A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
Külügyi szakértők tollából két publikáció is megjelent a héten a „magyar modellről” – az egyik értékelés az Internationale Politik hasábjain, a Német Külügyi Társaság orgánumában, a másik az amerikai Külpolitikai Kutató Intézet égisze alatt. Mindkettő lelkiismeretesen ismerteti azokat a politikai lépéseket, amelyek során az Orbán-kormány megrendítette a magyarországi demokrácia intézményrendszerét, és felszámolta a „fékeket és egyensúlyokat”, vagyis a jogállam garanciális elemeit. És egyik dolgozat sem hallgatja el az előző, azaz a rendszerváltás óta regnált kormányok mulasztásait, hibáit – hangsúlyozzák, hogy a kialakult állapotokért azok nemkülönben felelősséget viselnek.
Ugyanakkor természetesen a hatalom mai letéteményeseinek minden korábbi politikai erőnél egyértelműbb rombolása áll vizsgálatuk fókuszában. A második Orbán-kormány torz demokráciafelfogásában látják mindazon bajok forrását, amelyekre mind a Tavares-jelentés, mind a Velencei Bizottság dokumentumai felhívták már a nyugati demokratikus közösség figyelmét. És ezekről a maguk hazájában külügyi kutatásokkal foglalkozó szakértőkről végképp nem lehet azt állítani, hogy a „nemzetközi baloldal bérencei”, netán egy „világméretű liberális összeesküvés” aktorai; de nem is újságírók, akiket a budapesti kormánykörök akár vélt, akár valós politikai-ideológiai elkötelezettségük szerint skatulyáznak – bár ezzel a rendszerezéssel jobbára meggyűlik a bajuk, hiszen épp a konzervatív média képviselői bírálják őket a legkövetkezetesebben.
Mindenesetre új fejlemény, hogy immár nem csupán az európai és az amerikai sajtó kritizálja mind erőteljesebben a deformált magyar hatalmi berendezkedést, a hivatalos állameszmény rangjára emelt nacionalizmust, a tekintélyelvű kormányzást és a kétharmados parlamenti többség gátlástalanságát, hanem a politikatudomány művelői is. Ez rossz hír az orbánizmus külképviseletein szolgálatot teljesítőknek, mert bár eddig sem volt könnyű dolga azoknak a nagyköveteknek, akiket hazulról arra utasítottak, hogy zártkörű rendezvényeken és a nyilvánosság fórumain egyaránt határozottan szálljanak szembe a kormányukat – úgymond – lejáratni próbáló újságcikkekkel, de ezután a feladat különösen hálátlanná válik majd. Hiszen a bírálók egyre több kikezdhetetlen hivatkozással élhetnek, ha bizonyítani akarják, hogy nem ítélik meg rosszul a magyar állapotokat. Felettébb kétséges, hogy Martonyi János emberei közül, illetve a miniszterelnök környezetéből bárki bármely diplomáciai színtéren képes lenne hitelt érdemlően cáfolni a pártatlan külügyi elemzéseket.
Az amerikaiak például – szemben a magyar kormány hivatalos diadaljelentéseivel – kíméletlen pontossággal leírják, hogy „Magyarország gazdasági kilátásai jelenleg gyászosak”. És részletezik: „Az export, a fogyasztás, a beruházás és a GDP növekedése várhatóan tovább stagnál, míg a kormány eladósodottsága a GDP
80 százalékán marad – a legmagasabb szinten az EU posztkommunista tagállamai közül –, akárcsak a GDP 121 százalékát kitevő összes külső adósság, és maradnak az államkötvények fenntarthatatlanul magas kamatköltségei.” Aztán a miheztartás végett nem mulasztják el leszögezni, hogy „közben az EU zsugorodó költségvetése ellenére az egy főre jutó uniós támogatás 2013-ban várhatóan magasabb lesz, mint bármikor”. Hiszen ennek a ténynek a fényében visszás csak igazán Orbán Viktor folyamatos támadása az Európai Unió alapjogi normái ellen – noha persze nem feltétlenül pőre gazdasági érdekből kellene tiszteletben tartania a szövetség értékrendjét.
A Külpolitikai Kutató Intézet munkatársai annyiban lépnek túl német kollégáik látleletén, hogy kemény következtetésekre jutnak a nemzetközi közösség sürgető kötelességét illetően. Nem kevesebbet mondanak, mint azt, hogy a politikai vezetőknek meg kell akadályozniuk „a demokrácia további erodálását” Magyarországon, mert „ha az EU és az Egyesült Államok nem kezeli hatékonyan Magyarország politikai irányvonalát, azzal csak tovább bátorítaná azt a tekintélyelvű irányt, amelyet többek között Janukovics ukrán miniszterelnök és Szaakasvili grúz elnök visz. (…) Ha ebben kudarcot vallanak, az a Nyugattal szemben meglévő szkepticizmus további terjedéséhez, az etno-nacionalista politika szerepének megnövekedéséhez és a demokratikus elvek fokozódó semmibevételéhez vezethet az EU újabb tagállamaiban, valamint a volt szovjet köztársaságokban.”
Tehát ez a súlyos diagnózis lényegében a fertőzés veszélyére figyelmeztet. Arra, amit maga Orbán is oly gyakorta emleget, bárha pozitív előjellel – ő éppenséggel azzal büszkélkedik, hogy unortodox politikai gyakorlatának egyes elemeit már más országok is alkalmazzák. Ez ugyan egyelőre nem igaz; például a nyakló nélkül kivetett különadók szisztémáját – amely lefagyasztotta a gazdasági növekedést – sehol sem vezették be a nálunk ismert módon és mértékben, és mindeddig a jogállamot sem korlátozták sehol magyar módra.
De a vonzó példa mégis itt kínálja magát minden diktátoraspiráns számára.
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!