Magyar zöldséget venne? Így mehet biztosra!

A koronavírus járvány felerősítette a magyar termékek vásárlására buzdító kampányt, amire van is fogékonyság a vevők részéről. A bevásárlás során azonban gyakran nehéz megállapítani, hogy belföldi vagy külföldi termékről van-e szó. Próbavásárlásunk során például az egyik Lidl áruházban a lédig paradicsom és uborka esetében a pulton csak annyi volt feltüntetve, hogy „szárm. orsz.: lásd csom.”. A papírdobozon azonban semmi nem látszott, legalábbis elsőre. Fel kellett emelni a dobozt, hogy a valószerűtlenül kis betűkkel írt címkét megtaláljuk, rajta a megfejtéssel: Belgium, illetve Spanyolország. Persze vannak áruházak, ahol a pulton is szerepel a származás helye – ám változó, hogy mennyire olvasható.

A pulton nem mindig látható a származási ország

A csomagolt egyszerű, a lédig trükkös

A témában megkerestük Ledó Ferencet, a FruitVeb Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökét, aki a 11 milliárd forint forgalmú, többnyire multiknak beszállító Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetét is vezette éveken keresztül. Mint elmondta, az áruházláncokban akkor a legkönnyebb megtalálni a hazai zöldséget, ha az csomagolt termékként van a polcon, hiszen sokszor már a céglogó is jelzi ezt, de ha az áruház sajátmárkás termékről van szó, akkor is könnyen beazonosítható a származási ország a csomagoláson.

Az ömlesztett áru esetében már nehezebb a dolgunk, hiszen már maga az apróbetűs címke is nehezen található meg, a vásárlók többsége pedig nem kutakodik. Továbbá az is megeshet, hogy az áruházban véletlenül összekeveredve kerül a pultra a hazai és a külföldi termék, mi több, azok a beszállítók, akik importtal is foglalkoznak, esetleg tudatosan is keverhetik a külön forrásból származó terméket – bár ezt a NÉBIH elég szigorúan ellenőrzi.

Ledó Ferenc hangsúlyozta: az áruházláncok nyitottak a hazai zöldségre, gyümölcsre, ami elsősorban a vevői igények miatt van így. A FruitVeb 2018-as felmérése szerint a megkérdezettek 85 százaléka magyar terméket választ, ha ugyanazt a minőséget kapja meg a pénzéért. Márpedig az elnök szerint a multik olyan szigorú feltételrendszert állítottak fel a nyomon követhetőség és a minőség tekintetében is, hogy a vevők biztosak lehetnek az oda bekerülő magyar termékek kvalitásában. Van olyan áruházlánc, ahol a növényvédőszer maradványokkal kapcsolatos határértéket például a kötelező érték egyharmadára állították be – jegyezte meg.

Egy kisnyomozás után megtalálható az információ - csak legyen, aki elolvassa.

Narancsot árusító őstermelő

Ehhez képest a helyi piacokon a gyakorlatban senki nem ellenőrzi sem a minőséget – például azt, hogy Mari néni mennyire permetezte túl a zöldségét vagy a gyümölcsöt –, sem a származást. Így fordulhat elő, hogy egy őstermelő részben vagy egészben nagybani piacokról származó, akár külföldi árut kínálhat eladásra – ami akkor válik igazán „egzotikus” jelenséggé, amikor banánt vagy narancsot árul. Ledó Ferenc hangsúlyozta: a piacoknak megvan a maga fontos szerepe a helyi társadalmi-gazdasági életben, ugyanakkor vevőként érdemes folyamatosan ugyanazoktól a megbízható árusoktól vásárolni.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy magyar zöldséget – és gyümölcsöt – a téli időszakban inkább csak csomagolt formában találunk, a lédiget ilyenkor uralja az import. Korábban húsvét után fordult meg a trend, az áruházak akkor kezdték el az ilyenkor megjelenő belföldi termékeket árulni. Ledó Ferenc tapasztalatai szerint azonban ebben az évben már most kérik be a hazai zöldséget a multik, aminek egyrészt az az oka, hogy az export minden országban visszaesett, másrészt a csökkenő belföldi keresletet a hazai termelés is ki tudja elégíteni.

Az elnök végül hangsúlyozta: most nagyon fontos naponta többször friss zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanunk az immunrendszerünk erősítése érdekében.

Árulkodó jelek

„Ha egy-két dologra odafigyelünk, akkor már szemre is jó találati aránnyal meg tudjuk állapítani, hogy melyik a külföldi és melyik a hazai zöldség” – mondja Dobos Ferenc, az évi 100 millió zöldségpalántát nevelő Grow Group Palánta Kft. alapító-tulajdonosa, aki emellett családi gazdaságukban 3 hektáron termel paradicsomot. Mint mondta, a külföldi, mondjuk spanyol, török vagy holland paradicsom általában nem annyira élénk piros, mint a magyar, aminek az az oka, hogy féléretten szedik le (emiatt persze a beltartalmi értéke is gyengébb). Továbbá az import paradicsom többnyire kemény héjú (hogy bírja az utaztatást) és gömb formájú – ellentétben az itthon termelt lapított gömb formával. Emellett a hazai frissessége abból is látszik, hogy a kocsánya (csumája) nincs elszáradva – ha pedig nincs is rajta a kocsány, akkor szinte biztos, hogy külföldi az áru.

Hasonló „gyorsteszt” elvégezhető szinte minden zöldség esetében: az import uborka belseje szivacsos, a tv paprika színe matt fehér (az élénk sárgásfehérrel szemben), a karfiolon szürkés-feketés pöttyök jelennek meg miközben feltűnően méretre van válogatva és a karalábé levelein is látszik, hogy már megfonnyadt. Az is árulkodó jel lehet, hogy az import karfiol és saláta általában farekeszben érkezik.

Dobos Ferenc is megerősítette, hogy az áruházláncok követelményrendszere meglehetősen szigorú, sőt, a magyar termékek kapcsán sokszor szigorúbb, mint az import esetében. Nem véletlen, hogy amikor év elején a Lidl az egyik, általuk forgalmazott fürtös paradicsomban határérték feletti érésszabályozó szermaradványt talált, akkor kiderült, hogy Törökországból származott a termék.

A szakember végül megjegyezte: lehet, hogy a külföldi zöldség ára kedvezőbb, viszont, ha a felét végül eldobjuk, akkor drágábbra jön ki, mint a jó minőségű magyar.

---

Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Fizessen elő most a digitális, vagy akciósan a nyomtatott formátumra! Részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.

hetilap

Kapcsolódó anyagok