Külföld

2014. 10. 10. (XVIII/41)

Ítélethozatal - Felmentést vár Radovan Karadzsics

Ítélethozatal - Felmentést vár Radovan Karadzsics

Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék ügyésze Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb politikus ellen. A több mint hétezer srebrenicai fogoly lemészárlása és Szarajevó civil lakosságát célzó tüzérségi lövetés a Karadzsics ellen felhozott két legsúlyosabb vádpont – ezek voltak a legsúlyosabb bűntények Európa területén a második világháború óta. Karadzsics azonban a felmentésben reménykedik.

/ Külföld

2014. 10. 10. (XVIII/41)

Az ebola útja

A mintegy fél éve tartó, eddig több mint 3400 beteg halálával járó nyugat-afrikai járvány kórokozója átlépte a fekete kontinens határát. Az Egyesült Államokban közel száz személyt tartanak megfigyelés alatt, akik egy Libériából még tünetmentesen érkező, ám azóta elhunyt férfitől elkaphatták a vírust, hétfőn pedig Spanyolország is bejelentette az első helyi Ebola- fertőzést. Mindeközben egyre többen tartanak attól, hogy a vírusban olyan mutáció történik, amely lehetővé teszi, hogy a levegőben is terjedjen.

Ábrahám Hajnalka / Külföld

2014. 10. 10. (XVIII/41)

Zavar az erőben

Zavar az erőben

Elemzők szerint minden jel arra mutat, hogy Észak-Koreában hatalmi harc van kibontakozóban. A börtönország csúcsvezetői példátlan módon a velük de jure hadban álló Dél-Koreába látogattak, hogy ott megtekintsék az Ázsiai Játékokat, három nappal később azonban egy hajójuk rövid tűzpárbajt provokált a Sárga-tengeren, megsértve a két ország közötti határt. Kedden az ENSZ-ben tartott sajtótájékoztatóján az észak-koreai külügyminisztérium ENSZ-ügyekért és emberi jogokért felelős tisztviselője először ismerte el munkatáborok létét az ázsiai országban, majd az emberi jogi hiányosságokat egy bővebben ki nem fejtett „társadalmi átmenet” velejárójaként magyarázta. Mindeközben a világsajtó már több mint egy hónapja eltűntnek nyilvánította Kim Dzsong-unt.

Kenessei Katalin / Külföld

2014. 10. 10. (XVIII/41)

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok

Tovább mélyül a nagy Oroszország kovácsolta frigy az Eurázsai Uniót alkotó három állam – Oroszország, Kazahsztán és Belorusszia – között a közös gazdasági térség létrehozásáról szóló dokumentum parlamenti ratifikációja után. Január elsejétől a korábban is vámuniót alkotó országok között korlátlanul áramolhatnak a termékek és szolgáltatások, munkanyelvük pedig az orosz lesz. A Szovjetunió 2.0 viszont még távol van.

Igari Léna / Külföld

2014. 10. 17. (XVIII/42)

Nobel-díj a gyermekekért

Nobel-díj a gyermekekért

Október 10-én az egész világ Malalát ünnepelte. Szinte napra pontosan két évvel azután, hogy a tálibok fejbe lőtték, amiért nyilvánosan kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért, a 17 éves pakisztáni lány a legfiatalabbként csatlakozhatott a Nobel-békedíjasok klubjához, ami 8 millió norvég koronával (300 millió forinttal) jár. Ugyanezen a napon a másik díjazott, Kailás Szatjárti indiai gyermekjogi harcos Twitter-követőinek száma néhány óra alatt alig százról több tízezerre ugrott. A gyermekmunka ellen küzdő Szatjárti 60 évesen lépett ki a teljes ismeretlenségből.

Kenessei Katalin / Külföld

2014. 10. 17. (XVIII/42)

Rakéták után segélylicit

Rakéták után segélylicit

Az egy főre jutó nemzetközi segélyek tekintetében eddig is a Palesztin Hatóság kapta a világon a legnagyobb támogatást, ám most abszolút összegben is az első helyre kerültek, miután a kairói donorkonferencián újabb 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel a részt vevő országok. (Ez az összeg mintegy 1300 milliárd forint, ami az idei évre tervezett magyar költségvetési hiány másfélszeresének felel meg, és 330-szorosa a viták kereszttüzébe került magyarországi civileknek szánt Norvég Alapnak). Elemzők szerint a pénzáradat csak megerősítheti az eddig vallott palesztin stratégiát, hogy reformok és gazdasági programok helyett továbbra is a legjobb hozamú befektetés az Izraellel szembeni konfrontáció és terror.

Morvay Péter / Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Dzsihádisták Svájcban, Belgiumban

Dzsihádisták Svájcban, Belgiumban

Elrettentő példának szánják a belga hatóságok azt a pert, amely a héten kezdődött Antwerpenben, a Sharia4Belgium nevezetű terrorszervezet tagjai ellen. Belgium fenyegetettségét jól tükrözik a statisztikák is: egyesek szerint Nyugat-Európában itt a legmagasabb az egy főre jutó dzsihádisták száma. Ennek ellenére úgy tűnik, Brüsszel meglehetősen naivan áll hozzá az iszlamisták jelentette veszélyhez. A terrorfenyegetettség olyan országokat is érint Európában, mint Svájc. Az alpesi országban a dzsihádisták malmára hajtja a vizet, hogy a törvények értelmében nem tudják nyomon követni a tevékenységüket és kommunikációjukat.

/ Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Esernyős forradalom

Esernyős forradalom

Több mint egy hete tartanak a demokrácia-párti tüntetések Hongkongban. A több tízezer ember részvételével zajló demonstrációk célja, hogy a lakosság szabadon választhassa meg a város vezetőjét a mostani, Peking által delegált helyett. A résztvevők viselkedése többnyire békés hangulatú, bár fáradhatatlan tiltakozásuk miatt méltán kiérdemelték a „legjólneveltebb tüntetők” címet.

Nagy Boglárka / Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Az orosz állam kisegíti a kárt vallott oligarchákat

Az orosz állam kisegíti a kárt vallott oligarchákat

Putyin dzsúdópartnerének lenni jó. Nemcsak azért, mert kevés ember fektetheti két vállra az orosz elnököt, hanem azért is, mert az egész orosz törvényhozás vigyáz az ember vagyonára. A duma illetékes bizottsága első olvasatban elfogadta a szankciókkal sújtott állampolgárok kárpótlására vonatkozó törvényjavaslatot. A Rotenberg-törvény rendelkezése alapján tehát Putyin kedvenc oligarchája és edzőtársa mind az öt – Olaszországban lefoglalt – villája után kárpótlást kaphat az orosz büdzséből.

Igari Léna / Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Brazília etikus hangja

Brazília etikus hangja

Szoros harcra számítanak az október 5-ére kiírt brazil elnökválasztás hajrájában. A szappanoperai fordulatokban bővelkedő kampány legérdekesebb arca az a Marina Silva, aki egy tragédia következtében véletlenül válhatott elnökjelöltté, ám hamar kiderült, hogy népszerűsége jóval felülmúlja a Szocialista Párt előző jelöltjéét. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg fej fej mellett halad a korábban biztos befutónak tartott munkáspárti Dilma Rousseff jelenlegi elnökkel, akit viszont minden idők legnépszerűbb brazil politikusa, a két elnöki ciklust már kitöltött Luiz Inácio Lula da Silva támogat.

Kenessei Katalin / Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Kambodzsába küldi a menekülteket Ausztrália

Kambodzsába küldi a menekülteket Ausztrália

Ausztrália nem kér többé a bevándorlókból. Az utóbbi hónapok vegyes érzelmeket kiváltó intézkedéseit követően Ausztrália menekültügyi megállapodást kötött Kambodzsával. Az „üzlet” értelmében a délkelet-ázsiai országba áramlik a menedéket keresők egy része, valamint 40 millió ausztrál dollár (a letelepítés és beilleszkedés költségein felül). A pénzt az emigránsok mindennapi megélhetésén túl az oktatásukra, egészségügyi ellátásukra kell költeni, bár többek szerint ezzel csak a korrupt kormányzatot vesztegeti meg a cél érdekében Ausztrália. Scott Morrison bevándorlásügyi miniszter szerint a megállapodás egy hosszabb távú együttműködés része, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben tovább növekedjen Kambodzsa befogadókapacitása.

Kocsor Dániel / Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Elszakadni nem könnyű

Elszakadni nem könnyű

Bár a skótok többsége végül nemet mondott az Egyesült Királyságtól való elszakadásra, a kampányt élénk figyelemmel kísérték Európa más, függetlenedni vágyó kisebbségei is. A legnagyobb felbolydulás jelenleg a katalánok függetlenné válása körül alakult ki, a kitűzött népszavazást ugyanis egyszerűen felfüggesztették – de úgy tűnik, hogy ez nem tántorítja el a spanyolországi kisebbséget.

Rimaszombati Andrea / Külföld

2014. 10. 10. (XVIII/41)

Magánadományok a terror számlájára

Magánadományok a terror számlájára

Hiába csatlakoznak egyre többen az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz, a dzsihádisták lendületét egyelőre nem sikerült megtörni. A hét elején a török határ közelében fekvő Kobani városába is betörtek. Az Egyesült Államok ezután az eddigi legintenzívebb légicsapásokat hajtotta végre, amivel egyelőre megakadályozta, hogy az Iszlám Állam teljes egészében elfoglalja a várost. Az iszlamisták elleni hadműveletek mellett sürgős lenne anyagi utánpótlásuk elvágása is. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy olyan országoknak, mint Katar, ez nem áll az érdekében.

Németh Csillag / Külföld

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Elhúzódhatnak az Iszlám Állam elleni harcok

Elhúzódhatnak az Iszlám Állam elleni harcok

Új front nyílt az Iszlám Állam elleni háborúban, miután az Egyesült Államok és arab szövetségesei légicsapásokat indítottak Szíriában a dzsihádisták ellen. Amerika az Iszlám Állam mellett egy al-Kaidához köthető csoportot is bombázott az országban, amely értesülések szerint egy konkrét Nyugat elleni támadást szervezett. Bár a nemzetközi összefogás széleskörű, szakértők szerint nem biztos, hogy a légicsapások elegendőek lesznek az iszlamisták megsemmisítésére. Többen úgy vélik, nem lehet kizárni a szárazföldi csapatok bevetését sem.

Németh Csillag / Külföld

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Egyben maradt királyság

Egyben maradt királyság

Bár Skócia a maradás mellett döntött, az Egyesült Királyság mégsem ugyanaz, mint volt a népszavazás előtt. A kampány hevében ugyanis a brit politikusok számos olyan további engedményt és jogosítványt ígértek a skótoknak, amelyek tovább feszítik az unió politikai kereteit, és hosszú távon akár az ország gazdasági és politikai meggyengülésével járhatnak.

Lukács András / Külföld

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Európa dilemmája

Európa dilemmája

Amióta a Szíriában és Irakban zajló vérengzések elől tragikus sorsú menekültek milliói próbálnak Európába jutni, az illegális bevándorlás problémája soha nem látott méreteket öltött a térségben. Mivel a kétségbeesett menekültek számos esetben az életükkel fizetnek átkelési kísérletükért, egyre több nyugati elemző az uniós bevándorlási szabályok sürgős újragondolására szólítja fel Európát.

Kocsis Nóra / Külföld

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Megérteni a szörnyeteget

Megérteni a szörnyeteget

Saját felelősségét elemző könyvet írt a norvég tömeggyilkos Anders Behring Breivik apja, Jens Breivik. Anders Breivik 2011 júliusában hajtott végre nyolc életet követelő bombatámadást az oslói kormányzati negyedben, majd nem sokkal utána Utøya szigetén, a Munkáspárt ifjúsági táborában kezdett lövöldözni a tizenéves táborozókra. Norvégia történetének legkegyetlenebb tömeggyilkosa összesen 77 áldozatott szedett. Az én hibám? Egy apa története című könyvében Jens Breivik arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon akkor is szörnyeteggé válik-e 33 éves korára a fia, ha annak idején jobb nevelést kap.

Dinai Fanni, Kocsor Dániel / Külföld

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Túlélők vére a feketepiacon

Túlélők vére a feketepiacon

Ha rövid határidőn belül nem történik komoly beavatkozás, Libériában és Sierra Leonéban november elejére az Ebola- vírussal fertőzöttek száma meghaladhatja a 21 ezret. A jelenleg felvázolt legrosszabb forgatókönyv esetén pedig januárra csaknem másfél millió beteggel kell majd számolni a nyugat-afrikai térségben. Miközben a hathatós segítség várat magára, a feketepiacon már megjelent a hatékonynak vélt ellenszer, a vírusfertőzést túlélők vére, ami azonban további kórokozók, köztük a HIV terjedését segítheti elő.

Ábrahám Hajnalka / Külföld

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Erőszakjárvány

Erőszakjárvány

Nem egyetlen angol városra terjed ki az a botrány, amelyben gyermekek szexuális bántalmazásáról hallgattak az illetékesek – Sheffieldben jelenleg több mint 170 ilyen ügyben vizsgálódnak. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a szakemberek azért titkolták el a történteket, mert attól féltek, hogy rasszistának vagy idegengyűlölőnek fogják tartani őket. A sheffieldi eset újabb adalék a néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott rotherhami jelentéshez.

Nagy Boglárka / Külföld

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Netanjahu: Irán az igazi Iszlám Állam

Netanjahu: Irán az igazi Iszlám Állam

„Azért jöttem Jeruzsálemből, hogy a népem, Izrael népe nevében szóljak, azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell néznünk, … és leleplezzem azokat az arcátlan hazugságokat, amelyek erről a pódiumról hangzottak el országom és az azt védelmező bátor katonák ellen” — így kezdte az ENSZ őszi ülésszakán elmondott beszédét Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mahmúd Abbász palesztin és Hasszán Roháni iráni vezető felszólalására utalva. „Van egy mondás, miszerint ha nem állítunk meg egy hazug embert 24 órán belül, a hazugságai ténnyé válnak. És ez történt Netanjahuval” — üzente vissza Száeb Erekát palesztin főtárgyaló.

Morvay Péter / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!