A nyugati hatalmak londoni csúcsán megfogalmazott öt pontos békefeltételekre Moszkva harcias elutasítással és az Ukrajnába tervezett nemzetközi csapatok „megszálló erőkké” minősítésével válaszolt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő legfrissebb nyilatkozatai egyértelművé teszik: jelenleg nem a tárgyalóasztaloknál, hanem a frontvonalakon dől el Európa jövője – írja tudósításában a Reuters.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Mint arról beszámoltunk, csúcstalálkozót tartottak Londonban, ahol Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen egy asztalhoz ülve határozták meg az orosz-ukrán háború lezárásának kereteit. A vasárnapi egyeztetést követően a szövetségesek egy közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben öt kőkemény, jogi és katonai garanciákon alapuló feltételt – valójában ultimátumot – szabtak Oroszországnak az igazságos és tartós béke eléréséhez.

A londoni deklaráció pontjai a következők:

1.    Azonnali tűzszünet: A nyugati vezetők nyomatékosan sürgetik Vlagyimir Putyint, hogy egyezzen bele a harci cselekmények teljes körű és haladéktalan beszüntetésébe.

2.    Az érintkezési vonal, mint kiindulópont: A felek leszögezték, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ukrajna szuverén jogát, hogy saját maga válassza meg biztonsági mechanizmusait és nemzetközi szövetségeseit, teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

3.    Jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciák: Kijev számára a tűzszünet életbe lépése után nemzetközi védelmet biztosítanak a 2025 decemberében Berlinben, valamint a 2026 januárjában Párizsban tett hivatalos kötelezettségvállalások alapján. Ennek legfontosabb elemeként egy többnemzetiségű katonai erő ukrajnai telepítése továbbra is érvényes tervként szerepel a stratégiában.

4.    Az orosz vagyonok végleges zárolása: A szankciók keretében nyugaton befagyasztott orosz állami és oligarcha-eszközök mindaddig blokkolva maradnak, amíg Oroszország be nem szünteti a katonai agressziót, és teljes mértékben meg nem téríti az Ukrajnának okozott háborús károkat.

5.    Az európai biztonsági érdekek védelme: Az Európai Uniót és a NATO-t érintő bármilyen jövőbeli tárgyalási elemhez vagy megállapodáshoz az érintett tagállamok egyhangú és kifejezett beleegyezése szükséges.

A találkozón a vezetők határozottan elítélték a nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadásokat, különös tekintettel az Oresnyik hiperszonikus rakéta ismételt bevetésére, valamint az orosz drónok felelőtlen és veszélyes behatolásait a NATO tagállamok légterébe. Az ukrán védelmi képességek megerősítése érdekében a felek megállapodtak az elfogórakéták gyártásának fokozásáról, valamint a mélységi csapásmérésre alkalmas fegyverek közös fejlesztéséről.

Az orosz diplomácia vezetése rendkívül éles hangvételű kirohanással reagált a londoni feltételrendszerre. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a bangladesi hivatali partnerével közösen tartott hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a jelenlegi nyugati hozzáállás teljesen ellehetetleníti a párbeszédet. Lavrov különösen a többnemzetiségű erők Ukrajnába történő esetleges vezénylésén háborodott fel, amelyet nyilatkozatában nyíltan „megszálló erők felvonultatásának” nevezett.

„Londonban a brit, francia és német vezetők aláírtak egy dokumentumot a kijevi rezsim stratégiai támogatásáról, valamint a stabilizációs erők – más szóval a megszálló erők – felvonultatásáról azon a területen, ami a konfliktus után Ukrajnából megmarad. Emellett megállapodtak arról, hogy Ukrajnának további nagy hatótávolságú fegyvereket szállítanak, hogy azokkal orosz területek mélyét támadhassák. Nem tudom, hogy ilyen alapon hogyan lehet bármiféle tárgyalásról beszélni”  – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.

Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára Lavrov szavait megerősítve kétszínűnek minősítette Keir Starmert, Emmanuel Macront és Friedrich Merzet. Peszkov szerint a nyugati vezetők álságos módon beszélnek a békéről, miközben a színfalak mögött új típusú fegyverek közös gyártásával és szállításával pumpálják fel az ukrán hadigépezetet. A szóvivő hozzátette: a jelenlegi körülmények között a Kreml számára rendkívül nehéz elképzelni, miként és miről lehetne egyáltalán megállapodni Kijevvel.

Lavrov emellett csalódottságát fejezte ki az Amerikai Egyesült Államok magatartása miatt is. Kijelentette, hogy Oroszország kész lenne a Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök között tavaly augusztusban elért anchorage-i (alaszkai) megállapodás alapelvei szerint eljárni, de Washington jelenleg semmilyen érdeklődést nem mutat a diplomáciai egyezséghez való visszatérés iránt. Moszkvát komolyan aggasztja Marco Rubio új amerikai külügyminiszter kongresszusi meghallgatásán tett kijelentése, miszerint az Egyesült Államok nem válhat pártatlan közvetítővé, mivel egyértelműen Ukrajnát támogatja – egy olyan álláspont ez, amelyet Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője is magáévá tett.

A külügyminiszter nyomatékosította: a Nyugatnak komolyan kell vennie Vlagyimir Putyin szentpétervári figyelmeztetését, miszerint ebben a fázisban a helyzet már nem a diplomáciai formuláktól, hanem kizárólag a fronton harcoló katonák tetteitől függ.

Miközben a hivatalos diplomáciai csatornákon és a harctéren zajlik a kíméletlen konfliktus, a színfalak mögött egy sokkal rejtélyesebb, informális egyeztetési folyamat is kezdetét vette. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky News brit hírcsatornának adott exkluzív interjújában – a londoni tárgyalásai alkalmával – először ismerte el nyilvánosan, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos oligarcha, akiről sokat azt tartják, hogy ő „egyetlen orosz, akit az ukránok elviselnek”, nemrégiben Kijevben járt, hogy közvetítsen a felek között.
https://youtu.be/rwokcUzZFj0

Zelenszkij elmondása szerint a Chelsea labdarúgóklub korábbi tulajdonosa – aki a 2022-es invázió óta nemzetközi büntetőintézkedések hatálya alatt áll – azzal a kifejezett szándékkal kereste meg az ukrán vezetést, hogy diszkrét, a nyilvánosság teljes kizárásával zajló üzenetközvetítést vállaljon Vlagyimir Putyin felé. Bár az orosz fél elsősorban arra volt kíváncsi, hogy Kijev milyen kompromisszumokra vagy területi engedményekre lenne hajlandó a harcok leállítása érdekében, az ukrán elnök kőkemény és határozott választ adott az oligarchának a Donbasz régió kapcsán.

„Azt mondtam neki, hogy a kérdés nem rólunk szól. Ti a mi területünkön harcoltok ellenünk. Beszéltem neki a Donbaszról, és ez volt a legfontosabb üzenet. Azt mondtam, hogy nem megyünk el, és nem hagyjuk el a területünket. Nem, nem fogunk ilyen módon győzelmet adni nektek. És nem is fogjátok megkapni”

– idézte fel a megbeszélést Zelenszkij.

A Donyec-medence (Luhanszk és Donyeck megyék) jelenleg a háború legvéresebb gócpontja. Míg Luhanszk szinte teljes egészében orosz ellenőrzés alatt áll, Donyeck olyan kulcsfontosságú erődvárosait, mint Szlovjanszk és Kramatorszk, továbbra is elszántan védik az ukrán erők. Mivel Moszkva elsődleges katonai célja a megye maradék részének elfoglalása, a területi kérdés továbbra is feloldhatatlan ellentétként feszül a felek között.

Szergej Lavrov a sajtótájékoztatóján sérelmezte is azt a módot, ahogyan az ukrán elnök a Putyinnak szánt „nyílt levelet” kezelte, felróva, hogy azt Kijev valamilyen oknál fogva az egész világ nyilvánossága elé tárta. „Udvarias emberek ilyet valószínűleg nem tesznek” – jegyezte meg epésen az orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy a levél publikussá tétele alapján Putyin úgy értelmezte, hogy Ukrajnának valójában egyáltalán nincs szüksége valódi tárgyalásokra.

Az interjúban Zelenszkij ugyanakkor egy eddig ritkán hangoztatott, pragmatikus lehetőséget is felvázolt a háború gyors lezárására. Az ukrán elnök kijelentette: a tárgyalások megkezdésének leggyorsabb és legészszerűbb módjaként elfogadhatónak tartaná a jelenlegi frontvonalak mentén történő azonnali tűzszünetet és a konfliktus átmeneti befagyasztását, feltéve, ha ez nem jelent jogi vagy végleges területi lemondást Ukrajna részéről.

Zelenszkij elképzelése szerint a harcok leállítását követően a konfliktust azonnal szigorú diplomáciai mederbe kellene terelni, ahol a megszállt területek sorsáról már nem fegyverekkel, hanem nemzetközi tárgyalások útján döntenének. Az ukrán államfő azonban nyomatékosította, hogy a háborút csak olyan feltételekkel szabad lezárni, amelyek garantálják, hogy az a jövőben ne újulhasson ki újra. Azt viszont továbbra is kategorikusan kizárta, hogy Oroszország vagy Belarusz területén találkozzon személyesen Vlagyimir Putyinnal.

A háborúpárti nyugati szövetségesek katonai garanciavállalásai és Moszkva rideg, elutasító válasza mellett azonban egyelőre minimális az esély a diplomáciai áttörésre.