Kereső toggle

„A nemzeti határok az akadályok”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Létezik-e Soros-terv? Sokan azt mondják, hogy csak az orbánista üldözési mánia megnyilvánulása a legújabb kormányzati konzultáció. Valóban igaz ez? Teljesen jogos kétkedve fogadni a politikai propaganda minden formáját, hogy a ravasz rókák terveiben ne mi legyünk a hollók, és a sajtunk megmaradjon. Nézzük meg az ügyet közelebbről! A Népszava kritizálja a Sorost bíráló kormányzati kérdőívet:

„»Soros egymillió bevándorló befogadására akarja rávenni Brüsszelt«. Soros 2015-ben valóban írt egymillió bevándorlóról, de azt a »konzultáció« már nem teszi hozzá, hogy Soros korán elengedte ezt a javaslatát, hónapokkal később már csak néhány százezer menekült befogadását javasolta.”

Az ellenzéki lap ezzel elismeri, hogy Sorosnak van terve, vannak tervei. A kezdeti egymilliós javaslatot valóban csökkentette. A második javaslat háromszázezerről szól. A számok mögött van a lényeg: rendezett és rendszeres befogadásra van szükség. Itt a valódi menekültekre gondolt Soros, de valójában őket nagyon nehéz ellenőrizni, hiszen például sokan hamis útleveleket használnak. A keretszámokat meg szerintem bármikor fel lehet emelni egymillióra vagy annál is többre. Lehet-e számítani erre? Szerintem igen. Soros tavalyi cikkében (ebben van a háromszázezres javaslat), amit a Foreign Policyba írt, a következőt jelenti ki (a 444 összefoglalója): „ugyan most a nagyszámú menekült miatt telítődött a felvevőpiac, de ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre igenis szükség van a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerőpiacon.”

Tehát ha sikerül a válságos helyzetet rendezni, akkor jöhetnek a gazdasági bevándorlók is, és ez nyilván nem csökkentené a háromszázezret, hanem jelentősen növelné. Mederbe kell terelni a bevándorlást, mert az alapvetően jó dolog. A menekülteket is be kell fogadni, a gazdasági bevándorlásra is szükség van Soros szerint.

Egy, a Bloombergnek adott közleményében pedig Soros ezt nyilatkozta: „Orbán terve szerint a nemzeti határ maga a cél, és a menekültek ennek akadályai. A mi tervünk szerint viszont a menekültek a cél, és a nemzeti határok az akadályok.”

Rendben, mondja a kedves olvasó, akkor ez lenne Soros terve. De ő  csak egy nagy hatalmú gazdag ember. Meg tudja mindezt valósítani? Nem tudom. Csak sejtéseim vannak: „Kézfogással és puszival köszöntötte az Európai Bizottság elnöke évtizedes ismerősét, Soros Györgyöt Brüsszelben.” (hvg.hu) A találkozóra Soros egy hátsó ajtón át érkezett, és az eszmecsere a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott. Annyi biztos tehát, hogy befolyása nagyon-nagyon komoly.

Soros terve tehát egy létező terv, és a megvalósításához szükséges hatalomból is bőven van neki a zakója zsebében. Most már csak az a kérdés, hogy ez vajon jó vagy rossz terv? A kormányzat szerint ez rossz terv: veszélyezteti a magyarság megmaradását és önállóságát egyaránt (lásd kvótaügyek). Ez egy megalapozott vélemény, nem paranoia, részemről egyet is értek ezzel. Később valószínűleg részletesebben is írok egyetértésem okairól. Vannak, akik szerint ez a terv teljesen oké, velük nem értek egyet. Pontosabban: nagyon nem értek egyet.

Hogy  teljesen egyértelmű legyek: szerintem Soros terve (ami persze sok más potentát terve is) egy terv az önálló Magyarország (Hollandia, Németország, Olaszország…) felszámolására politikai és kulturális értelemben egyaránt. Szerintem ez ellen tiltakozni kell. Jól teszi a kormányzat, hogy konzultációt indít. Teljesen másodlagos, hogy én talán más formát adtam volna a tiltakozásnak (nem ártott volna egy kis humor például). Mi a lényegre figyeljünk! Sorosnak „a menekültek a cél, és a nemzeti határok az akadályok”. Láttuk, hogy nem csak a menekültekről van szó. Neki a bevándorlás is ugyanolyan cél, csak nem azonnali. Aki fontosnak tartja nemzete határait, az a határok eltörlése ellen csak tiltakozhat. Egy határ nélküli nemzet ugyanis nem nemzet többé. A határ az önrendelkezés jelképe és valósága is. Az önrendelkezés meg a demokráciának a feltétele. A dolog nem a bezárkózásról szól, hanem a szabadságról és a demokráciáról.

Olvasson tovább: