Hit és értékek

2011. 05. 27. (XV/21)

Vízbefojtott újrakeresztelők

Vízbefojtott újrakeresztelők

„A zsákmányon a győztesek osztoznak” – tartja az ősi mondás, amelynek igazsága talán sehol nem érvényesült jobban, mint a történetírás terén. Sokáig az egyháztörténet írása sem képezett kivételt; vagy Róma szája íze szerint, vagy a főáramú protestáns egyházak szemszögéből művelték Európában. A reformáció korában működő többi egyházi közösséget mindkét csoport negatív színnel tüntette fel írásaiban. Ha egyáltalán említésre méltatták őket, az olvasók tudatában arról igyekeztek képet rögzíteni, hogy mit nem szabad gondolni vagy tenni. Most az egyik legjelentősebb ilyen közösség, a korai anabaptisták viszontagságait idézzük fel.

Szöllősi Tibor / Hit és értékek

2011. 05. 20. (XV/20)

Kisarjadt a hit

Kisarjadt a hit

A 16. század elején Magyarországon is jelentős igény volt az egyház megújítására. Papok, szerzetesek és világiak között egyaránt beszédtéma volt a római katolikus egyház visszatetsző helyzete, az erkölcsi és szellemi romlás számos megnyilvánulása. Luther Márton üzenete szinte azonnal élénk visszhangot váltott ki az országban. A katolikus egyház vezetői azonban gyilkos indulattal fordultak a kibontakozó reformáció ellen. A keresztényüldözésekről szóló sorozatunk 18. része a magyar protestánsok küzdelmeiről szól.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 05. 13. (XV/19)

Vérrel írt Biblia

Vérrel írt Biblia

A reformáció képviselőit az a buzgó törekvés vezette, hogy a keresztény hitet visszaállítsák tényleges erejébe és hatékonyságába. Meggyőződésük szerint ez csak akkor lehetséges, ha hitüket teljes mértékben a Szentíráshoz igazítják, és az egyházat megtisztítják minden bibliaellenes vallási tradíciótól. Alapvető feladatuknak tekintették, hogy az emberekkel megismertessék a Biblián keresztül Isten akaratát. Ekkorra már a közvélemény részéről is jelentős érdeklődés támadt a Szentírás iránt. Mindez bibliafordítások soha korábban nem látott gazdag sorát hívta életre. A legtöbb európai nemzet a reformáció korában olvashatta először anyanyelvén a teljes Bibliát. A hivatalos egyház azonban dühödt indulattal igyekezett útját állni annak, hogy a Szentírás üzenete eljusson az emberekhez.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 05. 06. (XV/18)

A visszatérés prófétái

A visszatérés prófétái

A „keresztény cionizmus” kifejezés nem fogalmi ellentmondás, ahogy talán első hallásra tűnhetne, hanem a protestantizmuson belül elsőként a 17. századi Angliában, majd más országokban is megjelent és mára világszerte elterjedt mozgalmat takar. Míg a zsidóság körében kialakult politikai cionizmus történetét viszonylag alaposan feldolgozták, azoknak a keresztényeknek a munkássága és motivációja viszont, akik támogatták ezt az ügyet, sokkal kevésbé ismert. Pedig a korai puritán prédikátorok a többi, hivatalos részről eretneknek tekintett hitelvük mellett immár ez újabbért is készek voltak súlyos áldozatokat vállalni.

Szöllősi Tibor / Hit és értékek

2011. 04. 29. (XV/17)

Életükkel tanúskodtak

Életükkel tanúskodtak

A 16. század elején Európa-szerte hatalmas igény volt az emberekben az egyház átfogó megújulására. A hivatalos egyház körében a romlottság minden téren jelen volt, s a lesújtó állapotok gyökeres változásért kiáltottak. Közszájon forgott a papok és szerzetesek szexuális erkölcstelensége, amiben már hosszú évtizedek óta élen jártak a reneszánsz pápák. Hangos elégedetlenségek forrása volt a pápaság pénzügyi politikája is, melyet sokan az országok jogtalan megsarcolásának tekintettek. Ebben a helyzetben lépett fel Luther Márton.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 04. 22. (XV/16)

Aki legyőzte a világot

Aki legyőzte a világot

A keresztény világ két történelmi és bibliai eseményre emlékezik húsvétkor: Jézus Krisztus halálára, eltemetésére és feltámadására, amely közel kétezer éve történt Jeruzsálemben - és Izrael Egyiptomból való exodusára, amely viszont közel háromezerötszáz évvel ezelőtt zajlott le. Mindkét történelmi esemény alapvetően meghatározza napjainkban is minden ember Istenhez való viszonyát, földi és halál utáni sorsának alakulását. (2011. 04. 22.)

Németh Sándor / Hit és értékek

2011. 04. 15. (XV/15)

Elüldözött reformerek

Elüldözött reformerek

A huszitizmus tanításait először az egyik legkiválóbb huszita prédikátor hirdette a magyar főváros lakóinak még 1410-ben. Ekkor ugyanis Husz János későbbi mártírtársa, Prágai Jeromos érkezett Budára, hogy az evangélium üzenetét prédikálja. Hamarosan börtönbe vetették, és csak kétheti raboskodás után hagyhatta el az országot. A huszita tanításoknak azonban hamarosan számos hazai hirdetője támadt.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 04. 08. (XV/14)

Prágai tavasz

A híres angol reformátor, John Wyclif tanításai nagy hatással voltak a cseh Husz Jánosra is. Wyclif nézeteinek csehországi terjedését nagyban segítették a dinasztikus kapcsolatok – Vencel cseh király testvére, Anna, 1382-től II. Richárd angol király felesége volt – és az ennek kapcsán gyakorivá váló angliai egyetemjárások.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 04. 08. (XV/14)

Fémbe öntött titkok

Fémbe öntött titkok

Az elmúlt héten bejárta a világsajtót a Jordániában felbukkant külön-leges fémkódexekről szóló hír. A felfedezés bejelentői szerint a mintegy 70 darabból álló gyűjtemény a kereszténység egyik legkorábbi dokumentuma, míg a szkeptikusok szerint hamisítványokról vagy jóval később keletkezett művekről van szó. A Hetek megkereste azt a brit történészt, aki elsőként vizsgálta meg a szokatlan gyűjteményt. David Elkingtonnal Morvay Péter készített interjút.

/ Hit és értékek

2011. 03. 25. (XV/12)

Küzdöttek a Szóért

Küzdöttek a Szóért

A 14. század utolsó évtizedeiben újabb jelentős európai keresztény reformmozgalom bontakozott ki, ezúttal Angliában, amelynek kezdeményezője John Wyclif oxfordi teológiaprofesszor volt. Wyclif célul tűzte ki az egyházi élet bibliai alapokra helyezését, a hitgyakorlat és a hitelvek Szentíráshoz igazítását és a bibliai látásmód, értékrend széles körű terjesztését.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 04. 01. (XV/13)

Lepecsételt ősi kódexeket találtak

Lepecsételt ősi kódexeket találtak

Több brit lap szenzációt sejtető címekkel számolt be egy különös, fémből készült „könyvekből” álló gyűjteményről, amelyet a közelmúltban Jordániában találtak meg. A mintegy 70 kisméretű könyv állítólag a kereszténység eddig ismert legkorábbi írásos dokumentuma lehet. A hírt árnyalja, hogy a világszenzációt jelentő lelet egy izraeli beduin tulajdonában van, a brit kutató pedig, aki lefényképezhette a könyveket, eddig jobbára misztikus témájú írásokkal jelentkezett.

Molnár László / Hit és értékek

2011. 03. 25. (XV/12)

Az igazak lángjai

Az igazak lángjai

Miközben a Szentföldön a keresztes háborúk zajlottak, Európában több országot érintő keresztény evangéliumi reformmozgalom kezdődött, amivel szemben a hivatalos egyház hamarosan kíméletlenül fellépett. A dél-franciaországi Lyon városában 1173 táján a legfőbb beszédtéma az volt az emberek között, hogy Pierre Valdes (Valdo), a város egyik ismert polgára életében milyen hatalmas fordulat ment végbe, miután radikális döntések sorát hozta meg. Sokakat megdöbbentett: miért határozott úgy Valdo, hogy befejezi sikeres kereskedői pályafutását, és miután gondoskodott feleségéről és két lányáról, miért osztotta szét nagy vagyonát a szegények között, s egész életét miért szánta oda az evangélium hirdetésére?

/ Hit és értékek

2011. 03. 25. (XV/12)

Az inkvizíció mártírjai

Az inkvizíció mártírjai

A katolikus egyház már a korai időktől kezdve fellépett a hivatalos tanításoktól eltérő irányzatokkal szemben. A helyi püspök feladata volt visszatéríteni a tévelygőket Róma hűségére. Ahogy a 11. század folyamán nőtt a Rómától elszakadó irányzatok követőinek száma, úgy súlyosbodtak a kiszabott büntetések. A század végén – az első keresztes háborút meghirdető – II. Orbán pápa már úgy nyilatkozott, hogy „nem tekintjük gyilkosságnak azt, ha azok, akik lángolnak anyjuk, a katolikus egyház védelméért, halálba küldik a kiközösítetteket”.

/ Hit és értékek

2011. 03. 18. (XV/11)

Keresztesek a dzsihád ellen

Keresztesek a dzsihád ellen

A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak köszönhetően a hódító dzsihád közel két évszázadon át nem érte el Európát.

/ Hit és értékek

2011. 03. 11. (XV/10)

A félhold háborúja

A félhold háborúja

A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái.

Morvay Péter / Hit és értékek

2011. 03. 04. (XV/9)

Az államegyház árnyai

Az államegyház árnyai

A Nyugatrómai Birodalom bukásával nem szűnt meg, sőt inkább felerősödött az államvallás és a tényleges kereszténység mellett kitartó hívők közötti konfliktus. A birodalom helyét a pápai állam vette át, a császár utódai „Krisztus helytartói” lettek. Akik nem fogadták el az új rendet, azoktól megvonták a keresztény megnevezést, és kirekesztették őket az egyházból, ami által – már több évszázaddal az inkvizíció megjelenése előtt – számkivetettekké és üldözöttekké váltak. Az egyházi, politikai és közjogi tekintélyt egyaránt kizárólagosan megragadó római egyház mindinkább hatalmi tényezőként és nem erkölcsi-szellemi intézményként lépett fel. Az ekkor kialakuló államegyházi modell legalább ezer évre meghatározta Európa képét. Áldozatainak száma messze meghaladta Néró és a többi keresztényüldöző római császár véres bűnlajstromát.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 02. 25. (XV/8)

Ikonháború

A Bizánci Birodalom területén 726 és 843 között zajló ikonellenes mozgalom nagy tétje az volt, hogy sikerül-e visszafordítani a kereszténységet a bibliai hitfelfogáshoz a képtisztelet kérdésében, vagy pedig egy bibliaellenes tradíció uralja le a keresztény világot. Százmilliók későbbi hitgyakorlata függött e harc kimenetelétől. A hosszú küzdelem arra is rávilágított, hogy a bibliai igazságok helyreállításának vajon az államhatalmi erő-e a legmegfelelőbb eszköze.

Dr. Kulcsár Árpád / Hit és értékek

2011. 02. 18. (XV/7)

Vértanúk és árulók

Vértanúk és árulók

Az egyháztörténelem talán máig legnagyobb ellentmondását rejti az a kérdés, amelyet a felekezeti elfogultságoktól mentes történészek vagy egyszerű laikus szemlélők ma is gyakran feltesznek: hogyan válhatott az egykori védettséget élvező zsidó felekezetből, a később helyi szinten, majd pedig birodalomszerte szisztematikusan üldözött keresztény egyházból a 4–5. századra hitelvi és/vagy intézményi riválisainak módszeres és könyörtelen üldözőjévé, amely erre a célra éppen annak a birodalomnak az állami gépezetét használta fel, amelynek részéről alig egy századdal korábban még maga is üldöztetést szenvedett el. A virágzó közel-keleti és észak-afrikai közösségek szétverésének következtében a kereszténység központja Rómába került át. A védtelenné vált térség pedig előbb a vandálok, majd a muzulmán seregek támadása nyomán a mai napig kikerült a kereszténység főáramából.

Répás László / Hit és értékek

2011. 02. 11. (XV/6)

A multikulti vége

A multikulti vége

Angela Merkel után a múlt hétvégén David Cameron brit miniszterelnök ismerte el, hogy az európai multikulturalizmus kísérlete gyakorlatilag kudarcot vallott. Talán nem véletlen, hogy David Cameron beszédére Münchenben került sor, ahol egy nemzetközi biztonsági konferencián nyíltan beszélt arról, hogy véget kell vetni a passzív tolerancia korszakának, és azt egy erőteljes liberalizmusnak kell felváltania.

Lukács András, London / Hit és értékek

2011. 02. 11. (XV/6)

Vértanúk és hitvallók a második században

Vértanúk és hitvallók a második században

Jézus nem áltatta követőit illúziókkal, amikor elébük tárta, hogy elkötelezett híveit, tanítványait milyen fogadtatás várja saját környezetük és kortársaik részéről, ha teljesítik küldetésüket. Azonban az is távol állt tőle, hogy mindezzel az önsajnálatra vagy a vallásos szenvelgésre adjon tanítványainak okot. Hiszen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyságtevői akkor lesznek maradéktalanul boldogok földi pályafutásuk során, ha az igazság miatti üldöztetést és meghurcoltatást, végső soron akár a vértanúhalált is emelt fővel, sőt örömmel vállalják, ha az élet úgy hozza.

Répás László, Horváth András / Hit és értékek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!