Egy nemzetközi hírű kalandor majdnem eladta Magyarországot harminc évre a Gazpromnak, miközben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök azt bizonygatta az amerikaiaknak, hogy ő csak a nyugati kezdeményezésű Nabucco-projekt számára akart kedvező árú földgázt szerezni Türkmenisztánból. A WikiLeaks-dokumentumok alapján kiderül: valódi hidegháború zajlik az orosz befolyás ellen Európában, és ebben Magyarország frontországnak számít.

„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat a palesztinok elnyomása és Izrael támogatása miatt. A szerzőpáros tagjai közül Robbyn Swan válaszolt a Hetek kérdéseire.

Augusztus végén egy héten belül két olyan természeti csapás sújtotta az Egyesült Államok keleti partvidékét, amelyek külön-külön sem fordultak elő az elmúlt ötven évben. A virginiai földrengés nyomán megsérült a Washington egyik jelképének számító Lincoln-obeliszk, az Irene hurrikán pedig New Yorkban okozott hatalmas áradásokat. Csak a legutóbbi katasztrófák okozta károk több mint 12 milliárd dollárra rúgnak az Egyesült Államokban, miközben az idei év már eddig is világszerte súlyos és rendkívüli természeti csapások sorát hozta.

Irakhoz hasonló „katasztrofális sikernek" bizonyulhat a külföldi katonai beavatkozással elősegített líbiai hatalmi váltás - vélekedtek helyzetértékelésükben az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport stratégiai elemzői. A NATO a harcok után is kész járőrözni Líbia körül, de az új vezetés a szárazföldön nem akar külföldi katonákat látni.

Kadhafi ezredes uralmának a megdöntése egy újabb löketet adhat az arab forradalmak sorozatának – diadalmenetük Tripoliba ismét bizonyíthatta: nem legyzhetetlenek az arab auto­krata rendszerek. Abban azonban, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a szíriai helyzetet, megoszlanak a szakérti vélemények.

Líbiából nem lesz Dánia – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem politológia professzora. James Fearon (képünkön) a polgárháborús konfliktusok egyik legismertebb nemzetközi szakértőjeként úgy látja, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után veszélyes hatalmi vákuum jön létre az országban, és ezért az átmenet a szomszédos Tunéziánál és Egyiptomnál is zavarosabb lehet, amit a kisebbségben lévő, de szervezett iszlamista erők kihasználhatnak.

Mindenképpen óriási bravúrra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar labdarúgó-válogatott életben tartsa Európa-bajnoki reményeit a jöv héttl folytatódó selejtezkben. Ehhez szeptember 2-án a Budapestre látogató svédeket kellene legyznünk.

Lapzártánkkor már csak elszórt harcok zajlottak Tripoliban, ahonnan Moammer Kadhafi még az utolsó ostrom előtt elmenekült. A felkelők elfoglalták a főhadiszállását, miközben az ezredes egy ismeretlen helyről a győzelemig tartó ellenállásra szólította fel a lakosságot (a hangfelvétel hátterében csirkék zaját lehetett hallani, így Kadhafi vélhetően valamelyik sivatagi oázisban rejtőzködhet). Azt nem tudni, hogy hányan vállalkoznak az „utolsó harcra", de lehet, hogy már nagyobb ösztönzést jelent a Kadhafi fejére kitűzött másfél millió dolláros vérdíj. A felkelők hivatalosan nem készülnek a bosszúra, de a Hetek által megkérdezett nemzetközi szakértők szerint reális veszélyt jelentenek a leszámolások, amelyek polgárháborút és újabb NATO-beavatkozást vonhatnak maguk után.

Sokkhatásként érte a brit társadalmat az elmúlt hét zavargássorozata, de nincs válsághangulat – állította a Hetek kérdésére az egyik legnagyobb angol kommunikációs cég, a Greyling vezetje. Ravi Sunnak azt állítja, hogy London továbbra is sikeres város, de a kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogyan térítheti vissza a társadalomba a rossz önértékeléssel és példaképekkel rendelkez fiatalokat.

Az áhított anyagi jólét helyett a légüres térbe bevándorló fiatalok tömegei, illetve a pénztárcájuk és a reklámok által felkorbácsolt igényeik között henyélő nincstelenek - szakértők szerint ez a két csoport játszott meghatározó szerepet az elmúlt hetek angol zavargásainak energizálásában. A szigetország nagyvárosaiban korábban sem volt ismeretlen az erőszakos, bűnöző bandákba tömörülő fiatalok látványa, akik ma etnikai, vallási és lakóhely alapján szerveződve tartják rettegésben a lakosságot, és folytatnak háborút egymással.

Későn, de a legjobb pillanatban szállt be a kampányba - állították a Hetek által megkérdezett amerikai elemzők Rick Perry indulásáról. A texasi kormányzó augusztus közepén jelentette be, hogy indul a 2012-es elnökválasztáson, és napokon belül a legesélyesebb republikánus jelöltté vált. Perry azt ígéri, hogy megszabadítja Amerikát a washingtoni elit uralmától, és országos szinten is megvalósítja a texasi sikermodellt.

A kávéházakkal és felhőkarcolókkal tarkított Tel Avivban hetek óta színes sátrak tarkítják a Rothschild körút járdaszigeteit, és legalább ilyen sok­színű az emberkavalkád is körülöttük. Az utcákat diákok, fiatal családok és nyugdíjasok lakták be - ideiglenesen. A CNN tudósítása szerint az eredetileg a magas ingatlanárak elleni tüntetésből ad hoc közösség van születőben; az izraeli Cipi Hotoveli (kis képünkön) likudos képviselő úgy véli, hogy a tüntetők beleszerettek a tüntetésbe; Ehud Barak védelmi miniszter szerint sokat tanult a kormány; az aktivisták pedig szórakoztatják magukat, és ejtőznek. Mások azonban utcára hívnák a palesztinai arabokat is, és arra figyelmeztetnek, hogy ha a békés demonstráció nem ér célt, a következő körben már erőszakra is sor kerülhet.

Nyári elégedetlenséghullám söpör végig a világon, felborítva a politikusok szabadságnaptárát. Nagy-Britanniában az egész kormányból egyedül a legfiatalabb miniszter tartózkodott az országban, amikor a hétvégén lángba borult London több - afrikai bevándorlók lakta - városrésze. David Cameron egy toscanai villából, helyettese Nick Clegg a spanyol Riviéráról, pénzügyminisztere egy kaliforniai szörfparadicsomból próbált „úrrá lenni" az anarchián, ami egy a rendőrség által tűzpár­bajban lelőtt bevándorló halála után tört ki Londonban. Napokig folyt a szabadrablás és a gyújtogatás - még nyolc-kilenc éves gyerekek is kivették a részüket a fosztogatásból. Másutt békésebbek a tömegtüntetések: Görögország a taxisok blokádja miatt állt le a turistaszezon közepén, tízezrek vertek sátrat előbb Madridban, majd Tel Avivban, míg a Fülöp-szigeteken a magas benzinárak és infláció miatt vonultak tömegek az utcákra.

Az adósságvitában a washingtoni kormány jelzést kapott arról, hogy nem tehet azt, amit akar – mondta a Heteknek a korábban Budapesten is szolgált és magyarul kiválóan beszél amerikai diplomata. Kurt Volker szerint Obama esélyeit még korai temetni, de a republikánusok meg elállhatnak egy új jelölttel. A volt NATO-nagykövet „nagy szégyennek” nevezte azt, hogy a Nyugat magára hagyta a szíriai ellenzéket, nem osztja viszont a magyar kormánnyal kapcsolatos kritikákat.

Augusztus elsején fotó jelent meg a gondterhelt Barack Obama amerikai elnökrl, amint éppen Robert Fordnak, az Egyesült Államok szíriai nagykövetének a beszámolóját hallgatja az Ovális Irodában. A diplomata még az elz hónapban látogatott el a szíriai felkelk közé Hamába, ahol Basar al-Asszad apja, Háfez al-Asszad 1982-ben több tízezer ember lemészárlására adott parancsot. Ford látogatásakor még a kormányellenes erk kezén volt a város, nyugati szakértk pedig egészen az elmúlt hétvégéig úgy vélték, hogy ez így is marad, ugyanis a rezsim nem fogja megismételni a 30 évvel ezeltti bŐncselekményt. Tévedtek.

A héten Budapesten járt Dore Gold izraeli államférfi, akinek a Harc Jeruzsálemért című könyve nemrég a Hetek Kiadó gondozásában jelent meg. A volt ENSZ-nagykövet, aki jelenleg egy jeruzsálemi kutatóintézet vezetőjeként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója, több vezető magyar politikussal is tárgyalt, többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Lázár Jánossal, a Fidesz-frakcióvezetőjével, és előadást tartott az Izraeli Kulturális Intézetben, valamint – több mint ezer fő előtt – a Hit Gyülekezete keszthelyi ifjúsági táborában is.

Háborús övezetté változott július 22-én a Nobel-békedíjról és a közel-keleti békefolyamat elindításáról elhíresült Oslo. Az első hírek a norvég kormányzati negyed elleni bombamerényletről szóltak, amelyeket csak tetéztek a kormányzó baloldali párt ifjúsági táborában végrehajtott vérfürdőről szóló híradások. Az elkövető egy eddig teljesen normálisnak tűnő fiatalember, aki - mint manifesztójából kiderült - az utolsó keresztes lovagnak hiszi magát.

Már David Cameron miniszterelnök pozícióját fenyegeti a News of the World lehallgatási botránya. Az angol miniszterelnök afrikai útját lerövidítve tért vissza Londonba, hogy a parlamentben az azonnali kérdések órájában válaszoljon az őt érő vádakra. A botrány miatt a Murdoch-birodalom kénytelen volt elállni a BSkyB felvásárlásától, és a kiszivárgott hírek szerint megingott Rupert Murdoch pozíciója a News Corporation élén.

A palesztin államiság idő előtti elismerése, amíg több területi kérdés megoldatlan Izraellel, könnyen az erőszak eszkalációjához vezethet, amely felbőszítheti az arab országok lakosait, illetve az európai muszlim közösségek tagjait is – állítja lapunknak készített írásában Dore Gold izraeli diplomata. A volt ENSZ-nagykövet, aki több izraeli miniszterelnök tanácsadójaként személyesen is részt vett a békefolyamat főbb tárgyalásain, emlékeztet arra, hogy egy jogellenes cselekmény nem hozhat létre törvényes jogokat. Egy olyan állam elismerése, amelynek létrejöttét egy egyezmény megszegése tette lehetővé, rendkívüli problémák forrása lehet – véli Dore Gold (kis képünkön).