Letartóztatták Paul Weston brit parlamenti képviselőt, majd rövidesen ejtették az ellene felhozott vádakat. A Brit Szabadság Párt elnöke azzal vívta ki a hatóság rosszallását, hogy Winston Churchill iszlámmal kapcsolatos véleményét olvasta fel a nyilvánosság előtt.

Soha nem látott mértéket öltött az elmúlt időszakban az Egyesült Államokat Közép-Amerika felől megcélzó bevándorlási hullám. Az illegális határátlépők nagy része kiskorú, akik felnőtt kísérete nélkül teszik meg a nem éppen veszélytelen utat. Idén mintegy 50 ezer gyermek érkezett, akiknek döntő többsége a hazájukban uralkodó bűnözés és a gyerekek ellen elkövetett gyilkosságok elől menekül Amerikába. Sorsuk azonban nem sok jóval kecsegtet, többségüket minden bizonnyal visszatoloncolják.

Mindenki emlékszik még a szomorú arcú celebekre, ahogy a Nigériában elrabolt 220 keresztény diáklány kiszabadításáért kampányolnak az interneten. Úgy tűnik azonban, hogy a kérdés hamvába holt üggyé vált; a nigériai rendőrség betiltotta a lányok kiszabadításáért zajló tüntetése­ket, a legtöbb celeb pedig május óta nem foglalkozik már a kérdéssel. Közben a Boko Haram terrorcsoport vezetője a nyugati médiában gúnyolja a médiakampányt.

Repülőgépekre csempészhető robbanószerkezetek kifejlesztésén dolgoznak iszlamista csoportok, ezért világszerte szigorították a biztonsági ellenőrzéseket a repülőtereken. A terrorfenyegetettség az Iszlám Állam nevű szervezet térhódításával tovább erősödött, hiszen több száz európai vagy amerikai útlevéllel rendelkező dzsihádista csatlakozott hozzájuk, akiket bomba- és fegyverkészítésre is kiképeznek.

Ellentámadásba lendült a múlt héten letartóztatott, majd szabadon engedett Nicolas Sarkozy, aki a legnagyobb francia kereskedelmi tévé, a TF1 számára adott interjút, ismertetve letartóztatásának körülményeit. A volt elnök szerint az eljárás politikai indíttatású, aminek egyetlen célja volt, hogy őt megszégyenítsék.

Végleg elveszítheti egyik legfontosabb európai szövetségesének bizalmát az Egyesült Államok, ha bizonyítást nyer, hogy a napokban letartóztatott német kettősügynök valóban évek óta dolgozott az amerikai hírszerzésnek.

Már több mint 450 áldozata van a hónapok óta tartó Ebola-járványnak Nyugat-Afrikában. Szakemberek szerint példátlan a járványügyi helyzet, ugyanis minden eddiginél több a haláleset, és akár szomszédos államokra is átterjedhet a fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet szerint drasztikus beavatkozásra van szükség a világméretű járvány megakadályozására.

Július 9-én ünnepelné függetlenségének 3. évfordulóját Dél-Szudán. A tavaly decemberben kitört, eddig több mint tízezer ember életét követelő polgárháború és a már azt megelőzően is virágzó korrupció miatt azonban a 2011-ben nagy reményekkel megalakult új államnak – rendkívüli természeti adottságai ellenére – mára milliókat érintő éhínséggel kell szembenéznie. Az elmúlt hetekben napvilágot látott jelentés szerint Dél-Szudán ma a Föld leginstabilabb állama.

Oroszország és Izrael messze rosszabbul teljesít, mint Magyarország. Erre a hírre biztosan mindenki felkapja a fejét, talán még a kormány­propaganda készítői is. A Fund For Peace alapítvány (Alapítvány a bé­kéért) idén is nyilvánosságra hozott mutatószámai alapján viszont ez egyértelműen így van. A teljes képhez viszont hozzátartozik az is, hogy a Törékeny Államok Mutatója (Fragile States Index) nagy mértékben tükrözi az úgynevezett fejlett államok szemléletmódját, ugyanis Izrael a lista igen problémás első harmadában szerepel Nyugati Part néven.

Az utóbbi időben szinte nem telik el hét Indiában nők ellen, nem egyszer csoportosan elkövetett nemi erőszakról, és az áldozat brutális meggyilkolásáról szóló hír nélkül. Az egyre gyakoribb incidensek mára olyan mértékűek, hogy országszerte, a vidé­ken élő nők alapvető higiéniai szokásait is befolyásolják.

Úgy tűnik, hogy beigazolódik a három legnagyobb bagdadi keresztény felekezet pátriárkájának július elején kiadott drámai felhívása, amely szerint megszűnhet a kereszténység közel kétezer éves folyamatos jelenléte Irakban és Szíriában is. Az Iszlám Állam terrorszervezet által uralt területen ez már nem csak lehetőség: július 19-én kibocsátott  ultimátumuk szerint az iraki Moszulban élő keresztényeknek 24 órájuk maradt arra, hogy áttérjenek az iszlámra vagy megfizessék a hitetlenekre kirótt adót, különben „nem marad más a számukra, mint a kard éle”.

Izrael teljes területén harci helyzet alakult ki az elmúlt hetekben. A Hamasz folyamatos rakétatüzét a zsidó állam vezetése nem állhatta tovább, így megkezdődött a szárazföldi hadművelet Gázában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök legutóbbi kneszetbeli felszólalása szerint a 2005-ös kivonulás után most visszafoglalandó területeket azonnal Izraelhez csatolják majd. A Hetek tudósítói az érintett térség határában jártak – ameddig újságíró elmehet…

Újabb csapás érte a malajziai légitársaságot, amelynek egyik repülőgépe márciusban tűnt el rejtélyes módon: Ukrajna felett, az orosz határ közelében lelőtték az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítóját. A katasztrófát senki sem élte túl. Az ukránok és az oroszbarát szeparatisták egymásra mutogatnak a tragédiát illetően, miközben a Nyugat Vlagyimir  Putyin felelősségét hangoztatja.

Egyre népesebb azoknak a tábora, akik a második világháború óta Barack Obamát tartják a legrosszabb amerikai elnöknek. Széles körű az elégedetlenség Obama külpolitikáját illetően, amit csak tovább erősített az ukrán és az iraki válságokban tanú­sított tétlensége. Nem jobb a helyzet a saját háza táján sem: kudarcok sorozata jellemzi többek között bevándorlási politikáját és egészségügyi reformját, de a gazdaság terén sem tud komoly eredményeket felmutatni.

Az empátia kialakulását tesztelte egy nemzetközi kutatás keretein belül Mohamed S. Dadzsani Daoudi professzor, aki Auschwitzba utaztatta diákjait, de súlyosan ráfázott. Tanulmányútjáról hazatérve  tüntetők várták a palesztin professzort az Al-Kudsz egyetemen, akik hazaárulással és a diákok agymosásával vádolták. A több mint 40 éve oktató egyetemi tanárt végül súlyos fenyegetések után elküldték az általa alapított Amerikai Tanulmányok Tanszékéről. Minden empátia nélkül.

A manapság leginkább közszájon forgó európai politikus nyolc évig vezette az eurócsoportot, és tizenkilenc évig volt Luxemburg miniszterelnöke. Bár a nagyhercegség belpolitikájában mostantól nem vehet részt, egy nappal az Európai Tanács róla szóló szavazása előtt még megjelent a luxemburgi parlamentben, hogy szavazzon arról a melegjogi törvényről, amelynek miniszterelnökként élharcosa volt. Közeli munkatársai szerint láncdohányos, és hihetetlen munkabírását a literszámra elfogyasztott erős kávéknak köszönheti. Volt tanácsadói szerint hajlamos arra, hogy fontos ügyekben is egyedül döntsön, mint egy „magányos cowboy”. Európában ugyanakkor az egyik leggyakorlottabb hídépítőnek tartják, aki mindig képes megtalálni a kompromisszumos megoldást. A személye körül kialakult vita óta nem adott interjút. Most, hogy hivatalosan is az Európai Bizottság elnökjelöltjévé vált, Jean-Claude Juncker már minden bizonnyal bőbeszédűbb lesz.

Letartóztatták, és több mint fél napon át fogva tartották Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. A váratlan és példa nélküli eseményre azt követően került sor, hogy egy idézés következtében Sarkozy önként jelent meg a nanterre-i bíróságon.

Ezreknél szüntették meg a vízszolgáltatást Detroitban jelentős fizetési hátralékaik miatt. Miközben a csőddel küzdő városvezetés úgy gondolja, csak egy ilyen drasztikus lépés eredményezheti a számlák kiegyenlítését, a szakértők szerint inkább egy hosszú távon is megfizethető árazást kellene alkalmazni.

„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere. A kemény hangú üzenet előzménye, hogy két nap alatt a Hamasz, valamint szövetségesei 160 rakétát és lövedéket lőttek ki Izrael déli és középső térségeire. A folyamatos légiriadók miatt több millió izraeli kényszerült arra, hogy hosszabb–rövidebb időre óvóhelyre vonuljon, vagy a közterületeken felállított ideiglenes fedezékekben húzza meg magát. Az izraeli kormány elrendelte 40 ezer tartalékos behívását is, de szakértők szerint a Hamasz is tanult a korábbi gázai hadműveletekből, így keményebb feladat lehet a tűzszünet kikényszerítése a terrorszervezettől.