Kereső toggle

Félholdra verve – Mandiner-olvasók a Pajor–Balavány-vitáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Mandiner online portál címlapon közölte Pajor Tamásnak a múlt heti számunkban megjelent vitairását (Félholdra verve - válasz Balavány György keresztényellenes írására. Hetek, 2016. augusztus 19.) A cikket sokan olvasták, véleményezték és kommentálták is a Mandineren, nagy többséggel egyetértően. (Lapzártánkkor a támogató és kritikus vélemények aránya 142-8. Az alábbiakban a beérkezett kommentekből közlünk válogatást, zárójelben a kommentelők nickjei.)

Pajor Tamás egészen elképesztően jó dalokat írt hajdanán és megtérése után is, habár azok nekem kicsit vonalasak. Ő csak tudja, hogy Jézus hogyan mentette meg. Ez pedig egy pontos írás.

És ami még fontosabb, lehet egy diskurzus alapja, érvelhető felvetésekkel él, csak a józan észre és nem hittételekre hivatkozik. Semmi liberális nincs benne és így láthatjuk, hogy a normális beszélgetésben micsoda távlatok lehetnek, ha a liberális pc nincs rajta az emberi gondolkodáson. (dysz71)

***

1. Pajor Tamás írása és érvelése kiváló!

2. Jézus minden embert fényből valónak mondott és pusztán tudatlannak tartotta az embertársaikat bántó lényeket. Ez valóban nem egy sértés.

De Krisztus után kétezer évvel középkori, fanatikus világképpel kéjjel és büszkeséggel bántani, kínozni, zaklatni embertársainkat az minimum a sátáni gonoszság realizációja. Ami ellen védekeznünk kell.

Nem tudom, Jézus mit tenne, de a kufárok ellen is radikálisan lépett fel. A szeretet nem feltétlenül dédelgetést és ízléstelen ajnározást jelent. Belefér a kemény kritika és a szigor is. Épp elég elesett ember van, aki szeretetre vágyik, az iszlám fundamentálisok nem tartoznak közéjük. (öszödibeszéd)

***

Balavány sorsa igazán keserves lehet. Valamilyen érthetetlen módon magasabbra kapaszkodott a jelentőségét illetően, mint amire a képességei alapján juthatott volna. Az egyik leggyengébb írói képességű publicistának tartom. Kiforratlan, pedig már benne van a korban. Stílusmentes, bár, ez értelmezhető stílusként. Csak úgy tud a felszínen maradni, hogy egyre meredekebb témákhoz nyúl. Ezek olyanok, mintha megfelelési kényszertől vezetve írta volna őket. Mintha bizonyítani akarná az elkötelezettségét az ellenzéki közeg számára. Annak ellenére, hogy rendre kusza, kognitív megalapozottságot nélkülöző gondolatokat közöl, az új saját táborától rendesen kapja a lájkokat. Hozzá kell tenni, nincs egyedül a piacon, akadnak hasonlók minden akolban. (Karpo)

***

„Ezek a számok durva becslések a nem-muszlimok dzsihád miatti halálára vonatkozóan.

Afrika: Thomas Sowell [Thomas Sowell, Faj és kultúra, BasicBooks, 1994, 188. oldal] becslése szerint 11 millió rabszolgát szállítottak az Atlanti-óceánon keresztül és további 14 milliót küldtek Észak-Afrika és a Közel-Kelet iszlám országaiba. Minden elfogott rabszolgára több halott is jutott. Hogy pontosan mennyi, az változó. A híres misszionárius David Livingstone becslése szerint minden rabszolgára, aki elérte az ültetvényeket, öt másik jutott, akit vagy a portyázások közben öltek meg, vagy a betegségek, éhezés miatt halt meg, vagy az erőltetett menet közben lelte halálát. [Woman’s Presbyterian Board of Missions, David Livingstone, 1888, 62. oldal] Csak a fiatalokat, gyengéket, betegeket és öregeket hagyták hátra. Ők hamar meghaltak, mivel azokat, akik eltartották és gondozták őket, vagy megölték, vagy elvitték rabszolgának. Tehát 25 millió rabszolgát szállítottak a piacra, ezért a becsült létszám körülbelül 120 millió fő. Afrikában az iszlám intézte a tömeges rabszolga-kereskedést.

Keresztények: Az iszlám által mártírhalált halt keresztények száma 9 millió. [David B. Barrett, Todd M. Johnson, World Christian Trendek Kr. u. 30 – Kr. u. 2200, William Carey Library, 2001, 230. oldal, 4–10. táblázat] Raphael Moore durva becslése alapján (Kis-Ázsia története) további 50 millió halt meg a dzsihád háborúkban. Így hozzáadva az egymillió afrikai keresztényt, akiket a 20. században öltek meg, a becslés: 60 millió keresztény.

Hinduk: Koenard Elst alapján az India ellen folytatott dzsihád során körülbelül 80 millió hindu halt meg. [Koenard Elst Negationism In India, Voice of India, Új-Delhi, 2002, 34. oldal] India mérete ma a dzsihád következtében csak az ősi India fele. Az India északnyugati részén található hegyeket Hindukusnak nevezik, azaz a „a hinduk halotti máglyája”.

Buddhisták: A buddhisták nem tartottak lépést a háborúk történetével. Az iszlámban csak a keresztények és zsidók élhettek dhimmiként (másodosztályú emberekként), mindenki mást vagy megöltek, vagy áttért az iszlámra. A dzsihád megölte a buddhistákat Törökországban, Afganisztánban, a Selyemút mentén és Indiában. Durva becsléssel körülbelül 10 millió buddhistát öltek meg. [David B. Barrett, Todd M. Johnson, World Christian Trendek Kr. u. 30 – Kr. u. 2200, William Carey Library, 2001, 230. oldal, 4–10. táblázat]

Zsidók: Érdekes módon a megölt zsidók száma nem befolyásolja jelentősen az iszlám által megölt emberek hatalmas számát. Az arábiai dzsihád 100%-osan hatékony volt, azonban a megölt zsidók számát ezrekben, nem pedig milliókban lehet megadni. Ezután a zsidók behódoltak, és dhimmik lettek, és nem volt geopolitikai hatalmuk. A fentiek alapján durva becsléssel a dzsihád kb. 270 millió embert ölt meg. Forrás: Political Islam. (Malcom Reynolds)

***

Engem igazán nem lehet vakbuzgó hittel vádolni, semmilyen vallás irányában sem, sőt....

De az mégis tény: a kereszténység 2000 éve alatt humanizálódtunk, deszakralizálódtunk, laicizálódtunk, szekularizálódtunk, felvilágosodtunk. Ez mind a kereszténységből nőtt ki, mintegy saját magát meghaladva és magán felülemelkedve elszakadt – és visszatért – Krisztustól Krisztushoz. (túlélő)

***

A szerző túlzott jelentőséget tulajdonít Balaványnak. Ennél jobban is felhasználhatná az energiáit. Gy. k.: felesleges reagálni Balaványra, de ilyen terjedelemben meg aztán végképpen az. Ennyit nem ér, sőt kevesebbet sem. (Akitlosz)

***

A cikk utolsó mondata a HVG-ről nagyon szépen érzékelteti a liberálisok sajtó- és véleményszabadságról alkotott elképzelését. Ebbe Balavány belefér, de Pajor nem. Az a vélemény szabad, amit ők elfogadnak. Az a sajtó szabad, ami őket közli. Ha mást is közöl, rögvest nem szabad az a fránya sajtó. L. még Trump…WP...NYT... (Szvidrigaljov)

***

Pontosan azt vállalta be Mohamed, amit a zsidó Jézus (és egyébként minden zsidó próféta) a „megkísértés” kapcsán visszautasít: az instant hódító hatalmat, az olcsó vallásoskodó csodát, a vezér önkényességét és egy magát istennek hazudó primitív eszmeiség előtt való minden ellenvetést és kétséget tiltó leborulást.

A Korán pedig irodalmi, szellemi és spirituális szempontból egyenesen kínosan szűk látókörű, félművelt tipikusan szektás brossúra, ami kénye-kedve szerint horgolja össze a bevett vallásos közhelyeket, hogy azokat dogmává merevítve és totalitárius „odamondásként” helyezze az emberi értelem és lelkiismeret fölé.

A közel-keleti és észak-afrikai népek mély kulturális múltjának, gyökereinek és hagyományainak köszönhető csupán, hogy az iszlámnak alávetett (behódolt) térségben MÉGIS mindig volt és maradt emelkedett vallásos, kulturális és művészi eszme IS. Amit arab, perzsa, afgán, egyiptomi, babiloni, hellén, bizánci stb. kultúrának nevezünk ma, az az iszlám ELLENÉRE az ami, de nem Mohamednek köszönhetően. (kalotaszeg)

***

Nekem nagyon tetszett Pajor írása, és nem Balaványról van itt szó, ez egy szemlélet ma az emberek között. Kicsit emlékeztet a hippi mozgalom naivitására: szabadság, pia, drog, szex = boldogság. Lefordítva: nem érdekesek az igazságok, csak mi jól érezzük magunkat, ma is, a jövő meg majd lesz valahogy. (dorki)

***

Nagyon szakszerű írás, Balaványra pedig, aki a HVG egyházellenességének akar megfelelni, kár a szót szaporítani! (Öreg)

***

A muzulmán betartja az iszlám oszlopait. Azért nincsen náluk adózás, mert mindenki megél. Egymást segítik: nem alamizsnából, hanem jótékonyságból. Olvasd az Ezeregyéjszakát! Micsoda elbűvölő tájak és kultúrák, micsoda életerő. Szezám, tárulj! Érdekes, sokan az arabokat beduinnak gondolják. Pedig a beduin egy sokkal ősibb nép. Kíváncsi lennek, te hogyan élnél túl 2 éjszakát a sivatagban. Ők meg 20 ezer éve ott élnek. Szóval add meg a tiszteletet, mert nagyon is dukál! (szeekely)

***

„»Olvasd az Ezeregyéjszakát«: A kerettörténet két főszereplője Sahrazád szultána és Sahrijár szultán. Amikor a szultán rájön, hogy a korábbi felesége hűtlen volt hozzá, szörnyű bosszút áll az asszonyokon. Mindennap elvesz egy szüzet, akit a nászéjszaka után kivégeztet. Végül a vezíre már nem talál több lányt a birodalomban. Ekkor Sahrazád (ismert Seherezádé és Sehrezád néven is), a vezír lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Sahrazád elmond egy mesét a királynak, de nem fejezi be, így kényszeríti a kíváncsi Sahrijárt, hogy tartsa őt életben. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, elkezd (de csak elkezd) egy másikat. És ez így folytatódik ezeregy éjszakán keresztül. A változatoknak eltérő befejezésük van, de mind megegyezik abban, hogy Sahrijár megkíméli Sahrazád életét.”

Olvasson tovább: