Napjainkban az új vulgármaterializmus cunamija kezdi elborítani a közgondolkodást. A technológiától megittasult, önhitt tanítócelebek egymást überelve nyilatkoztatgatják ki vélemény-diktátumaikat. Új csillaguk Yuval Noah Harari, aki már nem elégszik meg azzal, hogy a technikai vívmányok az ember szolgálatában hasznosuljanak, hanem deklaráltan az embert akarja az eszközök szolgálatába állítani.
A történészből „bit-csinálta” filozófussá avanzsáló szerző Sapiens: A Brief History of Humankind (Sapiens: Az emberi nem rövid történelme) című művében az emberi lét beteljesedését a „Nagy Adatnak” való alárendelésben látja. Elmélete szerint, mivel a gép már most sokkal intelligensebb, mint az ember, ezért jobb, ha az nem is vívódik érzelmi kérdésekkel; döntéseit, sőt magát a gondolkodást is átengedi a maga alkotta tárgynak. Mivel a keletkező adatmilliárdok túlnőttek az emberen, ezért álláspontja szerint az ember jobban teszi, ha behódol a nála összehasonlíthatatlanul nagyobb tudású és ezért megalapozottabb döntésre képes rendszernek, és rábízza életvezetését. Ha pedig az egyén életét nagyobb biztonsággal tudja irányítani a gép, mint saját maga, akkor ez még inkább igaz a társadalom egészére, az emberiségre nézve.
Szerinte Isten a vallás által kitalált mítosz, ehhez hasonlóan a népek mítosza a nemzet, a cégeké pedig a pénz. Mindezen mítoszok lerombolása pedig elvezeti az emberiséget az általa feltételezett evolúciós ugrásig, ahol is a „Nagy Adat” igazságos rendezőelve teremti meg az emberiség aranykorát.
2016. 09. 23. (XX/38)
