Az elmúlt évben nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok szerint az Egyesült Királyságban tíz év alatt több mint tíz százalékkal csökkent azok száma, akik kereszténynek vallják magukat. Ezzel szemben minden hétvégén a kis- és nagyvárosok utcáin megszokott látványnak számítanak a keresztény hittérítők. Valóban drasztikus csökkenésről beszélhetünk?

Munkahelyteremtés helyett közfoglalkoztatás, az alsó középosztály felemelése helyett a tehetősebb rétegek támogatása – a kutatók szerint az elmúlt években a szegénység mélyült, az egyenlőtlenségek nőttek, s a kormány ígéretei ellenére óriási a létbizonytalanság az úgynevezett középosztályban is.

A második világháború óta gyakorlatilag tízévente rendre az államcsőd közelébe került Magyarország, amit csak bizonyos értelemben zseniálisnak nevezhető  ügyeskedéssel tudtak az ország akkori vezetői elkerülni. Legtöbb esetben a krízis tényét elhallgatták az emberek elől, ám a válsághelyzet megoldása mindig az adóssághegy növekedéséhez vezetett – derül ki a közelmúltban megjelent Kádár hitele – A magyar államadósság története 1956–1990 című könyvből.

Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat. A jelentést az új Obama-kormány hivatalba lépéséhez időzítették, de a szerzők nem csak Amerika jövőbeli szerepével foglalkoztak.

Az Arab Tavasznak keresztelt forradalomhullám nyomán megbukott diktatúrák elmozdításában jelentős szerepe volt a tüntetők egy új generá­ció­jának, a bloggereknek. Vael Abbász egy közülük. Ma már milliók látogatják blogját, és tartják hiteles forrásnak az egyiptomi eseményekkel kapcsolatban. Munkáját több nagynevű díjjal is kitüntette a BBC, a CNN és a Nemzetközi Újságíró Központ (ICFJ). Az egyiptomi blogger az Európa Pont szervezésében járt hazánkban.

Tizenhárom éve, 17 évesen, a szkinhed mozgalom tagjaként Johannes Kneifel ittas állapotban olyan súlyosan bántalmazott egy középkorú szociális munkást, hogy az a kórházban belehalt sérüléseibe. A börtönben aztán eljött az a pont, amikor a gyilkosból hitvalló keresztény lett, aki azóta minden eszközzel harcol a mozgalom ellen, amely miatt majdnem végleg kisiklott az élete. Nemrég meg­- jelent könyvében a fiatalember az életében Isten által generált változásról tesz bizonyságot.

A sikernek többfajta mérőegysége létezhet, de egy tejipari vállalkozás számára talán a legnagyobb dicséret, ha a vevők sorban állnak tejivója előtt – miközben mellette a világ egyik legnépszerűbb gyorsétterme működik. Pedig a titok pofon­egyszerű: a tejtermékeket valóban tejből kell készíteni. Ez a piaci trendekkel való bátor szembefordulás döntő szerepet játszott abban, hogy az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég a „Merész újító” kategóriában Cserpes Istvánt, a kapuvári Cserpes Sajtműhely vezetőjét választotta az Év Vállalkozójává.

Ungvárra, Kárpátalja fővárosába vitt teherautónyi segélyszállítmányt a Hit Gyülekezete Szeretet­szolgálata. A kémia pótvizsgán könnyebben át lehet menni, mint az ukrán határon: négy óra ügyintézés, várakozás belépéskor; huszonkét iroda, és egy kis jatt. Hazafelé mindez csak két óra volt, mindössze négy ponyvabontással.

 „A kiemelkedő kvalitású, ritka festmények ára a válság ellenére folyamatosan növekszik” - nyilatkozta a Heteknek a napokban magyar árverési rekordot elért galéria vezetője, Virág Judit. A művészettörténész szakértő szerint évtizedes munka van abban, hogy a tulajdonos nekik ajánlotta fel árverésre Csontváry 113 éve  lappangó remekművét. A Traui tájkép naplemente idején című festmény 1899-ben készült, de csak idén ősszel láthatta először a nagyközönség. Nem sokáig: december 16-án 240 millió forintért egy műgyűjtő megvásárolta magángyűjteménye számára.

Az ifjúságkutatás bemutatója kicsit kormánypropagandának tűnt, Önöknek nem ez volt a benyomásuk?

Az elmúlt időszakban bejelentett rezsicsökkentési tervek egy többlépcsős „leértékelési” sorozat részét jelentik, amellyel az a Fidesz célja, hogy a 2014-es választások idejére jelentős gáz- és áramárcsökkentést érezzenek a választópolgárok. Éppen ezért a Heteket informáló kormánypárti politikusok sajnálják, hogy a diáktüntetések elvonták a figyelmet a kormány „tízszázalékos karácsonyi ajándékáról”, magyarán arról, hogy valójában megkezdődött a kampány, a választási osztogatás.  

Amikor Balog Zoltán csúcsminiszter bejelentette, hogy a Nemzeti Színház élére a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság véleménye alapján 2013. július elsejével Vidnyánszky Attilát nevezi ki, egyszersmind gratulált eddigi munkájához Alföldi Róbertnek, az intézményt öt éven át irányító – úgymond – „nagyformátumú vezetőnek”, és megállapította, hogy egyik kiválóság váltja most a másikat. Szép gesztus – mondhatjuk, de talán nem haszontalan feltenni a logikus kérdést: miért kell egy szakmai elismerést aratott, valóban formátumos direktornak csak azért távoznia, hogy egy másik, állítólag ugyancsak rátermett jelölt vehesse át a helyét?

A hét elején Salgótarjánt ígérte megszabadítani felhalmozott adósságától a miniszterelnök: szándéka szerint 2014-re a megyeszékhely hitel- és adósságmentes lesz, bár a megoldás részleteiről édeskeveset közölt a városban tartott sajtótájékoztatón. Figyelemre méltó leginkább az volt, hogy az egykori szocialista iparvárosok adósságkiváltását kiemelten szorgalmazta, mondván, ezeket – például Komlót és Dunaújvárost is – menthetetlennek szokták tartani, de éppen ezért jelentene igazi mutatványt, ha a nevezett településeken „érzékelhető eredményt” sikerülne elérni. Orbán Viktor tehát megkezdte a választási kampányt – nem véletlen, hogy éppen a kormányzati ciklus lejártára időzíti a korábban baloldali fellegvárként számon tartott városok megváltását. És ha már belelendült a korteskedésbe, nem hagyhatta szó nélkül a jövő év január elsejétől érvénybe lépő energiaár-csökkentést: tudvalévő, hogy a kabinet már döntött a lakossági rezsiköltség tízszázalékos mérsékléséről. A kormányfő egy hosszabb folyamat első állomásaként aposztrofálta a lépést és kifejtette, hogy miután Magyarországon az energia a családi jövedelmek Európában párját ritkító hányadát viszi el, annak tudatában is ideje volt a csökkentésnek, hogy a gáz- és villamosenergia-szektor befektetői majd veszteségeket szenvednek – de hát ha egyszer válság van, mindenkinek viselnie kell valamit a terhekből.

Kitolná az árfolyamgátba való belépés határidejét egy hétfőn benyújtott költségvetési módosító javaslat. Így az eredeti 2012. decem­ber 31-ei határidő helyett a devizahitelesek 2013. március 29-éig léphetnek majd be az árfolyamvédelmi programba. Egy, a bajba ­jutott devizahiteleseknek rendezett konferencia szervezői szerint aki teheti, éljen ezzel a lehetőséggel.

Lőwy Gábor egy olyan országból indulva lett elismert a tengervízi létformák kutatása és víz alatti filmezése terén, amelynek nehéz megtalálni a tengerpartját, hiszen nincs. A magyar rendező-dokumentumfilmes csapatával nemcsak új fajokat talált forgatásai helyszínén, az indonéz szigetvilágban, hanem nehezen megközelíthető törzseket is.

Villamossági szakemberekkel Dunát lehet rekeszteni, de tolltisztító, pehelypaplan-készítő szakemberből már alig van néhány a fővárosban. Nem véletlen, hogy Szántó Tamás erősáramú technikus negyedszázaddal ezelőtt úgy döntött, hogy villamosipari szakmáját hátrahagyva átveszi Elfenbein Imre paplankészítő 1957-ben alapított terézvárosi műhelyét. A vállalkozás egyre nagyobb kuriózum, ezért az sem lehet véletlen, hogy ifjabb Szántó Tamás informatikus is úgy döntött, hogy eredeti foglalkozásával párhuzamosan apja mellett ő is kitanulja a paplankészítő mesterséget. Hiszen gazdasági válságok ide vagy oda, a paplanos naponta tollasodik.

Csökken a tervezett gyerekek száma, és előtérbe került az élettársi kapcsolat a házassághoz képest a 15-29 évesek körében. Többségük átmenetileg ugyan, de tervez külföldi munkavállalást vagy tanulást, egyharmaduk viszont nem menne sehova. A legfőbb probléma a perspektívátlanság, miközben a jelenlegi érában 70 százalékra ugrott körükben a Kádár-nosztalgia – derül ki a Magyar Ifjúság 2012 kutatásból, mely a negatív trendeket kizárólag a gazdasági recesszióval magyarázza.

88 év után számolják fel az egykor a legsikeresebb hazai húsipari gyárak közé számító kapuvári húsüzemet. Ezzel 300 ember kerül utcára abból a kombinátból, ahol korábban több ezren is dolgoztak, és amely az Egyesült Államoktól Japánig exportálta a minőségi magyar hústermékeket. Orbán Imre, a gyár egykori üzemvezetője szerint a bajok nem most kezdődtek, hanem akkor, amikor a vérbeli szakemberek helyett pénzügyi befektetők vették át a gyár irányítását.

December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához. Ismert jövendőmondók, mint Nostradamus, ezoterikus látnokok, mint Helena Blavatsky és keresztény kultuszalapítók, mint a jehovista mozgalom atyja, Charles Taze Russel vagy az adventisták előfutára, William Miller egyaránt elbuktak: az általuk kitűzött - és a kudarcok után többször korrigált - időpontok egyikében sem ért véget a világ, és nem jött el az apokalipszis. A végítélet naptárkészítői az elmúlt kétezer évben legalább 183 pontos időpontot tűztek ki, mindhiába. A kudarcoknak számtalan áldozata volt, a hamis jövendölések miatt tömegek adták el mindenüket, vagy lettek öngyilkosok.