'Elon More', azaz Móré tölgyese az a hely a Bibliában, ahol Isten Ábrahámnak megígérte, Izrael földjét neki és leszármazottjainak adja. "És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön. És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És [Ábrám] oltárt építe ott az Úrnak; a ki megjelent vala néki." (1 Mózes 12:6-7)

A kicsiny zsidó közösség csupán 22 kilométerre fekszik az 1967-es vonalaktól, közel a palesztin Nablusz városához, egy a Trump-béketerv szempontjából bonyolult geopolitikai helyen. Egyike azon 15 zsidó településnek, melyek a szuverenitási terv alapján palesztin területek közepén elszigetelt enklávéba kerülnének, a Jordán-völgy irányában egyetlen kivezető úttal ellátva.

Chaim Katz, a Likud központi bizottságának elnöke mindezt rensdkívül problémásnak találta. Leszögezte nyilatkozatában:

„Ellenezzük az enklávékat, az izolált településeket. Ha harcolni kell, akkor harcolni fogunk.”

Joszi Dagannal, a zsidó telepesek szövetségének vezetőjével is megbeszéléseket folytatott, aki hevesen ellenzi a tervet, amiért az a későbbiekben palesztin állam létrehozására is lehetőséget ad. Azon részét is bírálta, mely szerint a szuvenitás kiterjesztése 15 zsidó település felszámolását is jelentené, melyekben jelenleg 15 ezer izraeli zsidó él.

A terv ellenzői szerint ez olyan fojtogató légkört hozna létre a térség közösségei számára, hogy elkerülhetetlenül rákényszerítené őket az önkéntes elvándorlásra. Hillel nem kétli, hogy ez a szenárió valósulna meg, azonban katasztrofálisnak látná a következményeket: 

“Ha feladjuk a területet, az olyan, mintha lemondanánk a Templom-hegyről. Ez az ami rendkívüli aggodalommal tölt el engem.” 

- szögezi le Eliav Hillel, a település egyik lakosa.

Hillelben még mindig elevenen él a fájdalom, ami 1982-ben érte, amikor Izrael visszaadta a Sínai-félszigetet Egyiptomnak, és a térségben található izraeli kézen lévő települések zsidó lakosságát, köztük őt is feleségével, és gyermekével kitelepítették a területről.
Ekkor kerültek Szamaria területére, a Náblusz szomszédságában fekvő Elon More-ba (Móré Tölgyesébe). Az akkor még három éves település lakosságát mindössze ötven család tette ki. Az 1979-ben alapított településen jelenleg közel kétezer zsidó telepes él. Eliav Hillel borászként indított itt vállalkozást, magát képezte ki a szakmában, és 30 év befektetéssel a háta mögött jelenleg ő a Kabir Borászat tulajdonosa. 

Árnyékot vet sikereire, hogy elmondása szerint még most is retteg: egyszer újra otthona elhagyására fog kényszerülni. 

Szerinte az egész országnak szüksége van még időre, hogy begyógyuljanak a sebek, melyeket a sok fölösleges kilakoltatás okozott a telepesek lelkében. Hillel éppen ezért szoros figyelemmel követte Donald Trump béketervének részleteit.

„Látom merre tartanak a dolgok, és attól tartok, nem lesz jó vége.”

Az annektálással kapcsolatban leszögezte, ez elsősorban vallási kérdés.“A hely jelentőségét nem szabad alábecsülni. Jelentősége a Templom hegyéhez hasonlítható. Itt zajlottak a Biblia történetei. Minden itt kezdődött”- szögezte le Hillel. 

Hozzátette, hogy az eddigi békejavaslatok se bizonyultak működőképesnek, és ha valóban a nemzet sorsát vesszük figyelembe, a mostani is ugyanolyan nyugtalanító, mint az eddigi kezdeményezések, sőt nem is nagyon beszélhetünk új béketervről. A zsidó telepes úgy véli, a jelenlegi terv számos részletében emlékeztet a korábbi izraeli miniszterelnök, Jichak Rabin által kidolgozott tervekhez.

 „A szuverenitás ígérete hazugság” – mutat rá Hillel, ugyanis biztos benne, hogy a tervek megvalósítása végső soron ismét tömeges kilakoltatáshoz vezetne.

„A vége ugyanaz lesz: kényszeríteni fognak minket, hogy elhagyjuk otthonunkat”.

Szerinte az efféle béketervek nem kifizetődőek Izrael számára, és minél többet engednek, a szabadság annál inkább egy elérhetetlen fogalommá válik számukra. "Remélem a Trump felé javaslat nem fog megvalósulni. Ha mégis, mindent megteszek, hogy ne kelljen elhagynom otthonom”.

Az annektálás körüli vitákról, dilemmákról bővebben a Hetek pénteken megjelenő számában olvashat.

(The Jerusalem Post)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: