Kereső toggle

Szulejmán nem volt Bem apó

Vita a szigetvári minaretről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szulejmán, az irgalmatlan pusztító - 10 ok, amiért nincs helye nálunk a szultán emlékhelyének címmel január végén írtunk a Szigetvárra tervezett Szulejmán-emlékközpontról. A témát azóta többek között a Heti Válasz is feldolgozta, és Kulcsár Árpád történész cikke komoly vitát váltott ki az interneten is. Összegyűjtöttünk néhány olvasói hozzászólást.

Az egyetemen az újkor volt a szakterületem, de azért emlékszem egy-két dologra a hódoltsággal kapcsolatban. 1. Az oszmán törökök ahol foglaltak, ott mindenhol visszaesett a mezőgazdasági termelés színvonala, jelentősen csökkent a lakosság, elnéptelenedtek területek (a Balkán ezt a mai napig nem tudta kiheverni). 2. Keresztényeknél nem volt szokás rabszolgának elhurcolni százezreket. A népesség Mátyás regnálása és 1700 között nálunk stagnált, míg Angliában és a Francia Királyságban 50%-kal nőtt a lakosság. A mezőgazdasági termelékenység szintje 1700-ra érte el a Mátyás korabelit, míg Anglia és Németalföld másfélszeresére emelte termelékenységét. Még a német területeken is 25%-os volt a növekedés, pedig ott a 30 éves háború a durván 20 millió lakos harmadát elvitte. Képzelhetjük, mekkora volt a pusztítás nálunk! Ezt a hendikepet a mai időkig nem tudtuk behozni. (B.E.)

Szeretném, ha minden magyar katonának, akik több ezer kilométerre hazájuktól elestek, emléket lehessen állítani. Egy ilyen emlékműhöz ha diákcsoport érkezik, a kísérő el tudja mondani a fájó tényeket, és a látvány ezen nem ront, csak színesebbé teszi. Az a 150 év is a mi történelmünk. Ne feledkezzünk meg az 1848-as menekültjeinkről, akik komoly karriert csináltak a török seregben. Bem apó is. (L.S.)

Lehet a történelemben új fejezetet nyitni, van helye a megbékélésnek, de ehhez először rendezni kell a múltat. Bocsánatot kérni az agresszornak kell az áldozatától, utána leülhetnek egy asztalhoz. Ez eddig a törökök részéről, tudtommal, nem történt meg. Ha Erdogan ezért jön, örömmel látjuk. Ha azért, hogy ránk kényszerítse a hódító-példaképének kultuszát, akkor nem. (E64)

Néhány szempont azoknak, akik Szulejmánt mentegetik:

1. Vajon Szulejmán nélkül is megdőlt volna a független magyar királyság? Az 500 éves független fennállása alatt Magyarország is jó néhányszor meggyengült (elég, ha a Szt. István halála utáni évekre, a tatárjárásra, IV. László uralkodására, vagy az Árpád-ház kihalása utáni „kiskirályok” korszakára gondolunk), de nem került idegen uralom alá, mert mindig jöttek tehetséges uralkodók, akik kihúzták az országot a csávából. Ha mondjuk nem lett volna Mohács, és II. Lajos békében leéli az életét, nem jöhetett volna utána egy újabb Mátyás?

2. Nem az a lényeg, hogy melyik szultán idején történt meg a legnagyobb pusztítás, hanem az, hogy ha Szulejmán nem foglalta volna el Magyarországot, akkor a 15 éves háború sem lett volna, hogy elpusztítson annyi életet és várost. Tehát közvetlenül csak Szulejmánnak köszönhetjük a 15 éves háború alatti pusztításokat.

3. Mindegy, hogy kinek és minek a jellegéből adódott, de ha Szulejmán nem gyalogolta volna le Magyarországot, akkor nem lett volna emberveszteség, rabszolgák elhajtása, nők megbecsmérlése, területek elnéptelenedése stb.

4. Azért engedjék meg nekünk, magyaroknak azt, hogy fel legyünk háborodva, ha a sajátjainkat az ellenség álnok csellel, ok nélkül fogságba ejt, halálukig bezárva tart. Török Bálint elfogása pont azért volt, hogy a magyar királyt tehetséges tanácsadók nélkül hagyja, hogy ezáltal esélyt se adjon az országnak a függetlenségének a visszaszerzésére. Ezért az ocsmány, hitszegő tettért érdemel ön szerint emlékművet, szobrot, dzsámit Magyarországon Szulejmán?

Csak akkor engedném meg, hogy Szulejmánnak dzsámit építsenek Magyarországon, amikor Hunyadinak is, aki legyőzte őket, templomot, szobrot és emlékművet emelnek Isztambulban. Tudom, hogy mit válaszolnak erre: igen, de Rákóczinak, Kossuthnak, Thökölynek van emlékháza, múzeuma Törökországban. Igen, de ezek nem a törökök ellen harcoltak, nem a törököket győzték és igázták le, mint ahogyan Szulejmán tette, meghatározva ezzel mindmáig a magyar történelmet, okozva nemzetünk minden egyes tragédiáját, köztük a Trianont is. Mert ha Mohács nem lett volna, akkor a Trianon sem lett volna. Érdemes utánanéznie, kedves uram, Magyarország nemzetiségi összetételének a Mohács előtt, és a török uralom megszűnése után. Később a Habsburgok még jobban elmélyítették a török uralom alatt elkezdődött nemzetiségi változásokat Magyarországon, ami végül Trianonhoz vezetett. De az osztrák uralom Mohács következménye volt. (a.t.)

Magyarország már emelt emlékművet Szulejmánnak. Most a törökökön a sor, hogy Hunyadinak vagy Dobó Istvánnak emeljenek emlékművet török földön. És akkor majd jöhet a Szulejmán dzsámi, amit majd egy Hunyadi-templomnak kell, hogy kövessen Törökországban. Ez így tisztességes, sport­szerű és helyes. (e.m.)

Az iszlám agresszió nem fényt hozott Magyarországra, hanem sötétséget és pusztulást. Ha Zrínyi, Jurisics, Dobó, Tomori és a többi hős nem lett volna, a maradék is elveszik. Akkor is voltak, akik lepaktáltak a nemzet ellenségeivel, de szerencsére nem hallgattak rájuk. (sp)

(A Kulcsár Árpáddal a Hetek Magazinban készült rádióinterjút a Hetek YouTube csatornáján hallgathatják meg. Gyors elérés a kód beolvasásával.)

Olvasson tovább:

  • Félholdra verve – Mandiner-olvasók a Pajor–Balavány-vitáról

    A Mandiner online portál címlapon közölte Pajor Tamásnak a múlt heti számunkban megjelent vitairását (Félholdra verve - válasz Balavány György keresztényellenes írására. Hetek, 2016.
  • Pajor Tamás: Félholdra verve

    Július 29-én jelent meg a HVG.hu-n Balavány György Tudta, hogy iszlám terrorizmus nem létezik? című uszító, keresztényellenes írása, amelyben a szerző a Koránhoz hasonló „terrorista kézikönyvnek” minősíti a Bibliát.
  • Az ökológia ököljoga

    Judith Butlert „napjaink legnagyobb hatású filozófusának” titulálva Albertus Magnus-díjjal tüntette ki a Kölni Egyetem. A gender- és queerelméletek, valamint a modernkori feminizmus agytrösztjét popsztárként ünneplik a nyugati egyetemeken.