyezte meg.
Narancsot árusító őstermelő
Ehhez képest a helyi piacokon a gyakorlatban senki nem ellenőrzi sem a minőséget – például azt, hogy Mari néni mennyire permetezte túl a zöldségét vagy a gyümölcsöt –, sem a származást. Így fordulhat elő, hogy egy őstermelő részben vagy egészben nagybani piacokról származó, akár külföldi árut kínálhat eladásra – ami akkor válik igazán „egzotikus” jelenséggé, amikor banánt vagy narancsot árul. Ledó Ferenc hangsúlyozta: a piacoknak megvan a maga fontos szerepe a helyi társadalmi-gazdasági életben, ugyanakkor vevőként érdemes folyamatosan ugyanazoktól a megbízható árusoktól vásárolni.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy magyar zöldséget – és gyümölcsöt – a téli időszakban inkább csak csomagolt formában találunk, a lédiget ilyenkor uralja az import. Korábban húsvét után fordult meg a trend, az áruházak akkor kezdték el az ilyenkor megjelenő belföldi termékeket árulni. Ledó Ferenc tapasztalatai szerint azonban ebben az évben már most kérik be a hazai zöldséget a multik, aminek egyrészt az az oka, hogy az export minden országban visszaesett, másrészt a csökkenő belföldi keresletet a hazai termelés is ki tudja elégíteni.
Az elnök végül hangsúlyozta: most nagyon fontos naponta többször friss zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanunk az immunrendszerünk erősítése érdekében.
Árulkodó jelek
Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Fizessen elő most a digitális, vagy akciósan a nyomtatott formátumra! Részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.