Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Trump láthatóan az utolsó pillanatig küzd azért, hogy megakadályozza a szerinte csalással megválasztott Joe Biden elnökségét. Néhány napja a georgiai vezetőket igyekezett – eredménytelenül – meggyőzni telefonon arról, hogy találjanak neki utólag annyi szavazatot, amellyel megfordíthatja az eredményt. Miután eddig egyetlen vitatott államban sem sikerült újraszámlálással vagy jogi úton megváltoztatni az eredményt, és az Elektori Testületben is Joe Biden győzelmét hozta a szavazás, így a választási folyamatban már csak egy, utolsó lépés maradt. A kongresszus két házának január 6-ai együttes ülésén kerül sor az alkotmány szerint az elektori szavazatok megszámlálására és ezt követően a kongresszus hirdeti ki az új elnököt, akit január 20-án délben iktatnak be hivatalába. Ezt az ülést a szenátus elnöke vezeti, aki a mindenkori alelnök, jelen esetben Mike Pence.
Hagyományosan ez az ülés ceremoniális jelentőségű, ám most a legoptimistább republikánus jogi szakértők szerint lehetőséget kínál Trump számára, hogy elnök maradjon,
és ennek a sorsa Mike Pence kezében van.
Pence két utat választhat, de csak a második ad esélyt Trumpnak.
1. Pence felbontja és felolvassa a kormányzók által hitelesített elektori szavazatokat (ez 306-232 Biden javára) és megállapítja, hogy hat államból alternatív elektori szavazatok is érkeztek. Ezekkel kapcsolatban legalább 12 szenátor és 100 körüli kongresszusi képviselő jelezte, hogy kifogást készül emelni, nyilván így is tesznek. Ezért Pence felfüggeszti a képviselőház együttes ülését és elrendeli, hogy alkotmány értelmében a két ház tartson vitát maximum két óra időtartamban, majd szavazzanak a kifogásokról.
A szenátorok és kongresszusi képviselők tiltakozásának azonban csak szimbolikus jelentősége van, mivel bármit is mondanak a vita során, a demokrata többségű kongresszus (és az - egyelőre - republikánus többségű szenátus is, mivel több republikánus szenátor jelezte, hogy nem támogatja a kifogásokat)
a két órás vita után elutasítja a kifogásokat (és azt a javaslatot is, hogy jelöljenek ki kongresszusi vizsgálóbizottságot 10 napra az esetleges választási szabálytalanságok feltárására).
Ezzel a szavazással Biden hivatalosan is elnök lesz, további jogi fórum nincs ennek megváltoztatására.
2. Pence felbontja az elektori szavazatokat, de csak azokat az államokból érkezetteket olvassa fel, amelyeknél nincs vita és bejelenti, hogy a vitatott államok szavazatait nem hirdetheti ki. Erre alkotmányos joga van, csak azt utasította el a bíróság, hogy egymaga eldöntse, hogy a vitatott államokban melyik elektori szavazatot kell érvényesnek tekinteni (vagyis Pence nem hirdetheti ki Trumpot győztesnek). Ha viszont csak az egyértelmű szavazatokat olvassa fel, akkor ezeket megszámlálva 232 elektori szavazat Trumpra, 227 Bidenre érkezett. Pence megállapítja, hogy egyik jelölt sem érte el a győzelemhez szükséges 270 szavazatot.
Ekkor az alkotmány értelmében Pence-nek le kell zárnia a kongresszus együttes ülését, és bejelenti, hogy az elektori választás eredménytelen volt, így a képviselőháznak kell megválasztania az elnököt, méghozzá azonnal.
Mivel ez egy speciális szabályok szerinti szavazás, a képviselők államonként szavaznak, és minden államnak egy szavazata van. Ez a republikánusoknak kedvez, így – a hiperoptimista forgatókönyv szerint – a képviselőházban Trumpot megválasztják és kihirdetik hivatalosan elnöknek. A demokraták ezzel tisztában vannak, ezért nyilván nem vesznek részt egy ilyen szavazáson, hanem megtámadják a Legfelsőbb Bíróságon (LB) azt, hogy Pence-nek joga volt-e erre, illetve érintettként nem kellett-e volna átadnia az ülés levezetését helyettésnek.
a) a LB alkotmányellenesnek minősíti az ülést, és kötelezi Pence-t, hogy hirdesse ki a Bidenre leadott elektori szavazatokat - tehát Biden az elnök.
b) a LB elutasítja a demokrata kifogást, és jogszerűnek ítéli Pence eljárását. Ebben az esetben a kongresszus egyértelműen alkotmányosan választotta meg Trumpot elnöknek.
c) a LB nem dönt január 20-áig, így miután lejár Trump mandátuma, és nincs új elnök sem, az alkotmány alapján automatikusan a házelnök, vagyis Nancy Pelosi lesz az ideiglenes (de teljes jogkörű) elnök mindaddig, míg nem születik döntés.
A tét Pence számára személyesen is óriási: Az első esetben mossa kezeit, mentesül a felelősség alól, de elveszíti Trump támogatását és ezzel biztosan lemondhat a 2024-es esélyeiről. A második esetben történelmet ír, de beláthatatlan alkotmányos káoszba taszítja Amerikát, és
akár börtönbe is kerülhet emiatt, ha a bíróság utólag törvénytelennek minősíti a döntését.
A feszültséget csak tovább növeli az, hogy a Trumpot támogató akár milliós tömeg is ott lesz Washingtonban, akiknek az elnök azt üzente, készüljenek mert ez a nap „vad lesz”.
A georgiai szenátusi választás és a január 6-ai kongresszusi döntésről honlapunkon folyamatosan beszámolunk, a Hetek újévi első számában pedig elemzéseket olvashatnak arról, mit tartogat 2021 az Egyesült Államok és Európa számára.
